Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-06 / 31. szám

Világ proletárjait egyesüljetek I

1*65. FEBRUAR 6, SZOMBAT

XX. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A JEGYET TANÁCS LAPJA

Felkészülnek határidőre? | Gazdaságosabban, gyorsabban | a város kapujában

Amiben nincsen vesztes

Sók éves tapasztalat igazolja, hogy a mezőgazdaságban is épp úgy megvannak a feltételed a szocialista munikaversenynek, mint az iparban és egyebütt. S a célja itt sem más, mint a magasabb eredmények elérése. Szükséges ezt hangsúlyozni, mert manapság is akadnak még kollektívák, amelyek tagjai úgy tartják, hogy „nálunk nem lehet versenyt szervezni”. A Zsadányi Állami Gazdaságban is így vélekednek.

A szocialista munkaverseny az emberek munkához való szocialista viszonyát juttatja kifejezés, re, és ha ebből a nézőpontból vizsgáljuk megyénk helyzetét, elmondhatjuk, már csak kevés olyan példával találkozunk, mint a zsadányi. Tavaly csaknem tízezer állattenyésztési és növénytermesztési dolgozó, valamint gépkezelő állt egymással versenyben megyénk mezőgazdaságában. Ezen túl a 2 ezret meghaladta azoknak a száma, akik a verseny eleddig legfejlettebb formájában, a szocialista brigádokba tömörülve serénykedtek a kitűzött célok megvalósításáért. A meglévő 225 mező- gazdasági szocialista brigád mellé ez évben minden bizonnyal újabbak zárkóznak fel arra a kezdeményezésre, amelyet felszabadulásunk 20. évfordulójának tiszteletére tettek a mezőgazdaság dolgozói is. Ehhez a versenyfelhíváshoz elsőnek csatlakozott megyénkben a Szabadkígyósi Tangazdaság, a halaspusztai, valamint a Feiső- nyomásd Állami Gazdaság kollektívája. A példák tehát újólag is azt bizonyítják — ha ezt egyáltalán bizonyítani kell —, hogy minden lehetőségük megvan a mező- gazdasági üzemeknek is a szocialista munkaverseny szervezésére.

Természetesein, ahogyan általában az egész mezőgazdasági termelésnek vannak sajátosságai, úgy az e területen folyó munkaver- senynek is megvannak a maga determináló körülményei. Ezek mindenekelőtt olyan tényezőkből fakadnák, hogy mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben élő anyaggal van dolgunk. Ez önmagában véve is megkülönbözteti a mezőgazdasági termelő- munkát az iparitól, ahol nem játszanak közre objektív élettani tényezők, természeti adottságok a termelés fokozásában. De ennek ellenére — és éppen ezeket a körülményeket figyelembe véve — széles skálája van mezőgazdaságunkban is a szocialista munkaverseny célkitűzéseinek.

A tudomány tapasztalatai, a korszerű technikai eszközök segítségével az embernek ma már mind több lehetősége van és lesz a természeti tényezők káros hatásainak elhárítására. Szerves és műtrágyákkal javíthatjuk a gyengébb földek termőerejét, korszerű

talajművefléssel védekezhetünk az aszály ellen, mechanikai és kémiai eszközökkel korlátozhatjuk a különböző növényi és állati kártevők pus2itítását stb. Mindezt az emberek céltudatos munkája, szorgalma és akarata valósíthatja meg, tehát szubjektív tényezők, amelyeket egy irányba tömöríthet a szocialista munkaverseny.

Népgazdaságunk fontos célkitűzése a termelékenység növelése, s az önköltség csökkentése. Talán sehol másutt annyi lehetőség nem kínálkozik e célok mind teljesebb realizálására, mint mezőgazdasá. gunkban. Erre utal a megyei pártbizottság határozata is, amikor rögzíti: meg kell szüntetni azokat a terméseredmény-különbségeket, amelyek azonos földminőségű termelőszövetkezetek között még ma is fennállnak. Teljesen indokodatlan, hogy például a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a világszínvonalnál is jobb egy mázsa búza előállításának önköltsége, ugyanakkor az azonos földű testvérszövetkezetekben sok esetben kétszer olyan ráfordítással termelik a bú-, zát Vagy itt van a mezőgazdasági gépek használata. Akadnak szövetkezetek, amelyekben még mielőtt „megtermelik” saját értéküket a vásárolt gépek, tönkremennek. Sok helyen pedig, mint a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz- ben vagy jó néhány gépállomáson — s nem véletlenül olyan helyeken, ahol szocialista munkaversenyek vannak — a gépkezelőik lelkiismeretes munkája nyomán, a szakszerű karbantartás, üzemanyagfogyasztás eredményeként gazdaságosnak mondható a gépek működtetése, pontosabban, jobban, hozzájárul, mint másutt a termei- vények önköltségcsökkentéséhez.

Úgyszólván nincs is a mezőgaz. daságnak olyan ágazata — különösen olyan termelőegysége —, amelyikben ne volnának meg a feltételei a szocialista munkaver- seny szervezésének. A tervfelada- tokra alapozva csupán érthetővé és világossá szükséges tenni a ver- senycélokat. Ez a párt. és szak- szervezet dolga. Politikai feladati mert a szocialista munkaversenyben való részvétel meggyorsítja a munkához való jobb viszony szilárdulását, annak felismerését, hogy a magasabb termelési eredmények növelik a társadalom anyagi alapját, következésképpen a társadalom tagjainak életszínvonalát.

A közérthető, világos verseny- célok segítségével rendkívül nagy tartalékokat tárhat fel mezőgazdaságunkban a dolgozók leleményessége, kezdeményezése. Éppen ezért, ahogy mondani szokták, a versenynek nincsen vesztese, csak győztese, az egész népgazdaság, az egész szocialista társadalom.

Varga Dezső

Hatezer új tággal gyarapodott a foldmővesszövetkezeti mozgalom

1331 fmsz-iizlet — Másfél milliárd forintos áruforgalom — Hatvanmillió forint a takarékszövetkezetekben

Megyénk felnőtt lakosságának jelentős része, 135 ezer ember tagja a földművesszövetkezeti mozgalomnak — közölte szerkesztőségünk munkatársával Boross Gergely, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke. Hozzátette ehhez, hogy a földművesszövetkezeti kereskedelem a felszabadulás óta igen erő- leljes ütemben fejlődik. Jelenleg 1331 fmsz-üzlet — ideszámítva a boltokat és a vendéglátó egységeket — áll megyénkben a lakosság szolgálatára. Csupán az utóbbi években 73 új üzletet adtak át rendeltetésének.

Többek között Tótkomlóson lakberendezési, a szeghalmi Újtelepen élelmiszer, és italbolt, Hunyán ruházati, Szabadkígyóson iparcikk-, Telekgerendáson élelmiszer- és :parcikküzlet nyüt.

Igen jól tanúsítja a kereskedelmi hálózat fejlődését Kondoros, ahol a felszabadulás előtt 21, a felszabaduláskor 4 szatócs berendezésű üzletet tartottak fenn a magánkereskedőik, A helyi földművesszövetkezet új szakosított üzlethálózatot hozott létre. Jelenleg 18 kiskereskedelmi bolt, 9 kisvendéglő, 3 felvásárlóhely és 4 iparcikkbolt működik.

A földművesszövetkezeti hálózat 1964-ben megyéníkben másfél milliárd forint értékű árut továbbított a vásárlóközönséghez. A

bolti forgalom az 1960. évi 977,6 millió forintról 1964 végére 1,2 milliárd forintra nőtt. A vendéglátásra berendezett üzletekben 1961-ben 239,2 millió forint értékű élelmiszert és italt mérték ki. Ugyanezek az egységek a korszerűsítés után, 1964-ben 312,5 millió forintot forgalmaztak.

Boross Gergely elvtárs véleménnyé szerint a fmsz-ek vendéglátóipari tevékenysége kedvezően fejlődött. A falusi lakosság mind szélesebb rétege veszi igénybe a kisvendéglők konyháit. Amíg az fmsz-ek 1961-ben 37,7 millió forint értékű ételt szolgáltak fel, addig 1964-ben 59 millió forint értékűt adtak el. Az fmsz-ek konyhakészítményei iránt nagy az érdeklődés.

Csabacsűdön tavaly nyáron a

helyi tsz gazdáinak naponta 200 adag ételt főztek.

Több földművesszövetkezeti kisvendéglő és étterem, közöttük Szarvason az Árpád, Gyomán a volt Holler, néhány év alatt igen jó hírnévre tett szere

A földművesszövetkezet kereskedelmi hálózatának továbbfejlesztésére ebben az évben 11,7 millió forintot költenek. Építkezésre többek között 1,4, felújításra 3,5, kiegészítő beruházásra 3,4 millió forintot fordítanak.

Az fmsz-ek politikai és gazdasági életére igen előnyösen hatott a

Hogy ne tegyen kárt a viz az őszt vetésekben.

körzetesítés. Néhány évvel ezelőtt még 71 kisebb fmsz működött a megyében. Ezek egyesültek, s jelenleg 35 földművesszövetkezetet tartanak nyilván. Az újonnan létrehozott körzetekben Igen sokat javult a vezetés színvonala. A rendelkezésre álló anyagi eszközöket már az egyesülés utáni hónapokban koncentrálták egy-egy nagyobb feladat megoldására. Ennek következtében 1964-ben 7,4 millió forinttal nőtt az fmsz-ek állóeszköz-készlete, a forgóeszközök értéke pedig — megyei szinten — meghaladta a 191 millió fo_ rintot.

Számottevően erősödött a takarékszövetkezeti hálózat és a takarékoskodó emberek családja is. Négy évvel ezelőtt a megye 18 takarékszövetkezetében 13,5 millió forint volt a betétállomány, a taglétszám pedig 5500.

Tavaly a takarékszövetkezetek száma elérte a húszat, a taglétszám pedig meghaladta a 12100-at. A betét összege 60 millió forint volt.

Ebből 2 millió forint a gépkocsi- nyeremény-betét

Az elmúlt néhány hónap alatt 6 ezren váltottak részjegyet az fmsz- ekben. Jelenleg az fmsz-ek részjegy alapja eléri a 12 millió forintot. Az utóbbi 4 esztendőben a részjegyalap kereken 1 millió forinttal növekedett. A mozgalom erősítéséből a falu lakossága eddig j is igen jelentős részt vállalt, s április 4-ig 800 üzletet és ezek környékét csinosítják meg, nagyobbrészt társadalmi munkával

Túlteljesítette tavalyi tervét a MÉK mezökovácsházi kirendeltsége

Az elmúlt hetekben értékelte a MÉK az 1964. évi gyümölcs- és zöldségfel» vásárlási terveket. Megyei szinten 89,5 százalékot értek el, azonban egyes kirendeltségek túlteljesítették az évi tervet. A MÉK mezökovácsházi kirendeltsége 10'3,5 százalékos eredményt ért el. Többek között összesen 369 vagon vöröshagymát vásároltak fel, melyből a legtöbbet a kaszaperi Lenin Termelőszövetkezet szállította. Paprikából 60 vagonnal vettek át a mezőkovácsházi kirendeltség dolgozói. A termékekből összesen 65 vagonnal szállítottak exportra. A felvásárlási terv teljesítését elősegítette az, hogy igen jelentős mennyiségű szabad árut is átvettek. Ezt még az elmúlt év tavaszán megszervezték. A termelőszövetkezetektől és az egyéni termelőktől í főleg fejes káposztát, paprikát és diny- nyét vásároltak fel szabad áruként.