Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-19 / 42. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1965. FEBRUAR 19., PÉNTEK XX. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM A MEGYEI PÁRT BÍZÓT T SÁG ÉS A MEGYEI. TANÁCS LAP Bonn—KdirŐ | Megalapozott termelés — nagyobb jövedelem | A rádió jocő heti műsora Egy év mérlege A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 19. ülésszakáról és a végrehajtó bizottság 16. üléséről. A külügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter beszámolt dr. Bruno Pittermann, osztrák al- kancellár magyarországi látogatásáról és a vele folytatott tárgyalásokról, a művelődésügyi miniszter az Egyesült Arab Köztársaságban tett hivatalos útjáról tett jelentést. A kormány a beszámolódat tudomásul ve t?. A Minisztertanács határozatot hozott arra, hogy az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzott javaslatokat az érintett állami szervek vezetői megvizsgálják, a szükséges intézkedéseket megtegyék, illetve a saját hatáskörükben nem rendezhető kérdésekben a kormányhoz előterjesztést tegyenek. A Minisztertanács megvitatta és tudomásul vette a földművelésügyi miniszternek a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről és a szükséges intézkedésekről szóló előterjesztését. Az építésügyi miniszter jelentést tett a Balaton környéke fejlesztésére hozott kormányhatározatok végrehajtásának eddigi eredményeiről és a további feladatokról. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Bizottság alakult a rét- és legelőgazdálkodás fellendítésére Ötmillió forint dotáció 19S5-ben felújításéra nyújtott 5 millió forintos állami dotáció feihasználáLapimk tegnapi számában közöltük a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentését a megye 1964. évi gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről. A jelentés egy magunk mögött hagyott esztendő mérlegét vonja meg, azt rögzíti, amit munkánkkal az iparban, a mezőgazdaságban és az élet többi területén elértünk. Munkánk, küzdelmünk bizonyítványa, s mint ilyen, tartalmazza eredményeinket, de elkövetett hibáinkat, mulasztásainkat is. És így reális az értékelés, mert az eredményekből, a hibákból is lehet okulni, és kell is ahhoz, hogy a Központi Bizottság határozatának az idén is eleget tegyünk. Tennivalónk nem kevés, és ehhez erőt és tapasztalatokat meríthetünk a megye múlt évi mérlegéből. Nincs okunk arra, hogy pánikba essünk, mert ha itt-ott nem is a vártnak megfelelően alakultak a dolgok, van erőnk hozzá, hogy azokkal is szembenézzünk és jobban megfogjuk a munka boldogabb végét. És, hogy ehhez megvan" az alap, arra elég a jelentésnek a bevezető mondatát idézni. így hangzik: 1964-ben a gazdasági élet minden területén számottevő eredményeket értek el a megyében; javult a dolgozók életkörülménye, szociális és kulturális ellátottsága. A megye szocialista ipara is megtette a magáét, hiszen 14 százalékkal — az országosnál jóval nagyobb arányban — többet termelt, mint egy esztendővel korábban. Az állami építőipar a több gátló körülmény ellenére is teljesítette lakásépítési tervét és tavaly 496 lakást adott át. Fejlődésünk pozitív vonása az is, hogy ezenkívül magánerőből — nagyrészt állami támogatással — 1144 további lakást építettek a megyében. Az év végén 10 ezer lakosra 443 televízió jutott, ami 141-el több, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági termelés miatt sem kell szégyenkeznünk. Tavaly 66 ezer tonnával több búzát termeltek a megyében, mint 1963- ban, s a termésátlag katasztrá- lis holdanként 2,1 mázsával múlta felül a megelőző évit. Azt mondják és nem véletlenül, hogy Békés megye az ország éléstára. A jelentésben erre is olyan számokat találunk, amelyek szavahihetően bizonyítják ennek az állításnak a létjogosultságát. Megyénk tavaly az ország búzatermésének 12,1, kukoricatermésének 10,9, cukorrépatermésének 13,8, rostkender termésének pedig 37,1 százalékát adta. A számok örömmel tölthetnek el bennünket, ugyanakkor azonban a felelősségre is intenek. Nevezetesen arra, hogy az ország mennyire számít, sőt ezután még nagyobb arányban számít az itteni éléstárra. Vagyis a követe'- mények, a fogyasztási igények, az ipar nyersanyagszükségletének jobb ellátása szempontjából nem csökkennek, hanem növekednek. Ez pedig a megye mezőgazdaságában dolgozók nagyobb erőfeszítését igényli ahhoz, hogy tovább emelkedjen a termelési színvonal, ezzel együtt növekedjenek a termésátlagok. Van még tartalék, hiszen tavaly például búzából 33 termelőszövetkezet 10 mázsán aluli termést ért el holdanként. Ezek között hat tsz a mezőkovácsházi, három az orosházi járásban van, ahol a talajadottságok kedvezőbbek, mint másutt. A gyengébb termés oka itt semmiképpen sem a föld minőségében, inkább a munkában, a szervezetlenségben keresendő. S ha már itt tartunk, akkor ezzel ösz- szefüggésben ezt a gondolatot és megállapítást az ipari termelés néhány tapasztalatára is vonatkoztathatjuk. Igaz, hogy a megye iparának termelése tavaly 14 százalékkal meghaladta az egy év előttit. Ennek ellenére mégis néhány negatív jelenségre figyelmeztet a statisztikai jelentés. Ilyen többek között a tervszerűt- lenség, ami abban is megnyilvánult, hogy egyes fontosabb cikkekből, mint például égetett téglából, öblösüvégből, húsból, tejporból, néhány konzervipari termékből a tervezettnél kevesebbet; férfiingből, konyha- és hálószobabútorból viszont jóval többet gyártottak a tervezettnél. A termelékenység növekedése sem volt megfelelő. A termelés 14 százalékkal növekedett, a termelékenység azonban csak öt százalékkal nőtt. E két szám viszonyából kézenfekvő, hogy a termelékenység növelése az idei feladatok közül is kimagaslik. Ehhez azonban a tavalyinál megfelelőbben kellene érvényesülnie a termelésszervezésnek, az ütemes termelésnek. A Központi Bizottság határozata, az idei népgazdasági terv a termelés gazdaságosságát hangsúlyozza. Olyan elv ez, amelynek csak a termelés min- denlkori és alapos elemzésével, az eddiginél jobb üzem- és munka- szervezéssel, hatékonyabb műszaki intézkedésekkel lehet megfelelni. Ha azt szeretnénk, sőt akarjuk, hogy az idei esztendőről kiállított mérleg pozitívabb legyen a múlt évinél, akkor másként nem is cselekedhetünk. Ha valamit jól csinálunk, magunkat dicsérhetjük érte, ha rosszul, saját magunkat korholhatjuk. A jövő évi mérleget, bizonyítványunkat év eleje óta magunk készítjük és írjuk mindennapi munkánkkal. Valamennyiünk jobb munkája szükséges tehát ahhoz, hogy majdan jobb legyen a tavalyinál. Podina Péter Néhány nappal ezelőtt tartotta első ülését a rét- és legelőgazdálkodás fellendítésére alakult megyei bizottság. A tanácskozáson megjelent Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökheíyeítese, Supala Fái, az MSZMP megyei bizottságának mezőgazdasági oszrtályveze. tője, dr. Gruber Ferenc professzor, a rét- és legelőgazdálkodás Euró- ha-hírű1 kutatója, Csomós István, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetője, Sebestyén Antal Békés megye rét- és legelőgazdálkodása előadója, valamint több járási és termelőszöveJkezeti szakember. A megbeszélésen 70 ezer hold rét és legelő sorsáról esett szó. Ügy döntöttek, hegy 1985-ben a mtatalegclők területét 5 ezer hold. ra növelik, összesen 23 termelőszövetkezetet vonnak be a korábbinál kulturáltabb rét- és legelő- gazdálkodásba. Bővítik a mintalegelőt, illetve újat készítenek a csa. bacsűdi Lenin Tsz-ben 300 holdon, Füzesgyarmat határában 500 holdon a Vörös Csillag és az Aranykalász Tsz kezelésében, a köröstarcsad Petőfi Tsz-ben 200 holdon, a békéscsabai Szabadság Tsz-ben (volt Petőfi és Kossuth) 300 holdon és a nagyszénási Lenin Tsz-ben 200 holdon. A minta- legelőhöz elkészítik a gondozást és a fűhozam gyarapítását magában foglaló termeléstechnológiai tervet, hogy az ötezer hold legelő ötezer-háromszáz KISZ-tag idei célkitűzéseiről, feladatairól tárgyalt tegnapi kibővített ülésén a békéscsabai városi KlSZ-bizottsát megszabják. Ebben az évben 27 ezer mázsa vegyes műtrágyát juttatnak az 5 ezer holdra. Újabb ötezer hold legelőt mésztrágyáznak 15 mázsa holdankénti hatóanyaggal. Aj 1966. évi legelőgazdálkodás előkészítésére 5 ezer holdról talajmintát vesznek és a tudományos eredmények igénybevételével még eb. ben az évben kellő gondossággal kidolgozzák a jövő évi legelőgazdálkodás programját ság. A tanácskozáson részt vett Pócs Gyula, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa, Petrovsz- Jci István, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára, Baukó Mihály, a városi pártbizottság titkára. Zsilinszky András, a városi KISZ-bizottság titkára vázolta az idei feladatokat. Fontos, hogy minden alapszervezet tagsága megismerje a vállalat idei tervét, s erejéhez mérten segítse annak realizálását — mondotta. Rövidesen létrehozzák a városi bizottság mellett a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsát, mely a termelékenység és gazdaságosabb termelés kérdéseivel foglalkozik, s ad segítséget az alapszervezeti tanácsoknak. Tovább növelik a Szakma Ifjú Mestere és a Szakma Kiváló Tanulója mozgalomban részt vevők számát a városban, az ifjúsági brigádok számát nyolcvanra, az exportbrigádok számát kilencre emelik, a brigádok csatlakoznak a megyei ifjúsági brigádversenyhez, melyet a felszabadulás tiszteletére indított a megyei KISZ-bizottság. Az ipari üzemek fiataljai a termékek előállításához szükséges munkaidő csökkentésével, normakarbantartással, célgépek beállításával, jobb munkaszervezéssel 600 ezer forinttal akarják csökkenteni az'ön.' költséget, 1 millió forint értékű anyagot takarítanak meg, s az üzemek szépítéséért 400 ezer forint értékű társadalmi munkát vállalnak. Univerzális emberek A Gyulai Harisnyagyár TMK-műh-lyében dolgozó szerelők az üzemben levő gépek mindegyikét meg tudják javítani. fl békéscsabai fiatalok idei feladatairél tárgyall a városi KISZ-bizattság
