Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-26 / 48. szám
IMS. február 2«. 3 Péntek Kikeltek az első kiskacsák a szarvasi Kísérleti Halastavak telepén — Százötvenezer víziszárnyas felnevelését tervezik — KI FIZET? Szemle a ruházati cikkek ára, minősége körül A szarvasi Kísérleti Halastavak telepén szerdán látott napvilágot az első idei kiskacsa. Az első kelésből mintegy négyezer parányi vízi szárnyast kap az előnevelőtelep, de a gépek újabb tízezer kacsatojást melegítenek. Sőt szerdán elszállították az első kacsatojás-rakományt Pécsre: a három éve rendszeresen vásárló dunántúli keltetőállomás 12 ezret vitt el Szarvasról, de többet is igényel, mert amint képviselői mondották, erős, egészséges kacsa Az elmúlt esztendőben 400 erőgépet adott át az AGROKER megyei telepe a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. A régi és az új gépek megóvására, téli tárolására az elmúlt évben 320 nagyméretű szín építésére csővázat vásároltak megyénk nagyüzemi gazdaságai. Az új gépek garanciális javításához csekkfüzetet adott az AGROKER. Emellett a megvásárolt gépeket műszaki ember adta át a telepen azért, mert az eddigi tapasztalat az volt, hogy a szövetkezetek traktorosai nem tanulmányozzák megfelelően az egyes gépek kezeléséről készült útmutatásokat. # Mint azt a MÉK járási kirendeltségénél megtudtuk, az idei évre vonatkozó zöldségtermesztési szerződéskötések a burgonya és a vöröshagyma kivételével eléggé jól haladnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy sajnos, eléggé idegenkednek a szövetkezetekben az említett két zöldségféle termesztésétől, pedig mint ismeretes, a burgonya felvásárlási árát államunk felemelte, s bőséges menyavatkozás vagy tekintély ne befolyásolhassa. A munkaügyi döntőbizottság működése minden bizonnyal elősegíti a munkaügyi vitáknak az eddiginél gyorsabb és egyszerűbb intézését. Ugyanezt eredményezi a jogorvoslati fórumok számának csökkenése is. Fellebbezéssel általában a területi munkaügyi döntőbizottsághoz kell fordulni, csupán három eset képez ez alól kivételt: a kereskedelmi és raktári dolgozók leltárhiánya, a dolgozók életének, egészségének vagy testi épségének megsértése által okozott kár, valamint a bűncselekménnyel okozott kár. Ezekben az ügyekben másodfokon a járásbíróság dönt. Fellebbezni tehát csak egy helyre lehet, ahol jogerős dön- . téssel az ügy lezárul. Így a korábbiaktól eltérően nem lesz évekig tartó huzavona. A további fejlődés szempontjából rendkívül fontos az a rendelkezés, amely a vállalatot teszi felelőssé a munkaügyi döntő- bizottság akadálytalan működéséhez szükséges feltételek biztosításáért. Tehát a vállalatnak kell gondoskodnia a tárgyalások megtartásához szükséges helyiségről, a jegyzőkönyvek vezetéséhez és kél a Kísérleti Halastavaktól vásárolt tojásokból. Szarvason 150 ezer pecsenye- kacsa felnevelésre készülnek. Naponta ezernél több tojást gyűjtenek össze a törzstelepen. Az elmúlt évi kísérlet bebizonyította, hogy főleg a helyben előállított táppal etetett kacsák rekord tojáshozamra képesek. A kísérletre beállított kacsák átlag 180 tojást tojtak, a legjobb falka pedig 200- nál többet így lehetséges, hogy a saját szükségleten kívül a Dunántúlra is jut a szarvasi tojásokból. Az idén a tavalyihoz hasonló nagy gépforgalomra készült fel az AGROKER megyei telepe. A forgalom több, mint valószínű növekszik, hiszen ez év január elsejétől jónéhány géptípust alacsonyabb áron vásárolhatnak