Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-03 / 28. szám
1965. február 3. 6 Szerda Legfőbb feladat: A minőségi színvonal emelése, a termelékenység és exportra termelés fokozása a szövetkezeti iparban is Nyilatkozik Szamosi Pálné, az OK ISZ főosztályvezetője Az elmúlt éveikben jelentős mértékben növeíkedett a kisipari szöveitikezeteik szerepe az ország népgazdasági terveinek teljesítésében. A szövetkezetek múlt évi eredményeiről, az idei tervfeiada- tokról, valamint a Békés megyei szövetkezeti ipar fejlesztési tervéről az OKISZ budapesti központjának tervosztályán érdeklőd, tünk. A kérdésékre Szamosi Pálné, a tervosztály főosztályvezetője és Karlovits János, a beruházási osztály vezetője válaszolt. —- Mielőtt a kisipari szövetkezeitek eredményeiről és terveiről szólnék, el kell mondanom, hogy az országos célkitűzéseket tekintve, a múlt évben számos nagyszerű eredmény született, különösen a globális tervfeladatokait tekintve. Országosan szövetkezeteink mintegy 5,5 százalékkal teljesítették túl termelési tervüket, ami az előző évi hasonló tervhez képesít 111,3 százalékos termelésnövekedésit jelent. Ezeknél a számoknál még szemléletesebben fejezi ki munkájuk népgazdasági jelentőségét a pénzértékben kifejezett tervteljesítés. Csaknem 13 milliárd 157 millió forint értékű munka helyett — mintegy másfél milliárd forint értékűnél végeztek többet, mint tavalyelőtt. Rendkívül jelentős eredménynek számít — mondotta Szamosi Pálné elvtársnő —, hogy többek közt nemcsak túlteljesítették exportterveiket (csaknem 118 százalékot értek el), hanem pontosan 120,4 százalékkal növelték is exporttermelésüket. Igen értékes eredmény a helyiiparpolitikai, azaz a lakosság számára végzett munkák pontos teljesítése, sőt — ami azelőtt szinte lehetetlennek: tűnt megvalósítani országosan —, az ossz helyi- iparpolitikai ■ terv másfél százalékos túlteljesítése; ezen a területen 12 százalékos termelésnövekedés volt. Külön figyelmeit érdemel az említett adatokat szemléltető egyik helyiiparpolitikai eredmény, amit az építőiparban értek el. Az elmúlt évben összesen 5850 új lakást építettek a ktsz-ek, ezerrel többet, mint tervezték. — Fontos termelési tényező a szövetkezeti iparban is a termelékenység emelése. Hogyan alakult ez tavaly? — Röviden szólva örvendetesen — folytatta Szamosi Pálné. — Ezt a tervet 105,3 százalékra teljesítették a szövetkezetek, s ez a növekedése a termelékenységnek eredményezhette például az említett szép teljesítményt az építőiparban, ahol a termelésnövekedés 92 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből és csak 9 százaléka a létszámnövelésből. — Mi az. ami változást eredményezett a szövetkezeti ipar szerkezetében, illetve termelési profiljában? — Elsősorban az exportra termelés foikozódásia, valamint a he- iyiiparpolitikai munkák fellendülése. Egy év alatt csaknem 400 millió forint értékkel exportáltak többet a szövetkezetek, mint az előző gazdasági évben, s 240 millió forint értékű munkával végeztek többet a lakosság számára. Az utóbbi eredmény elérésében több tényező közt jelentős mértékben hatott az a tény is, hogy nagyarányú beruházások történték, amik részben az idén is folytatódnak. — A helyiiparpolitikai beruházásokat tekintve országosan is első helyen áll a Békés megyei szövetkezeti ipar — vette át a szót Karlovits János, a beruházási osztály vezetője. — Csupán ebben a megyében 16 mii. lió 700 ezer forint értékű beruházást kaptak tavaly a szövetkezetek, amelyből — s ez egyedülállóan magas összeg — 10 millió forintot a megyei tanács biztosított. Ebből a beruházási keretből épülnek többek közt azok a szolgáltatóházak a megye városaiban, amelyek egyenként körülbelül félmillió forintba kerülnek, s átadásukra az idei év első felében kerül sor. Ami az ez évi beruházásokat illeti, most az előző jelentősebbek után, érthetően, kisebb értékűek lesznek. Mintegy négymillió 800 ezer forintot fordítanak az állóalapok, főként az építőipar gépesítésének biztosítására, amelyhez még jelentős összegek járulnak a ktsz-ek egyéb anyagi forrásaiból. — Amint az idei népgazdasági terv mutatói alapján ismeretes, a termelési érték viszonylag minimális növelése mellett fontos strukturális változás lesz a termelésben a szükségleteknek megfelelően. És ez döntően meghatározza idei termelési feladatainkat — vette át a szót ismét Szamosi Pálné főosztályvezető. — összesen két és fél százalékos termelésnövekedés teljesítése vár a szövetkezetekre, míg a tavalyi tervben ez lényegesen magasabb volt. Konkrétan a változások azt jelentik, hogy gyakorlatilag a munkáslétszámnak növelése