Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-05 / 30. szám

' W65. február 5. 3 Péniek Tél az állami gazdaságokban Hz első a tavaszi munkaeszközök kijavítása A Dévaványai Gépállomás is csatlakozott a kooperáló gépjavító állomások hálózatához Újdonság a fix áras főjavítás — Három hőnap a garancia Igen nagy gépparkkal: csaknem 900 erőgépük, 81« ekéjük, másfél! száz nehéz lánctalpas traktoruk, ugyanennyi kombájnuk van a megye állami gazdaságainak. Ezenkívül számos kisebb gazda- magi felszerelésük: vetőgépük, si- mítójuk, boronáját és egyéb munkagépük van az állami birto­koknak, amelyeket az évi mező­gazdasági munkákhoz használnak fdL Most a téli hónapokban jut idő arra, hogy a talajelőkészítés, beta­karítás nehéz munkáiban „meg­rokkant” gépeket, felszereléseket rendbe hozzák. Sajnos, az őszi esős időjárás miatt elhúzódott a beta­karítás és nehéz lánctalpas trak­torokat kellett a munkákhoz irá­nyítani, mert a Zetorok nem tud­ták húzni a megrakott pótkocsikat a földutakom. Sok esetben a talaj- munkáktól vonták el a lánctalpas gépeket, nehogy fennakadás le­gyen a betakarításban. Amint várható volt, ez a kény­szerű munkaszervezés az őszi szántás rovására ment. Ezért kel­lett dolgozni a gépeknek a tél fo­lyamán és jelenleg is a munkára alkalmas napokon. A szántótrak­torokat azonban januárban már a javítóműhelyekben várták, ahol a soron következő nagyjavításokat programozták be. A szántás miatt nem juthattak be időben a gépek a műhelybe, így a gazdaságok csak 75—80 százalékra állnak az előirányzott terv teljesítésével. Ezekben a napokban vár az ál- _Jami birtokok szerelőire, szakem­bereire az a feladat, hogy ameny- ayiben lehet, pótolják a lemara­dást. A munka meggyorsításáért megszervezték például az úgyne­vezett típusjavítást, amelynek so­rán az egyfajta gyártmányú gépek kerülnek a műhelyekbe. Így al­kalmazni lehet a szalagrendszerű munkát, mert mind szerszám, mind alkatrész egyforma kell a kijavításra váró gépekhez. A vi- zesfási, a hidasháti és a töviskesi áilami gazdaságokban már szép eredményeket értek el a típusja­vításban. Az alkatrészhiány pótlá­ség van nagyobb aktivitásra. Főként azért, mert a mostani feladatok között néhány — mi­nőség, termelékenység, gazdasá­gosság — különösen előtérbe ke­rült. Vegyük csak példának azt a szakszervezeti bizottságot, amely — egyébként nagyon helyesen — szorgosan foglalkozik a dol­gozók munkajogi, bérügyi, szoci­ális és kulturális érdekeinek vé­delmével, ellenőrzi, hogy a dol­gozók megkapják-e, ami őket szociális, jóléti juttatásban meg­illeti, de attól már húzódozik, hogy ugyanilyen határozottság­gal szembeszegüljön a munkafe­gyelem megsértőivel. Sokan e kérdések feszegetésétől „a dol­gozókkal való jó kapcsolatot” féltik. Ezért kerülik a nyílt ál­lásfoglalást, sőt néha egyenesen a liberalizmusnak adnak tápot. A munkaügyi vitákat eldöntő TEB például az elmúlt évben igen sok indokolt felmondási ha­tározatot semmisített meg, s ar­ra kötelezte a vállalatot, hogy továbbra is állományában tártsa a munkafegyelem súlyos meg­sértőit, notórius munkakerülő­ket, károkozókat, akiknek már sára viszont a nagyobb javítóegy­ségeknél megkezdték a szükséges tartozékok helyi gyártását. A Me­zőhegyes! Állami Gazdaságban például a hűtők, hengerfejek és blokkok felújítását saját mű­helyben oldják meg. A hazai erő­gépeknél még mindig nagy az al­katrészhiány, míg a szovjet és a csehszlovák gyártmányú trakto­roknál javult az ellátás. Az állami gazdaságok főmérnö­kei az elmúlt napokban tárgyal­ták meg a gazdaságok igazgatósá­gén, hogy milyen elvek alapján kell folytatni a téli gépjavítást. Az elképzelések szerint elsősor­ban a tavaszi munkákhoz szüksé­ges gépeket, gumikerekű