Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-19 / 42. szám
19Ä5. február 19. 5 Péntek Jókedvrontók Egy tanár mondta, hogy ö nem szereti a mindig búskomor embereket, akik ha nincs is rá okuk, akkor is rosszkedvűek. Mégpedig azért nem szereti őket, mert az embernek vidámság az alaptermészete. A zsörtölődök elrontják a jókedvet, még a kívülálló szemlélőét is. Ez a tanár jutott eszembe a napokban, amikor egy pénztárnál álltam sokak mögött, türelmesen várva, mikor kerül rám a sor. Igyekeztem volna, de nem lehetett, csak lassan léphettem előre egyet-egyet. Aztán végre a befizetőablak közelében álltam, csak ketten voltak előttem: egy 35—40 éves férfi és egy nála idősebb nő. A férfi volt a gyorsabb, ő nyújtotta be előbb a papírjait az ablakon, s kis idő múlva már a befizetést igazoló cédulát zsebre téve ment is. Alighogy távozott, az idősebb hölgy „rákezdett”, mondta a magáét a pénztárosnőnek meg nekünk, mögötte állóknak is, hogy micsoda dolog ez, eléfurakodott a férfi. Szidta, majd végre így fejezte be: „Ilyen ez a mai világ, nem törődnek másokkal!” Es ezenkívül nem is tudom még milyen egyéb „messzemenő következtetéseket” vont le ebből a félig-meddig jelentéktelennek mondható esetből. Félreértés ne essék, a férfit nem akarom menteni, bár lehet, hogy szórakozott volt vagy sietett. Viszont ebben az esetben is megkérhette volna a nála előbb jött hölgyet, hogy kivételesen engedje előbbre. Ennek ellenére a zsörtölődő hölgy viselkedése csak az „átlagon felüli” humorérzékkel rendelkezőknek biztosított jó szórakozást, mások viszont, ha szótlanul is, de egy kis bosszúságot éreztek. Mert mi szüksége volt az ismeretlen hölgynek, hogy ilyen jókedvrontóként szerepeljen? Nevelő céllal szapulta az őt megelőzőt a háta mögött? Ha nem ilyen magatartást tanúsít, akkor ezt az egész kis ügyet egy perc múlva mindenki elfelejti vagy észre sem veszi. De úgy látszik, a hölgynek szüksége volt arra, hogy a számára ismeretlen emberek előtt kifejtse az esetről fakadó „messzemenő következtetéseit”. Az említett hölgy csak egy a nem sok, de nem is kevés jókedvrontó között. Jellemzőjük, hogy mindenben hibát keresnek, s ha nincs, akkor is találnak. A legapróbb dolgokból is óriásit csinálnak, s minden alkalmat felhasználnak arra, hogy azt főldrengető vétségként mondják el másoknak. Ha meglátnak egy mosolygó, vidám embert, nyomban találnak módot és eszközt, hogy annak jókedvét elrontsák. A mord pincér sokak hangulatára lehet ros« vagy jó hatással, s a bolti elárusító hasonlóan. A jókedvrontókat mindenki ismeri. Pedig mennyivel szebb az, ha felnőttek és gyermekek arcáról nem fagy le a mosoly, s a „vidámság az úr”. V. Z. Tud visszaadni? Jó kedélyű kéményseprő kopogtat a lakásokba, hogy beinkasszálja a munkadíjat. Az egyik helyen fiatal, de nála azért jóval idősebb asszony nyit ajtót. — Csókolom — köszön az ifjú, aki ebben a férfi nélküli szű- kebb világban óriásnak érzi magát és mosolyogva nyújtja a 14 forintos számlát. Az asszonynak csak 20 forintja van, megkérdezi tehát: — Tud visszaadni? A válasz késik. Ilyen esetben ugyebár nem mindig haszontalan a gondolkodási idő. Hátha valami történik közben. Mondjuk, az asszony meggondolja a dolgot és azt találja mondani: a többi maradjon. A feszült csend azonban nem oldódik fel. A mester számolgatja -az aprópénzt, nagy sokára sikerül is 6 forintot összeszednie. Lassan nyújtja át, közben gúnyos mosoly jelenik meg a szeme szögletében: — Tessék, aranyoskáin — mondja olyan hangsúllyal, hogy abban benne van minden, amit még röstell kiejteni a száján. Mit tehet az asszony? Gyorsan becsukja az ajtót és még fél óra múlva is úgy ver a szíve az izgalomtól, mintha legalábbis három feketét ivott volna meg egyszerre. —or— Kölcsön zöszolgálai Endrödön (Tudósítónktól) Nemrég nyílt meg Endréd ön az ízlésesen berendezett kölcsönzőüzlet. Mint a boltvezető tájékoztatott bennünket, egy hónap alatt közkedveltté vált a háztartási munkákat könnyíteni kívánó bolt. Csupán ebben a hónapban több mint 120 endrődi vette igénybe a szolgáltatást, annak ellenére, hogy hetenként négy alkalommal van nyitva. A porszívó, parkettkefélő, mosógép, centrifuga, viUanyföző. lap, villanyvasaló, különböző falfestő hengerek, bőröndök, per- metezöberendezések, zsákok mellett kölcsönözni lehet fényképezőgépet, táskarádiót, magnetofont, valamint férfi- és női kerékpárt. De