Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-28 / 50. szám

IMS. február 28. 4 Vasárnap Nagyobb jogkör — nagyobb lehetőség A megyei szállítási bizottságok tevékenységéről V%1 mondja a jogszabályi Válaszok munkaügyi kérdésekre Két éve működnek a megyei szállítási bizottságok. Annak ide­jén a Központi Szállítási Tanács, valamint a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium azzal a szán­dékkal kezdeményezte a bizottsá­gok megalakulását, hogy minden megyében legyen egy testület, amely kellő hozzáértéssel segíti az országos szállítási feladatok megoldását. Kétéves _ működésük sok tekintetben hasznosnak bizo­nyult, s ezért a közelmúltban to­vább bővítették a bizottságok ha­táskörét. A megyei szállítási bizottság égjük lényeges tevékenysége, hogy saját területén felméri a közúti szállítási igényeket, azokat össze­hasonlítja a rendelkezésre álló szállítási kapacitással, s ennek megfelelően meghatározza a fel­adatok lebonyolításának módját. A kapacitáshiányt vagy többletet azonnal jelzi a felsőbb szervek­nek, amelyek a követelmények szerint idejében intézkedhetnek. Különösen fontos munkája a bizottságnak, hogy összehangolja a termelő és a szállító vállalatok tevékenységét. A legnagyobb gon­dot a mezőgazdasággal kapcsola­tos közúti szállítások jó össze­hangolása igényli. A bizottság ak­kor működik helyesen, ha havon­ta feldolgozza és értékeli a teher­gépkocsikra vonatkozó szállítási tervadatokat és elkészíti a megye közúti szállítási mérlegét. Ilymó- don a megyei szállítási bizottság valóban gazdája és irányítója sa­ját területén az egész közúti áru- szállításnak. Most a kibővített jogkör alap­ján a megyei bizottságokra az a feladat is hárul, hogy valamennyi érdekelt vállalattal egyetértésben, A kisipari terme1 őszöve tkeze- teknek az idén a termelési tervü­ket az idén meghatározott lét­számuk 97—93 százalékával kell teljesíteniük. Ezért a kilépettek helyére csak a KISZÖV engedé­lyével vehetnek fel új dolgozókat, így alapvetően szükségessé válik a termelékenység növelése. Az OKISZ vezetősége ez év ja­nuár 12-i határozata lehetővé te­szi a létszámmegtakarításból ere­dő bér mintegy 30 százalékának Szerdán kezdődik az oktatás a Felsőfokú Génipari Technikum levelező tagozat békéscsabai konzultációs csoportiánál Március 3-án, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel tartják Békéscsa­bán, a Technika Házában a Felső­fokú Gépipari Technikum levele­ző tagozat békéscsabai konzultá­ciós csoportjának megnyitóját. Ek­kor kezdi meg tanulmányait a 45 felvételt nyert gépész, technikus, érettségizett műszaki dolgozó. A hallgatóknak hetenként egyszer tartanak konzultációt. A félévi kollokviumok, szigorlatok Békés­csabán lesznek. Mezőgazdasági gépészmérnököt legalább ötéves üzemi gyakor­lattal azonnal felveszünk. Ál­lami gazdaságiak előnyben, útiköltséget felvétel esetén té­rítünk, lakást biztosítunk. Lenin Tsz, Kevermes 47123 részletesen megállapítsák az áru­átadási és átvételi időket. Ugyan­csak a megyei szállítási bizottság jogkörébe tartozik, hogy a köz­pontilag megállapított irányszá­mok alapján az év egyes idősza­kaiban meghatározza a tehergép­kocsik legalacsonyabb napi fog­lalkoztatásának mértékét. Ha va­lamely vállalatnál kedvezőtlen a szállítóeszközök kihasználása, ak­kor a bizottság intézkedhet a gép­kocsik átcsoportosítására. Ez azért is fontos, mert még mindig gyakori, hogy olyan vállalatok is igényelnek kocsikat a szállítási vállalattól, amelyeknek saját ka­pacitásuk sincs kellően kihasznál­va. Feladata a megyei szállítási bi­zottságoknak, hogy a különfé’e áruk elszállításában fontossági sorrendet állapítson meg. Különö­sen érdemes figyelni az elő- és utósszállítások jó megszervezésé­re, hiszen köztudomású, a legna­gyobb gondot éppen az idénysze­rűség okozza. A mezőgazdasági vagy egyéb romlandó termékeket csak az év bizonyos hónapjaiban lehet rendeltetési heljűikre jut­tatni és ilyenkor a szállítási háló­zat túlterhelt. Tehát njülvánvaló, ilyenkor ezek a szállítások a leg­fontosabbak, viszont más időszak­ban nagyobb gondot lehet fordí­A Békés megyei szövetkezeti építőipar tavalyi tervét 102,2 