traktoro­kat, a vetéshez és talajelokészítés- hez szolgáló gépeket hozzák rend­be. Minden műhelyben most ké­szítik a vonószerkezeteket, ame­lyek segítségével több munkagé­pet lehet kapcsolni az erőgép után. A kultivátorhoz simítót vagy a vetőgéphez magtakarót. Ezzel javult a gépkihasználás, s nem tapossák túlságosan a talajt a gépek. A gazdaságok műhelyeiben a kijavított alkatrészeket nem min­dig próbálták ki beépítés előtt. Most szigorúan ellenőrzik a fő­mérnökök a részegységek bejára­tását. Mezőhegyesen, ahol van fékpad, ott a motorok bejáratásá­ra is sor kerül. A tervek szerint az idén csak­nem 35 millió forint értékben használnak fel alkatrészeket gép­javításhoz. A gazdaságok felújítá­si kerete viszont 30 és fél millió forint. A megyében 860 állami gazdasági szerelő és műhelymun­kás dolgozik, sajnos, elég viszon­tagságos körülmények között. Szinte minden gazdaságban kevés a műhelytér. A téli gépjavítási program sze­rint a 150 állami gazdasági kom­bájn javítását a tavaszi munkák­hoz szükséges erő- és munkagé­pek rendbe hozása után kezdik meg. T. J. semmiféle figyelmeztetés nem használt. Máshol azt látni, hogy olyan ügyeket, amelyek egyene­sen megkövetelnék az üzemi társadalmi bíróság beavatkozá­sát, elsimítanak: „humanizmus­ra” és „emberségre” hivatkoznak olyanokkal szemben, akik nyil­vánvalóan kárt okoztak és a büntetlenség csak ösztönzi őket további hasonló cselekmények­re. Egyesek pedig a már erősen fellazult normák megvizsgálását kerülgetik, mert azt, úgymond, „kényelmetlen” bolygatni. . Mi sem áll távolabb tőlünk, mint az olyan eltorzított fel­fogás, amely az olykor nélkülöz­hetetlen adminisztratív intézke­déseket nem párosítja a szerve­zés, felvilágosítás demokratikus módszereivel. Az nagyon lénye­ges, hogy a nevelésnek és a jobb gazdasági irányításnak egyetlen ’ehetőségét se hagyjuk figyelmen kívül, Az ellenvetések között nem­egyszer azt is halljuk: a tömeg­szervezetnek megvan a maga önálló arculata, elhatárolható te­vékenységi köre, amit nem sza­bad . »’mosni” azzal, hogy mind­egyik ugyanazzal a kérdéssel Ebben az évben a Dévaványai Gépállomás fokozatosan áttér a termelőszövetkezeti gépek javítá­sára — közölte Boross Mihály igazgató. A gépjavító állomássá alakulás eddig is nagy és körül­tekintő munkát igényelt. Mivel korábban a gépjavítás elhelyezési, technikai és személyi feltételei nem voltak meg, így elsősorban e hiányosságok pótlásáról kellett gondoskodni. Kevés volt a speciá­lis szakmunkás. Ezért a Kétegy- házi Mezőgazdasági Szakiskolától harminc gépállomási dolgozó to­vábbképzését kérték. A tanfolya­mon tanulók vizsgát tettek. Több­ségük traktorosgépész, kisebb ré­szük pedig mezőgazdasági gépsze­relő lett. A teljes műszaki ellátás színvonalának növelésére tavaly ősszel hegesztőtanfolyamot szer­veztek a gépállomáson. A közel­jövőben még 12 dolgozót külde­nek mezőgazdasági gépszerelő tan­folyamra. Az ifjúság képzésére, az ipari tanulók oktatására is jutott a megkülönböztetett gondoskodás­ból. Jelenleg 72 fiatal tanulja a gépész, illetve a gépszerelő szak­mát. A gépjavításban ettől az idény­től kezdve fejlett módszereket al­kalmaznak. Egy évvel korábbon az orosházi, a békéscsabai és a Szarvasi Gépállomás úgynevezett hármas kooperációba lépett, hogy a körzetben levő gépek javítását típusonként egy helyre irányítsa. A szerzett tapasztalatok alapján tovább bővítették a kooperáló gépállomásokat. A k&rösladányi, a mezőberényi és a Békési Gép­állomás körzetében gazdálkodó szövetkezeteknek ezentúl Dévává, nyán javítják a DT típusú lánc­talpas traktorait. A tsz-ek vezetői látják, hogy a gépek szalagszerű javításával a dévaványai körzet­ben is a szolgál tatóm unka minő­ségét növelik. Hogy újabb