meg a termelőszövetkezetek. A gépeket az idén is úgy igyekszik kijuttatni az AGROKER a gazdaságokba, hogy azokkal hozzáláthassanak az időszerű munkák elvégzéséhez. Most többek között az MTZ-trak- torok mellett elsődlegesen igyekeznek lebonyolítani a tavaszi vegyszeres gyomirtáshoz szükséges gépek és eszközök forgalmát. nyiségben megvan a lehetősége a vöröshagyma értékesítésének is. Több szövetkezetben a MÉK átvételi rendszerét is kifogásolják. Ezzel kaipcsolatban a MÉK-nél elmondották, hogy az idén minden eddiginél gondosabban megszervezik az átvételt, a szállításokat, s arra is gondolnak, hogy valamilyen módon segítsenek a szövetkezetek átmeneti tárolási nehézségeinek megszüntetésében. egyéb írásbeli munkáikhoz szükséges gépírókról, az ügyviteli költségeikről. Szemben az eddigi egyeztető bizottsági eljárással, amikor a panaszos maga viselte az eljárással kapcsolatos költségeket, a munkaügyi döntőbizottság, amennyiben helyt ad a dolgozó panaszának, kötelezheti a vállalatot a dolgozó igazolt költségeinek megtérítésére, az eljárás miatt kiesett keresetének megtérítésére. Ha a panasznak csak részben adnak helyt, akkor részleges költségtérítést ítélhetnek meg. A tanúk költségeit ugyancsak a vállalat köteles megtéríteni. Az új rendelkezések értelmében a panasz beadásának, elbírálásé-, nak és fellebbvitelének határideje lerövidül. A panaszt általában a vállalati döntést követő 15 napon belül kell beadni, szemben tíz eddigi 60 napos gyakorlattal. A határidő elmulasztása esetén, ha a panaszos igazolja, hogy az önhi-j báján kívül történt, a benyújtási határidőt meg lehet hosszabbítani. Ez az úgynevezett „kimentés”, amelynek szabályait á SZOT és a munkaügyi miniszter együttesen őlapítja meg. A munkaügyi döntőbizottság a panaszt az előter-" j észté®tői számított nyolc napon A konfekció- és általában ruházati iparunknak az utóbbi években bekövetkezett ugrásszerű fejlődése tény. Ezt nyugtázzuk például, ha végigsétálunk egy falu főutcáján, s megállapítjuk, hogy épp olyan csinosan öltöznek itt a lányok, mint a városban. Nem véletlen az sem, hogy a hazánkról szóló külföldi riportok is gyakran megemlítik, milyen jól- öltözöttek a magyarok. Mert „legyen mindig jólöltözött!” — hirdeti a nem túl ötletes reklám. S ennek a felhívásnak többé-kevés- bé eleget teszünk. Mi azonban most a megyei Kereskedelmi Felügyelőségnek az elmúlt három hónap alatt végzett vizsgálataira támaszkodva — a ruházati ipart és a kereskedelmet egyaránt terhelő, bőven fellelhető hibákról szólunk. Mert rossz minőségű áru, eladhatatlan vagy csak áron alul értékesíthető készlet, s vásárló, ki az áru használatakor úgy érzi, becsapták — az is akad bőven. Orkán kabát „némi" hibával A Mezőberényi Földművesszövetkezet konfekció boltjában kis idővel ezelőtt 14 darab Orkán kabát várta, hogy kemény százasok leszurkolása ellenében gazdájára leljen. Csak a minőségi vizsgálat derítette ki, hogy a kabátok impregnálása botrányosan gyatra. Az anyag átereszti a vizet. Gyűrésnél töredezik az impregnáló réteg. A vevőt érő károsodás darabonként 103 forint. S ez a tizennégy kabát bántatlanul és büntetlenül került eredeti árán a gyártótól a nagykereskedelmen keresztül a boltba. „Méretarán yta lanság" a vásárló zsebére „Méretaránytalanság” néven jelölik a szakemberek azt, ha mondjuk egy 540 forintos gyapjú pulóver 97 forint értékű anyaggal kevesebbet tartalmaz az előbbiül tárgyaláson kötél es elbírálni. A munkaügyi döntőbizottság határozata elfleni fellebbezést ismét 15 napon belül kell a munkaügyi döntőbizottság közvetítésével a fellebbviteU szervhez benyújtani. A munkaügyi viták intézését szabályozó új rendelkezések az eddiginél nagyobb lehetőséget adnak a dolgozók panaszainak gyors, pontos felülvizsgálatára és érdemben! elintézésére. A végrehajtás azonban az emberekből függ, attól, hogy e fontos funkcióba delegált tagok a feladat komolyságához illő felelősséggel végezzék munkájukat, és attól is, hogy megkapják ehhez a szükséges támogatást a vállalati, gazdasági és társadalmi szervektől, elsősorban a szakszervezetektől. Végső soron pedig a szakszervezetek feladata, hogy az. eddiginél határozottabban szerezzenek érvényt azoknak a döntéseknek, amelyeket a munkaügyi döntőbizottságok a törvényben megszabott jogok és kötelességek alapján hoztak. Ez teszi majd tekintélyes és megbecsült szervekké a munkaügyi döntőbizottságokat, és ez megerősíti irán- uk a dolgozók bizalmát. Só tér Edit írtnál. Mint ahogy az a Zuglói Finom Kötöttárugyár e termékeit vizsgálva nyolc közül négynél előfordult... Méretaránytalanság, hogy a Habselyem Kötöttárugyár 366 cikkéből 142 darab kisebb az előírtnál. Így 88 ezer forint értékű árunál 13 ezer forintos károsodás éri a vásárlókat. Ugyanez a gyár bocsátotta ki azokat a 250 forintos banlon-blúzokat, melyeknek 85 százaléka olyan méreteltérést mutat, hogy az árkülönbség darabonként 134 forint, mert ezeket a blúzokat legfeljebb bakfis holmiként lehetne árusítani... Mint a megyei kereskedelmi felügyelőség ellenőrei megállapították, a ktsz-ek és háziipari szövetkezetek megvizsgált kötöttáruinak 61 százaléka hibás, eltérő méretű, ami e cikkek értékéből igazság szerint átlag 8 százalékot vonna le. A Szarvasi Háziipari Szövetkezet szúrópróba alá vett kötöttáruinak 76 százalékánál tapasztalhatók „méretaránytalanságok”. Mondani sem kell, hogy az eltérések a gyártó szövetkezet javára, a vásárló kárára billentik át a forintokat. (Az említett szarvasi szövetkezetnél nincs me- ós, s a kész termékre minőségi vizsgálat nélkül ütik rá a bélyeget. 1. osztály!) Ki teszi el a nyereséget? A méretaránytalanságot kutató vizsgálat végső eredménye: 1049 áruból 280-nál tapasztalható eltérés, a vásárlót érő kár pedig ebből összesen 18 ezer forint. „Méretaránytalanság” — így a kereskedelmi nyelv, e sorok Írója és az olvasó azonban erősebb kifejezést keres és talál. De a kereskedelmi szakemberek jegyzőkönyve is megállapítja, hogy „úgy az állami, mint a helyi ipar egy része tudatosan eltér az egységes szabványméret betartásától; egyes termékeknél kevesebb alapanyagot használnak fel, hogy ezzel biztosítható legyen a magasabb nyereség”. Ügy véljük, az ilyenfajta nyereség elé szigorúbb korlátokat kéne állítani, melyek egyúttal, s hosszú távon a kiváló termékek gyártását tennék a magas nyereség forrásaivá. A vásárlók pénztárcája bánja azt is, hogy némely kiskereskedelmi egységben nem érvényesítik a különböző árrendezéseket. Így például a Szeghalmi Földművesszövetkezet konfekció boltjában 20 darab cikknél hagyták azokat figyelmen kívül. A vizsgálat ebből kifolyólag 3 és fél ezer forintnyi értékkülönbséget állapított meg a vevők kárára. A vásárlóközönségnek is, a kereskedelmi szakembereknek is feltűnik néhány árunál bizonyos aránytalanság. Például egyfajta bébi télikabátból a 4. számú méret 415, az 5-ös számú pedig 515 forintba kerül. Ügy tűnik, egy számnyi eltérés a nagyságban nem indokolja a 100 forintos kü- lönbözetet... Egy bakfis kabátot 110 forinttal megdrágít a műszőrme-gallér. 110 forintos teddy-gal- lér nem olcsó mulatság a szülőknek. S most már megismerkedve a minőségi, árazási hibatípusokkal, feltehetjük a kérdést: ki fizet? Rendelkezés szabályozza ezt is. (A vevőt, ha a megszabott időn belül jelentkezik jogos panaszával, a kiskereskedelem köteles a hibás cikk megjavítása, kicserélése vagy pénzvisszafizetés révén kártalanítani.) Ezt a rendelkezést a boltokban ki kell függeszteni. S kár, hogy például sok földművesszövetkezeti egységben vagy a népművészeti vállalat 29-es számú békéscsabai üzletében nem volt ott... A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a vásárlók kevésszer élnek reklamációs jogaikkal. A rendeletet néhány esetben megszegik. A Füzesgyarmati Földművesszövetkezet boltjában eladtak egy tréningruhát, mely. egyszeri mosás után „lyukacsossá vált” (!). A vásárló reklamáció-, ját a boltvezető, később pedig az illető nagykereskedelmi vállalat lerakata elutasította. A vevőt végül is a Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet sürgetésére kártalanították, de csak hónapok múlva. (S itt felmerül a kérdés: a kereskedelem ilyen esetben miért csak annyi darab után fizettet kártérítést a gyárral, ameny- nyit a vevők kifogásoltak? Hiszen itt is feltehetően több száz tréningruha volt selejtes. A többivel- mi lesz? Eladják, s várják vagy jön be panasz, vagy sem?) Más. Az iparcikk kiskereskedelmi vállalat gyulai mara- dékboltjából 34 forintos leértékelt anyagot vásárolt valaki. A kelme az első mosásnál szétment, de a vevőt mégis csak hosszas huzavona után, a megyei kereskedelmi felügyelőség intézkedésére kártalanította a boltvezető... Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a kirívó példáktól eltekintve, a vásárlói kifogások elintézésénél a' boltok többsége helyesen jár el. A földszöv kivétel? Persze nemcsak a kiskereskedelem fizet kártérítést a vevőnek, de a nagykereskedelem is a bukszájába nyúl minőségi kötbért fizetni a kiskereskedelem felé. 1964-ben a megyei nagykereskedelmi lerakatok 6 és fél ezer forint minőségi kötbért fizettek a megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalatnak. Földművesszövetkezeteknek — az egy dévaványait kivéve — azonban egy árva garast sem, egyszerűen azért, mivel azok nem éltek a kötbérezési lehetőségekkel. Ki fizet? A nagykereskedelem, a lerakatok a gyártótól követelik a kártérítést. A DÉLTEX megyei lerakatnak 96 ezer, a RÖVIKÖT megyei lerakatnak pedig 262 ezer forintot fizettek a gyárak 1964-ben minőségi kötbérként. De bár soknak tűnik ez az összeg, mégsem lehet eléggé hatékony a gyártók rászorítása kötbérezéssel jó minőségű áruk szállítására, hiszen ez esetben a vizsgálatok nem találtak volna annyi kifogásolnivalót a kereskedelemben, mint amennyit találtak. Drága mulatság Ki fizet? Ki fizet a rossz minőségért, a méreteltérésért, a rossz árazásért? Hát, hol ez, hol az. Sokszor a vevő, máskor a kárt megtérítő kiskereskedelem. . Megint máskor a gyár. Mint mikor sokan (ülnek egy asztal körül, s isszák a rundót, gondolván, hogy úgyis te fizeted, pajtás! (A vevőre kiváltképp rámondhatjuk, hogy issza — a levét.) De egyszer mindenki, mert rákerül a körben a sor. Tehát fizet valamennyi, ráfizet. Drága mulatság. Padányi Anna Nemcsak továbbítja a gépeket az AGROKER Az idén gondosabban szervezi meg a MÉK az átvételt és a szállítást
