Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-20 / 43. szám

Világ proletárjai, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG í S A MEGYEI TANÁCS LAPJA■ 1965. FEBRUÁR 20., SZOMBAT Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, «. SZÁM Válaszúton | Motorosok, vigyázzunk! | Fisessen a „eégr“? I A tantestület úi jelöltje Szemlélet dolga Szeptemberig; elnapolták az EMSZ ülésszakát ni a kongói és a közép-keleti A szerződéses zöldségtermesz­tés szervezésével február első fe­lében gyengén állt a megye. A tervhez képest még mindig nagy a lemaradás. A zöldségtermesz­tésben érdekelt szövetkezetek, szakvezetők sok helyen munka­erőhiányra és takarmánygondra hivatkoznak. Egyre több helyen hallani, hogy elöregedett a tagság. Nehezen hi­hető el, hogy a mi szorgalmas tsz- gazdáink két év alatt öreg embe­rekké váltak. 1963-ban ugyanis olyan bőséges volt a zöldségter­mesztés, amire az elmúlt 20 esz­tendőben nem volt példa. Most is tudnának termelni, de látszólag a zöldségtermesztés eddigi bonyo­dalmai miatt a dolgok könnyeb­bik oldalát választják. A szövet­kezeti elnökök egy része ugyanis nem a munkaerő és a takar­mánygond következtében mond­ta fel a MÉK-kel vagy a kon­zervgyárral eddigi termelési kap­csolatát, hanem az 1963—64. évi t értékesítés bonyodalmai miatt. A paprika termesztésben fajtahibák voltak, akárcsak a paradicsom- zöldtalpasságánál Az uborka gyor­san nőtt, gyakran szabványon fe­lüli méretet tudtak csak értékesí­teni. Volt példa helytelen minő­sítésre is és nehézkes szállításra. Ez azonban egyáltalán nem ok ar-; ra, hogy megyénk lemondjon a zöldségtermesztésről. Az utóbbi években Békés me­gye két olyan élelmiszeripari te­lepet kapott, mint a közép-euró­pai hírnévig jutott konzervgyár és hűtőház, a MÉK exportkapcsola­táról nem is beszélve. így a né­hány éve kialakult hagyomá­nyunkból egy jottányit sem lép­hetünk vissza. Sőt évről évre több zöldséget, konzervipari, terméket vár az ország és a külföld Békés­ből. Ha valahol az ilyen feladat teljesítésére megvan a lehetőség, akkor Végegyházától Bucsáig, Bé- késszentandrástól Gyulaváriig ki­válóak a természeti feltételek. Rá­adásul a zöldségtermesztés kifize­tődő. Tavaly a fűszerpaprika 608 holdon díszlett és nem kevesebb, mint 40 mázsa holdankénti átlag­termést adott. A szükséges 600 hold helyett eddig mégiscsak 218 holdra kötöttek szerződést. Hasonló a helyzet a konzerv­gyári növények esetében is. A Békéscsabai Konzervgyár körze­tében még csaknem ezer hold uborka, 180 hold paprika és 400 hold paradicsom hiányzik a terv teljesítéséhez. A paradicsomter­melés szervezését a gyomai és a mezőkovácsházi járásban, vala­mint Békéscsabán befejezték. Leg­nagyobb a lemaradás a sarkadi és az orosházi járásban. A pap­rikatermesztés szervezése nem zökkenőmén les. A szeghalmi, a békési járás és Békéscsaba város eleget tett a népgazdaság kérésé­nek. Viszont a gyulai és a sarkadi járás a termelés szervezésében el­maradt. Az uborka termesztése ellen igen nagy az ellenszenv a gyomai járásban. Itt három év óta ez állandó probléma. A megyei szervek megállapították, hogy a 100 holdas tervfeladat teljesítésé­hez reális lehetőség van. Ha a já­rás mezőgazdaságát irányító szer­vek vezetői még csak erőfeszítést sem tesznek a tervteljesítésre, ak­kor vajon mennyi uborkát várhat a megye az itt működő szövetke­zetektől? Jelentős