most a disznóvágások idején rendelkezésre bocsajtanak perzselt, húsdarálót, üstöt és más szük-j séges eszközöket is. Arról is tájékoztatott az üzletvezető, hogy a kismamák részére kölcsönöznek gyermekkocsit, lakodalmak esetére pedig tányérokkal, tálakkal, poharakkal, sőt sátorépítésihez szükséges ponyvákkal is rendelkezésre állnak. Mikor az üzletben jártam, éppen Tóth Mihály villanyszerelő írta alá a bizonylatot. — Nagytakarítás van odahaza,, megkönnyítőm az asszony munkáját — porszívót visz, s csupán 2 forint 50 fillért fizet egy órai hasz_ nálatért. Egyik néniké mosógépet kér. Itt sem nagy a díj: óránként 3 forint. Aztán jönnek a többiek; magnetofonért és még ródliért is — melyekből mind ki tudja elégíteni az endrődi kölcsönzőszolgálat üzlete az igénylőket. Sz. K. (Sző húr kés zült a Százados úti miivé s ztehpea Gábor Magda Leány galambbal c. alkotását Szarvason állítják fel Ötvennégy évvel ezelőtt, 1911-ben épült fel Budapesten a Százados úti művésztelep 28 műterme. A híres művésztelepen az elmúlt évtizedek alatt száznál is több művész élt és alkotott; a napokban nyitották meg a Nemzeti Galériában azt a kiállítást, melyet a legnevesebbek műveiből állítottak ösz- sze. A Százados úti művésztelep öt évtizeddel ezelőtti megalapításakor sok művészt juttatott alkotásra alkalmas körülmények közé, jelentősége azonban az elmúlt húsz esztendőben sem csökkent, sőt a mintegy összegző galériabeli kiállítás értékes művek sorával jelzi ennek az időszaknak gazdag termékenységét, hatását az ott élő művészekre. Gádor Magda szobrászművésznő is a művésztelep lakója. Műtermében kerestük fel, hogy új alkotásáról, a Leány galambbal című kőszoborról beszélgessünk, ugyanis ez a műve már ez év tavaszán a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet udvarát díszíti majd. Közvetlen, kellemes csevegő. — A történet ott kezdődik — mondja, hogy az óvónőképző igazgatósága' a Képzőművészeti Alaphoz fordult: jellemzően szép szobrot kívánnak rendel,.Leány galambbal”, kőszobor. dy-Stróbl Zsigmond, Mikus Sándor és Pátzai Pál nevét említi legtöbbször. Művészi hitvallása is egyértelmű: „Egyszerű formákkal a lényegre tömi; korszerű csak az a művészet lehet, mely mondanivalóját a legérthetőbben igyekszik közölni.” Alkotásaiból ez tükröződik, ilyen a Meteorológiai Intézetben felállított két portréja is (Konkoly-Thege Miklós és Rónai Zsigmond), valamint a székesfehérvári új lakótelep egyik terén az Ülő asszony című alkotása, és egy díszkút Nagykanizsán. Gádor Magda új müvén dolgozik. ni, tájékoztatást és útbaigazítást kérnek. Mondanom sem kell, nagy örömmel vállaltam a megbízást és azzal kezdtem, hogy tavaly nyáron leutaztam Szarvasra megnézni a helyszínt. Az intézet udvara tágas, a szobor kitűnően illeszkedhet a belső, épületekkel határolt tér harmóniájába. Már ott elhatároztam, hogy nem a megszokott utat választom és a női gyengédséget valami új módon igyekszem ábrázolni. Azt is eldöntöttem, hogy kőszobrot készítek. és távozó hallgatók számára. A művésznő híres professzoroktól tanult, mesterei közül KisfaluA Békés megyei Jókai Színház február 26-án, pénteken este mutatja be “Békéscsabán először Király—Vécsey—Várady: Az igazi című vidám, zenés játékát 3 felvonásban. Az előadást Máté Lajos rendezte, főbb szerepeit RomA „Leány galambbal” sem más, és külön öröm számunkra, hogy Békés megyében, Szarvason gyönyörködhet majd benne a művészet szépségeit kedvelő emberek sokasága. S. E. váry Gizi, Cseresnyés Rózsa, Balta Olga, Mikes Ferenc és Széplaky Endre alakítja. Az új, napjainkban játszódó zenés darab bemutatója ezúttal is az Építők Trefort utcai kultúrottho. nának színháztermében lesz. Február 26-án premier a Jókai Színházban Balettbemul’atók Párizsban A szobor azóta elkészült és kőbefaragása is megkezdődött. A szarvasiak iól választottak, Gádor Magda személyében kitűnő művész megkapó alkotása kerül az intézet udvarára, hogy ott az óvónői hivatás, a gyermekszeretet szimbolikus mementója legyen az évről« évre ide érkező Roland Petit két bemutatót készít elő a Champs Elysées színházban: az elsőnek a zeneszerzője Henri Dutilleux, a másodiké Marius Contant, aki balettzenéjét egy középkori misztériumból készült szövegkönyvre írta. Roland Petit ősszel a * Nagy Operában mutatja be a Victor Hugo regényéből készült „Not- re Dame de Paris“ című három- felvonásos balettot.