nélkül, a termelékenység fokozásával a visszaesést megakadályozva fogják tartani az eddigi termelékenységi színvonalat. Folytatódik az ipartelepítési programnak megfelelően a fővárosi ktsz-ek egységeinek vidékre helyezése, ami például az elmúlt évben 1500 dolgozó számára adott munkát Budapesten kívül. Továbbá csökkentik a belkereskedelem számára történő áruértékesítés volumenét, ami a konfekcióruhaiparban 8,5 százalékos értékesítés csökkenést jelent. Az eddigi tervek teljesítésével a tapasztalatok szerint rendkívül jelentősek voltak a különböző szövetkezeti versenymozgalmak. Most, hogy egyik legfőbb feladattá a minőségi színvonalak emelése, a lehetséges legjobb munka- szervezési megoldások kidolgozása vált, különösen fontosak ezek a munkaversenyek, amelyek a szövetkezeti ipar dolgozóit hozzásegíthetik terveik teljesítéséhez — fejezte be nyilatkozatát Szamosi Pálné. Wegroszta Sándor A Várpalotai Szénbányászati Tröszt FÉRFI MUNKAERŐT VESZ FEL 18—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 q ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régebbi tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet folyamatosan a Várpalotai Szénbányászati Tröszt munkaügyi osztályán. 27 Hangulat Emésztette magát a természet. Az eső lassan folyt a fák hideg kergén, lemosva a nyári port, egy meleg időszak eltörölhető emlékeit. Kihaltnak számítottak az utcák, az emberek most mellékesek voltak, különben is szürkék és unalmasak. Még szél se fújt, mozdulatlan volt az eső, hideg és roncsoló. Egy búskomor pók összeszaggatott hálójának utolsó fonalára akasztotta fel magát. A vonatok segélykérő sivításai belejajdultak az égbe, csillagokat keresve, de nem találva. Fájdalmas mosolyként gyűrűztek a tócsák, a csend uralta a várost. Sáros, vízszagú hideg csend. Ember jött mesz- sziről, még nagy út volt előtte. Ránézett néha a csalóka csillogást sugárzó meztelen fákra. Arra gondolt, hogy a keze összefagyott és érezte, mint folyik az eső a mellén végig, jeges érintéseként az ősznek. Még két kilométer. Cipője cuppogott, a víz pedig könnycseppeket varázsolt mozdulatlan arcára. Tovább ment a lucskos, csúszós, végtelenbe futó járdán. Egy nagy lapulevél alatt súlyos betegen, lázálmokkal harcolva feküdt egy katicabogár. Már nem tudta mit csinál, utolsó energiájával előmászott a levél alól. Valaki felemelte, kicsi gyerekkéz tartotta és vékony hangocska szólalt meg. Katicabogárka, szállj fel az égbe, mondd meg... — Katica meg se moccant, talán csak a halál tudta, mi történt, eltűnt ez a parányi kis élet. A gyerek bosszús lett a nagy mozdulatlanságra és eldobta a bogarat. Azt felkapta a kis patak, majd egy teherautó az aszfalthoz lapította. Tragédia • volt, csendes, hír nélküli. Gonosz volt mindenki, árvák a házak, a fák. Az eső azonban csak esett, elfeledve embereket, életeket, érzelmeket. De lehet, hogy csak én vagyok \sszkedvü. Huszár Gabriella A tsz-közgyulések határozatképességének megállapításáról Ki vezetheti a közgyűlést? — A Legfőbb Ügyészség állásfoglalása A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közgyűlése a vonatkozó jogszabály értelmében csak akkor határozatképes, ha a tagok kétharmad része jelen van. Mivel helyenként előfordul, hogy a tagok jelentős részének távolmaradása határozatképtelenné teszi a közgyűléseket, s. ezzel akadályozza a termelőszövetkezet működését, több javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy a határozatképesség megállapítását szabályozó rendelkezéseket tá- gabban kellene értelmezni és alkalmazni. A javaslattevők úgy vélték, hogy a határozatképesség megállapításához a munkában rendszeresen részt nem vevő tagokat figyelmen kívül kellene hagyni. Javaslatukat azzal a ténynyel is támogatták, hogy ez a tájr gabb értelmezés, illetve figyél- men kívül hagyás legnagyobb részt ugyanis csak az idős, nyugdíjas, munkaképtelen tagokat érintené, minthogy a tapasztalat szerint ezek maradnak leginkább távol a közgyűlésektől. E javaslatokkal kapcsolatban a ’egfőbb ügyészség állásfoglalása határozottan leszögezi, hogy a közgyűlések határozatképességének, illetve az erre vonatkozó jogszabályoknak ilyen értelmezése törvénysértő. Az indoklás rámutat, hogy a rendes tagok között szervezeti jogok terén különbség nincs. A tagok kötelezettségeinek megállapítása nem áll összefüggésben a tagsági jogviszony ismérveivel és a kötelezettségek tényleges teljesítéséből nem lehet következtetést levonni a tagsági viszony fennállására, vagy hiányára, valamint a tagsági viszonyon alapuló jogok mértékére. Az öreg, munkaképtelen, illetve nyugdíjas tagok esetében a jogoknak