gondot okoz a kétezer hold étkezési burgonya termeszté­se is. A tavalyi vírusos megbete­gedés nem lehet ok arra, hogy a szövetkezetek az idén ne termel­jenek burgonyát. A 4000 holdas vöröshagyma-tervfeladat teljesí­tésében az elmaradást egyesek a szártőrothadásra kenik, ugyanak­kor a tulajdonképpeni ok az, hogy sokba kerül a dughagy/na. He­lyenként a kötelező tartalékolás erejét is meghaladja a dughagy- mavásárláshoz szükséges pénz. A megye vezető szerveinek a 4000 hold étkezési hagyma termesztése ügyében most már haladéktalanul intézkedni kellene. A szövetkeze­tek ugyanis tudni szeretnék, hogy az erejüket meghaladó váUalko záshoz kaphatnak-e támogatást? A zöldség és a burgonya ter­mesztésének szervezése közérdek. Ez a munka mégis lassan halad. Ez azzal magyarázható, hogy a népgazdaság devizaforint-, dollár. és árucsereforgalmának szüksé­gességét hellyel-közzel nem látják megfelelően. A külföld ugyanis — legyen szó baráti vagy nyugati or­szágról — csak cserealapon haj­landó velünk kereskedni. Ha mi zöldpaprikát, uborkát, borsót, ba­bot, paradicsomot kínálunk, el­adásra, akkor gyógyszeralapanya­got, textilt, ipari, mezőgazdasági gépeket, műtrágyát, vegyszert, au­tót és sok más közszükségleti cik­ket kapunk. A termelésért tett helyi erőfeszítések tehát realizá­lódnak traktorban, kombájnban, műtrágyában, munkagépben. Most február derekán a mező- gazdasági termelés szervezésében mindjobban előtérbe kerül az idei zöldségtermesztés alakulása. A 15 000 holdnál is nagyobb terv­feladat egy részére már aláírták a szerződéseket. A még há'ralévő 1600 holdas konzervgyári zöldség­termő területre is szerződő part­nereket vár a megye, akárcsak a MÉK burgonyájára, vöröshagy­májára és többi növényére. Ezek a cikkek szükségesek és kellenek még a népgazdaság 1965. évi mér­legéhez. New York Az ENSZ-közgyűlés csütörtök délutáni ülésén az albán javaslat feletti szavazás és az eredmények közzététele után az albán küldött bírálta a szavazás eredményét, majd miután a közgyűlés áttért a világszervezet köitségevetésének megtárgyalására, újra két ízben is szót kért. Követelte, hogy a költ­ségvetésben eszközölt váitoztatá- soikat is bocsássák szavazásra. Quasion-Sackey emlékeztetett ar­ra, hogy a közgyűlés már koráb­ban megegyezett a szavazásmen­tes napirendi pontról, ennélfogva az albán küldött indítványa a na. pirend megsértését jelentené. Az albán küldött miután nem ka­pott szót, elhagyta az üléstermet. Kis idő múltán azonban vissza­tért és csatlakozott a küldöttség ott maradit többi tagjához. A közgyűlés ezután szavazás nélkül úgy döntött, hogy a főtit­kár megkezdheti az 1965. évi költségvetési összeg felhasználá­sát, azzal a kikötéssel, hogy a ki­adások nem múlhatják felül a ta­valyiakat. Felszólította a tagálla­mokat, fizessék be előlegként az 1965. évi költségvetési összegből rájuk eső részit Az előleg összege nem haladja’meg a befizetendő összeg 80 százalékát. Az ülésszakon megmutatkozott, hogy hiábavaló és eredménytelein az amerikai küldöttség minden kí­sérlete, amellyel a XIX. ülésszak­ra próbálta erőltetni azt a követe, lését, hogy fosszák meg szavazati joguktól azokat az államokat, amelyek nem hajlandók részt ven­ENSZ-műveletek finanszírozásá­ban. Az ülésszak befejezése előtt Nyikolaj Fedorenko ENSZ-fődele- gátus kért szót. Űjra hangoztatta, hogy az ENSZ-alkotmány 19. pont­ja, amely