Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-07 / 32. szám
1965. február 7. $ Vasárnap Felkészüllek az “ öntözési munkákra a békéscsabai termelőszövetkezetek A Május 1 Tsz rekorderedményei öntözött területen A tavaszi, nyári öntözési munkákra Békéscsaba termelőszövetkezetei már most felkészültek. Az elmúlt évben összesen 2349, az idén 2400 hold öntözését tervezik. Ebből esőztető-berendezésekkel 1772 holdat, felületi módszerrel 634 holdat öntöznek. A termelőszövetkezetek közül a Szabadság Tsz-ben még tavaly elkészült mintegy 352 ezer forintos költséggel egy 130 holdnyi legelő felületi öntözéséhez szükséges csatornahálózat. Ennek hasznosítására az idén kerül sor. A város tsz-ei összesen, korszerűsítésre és hiánypótlásra 714 ezer forintot fordítottak s ezzel lehetővé tették a régi berendezések zavartalan működését. A Lenin Termelőszövetkezet Iáét esőztető-berendezést vásárolt, mellyel 240 hold öntözését tudja biztosítani. 1964 végéig új berendezések vásárlására, telepek létesítésére és a korszerűsítésre összesen 1 millió 600 ezer forintot fordítottak a város tsz-ei. Hogy mennyire előnyös az ön-, tözés, azt a Május 1 Termelőszövetkezet példája bizonyítja a legjobban. Tavaly összesen 1074 holdon öntöztek és ezen 6 darab esőztető-berendezést működte'tek a felületi módszeren kívül. A termés- eredmények bebizonyították ennek hasznosságát. Különösen kiemelkedő volt a lucerna termésátlaga, él, addig az öntözött területen 45,2 mázsát takarítottak be. Különösen feltűnő ez akkor, ha megnézzük a városi átlagot, mely 1964-ben 24,4 mázsa volt holdanként. A Május 1 Termelőszövetkezét az idén 331 holdon tervezi a pillangósok öntözését. Természetesen a termésátlagok biztosításához az is feltétlen szükséges az öntözés mellett, hogy a megfelelő mennyiségű szerves és műtrágyát biztosítsák. Jó eredményeket ért el ez a termelőszövetkezet más növényeknél is. Többek között 127 hold átlagában cukorrépából az öntözött területen 241,9 mázsás termést takarítottak be holdanként. Ezzel szemben egyéb területen viszont 209,6 mázsát. Kukoricából májusi morzsolt- ban átszámítva 31 máSsés termést takarítottak be holdanként, ugyanakkor más területről 26,5 mázsát. A termelőszövetkezet szakemberei az elkövetkező hetekben felmérik az qntözéses gazdálkodás költségeit és kiszámítják, milyen növényeknél a legelőnyösebb. A Május 1 Tsz-ben az idén 1145 holdat öntöznek, ezen belül folyamatban van egy 220 holdas i%t öntözéséhez szükséges földmunka. A Lenin Termelőszövetkezetben is nagyobb területet öntöznek az idén az elmúlt évinél. Tavaly 516 holdon, 1965-ben pedig 632 holdon ugyanis, míg száraz területen 32,7 alkalmazzák az ilyen módszert, mázsás átlagos eredményt értek ,1 K. J. Ezerkétszáz hold legelő öntözését tervezik a gyomai járásban Néhány év óta újabb és újabb területeket vonnak be a gyomai járásban is a korszerű legelőgazdálkodásba. Ebben az évben már 1200 holdat öntöznek. Ebből 500 holdat az idén adnak át rendeltetésének. A gyomai Dózsa, a dáva- ványai Lenin és az ecsegfalvi Egyetértés Tsz jórészt állami beruházásból állandó jelleggel, míg a gyomai Uj Élet és Zöld Mező, az endrődi Béke és a Szabad Föld Tsz 200 holdon efy nyári öntözéssel növeli ebben az évben a fűhozamot. A Gyoma határában lévő legelőt, mely jelenleg több szövetkezet kezelésében van, egy tsz-nek adják, hogy az eféggé leromlott fűállományt minél eredményeseb- ( ben újíthassa. fel. A gyomai legelő hasznosítá'ára kikérik a 1 szarvasi ÖRKI kutatóinak véle- . ményét is. Gyümölcsözött a szorgalom Dobozon tásába, miközben a szakszervezetek továbbra is fenntartják a dolgozók érdekvédelmi képviseletét jelentő szerepüket. Mégis, mint erre a szocialista népgazdaság elemzésével foglalkozó számos közgazdász a Szovjetunióban, az NDK-ban és Magyarországon is felfigyelt, vannak új jelenségek. Egyik neves magyar közgadász, Szabó Kálmán terminológiájával kifejezve — olyan társadalmi, gazdasági és technikai, gazdasági relációk, amelyek nagymértékben differenciálttá teszik a szocialista termelést, a termelésben dolgozók viszonyát a termeléshez — és következésképpen a szakszervezeti munkát is. Egyik ütközőpont, amit különösen érdemes megvizsgálni a szocialista termelésben dolgozók egyéni és társadalmi érdekének különbözősége, illetve összehangolásának módjai. Az 1965. évi népgazdasági terv többek közt célul tűzi ki a nemzeti jövedelem 3 százalékos növekedését, az iparnak az eddigieknél mérsékeltebb, de így is mintegy 4,5 százalékos termelésnövekedését, a mezőgazdaság teljes termelési értékének 1,5—2 százalékos növekedését — és ami általános cél a népgazdaság minden termelési szférájában — az ipari, mezőgazdasági termelékenység növekedését. Csak néhány tervadat, de ami mögöttük rejtőzik, az a társadalmi érdek, amelyről oly sok szó esik. A nép- gazdasági terv fokozott takarékosságra hív fel — ez is társadalmi érdek. És ha a szakszervezeti aktivistáknak sikerül ezt az érdeket úgy megértve alkalmazni, hogy ha nő a termelékenység: nő a nemzeti jövedelem, ekkor pedig növekszenek a reáljövedelmek — vagyis: a társadalmi érdekhez egyre közelebb Icerül az egyéni érdek. A szocialista termelésre oly jellemző széles körű munkaversenynek még mindig vannak korlát3l. De ezeknek a korlátoknak elhárítása egyre gyorsabbá válik és a munkaversenyek a mindennapi termelőmunka egyik legjobb ösztönzőjévé lehetnek, ha a szakszervezetek felismerik az új viszonyok új sajátszerűségeit. Természetesen a sajátos alkalmazkodás a méreteiben és társadalmasodását tekintve gyorsan'bővülő termelés követelményeihez, nem lehetséges valamiféle olyan általánosan fogalma zott tézis szerint, aráit egyforma eredményesen lehetne alkalmazni minden területen. Nem lehet a szakszervezeti munkának sem „csak” a gazdasági, szociális, kulturális, érdekvédelmi és más vonatkozásban sem mereven ragaszkodni olyan régi módszerekhez, amelyek abszolutizálják az érdekkülönbségeket, vagy éppen követ- kezetlenül igyekszenek azonosítani azokat — alkalmazkodni kell az egyén ideológiai felkészültségé, hez is. Az új feladatok megismertetése nem általános elv szerint, hanem a marxizmus—leninizmus jól bevált szabálya szerint mindig a konkrét helyzetben a konkrét körülményeket figyelembe véve lehet eredményes. Az utóbbi években mindinkább igazolódott ez a szabály, s ahhoz, hogy nép- gazdasági szinten eredménnyel járjanak az olyan célkitűzések, mint a termelékenység növelése, a széles >körben kibontakozó munkaversenyek — fontos munkát vállaltak érte a szakszervezetek. A szervező munkának mindazok a kritériumai, amelyek nem közvetlenül jelentkeznek, hanem rejtetten hatnak, következnek a szocialista termelés sajátosságaiból, amik legjobban a népgazdasági tervben tükröződnek. A társadalmi, gazdasági sajátosságokat figyelembe venni, azokhoz alkalmazkodni, éppen ebben rejlik az a forradalmi elv, amely szükségessé teszi a szakszervezetek létét s mintegy minden eddiginél magasabb fokon igazolja Lenin gondolatait is a munkásosztály szervezeteiről. Wegroszta Sándor Közgyűlés utáni beszélgetés Zalai György elvtárssal, a megyei pártbízott- ' ság titkárával. évvel ezelőtt terméketlennnek akarnak termelni. Ehhez minden vélt * dobozi földeken. Búzából feltétel biztosítva van: jó szak- 14,3, napraforgóból 11, cukorrépá- ' ve7etés, szorgalmas tagek egész ból 191, őszi árpából 18,8 mázsát 1 hada, megfelelő géppark » nem 1,1 millió forint bi takarítottak be holdanként, szín- j tartalék is. s csasbiztonsági Maguk a doboziak is meglepődtek, hogy a zárszámadási közgyűlésen részt vevő mintegy 400 ember mindegyike milyen figyelmesen, fegyelmezetten, szinte közbe- pisszenés nélkül hallgatta végig a vezetőség elég terjedelmes, két őrá hosszat tartó beszámolóját Bezzeg 2—3 évvel ezelőtt durváb- nál durvább közbekiabálásokra ragadtatták magukat többen. Azért, mert akkoriban nagyon gyengén gazdálkodott és kevés jövedelmet osztott a szövetkezet Sokan el is parentálták, hogy nem ■ áll talpra a dobozi Petőfi loha az életben. A szövetkezeti gazdák megelégedése a jövedelemmel már az 1963-as év végén kezdődött s most még elégedettebbek az elért eredményekkel. Hallatlan szorgalommal dolgozott a szövetkezeti gazdák, az asz- -zonyok, a családtagok többsége. Ennek köszönhető, hogy az 1961. évi 9,2* mázsa helyett tavaly 21 mázsa májusi morzsolt kukoricát Biri László fogatos bérjegyzékről 8570 forintot olvas le Lehoczkl András , í ökön> v elő. te mindenből többet a tervezettnél. Nemcsak a növénytermesztők, hanem az állatgondozók is nagyon szorgalmasan és lelkiismeretesen dolgoztak. Tavaly kocánként 16 malacot nevéltek fel, s 16 kilogramm étlagsúlyban választották le őket. Ez tette lehetővé, hogy a tervezett 1860 hízott sertés he yett 2039-et értékesítettek. Baromfiból a tervezett 41 ezer helyett 48 540 csibét értékesítettek. Tehenenként a tervezett 2100 liter helyett 2633 litert fejtek. Ezek a nagyszerű eredmények tették lehetővé, hogy a tervezettnél 1 millió forinttal több árbevételhez jutottak. A 19 felszólaló elégedetten nyugtázta az elért eredményeket, de hangot adtak annak is, hogy még sokat kell dolgozniuk azért, hogy kiaknázzák a szövetkezetükben rejlő lehetőségeket. Felszólalás, közben s a beszélgetés közben is szinte fogadómat tet‘ek, hogy az idén még jobban, még többet Zizegő százasok sokaságát vették át a zárszámadás után a jól dolgozó lányok és asszonyok. '.ermeltek holdanként. Csövesen ez 33,62 mázsának felel meg. A kukoricatermesztési verseny első díját elnyerő Debreceni Imre munkacsapata 50 mázsa csöves kukoricát takarított be átlagosan. De voltak olyanok, mint ifjú P. Szabó Sándor, aki 55,40 és V. Szabó János, aki 54 mázsa kukoricát termelt egy holdon. A jó szakvezetés s a nagy szorgalom hatására nagyszerűen termett más egyébből is a néhány Szobákat keres BÉKÉSCSABÁN a város központjában Lzetowntlég szolgálata részére a BÉKÉS MEGYEI Idegenforgalmi Hivatal Bejelentés és szerződéskötés BÉKÉSCSABA, Tanácsköztársaság útja 8. alatt, a JI. emeleten. 29737 ' ..................-........................ ^