a munkavégzés mértékéhez való kapcsolásából sem lehetne olyan következtetést levonni, hogy a munkában való részvétel hiánya a tagsági kötelezettségek elmulasztásának minősül és a tagsági viszony hiányosságát eredményezi. A vonatkozó jogszabály a legjobb képességek szerinti részvételt írja elő, ezek a tagok pedig munkaképte- ’enek, vagy legalábbis ez feltéte- 'ezhető, illetve a korhatár eléréséig munkavégzési kötelezettségüket már teljesítették. A közgyűlés határozatképességének csak a dolgozó tagok jelenléte alapján való megállapítása, tehát a munkaképtelen tagok figyelmen kívül hagyása a termelőszövetkezetek megalakulását követő időtartam növekedésével mind antiszociálisabb lenne, mivel egyre több tag a termelőszövetkezetben végzett munka után öregszik meg, vagy veszti el a munkaképességét. A jogszabályok számításba vették azt, hogy a közgyűlés esetenként a tagok nagyobb arányú távolléte miatt határozatképtelen, ezért megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a termelőszövetkezet legmagasabb vezető szerve, a közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyekben ilyen esetekben is meghozhasson minden olyan határozatot, amely a termelőszövetkezet folyamatos működéséhez szükséges. A rendelkezések szerint a közgyűlés határozatképtelensége esetén legkésőbb 30 napon belül azonos napirenddel újabb közgyűlést kell összehívni, amely a jelenlevő taglétszámtól Tiggetlenül határozatképes, kivéve a minősített többség döntésére fenntartott ügyeket. Az ismételten összehívott közgyűlésen is meghozható bármilyen határozat, amely a termelőszövetkezet folyamatos működésének biztosításához szükséges. Dönthet az ilyen közgyűlés például még a tervek és a zárszámadás elfogadásáról is. A minősített többségre fenntartott ügyek olyanok, amelyek eldöntése a szövetkezet működésében a napi ügyeknek nagyobb jelentőségű változást, vagy egyéb hatást idézhet elő — például alapszabály megállapítása vagy módosítása, döntés a termelőszövetkezet egyesüléséről, •.•?zc*őséifi és ellenőrző bizottsági tagok elmozdítása, vagy visszahívása stb. — Ezért fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy az ilyen ügyek a tagság viszonylag nagy hányadának egyetértésével kerüljenek eldöntésre. Végül rámutat a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása arra is, hogy a közgyűlés határozatképességének elősegítéséhez a jogszabály-rendelkezések ismerete és alkalmazása mellett a szövetkezeti és irányító szervek nem hagyhatják figyelmen kívül a szükséges politikai nevelő munkát sem, a tagság felvilágosítását, alapos tájékoztatását, a szövetkezeti demokrácia általános erősítését. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink szervezeti működésének gyakorlatában helyenként észlelhető, hogy a közgyűlést nem az elnök vagy helyettese vezeti, hanem úgynevezett „közgyűlési” elnök, esetleg a vezetőségen js kívülálló személy. Az is előfordul, hogy közgyűlési elnökként a szövetkezet rendes tagjainak körén is kívülálló személy — általános iskolai igazgató, községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke stb. — jár el. Ez a gyakorlat, tehát a szövetkezettel rendes tagsági viszonyban nem álló személy közgyűlési, elnöki feladatkörben való eljárása, mint a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása határozottan rámutat, ugyancsak nem egyeztethető össze az érvényben lévő törvényes rendelkezésekkel. A termelőszövetkezet elnökének kizárólagos közgyűlési elnökségi jogköre és feladatköre ugyan nem állapítható meg a jogszabályokból, következésképpen nincs kizárva az a lehetőség, hogy a közgyűlést nem az elnök, hanem más személy vezeti. Figyelemmel azonban arra, hogy e megbízatás, illetve feladat a termelőszövetkezet legmagasabb szintű, legszélesebb hatáskörű vezető szervének törvényes és alapszabályszerű gyakorlása, csak a szövetkezettel rendes tagsági viszonyban álló személytől várható el és követelhető meg, továbbá mivel az előírások szerint szavazati joggal is rendelkeznie kell, nyilvánvaló, hogy közgyűlési elnök csak a szövetkezettel rendes tagsági viszonyban álló személy lehet. A közgyűlési elnöki megbízatásnak törvényesnek és alapszabályszerűnek kell lennie. A termelőszövetkezet elnökének és az őt helyettesítő elnökhelyettesnek ilyen jog- és feladatköre tisztségénél fogva kétségtelen, rajtuk kívül más tagokra nézve azonban — a vezetőségi tagokat is ideértve — ez nem állapítható meg. Ezért ilyen megbízatásnak alapja csak a közgyűlés esetenkénti elhatározása lehet. Annak sincs akadálya, hogy ezt a kérdést a termelőszövetkezet alapszabályban szabályozza. (MTI)