szá­zalékra teljesítette, 11,3 százalék­kal termelt többet, mint 1963-ban. felhasználását. A Békés megyei KISZÖV ezzel az összeggel azok­nak a dolgozóknak a keresetét egészíti ki, akik hűek a szövetke­zetükhöz és az export-, valamint a helyi iparpolitikai tervek telje­sítésében jó eredményt érnek el. 31. A kisvároskában, az ország közepén, melyről a mai napig azt beszélik, hogy az itteni földi életet csupán a halálon túli élet, a mennyben, pótolhatja, akkor is, minden harang szólt, amikor Emestet egy megbízatással küld. ték ide, s a rövid szünetben, míg az ércszív a harang égjük olda­láról a másikra lendült, hallani lehetett a közeledő és körülzáró dübörgést. A kisváros égjük napról a má­sikra a felkelés központja, az ország fővárosa lett. Itt volt a főparancsnokság, a hivatalok, a raktárak, a laktanyák, amelyek, bői éneklő egységek távoztak a frontra, a kórházak, az üzletek, a cukrászdák. Itt kerestek mene­déket a megszállt területről me. nekülők, a betegek, és a dezer­tálok. A kisváros világ életében csendes hely volt, megállapodott élettel, polgári életmóddal, pén­teki és éves vásárokkal, a hegyi­lakók színes népviseletével, a katolikus és az evangélikus ház. ban tartott szombatesti össze­jövetelekkel, a kaszinó állandó kártyapartijaival. A helyi nagy. Ságok megmerevedett rangsorá­val, a püspöktől a politikai, a ke­reskedelmi és a futballtekinté­tani más jellegű árucikkek szállí­tására. Sikeresen intézkedhetnek a megyei szállítási bizottságok ab­ban is, hogy az indokolatlan „ke- resztbe-szállításokat” saját me­gyéjükön belül —, vagy több bi­zottság összefogása révén — egy- egy országrészben megakadályoz­zák. Érdemes felfigyelni arra, hogy a megyei szállítási bizottságok napirendjén eddig ritkán szere­peltek a vasúttal kapcsolatos kér­dések. Ezen csak úgy lehet vál­toztatni, ha e bizottságok munká­jába bekapcsolódnak a területileg illetékes MÁV igazgatóságok is. Ugyancsak kívánatos, hogy a me­gyei szállítási bizottságok ülésein minél gyakrabban vegyenek részt az illetékes minisztériumok, or­szágos főhatóságok képviselői. A szállítóeszközöket csak a népgazdaság teherbíró képességé­vel arányosan lehet gyarapítani. De a szállítások jó megszervezé­sében még sok kiaknázatlan le­hetőség rejlik. A megyei szállítási bizottságok tagjai gyakorlati mun­kájuk során válnak a közlekedés szakembereivé. Tapasztalataikat szükséges a lehető legjobban ér­vényesíteni a megye és az egész ország áruszállításának lebonyo­lításában. (H. L.) A termelés volumenének növeke­dése 77 százalékban termelékeny­ségből, 23 százalékban pedig a létszám növekedéséből jött létre. Ebben a vonatkozásban a legjobb eredményt az orosházi, a szarvasi, valamint a Sarkadi Építőipari Ktsz érte el, de a Békési Építő­ipari és a Gyulai Kislakásépítő Ktsz-nél sem rosszabb az arány kétharmad-egyharmadinál. Meg­közelíti ezt a mezőkovácsházi és a Mezőberényi Építőipari Ktsz is. Egyedül a Gyomai Építőipari Ktsz az, amelynél a termelési érték nö­vekedése teljes egészében létszám­növekedésből ered. lyekig. Azok a harangok, a tör­ténelem tanúi, az ünnepnapok körforgásának, a vasárnapok hangulatának, a jelentős esemé­nyek ismétlődésének, amelyek­ből rég kiveszett a tartalom, az időtlenségnek voltak a kifeje­zői, messze szóltak: a hegyek bástyafaláig, melyek az ölükben rejtegették a kis falucskákat és a tanyákat De akkor a kisváro­si élet elfeledett időtlensége fe­letti ítéletet harangozták. Min­den harang szólt és rengett a föld. A város utcáin katonák, a Egyik olvasónk a következő , érdesek re kér választ: — A vállalat kötelezheti-e a dol­gozót a tévesen kifizetett munka­bér visszafizetésére? Válasz: Az Mt. V. 145. § (1) be­kezdés kimondja: Ha számolási hiba miatt vagy egyéb okból a dolgozó részére tévesen fizettek ki munkabért, a visszafizetésre való kötelezésről a dolgozót a kifizetéstől számított harminc na­pon belül írásban értesíteni kell. (2) Ha a vállalat az (1) bekez­désben előírt harminc napon be­lül az értesítést elmulasztja, a dolgozó az összeg visszafizetésére csak abban az esetben kötelezhe­tő, ha a kifizetés helytelenségéről tudomással bírt (rosszhiszemű­ség), vagy a téves kifizetést maga idézte elő (helytelen adatok be­mondása stb.). Ebben az esetben a dolgozó csak munkaügjü döntőbi- ottsági eljárás útján kötelezhető visszafizetésre. Egy másik olvasónk kérdése: Jelenleg állami vállalat alkalma­zottja vagyok. Korábban a Népi Demokratikus Hadsereg aktív 'isati állományába ta hoztam. A két munkaviszony között megsza­kítás volt. Az Mt V. 30/C. § (1) bekezdése alapján kérhetem-e a hadseregnél eltöltött idő figyelem- bevételét a pótszabadság megál­lapításánál?,^ Válasz: Az Mt. V. 30/A. §./l/ bekezdése szerint a folyamatos munkaviszonyban töltött idő szá­mításánál figyelembe kell venni azt a munkaviszonyon kívül töl­tött időt is, amelyet külön jogsza­bály alapján munkaviszonyban töltött időiként ismernek el. Ide tartozik az aktív tiszti állomány­ban töltött idő is, egyenértékű az egyéb beszámítható munkaviszo­nyokkal. G. J. olvasónk a következő kér­civil lakosság, autók, szekerek, lovak, emberek batyukkal, eső­től átázva rendetlenül, káosz­ban vonultak el. Az ellenség kö­zeledett és a harangok figyel­meztettek: aki csak tud, mentse magát! A felkelés elbukott, a hegyeik, be vonult vissza, azok, akik most sem adták fel magukat, átázott hátukon cipelték magukkal a fegyvereket, a lőszert, a nedves lisztet a bátyúkban és a katonai csajkában a zsírt. És a kötsze­reket. désre kér választ: Beszámítható-e a folyamatos munkaviszony tarta­mába a szakmunkás-tanulóként töltött idő? Válasz: Az Mt. V. 30/A. §./3/ bekezdés kimondja: Nem számít­ható be a folyamatos munkavi­szony tartamába a szakmunkás- tanulóként töltött idő. T. J. aláírással levelet kaptunk. A levél írója a következő kérdés­re kér választ: Jár-e munkabér abban az esetben, ha véradásra berendeltek, és emiatt munkaidő­kiesésem volt? Válasz: Az Mt. V. 139. §. fi/ be­kezdése szerint a dolgozó részére a) szavazás, hatósági és bírósági idézésre tanúként való megjele­nés, tanácstagként, népi ülnök­ként való eljárás, kötelező orvosi és rendelőorvosi vizsgálat, vala­mint véradásra való rendkívüli berendelés esetén a teljes mulasz­tott időre átlagkereset, a véradás­ra való nem rendkívüli berende­lés esetében a mulasztott időre, de legfeljebb négy órára átlagkereset jár; az átlagkereset megilleti azt a dolgozót is, akit véradásra beren­deltek, ott megjelent, de a vizs­gálati eredmények miatt tőle vért nem vettek. b) Sorozás és katonai nyilván­tartásba vétel esetén a teljes mu­lasztott időre időbér jár. c) Közeli hozzátartozó (házas­társ, gyermek vagy szülő) halála esetén nyolc órára időbér jár. Mt. V. 139. § (2) bekezdése sze­rint, ha a dolgozót bíróság, illető­leg hatóság terheltként, sértett­ként, félként (felperesként vagy al­peresként) idézi be, részére á mu­lasztott időre díjazás nem jár. (3) bekezdés: A középiskolai gyakorlati oktatás keretében az üzemi munkahelyen oktató szak­munkást az oktatás időtartamára átlagkereset illeti meg. Ernest utolsók között távo­zott a városból. Az utcák el­csendesedtek, a tér a Szenthá­romság szoborral, a szökőkúttal, amelyet vasárnap és az ünnep­napok előestéjén kivilágítottak, az uralkodó püspöki székes- egyházzal, az ősi polgári házak­kal együtt, üres volt. Délről, ahonnan várták az első felderí­tő egységeket, két berúgott fel­kelő katona tántorgott, puská­jukat a vállukon úgy vitték, mint a dorongot. Be voltak rúgva, énekeltek, örültek, hogy övék volt az egész tér. Az egyik néha visszafordult, öklével meg­fenyegette az üres utcát, amely­ben minden pillanatban meg­jelenhetett a német tank vagy oldalkocsis motorkerékpár gép­puskával! — Mint Madridban, pontosan, mint Madridban. Ott is haran­goztak reggeltől estig. Mint Madridban. Csak az oroszok vol­tak messze — ismételte állan­dóan egy tiszt, aki ugyanazzal a csoporttal vonult vissza, mint Emest. Állandóan beszélni akart spanyolországi élményeiről, de senkisem hallgatta. (Folytatjuk) A kisipari tenne’őszövefkezetek anyagi ösztönzése a termelékenység növelésére A szövetkezeti építőiparban a termelési érték növekedése tavaly 77 százalékban termelékenységből eredt Juroj Spitzet; HOZZÁTOK TARTOZOM Fordította: Krupa András \

Next

/
Thumbnails
Contents