eredményeket ér­jenek el a munka termelékenysé­gében, jobbá tették a gépjavítás kö­rülményeit, az elhelyezés: és új szerszámokat is vásároltak. A Dé­vaványai Gépállomás gyomai üzemegységében már megfelelő műhelytér áll a dolgozók rendel­kezésére. A központi telepről mindezt nem mondhatják el. A munkagépek javítására jelenleg foglalkozik, hiszen ez végül is elszürküléshez és sablonhoz ve­zetne. Arra azonban igenis szükség van, hogy minden emberhez: öreghez és fiatalhoz, nőhöz és férfihez — közelebb kerüljenek azok a gazdasági problémák, amelyek közvetve vagy közvetle­nül az ő létérdekeivel is össze­függnek. Csak az ilyen felisme­rések teremthetnek helyes ítélő­képességű közvéleményt, amely aztán nemcsak helyesli, de meg is követeli mind a vezetőktől, mind saját soraiban a munka jobb megszervezését, az egyéni kötelességek maradéktalan el­végzését. Az csak természetes, hogy más síkon és más összefüg­gésen keresztül közelíti ezt meg a KISZ, a szakszervezet vagy a nőszövetség — miközben ellátja egyéb természetű sajátos felada­tait, de a tömegnevelés alapvető feladata most is, a jövőben is a legfontosabb társadalmi, nemzeti érdekek szolgálata. Az 1965. évi tervből mindenkinek fel kell is­mernie a maga tennivalóit, hogy együttesen dolgozhassunk a vég­rehajtásukért Rózsa László nincs megfelelő épület. Ugyanak­kor szűk a kombájnok javítására fenntartott terület. A munkagé­pek felújítására egy új műhelyt készítenek. Céljuk, hogy az 1965 —66-os gépjavítási időszakra min­den javítócsoportnak legyen meg­felelő műhelye. Javult a gépállomás technikai felkészültsége is. Egy esztergapa­dot, egy marógépet, két villany­hegesztőt és különféle elektromos meghajtású kéziszerszámokat vá­sároltak. Több célszerszámot pe­dig maguk a dolgozók készítettek. A Dévaványai Gépállomásnak 1964. december 1-től 1965. június 30-ig 47 traktor kisjavításáról-v; lamint 91 gépállomási, továbbá 6. szövetkezeti traktor főjavításáról kell gondoskodnia. Január köze­péig 36 traktor hagyta el a javí­tóműhelyt. A traktorok javításá­val egyidőbem a munkagépek fel­újítását is folytatják Most a tél időszakban a műtrágyaszórók, c kultivátorok és a disztillerek kar bantartására összpontosítják a legnagyobb erőt. A Dévaványai Gépállomáson — kísérletképpen — meghonosítót ták a fix áras, cseremotoros főja­vítást. Ez igen kedvező a tsz-ei: nek, mert a gépjavítási munkc ban az elszámoláshoz nincs ütő kalkuláció, A DT—54-es trakto motorcserés javításáért 59 ezer fo­rintnál többet — még ha enné több is a ráfordítás — nem szá­molhatnak fel. A tsz-ek eddig 2, traktor javítására kötöttek fix "as szerződést. A gépek felújítá­st Dévaványán fokozott gonddá ellenőrzik. Érthető ez, hiszen r felújított, traktorokért az üzemb helyezéstől számítva háromhónc- pos garanciát is vállalnak. D. K. Tiszteletbeli jogfolytonosság ISKOLÁBA EGYÜTT JÁRTÁK. Most pedig már évek óta egymás mellett vállvetve küzdenek a szebb, jobb életért, a közös gaz­daság fejlődéséért. Az egyik el­nök, a másik szocialista brigád­vezető. A két asszony még külső­leg is hasonlít egymásra, termet­re, megjelenésre. A természetük, gondolkodásmódjuk is megegye­zik. Gyermekkorukban talán ép­pen az ellenkezőjét lehetett volna róluk állítani, de az együtt töltött években egymás közelsége és a munka átformálta őket, innen a közös vonás, a hasonlóság. FAZEKAS JÄNOSNE már ak­kor is a mezőberényi Aranyka­lász Termelőszövetkezetben dol­gozott, amikor csak 400 holdas volt a közös gazdaság. A régi is­meretség adta a bátorságot ah­hoz, hogy ide hívja a másik asz- szonyt és javasolja elnöknek, ami­kor 4500 holdra növekedett a gazdaság. Kürti Lászlóné ma 7 ezer holdas tsz vezetője s ebben a munkában egyik legjobb segítő­társa Fazekasné, ciki egyszerre több szocialista brigád vezetője is. Nem tévedés, valóban igaz, ez amolyan tiszteletbeli jogfolytonos­ság, melynek története van. VACZI MARIA, a nőtanács békési járási titkára javasolta még néhány évvel ezelőtt, hogy alakít­sanak brigádot és vegyenek részt a szocialista cím eléréséért folyó versenyben. Az alapfeltétel' meg­volt. Fazekasné és még néhány társa kiváló eredményeket értek el. A növénytermesztésben évi 300—400 munkaegység nem kis teljesítmény. Az Aranykalász Ter­melőszövetkezetben nem egy asz- szony dicsekedhetett ennyivel. Az első tíztagú brigád így ala­kult meg. Vezetőjének őt válasz­tották. A Szocialista brigád rí­met meg is szerezték. Az elnöknő látta jó szervezőképességét, s ami­kor a kis kollektíva elég erős volt ahhoz, hogy egy másik asszony le­gyen a vezetője, javasolta, hogy Fazekasnét új brigád megalakítá­sával bízza meg a tsz igazgató­sága. Az eredmény? Egy újabb szocialista cím elnyerése. AZ ÉVEK TELTEK. Három fia felnőtt lett, önálló keresettel ren­delkezik, mégsem hagyta abba ő sem a munkát. Közben tanult is. Az általános iskola esti tagozatán sikerrel vizsgázott. Munkájáért elismeréssel adóztak a felsőbb szervek is, s 1963-ban kormány- kiUiiügtgst kapott. Jelenleg há­rom szocialista brigád működik a termelőszövetkezetben és bár mindegyik élére választottak ve­zetőt, azért mindhárom kollektive őt is annak tekinti. Ezért a tiszte­letbeli jogfolytonosság. MOST ÜJABB MUNKAHELY­RE KERÜLT, ahol szintén bri­gádot alakít. A szocialista bri­gádvezetők országos értekezletén ő képviseli megyénk asszonyait és lányait. Kasnyik Judit | 1 Beszámoltatás ■ 5 Ezekben a napokban megélénküli 2 az élet a járási tanácsok mezőgaz­■ dasági osztályain. A szövetkezetek ■ vezetői adják egymásnak a kilincset ■ az 1964. évi zárszámadás felülvizs­■ gálása és megerősítése alkalmával. 5 A beszélgetések beszámoltatás jelle­• güek. Az iroda, ahol a zárszámadást fe~ ■ lülvizsgálják, tárgyalóteremhez ha­■ sonlít. Egyik oldalon a járás gazda­■ sági életének irányítói, velük szem- 5 ben pedig a tsz-ek küldöttei ülnek. S Néhány nappal ezelőtt, amikor Bé­■ késen végighallgattam egy ilyen be­■ szélgetést, az a nézet alakult ki ben- 2 nem, hogy a beszámoltatás módsze­■ rén akad csiszolni való. Ügy tűnik, 5 mintha a bizottság és a munkáról 5 számot adók között egy bizonyos ■ üres tér volna, olyasmi, mint az egye- S temi katedra és a tanulók padsorai : között. B • Pedig a szobában nem professzorok 5 és diákocskák ültek, hanem meglett ■ emberek, kinevezett és választott 5 vezetők, akik az év minden szaká- 5 ban a feladatok megoldásán vállt 2 vállhoz vetve dolgoztak a közös S ügyért, a szövetkezet szilárdításáért, 5 az árutermelési mutatók teljesítésé­• ért. Most, amikor a zárszámadás el­lj készült és a felülvizsgálat tart, azt Z érzi az ember, hogy az eredmények 2 és a kudarcok nem közösek. Pedig ■ igencsak azok, hiszen a járási szer­• vek a termelés időszakában gyak- 5 ran tanácskoztak a tsz-ekkel az ál­■ lami tervfeladatok teljesítéséről. S Ilyen alkalmakon el tudnám kép- 2 zelni a kerekasztal-konferenciát is, S hiszen barátok, elvtársak, a közös 2 ügyön munkálkodók ülnek egymás ■ mellett. Az év közben oly sokszor ■ megnyilvánult baráti gesztust most 2 is folytatni kellene. Ha a megerő­■ sítő bizottság és a tóz képviselői kö- 5 zött eltűnne a három lépés távolság, 2 az eredményekről, a megerősítés 5 előtti teendőkről őszintébb véle- 5 ménycsere és az eddiginél tartalma- 2 sabb megértés alakulna ki. Az em­■ berközelség ebben a munkában is S szükséges, mert a beszámoltatás bel- 2 ső tartalmi része azzal még telje­• sebb lehet. S Dupsi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents