Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-23 / 45. szám
február 23. 3 Kedd Kiváló eredményeket hozott a tsz-ek múltévi versenye Szembetűnően megnövekedett a kétsopronyi Dózsa gazdálkodási eredménye A megyei tanács mezőgazdasági osztályán hozzáláttak az országos termelési versenyben részt vevő termelőszövetkezetek múlt évi eredményeinek értékeléséhez. Nem alkarunk a dolgok elébe vágni: sok bonyolult számítások után válik nyilvánvalóvá, hogy a hivatalos pontarányok alapján megyénk melyik szövetkezete vívja ki a legjobb eredményt elérő tsz címét. Belelapoztunk néhány termelőszövetkezet adataiba és sok érdekes számot találtunk. Ez igen! — jegyeztük meg elismeréssel, mikor a szemünkbe ötlött, hogy a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-be tavaly az egy családra jutó jövedelem 18 675 forint volt. Az viszont elgondolkoztatott bennünket, hogy az 1963. évi 1019 tag helyett tavaly év végén Csak 974-et tartottak nyilván s hogy a szövetkezet mindössze 82 tagkönyvvel nem rendelkező családtag munkájára számíthat ebben az évben. A jó jövedelem, a munkaegységenkénti 41,60 forint érték nyomán inkább a tagok számának növekedését képzeltük el. A mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz-ben a munkaegységértéket az növelte meg ennyire, hogy búzából 13,2, árpából 16,4, kukoricából 22 (májusi morzsolt), kenderből pedig 42,5 mázsát takarítottak be holdanként. Az áruértékesítés is jó volt a szövetkezetben: 1420 mázsa szarvasmarhát, 4400 mázsa sertést, és 1505 mázsa baromfit adtak át a felvásárlási szerveknek. A következő adatok a békéscsabai Május 1 Tsz-é. Ebben a szövetkezetben az elmúlt évben a korábbi 962-ről 1002-re növekedett a tagok száma s az 1963. évi 148 helyett 174-re a dolgozó családtagok száma. Itt viszont az egy családra jutó átlagos jövedelem elég alacsony: 11946 forint. A termés pedig kiváló volt a Május 1 Tsz-ben. Búzából 15,5, őszi árpából 17,9, cukorrépából 238,5 mázsát takarítottak be holdanként. A növénytermesztés eredményei azonban egymagukban nem növelik a jövedelmet, akármilyen kiválóak is. Ehhez párosulni kell a minél több áruértékesítésnek. Bizony a Május 1 Tsz tavaly csak 594 mázsa szarvasmarhát, 1824 máísa sertést és 124 mázsa* baromfit értékesített. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz adatai közül elsőnek azt ragadjuk ki, hogy tavaly 176-ra növekedett a dolgozó családtagok száma, az azelőtti4 78-ról. A szövetkezetben dolgozó 728 család átlagos jövedelme 28 ezer forint körül jár. Ez bizony szép összeg, különösen, ha figyelembe veszKertészek a minőségért A Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Központ évenként egy alkalommal rendszeresen tanácskozást tart a termelőszövetkezeti zöldségkertészetek vezetőivel. Ebben az évben egy későbbi időpontban a MÉK ismét sort kerít egy ilyen megbeszélésre, hogy a zöldségtermesztés fejlesztéséről, a minőség növelésének lehetőségeiről, a termésbetakarítás idejének meghatározásáról, valamint az áru szabvány szerinti osztályozásáról kicseréljék tapasztalataikat. szűk, hogy talajadottságai sokkal rosszabbak, mint a mezőkovácsházi Üj Alkotmány és a békéscsabai Május 1 Tsz-é. Ez viszont a termésátlagokon nem mutatkozik meg, mert hasonló mennyiséget termeltek csaknem mindenből, mint az említett két szövetkezet. A nagybánhegyesi _____Zalka Máté é s a kétsopronyi Dózsa Tsz-t nem lehetett eddig a legjobban gazdálkodó szövetkezetek között említeni. Most is a második—harmadik kategóriába vannak sorolva az országos versenyben, viszonylag kis területük miatt. Elért eredményeik azonban annál megkapóbbak. A nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz-ben az egy családra jutó jövedelem az 1963. évi 23 151 forintról csaknem 29 ezer forintra növekedett. Búzából 13,4. árpából 14,8, kukoricából 24,6 (májusi morzsolt), cukorrépából pedig 243.5 mázsát takarítottak be holdanként. A kétsopronyi Dózsa Tsz a gazdasági eredmény növelésével tűnt ki: 31 százalékos a nálánál nagyobb és jobb hírnevű szövetkezetek 19—22 százalékos eredményjavulásával szemben. Ez a szövetkezet búzából 15,5, árpából 18,4, kukoricából pedig 26,1 mázsát termelt holdanként. Az egy dolgozó tagra jutó jövedelem ebben a szövetkezetben az 1963. évi 23 102 forintról 27 400, az egy családra jutó jövedelem az előző évi 22 185 forintról 25 207 forintra növekedett. A pontozás sok mínusszal és plusszal jár, de aligha lesz meglepő, ha a kétsopronyi Dózsa Tsz több pontot gyűjt össze, mint egynéhány nagynevű szövetkezet. K. I. folyamatban lévő értékhatár feletti beruházások száma egyhar- maddal csökken 1965 végéig. A hatékonyság növelésére jó példa ez az idei beruházáspolitika. Az építkezések és az üzembehelyezések felgyorsításával lényegében a tavalyihoz hasonló 45 milliárd forintos összeggel az idén nagyobb népgazdasági eredményt érünk el. A nemzeti jövedelem növekedésének egy részét az ország nemzetközi fizetési mérlegének javítására használjuk fel 1965-ben. Az elmúlt években a külkereskedelmi behozatal gyorsabban nőtt, mint a kivitel. Az idén viszont a behozatal négy és fél százalékos növekedésével szemben a kivitel 11 százalékos emelését tervezzük. Mindez a reflektorfényt a külkereskedelmi munkára, a vállalatok export—import tevékenységéire irányítja. A békés gazdasági verseny nemzetközi fórumán, a világpiacon csak a minden szempontból korszerű és kifogástalan minőségű termék kaphat elismerő „devizapontokat”. A gyártmányfejlesztő munkán kívül a kivitel gazdaságosságának javítása, az importtakarékosság, mint a fizetési mérleget javító tevékenység szintén az idei fontos feladatok között szerepel. Az egyes arányokat — a gép- és építőipar viszonylag alacsony fejlődési ütemét, a beruházások és az életszínvonal tavalyihoz képest változatlan szintjét — nem tekinthetjük tartósnak. Azok a feladatok, amelyek viszont a minőségi mutatók javítására, a termelékenység emelésére, a fejlesztő munka meggyorsítására, az exporttevékenység fokozására, a takarékosságra irányulnak, egyáltalán nem kampányjellegűek. Ellenkezőleg. Amilyen mélyen áthatják ezek az új minőségi feladatok közéletünket, olyan gyorsan szakíthatunk az átmeneti jellegű arányokkal és gyorsíthatjuk meg népgazdaságunk fejlődését, s az életszínvonal emelését. Az idei feladatok, bár mennyiségileg nem látványosak, a tennivalók bonyolultságát, minőségi jellegét tekintve viszont elég nehezek, s a második ötéves terv néhány lényeges lemaradását hivatottak pótolni. A munka hatékonyságának növelése — így ösz- szegezhetjük feladatainkat — harcot jelent a lazaság, a hozzánem- értés, a korszerűtlenség, fegyelmezetlenség elleni gazdasági építőmunkánk minden szintjén fent, és lent egyaránt. Noha ez a szigorúbb, igényesebb mérce általában találkozik közvéleményünk helyeslésével, megértésével, mégis az utóbbi hetekben akadtak jónéhányan kishitűek,, akik egyes részintézkedésekből az ösz- szefüggéseket figyelmen kívül hagyva helytelen következtetéseket vontak le. Az országgyűlés legutóbbi háromnapos ülésszakán a költségvetés vitája találó válasz volt az aggályoskodóknak. Az idei költség- vetés honvédelmi kiadásai mintegy 5 százalékkar csökkennek, s körülbelül egymilliárd forinttal többet fordítunk egészségügyi, kulturális és szociális célokra 1964-hez képest. A telefon, a töményszesz és a szuperbenzin árának, illetve egyes adófajták emelésén túl nem irányoznak elő további fogyasztást korlátozó intézkedéseket. A költségvetés keretében rendezik viszont az 1959 előtt megállapított sajátjogú ezer forint alatti nyugdíjaikat. A kétgyermekesek családipótlékát pedig 200 forintra emelik. Szó sincs “tehát a gazdaságpolitika valamiféle „pálfordulásáról”, csupán az eddigi helyes elvek végrehajtásának határozottabb számonkéréséről beszélhetünk. Ugyanezt mondhatjuk politikánk egészére is. Az országgyűlési képviselők, közöttük Kádár János elvtérs is, a legkényesebb kérdésekről is őszintén, nyíltan beszéltek. Pártunk, rendszerünk ereje éppen abban van, hogy bátran támaszkodunk a tömegekre. Gazdasági gondjaink napirendretűzése és megoldása nem csorbítja, ellenkezőleg feltételezi rendszerünk demokratizmusának további szélesítését, az élénkebb, kezdeményezőbb, felelősségteljesebb közéletet, a dolgozó rétegek társadalmi aktivitásának fokozását. Kovács József A gyulaiak vállalkozása Keűlő időben tűzte napirendre a párt gyulai városi végrehajtó bizottsága a termelőszövetkezetek öntözéses gazdálkodását. Az 1964- es év tanulságait keresték, az eiőbbreJépés útjait vitatták. A párt vb a város közös gazdaságainak idei öntözési programjából társadalmi ügyet csinált. Ez érthető, hiszen a Béke Tsz-ben 190 holdon, az Erkel Tsz-ben 280 holdon 1964-ben- nem használták ki az ömtözötelepet. Ennek gazdasági hatáséit helyesen ismerte fel a végrehajtó bizottság s az ismétlődés megakadályozására időben nyúl. tak az évek óta egyre inkább tengerikígyóvá növő problémához. A gyulai pártbizottság mindenekelőtt az öntözéses gazdálkodásban jártas kommunistáktól kért és kapott segítséget, hogy az említett két szövetkezet ebben az igen jelentős üzemágban 1965-ben eredményeket érjen el. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szakitanácsadásra és az öntözéses feladatok gyakorlati irányítására pártmeg. bíztatásként kapta a Vörös Csillag Tsz-t. Az Erkel Tsz-t a vízgazdálkodási társulat, a Béke Tsz-t pedig az AGROKER szaktanácsadó hálózatából egy erre a munkára alkalmas és érdemes ember istápdja. A párt vb határozata szerint az öntözéses gazdálkodáshoz gyakorlati segítséget nyújtó szakemberek a tsz-ek igaz. gatóságával, szakvezetésével együtt ténykednek, munkájukról azonban a párt városi bizottságának adnak számot. A párt gyulai bizottságának ilyen irányú tevékenysége figyelemre méltó. Ma még csak február közepén járunk. Lényegében 4 hónappal az öntözési idény előtt Gyulán máris a sorokat rendezik. Ez helyes, hiszen az öntözéses gazdálkodás nem akkor kezdődik, amikor felnyitják a bitókat, beindítják a szivattyúk motorjait, hanem ennél korábban, az öntözésire kijelölt táblák agronómiái előkészítésével. S gyulai elvtársaink e nem éppen kicsiny és mindennapos gond maximális megoldását tűzték maguk elé, elismerés illeti őket. Megyénkben a gyulaihoz hasonlóan jócskán akad tennivaló. A 276 esőztető-berendezéssel (20-at idény végén kaptak a tsz-ek) és a beépített telepekkel együttesen 1964-ben 38 200 hold öntözésére nyílt lehetőség. Ezzel szemben 33 100 hold kapott öntözővizet. 5100 holdra egyrészben a rizstelepek időszakos pihentetése miatt nem került víz, másrészt 2500 hol. dat csak azért nem öntöztek meg, mert az elnök, vagy az agronómus az előző éjszaka rosszul aludt. A gyulai tsz-ek mellé lehet sorolni többek között a gerlai Magvetőt 150, s az okányi Petőfi Tsz-t 80 holddal Szakemberek megállar-ítása szerint 2—3 év óta állandóan 2—3000 hold öntözésire technikailag előkészített területet vonnak el egyes tsz-ek az öntözővíztől. Évről évre 5—6 millió forint beruházás befagyasztása ismétlődik. Holdanként ezer forint termésnövekedésí nla- pulvéve, 3—4 millió forint árbevételtől esnek el a tsz-ek. A beruházások hatékonyabb kihasználása iránt jogos a társadalom türelmetlensége, hiszen az ország népe nem azért hozott igen jelentős anyagi áldozatot az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, mert nem tudta pénzét mire költeni, hanem, mert a mezőgazdaság árutermelését a korábbinál biztosabb alapra kívánta helyezni. A párt központi bizottságának decemberi határozatát és az ország- gyűlésnek az 1965. évi költségvetésről szóló vitáját csak egyféleképpen lehet értelmezni: megvalósítani a termelés lehetőségeinek maximális kihasználását! Van a megyében több olyan szövetkezet, ahol az előbb említettektől különb módon érdeklődnek az öntözéses termesztés iránt. Közöttük a békésszentandrási Rákóczi, a dobozi Petőfi, a gyomai Üj Élet, az ecsegfalvi Egyetértés, a körös- tarcsai Petőfi és még több tsz, ahol 1964-ben is a rendelkezésre bocsájtott kapacitás maximális kihasználására törekedtek. Némi igazság van abban, hogy az öntözéses termesztés szervezésében a megyei szervek nagyléptekkel, gyorsában akartak előbbre jutná, mint arra a szövetkezetek képesek voltak. Ma már sokan tudják, hogy az öntözéses gazdálkodás több a hagyományos szántóföldinél. Azért, mert nagyobb hozzáértést, felkészültséget, szakértelmet, mezőgazdasági intelligenciát követel. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ilyen ismeretek tuda+ában 1965-ben az öntözéses termesztésre nem jelöli meg újabb milliók beinvesztálását, hanem 34—36 ezer holdon az eredmények fokozását, a gazdaságosság elérését állította előtérbe. Ennek alapján végre megvalósul egy korábbi elképzelés, amely szerint az öntözéses gazdálkodásban jártas 20 szakember ugyanennyi szövetkeze, tét kap. Az egyik tsz-ből a másikba járó úgynevezett száguldó szaktanácsadó hálózatot megszüntetik s tavasztól őszig egy szakember egy helyen személyes felelősséggel tölti majd idejét. Megyei szinten áz öntözéses gazdálkodás hatékonyabbá tételére hozott határozatok helyesen tükrözik a legfontosabb teendőket. Hogy a mezőgazdaságnak ebben az üzemágában az eddigi eredményeket minőségileg újabbak követ, hessék, járási szerveinknek a párt gyulai városi bizottságához hason, lóam, már most, jóval az öntözéses időszak előtt napirendre kellene tűzniük az előkészületeket. Dupsi Károly Terv készült a Sarkadi Cukorgyárból származó szennyvíz hasznosítására Közismerten nagy károkat okoznak a cukorgyári szennyvizek a folyók halállományában. Ezen, a népgazdasági szempontból is érzékeny káron, úgy igyekszik segíteni a Körösv'déki Vízügyi Igazgatóság tervezési osztálya, hogy tervet készített a Sarkadi Cukorgyár ipari szennyvizének hasznosítására. A tanulmányterv szerint a cukorgyárból a téli hónapokban kikerülő szennyvízzel mintegy ezer hold gyengeminőségű szántóterületet javítanak meg. Az ülepített szennyvízből — amit az öntözési idény kezdetéig tárolóban fognak fel — el lehet látni a sarkadi Dózsa Tsz kertészetét jó minőségű öntözővízzel. Ugyancsak -terv készül egy,, a Békéscsaba városban összegyü- lemlő szennyvíz hasznosítására. A készülő terv szerint mintegy 600 holdon növelhető a terméseredmény a szennyvíz öntözésre való használata nyomán. Emellett a Békéscsabán és Békésen átfolyó Élővíz-csatorna közegészségügyi szempontból kevésbé lesz kifogásolható.