tagdíjhátralék esetén előirányozza a szavazati jog meg­fosztását, nem vonatkozik az úgy­nevezett békefenntartó ENSZ-mű. veletekre, hanem kizárólag a ren­des költségvetési hátralékkal kap. csolatban alkalmazható. Kijelen, tette: a Szovjetunió nem szándé­kozik osztozni a szóban forgó ENSZ-művedetekkei kapcsolatos politikai vagy pénzügyi felelős­ségben. Stevensonnak az albán javas­lat feletti szavazást megelőzően A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának a vállalatok, az üze­mek és az állami gazdaságok egy­más után jelentik a felszabadulá­si munikaversenyekkel kapcsola­tos vállalásaikat. A Töviskesi Állami Gazdaság dolgozói felajánlották, hogy az idei termelési tervet a költségek csökkentésével, a terméshozamok tett nyilatkozatára célozva, Fedő. renko bírálta az Egyesült Államo­kat, mert olyan jogkörrel ruházta fel magát, hogy megszabja, milyen ügyrendhez kell tartania magát a világszervezetnék. Itt a szovjet küldött kijelentette, hogy orszá­ga maximális jóindulatot tanúsí­tott, amikor elfogadta az afro- ázsiai országok kompromisszumos javaslatát. Ezzel lehetővé tette az ülésszak normális munkájának biztosítását. Ily módon a felelős­ség azokra az államokra hárul, akik ezt a javaslatot visszautasí­tották. Az elnök ezután javaslatot tett arra, hogy az ülésszakot szeptem­ber 1-ig napolják el. A javaslatot a közgyűlés elfogadta. (MTI) növelésével túlteljesítik. Növény- termesztésből 912 ezer forint, ál­lattenyésztésből pedig 208 ezer fo­rint többletbevételre számítanak. A 8. sz. AKÖV gyulai főnöksége versenyre hívta a békéscsabai, az orosházi és a gyomai kirendeltsé­get. A vállalat dolgozói elhatároz­ták, hogy csökkentik a gépkocsik és az autóbuszok üzemanyagfo­gyasztását és a tavalyinál nagyobb gondot fordítanak a gumiköpeny kímélésére. Ezentúl a bevételi tervet fél százalékkal akarják túl­teljesíteni. Ha a 138 kollektíva — közte 30 szocialista címért küzdő brigád — eleget tesz a vállalások­nak — akkor összesen 831 ezer forintot takarítanak meg. Az éves muiikaversenybe 33 ktsz nevezett be A Békés megyei KISZÖV által kezdeményezett munkaverseny­ben tavaly 35 szövetkezet 1864 dol­gozója vett részt, akik terven felül több mint 12 millió forint értékű árut állítottak elő. Különösen az exportmunkákban értek el kitűnő eredményt. A hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére kezdemé­nyezett éves munkaversenybe az idén 38 szövetkezetből eddig 33 nevezett be. A szocialista címért küzdő bri­gádok száma 50, a szakmai ver­senybe csaknem 300 brigád ne­vezett be, sokan pedig a Szövet­kezeti Ipar Kiváló Dolgozója cí­mért egyénileg versenyeznek. Űj postahivatal Medgyesegyházán Nemrégiben készült el a medgyesegyházi postahivatal felújítása. Erre a célra mintegy félmillió forintot fordítottak és ma új berendezések kö­zött örömmel dolgoznak a postások. A járás 13 községét látják el innét távirattovábbitással és 6 község csomagforgalmának központja is az új postahivatal. A kedvezőbb munkakörülmények nagyobb munkakedvre serkentették a postásokat, s most részt vesznek „A szocialista hivatal” cim elnyeréséért indult versenyben. (Fotó: Csapó) A 20. évforduló tiszteletére: A Töviskesi Állami Gazdaságban növelik a termésátlagokat — A 8. sz. AKOV-nél 831 ezer forintot takarítanak meg a népgazdaságnak Dupsi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents