Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-18 / 41. szám
1965. február 18. 6 Csütörtök A TVOOMAmf 9JCCHMIKA VIIiÁcÁBÓL Mesterséges légibaleset „A zuhanás kövötJceztében a gép valamennyi utasa életét vesztette’. így vagy ehhez hasonlóan hangza. nak a jelentéseik, melyeik repülőgépeik pusztulásáról számolnaik be. Vajon semmi esélyük sincs a repülőgép utasainak, hogy túléljék a katasztrófát? A repü'lésibiztonsá_ gi hatóságok világszerte foglalkoznak ezzel a kérdéssel. De halflgassiunk meg inkább egy beszámolót! „Kellemetlen recsegéssel csúszik a nehéz DC—7-es gép a start- pályán, mint egy halálra sebzett, őskori pikkelyes szörny. Az*orra faakadályba ütközik. A szárny- felőletek darabokra tépnek némindkét fából készült bábú ösz- szelapult a visszavágódó szereil- vényfal súlyától A gép törzsének közepén három figura háttal ült a menetiránynak. Az üléseket speciális laboratóriumban kísérletezték ki. Nekiütközéskor a rögzítésből kiszakadtak és tulajdonosaikkal együtt repültek az utasfülkén keresztül. A többi bábunál is, amelyeket a hagyományos biztonsági övvel rögzítettek, hasonló tör. tént. Kettő közülük — egészen elöl ültek — kirepültek a széttört gépből. A többiek kicsúsztak az ülésből és így töréseket, karcolásokat szenvedtek. lenti a normális földi gyorsulást). A sugárhajtásos gépek vadászpilótái a repülés egyes szakaszaiban pedig 16—17 g-nek. A védtelen „próbautasoknak” ezzel szemben nemcsak a karjuk és lábuk sérült meg a legkülönbözőbb helyen, hanem egyéb részük is és nagy nyomás, 40 g terhelés hatása alaitit voltak. A szakértők rendkívül nagyra értékelik a szerencsétlenségeknél a légzsákok védelmét. Az első kísérlet alapján további javításokat terveznek, melyek bizonyára a repülés biztonságának jelentős növeléséhez vezetnek. L. Cy. Ián a fizikai felvételi vizsgát ebben a tanévben hétszáz diák már a Lasztocska típusú felvételi vizsgáztatógép kérdéseire válaszolva tette le. Az elektronikus gép által adott osztályzatok átlagos értéke szinte semmiben sem különbözött attól az átlagos osztályzattól, amelyet a felvételizők egy másik, hagyományos módszerekkel, tanárok által vizsgáztatott csoportja kapott. A gép 250 vizsgakérdést tett fél: ezek magukban foglalták a felvételi teljes anyagát. Hogyan zajlott le a kísérlet? Az előadóteremben 15 vizsgáztatógépet állítottak fél. Mind a tizenötbe különböző kérdéseket „tápláltak be”. A felvételiző hallgatókat kioktatták a vizsgáztató, gép kezeléséről, majd megkezdődött a munka. Hagyományos módszerrel húzhattak a diákok a vizsgakérdések közül, de azután felelniük kellett azokra a kiegészítő kérdésekre is, j amelyeket akkor kaptak, ha a gép j véleménye szerint az alapkérdésre nem tudtak helyes választ adni. Az oktatóknak joguk volt egy fokkal leszállítani vagy felemelni a gép által adott érdemjegyet. Ám a tapasztalat azt mutatta, hogy a tanári ellenőrzés a legtöbb esetben a vizsgáztatógépet igazolta. — A gép révén fele, harmadnyi időt vesz igénybe a vizsgáztatás, mint egyébként — mondta Vlagyimir Ozsogin, a főiskola programozott oktatási laboratóriumának vezetője. — Az osztályzás is elfogulatlanabb. A gép tíz kérdést ad fel: ezek három-négy hagyományos, vizsgacédulán szereplő kérdésnek felelnek meg. Ily módon ellenőriz, zük, mennyire sokoldalú a diákok tudása. V. Karabanov Felvételi vizsga automatával A kijevi építészmérnöki főiskohány telefonpóznát és rögtön ezután a törzs szétesik. Aztán recsegve széttörik a farrész és a pilótafülke 200 fcm-es sebességgel fúródik a kifutópálya végén emelkedő dombba, majd minden lángokban áll. A gép belsejében a papírmasé utasok ülitükben szétszakadnak. Gipszfejek darabokra repednek a karfákon, műanyag végtagok eltörnek és szétgurulnak. És mialatt a készenlétben álló tűzoltóság megindul az oltási munkával, a repülőgép belsejébe beépített kamerák szünet nélkül működnek, hogy filmszaiagokon megörökítsék a zuhanás minden mozzanatát.” A leírt katasztrófát a közelmúltban mesterségesen rendezték meg. A megrendelésre végrehajtott repülőgépszerencsétdenség tanulságai szenzációnak számi tanak. Az eddigi szerencsétlenségeknél, amelyek a fel. vagy leszállásnál bekövetkeztek, a halottak és eltűntek szánna fele annyi lehetett volna, ha jobb óvintézkedések történnek a gépeken. Az előkészítetten szót- nomcsolt gépben egy sor újszerű biztonsági berendezés volt: nem mindegyik vált be. A pilóták és segédpilóták újszerű ülésekben foglaltak helyet. Az egyik nylon hálószövetből, a másik egy beépített amortizátorból (lökéscsillapítóból) állt. Ahogy a pilótafülke a föidhányástoa fúródott, mégis A kísérletek igazolták, a hagyományos biztonsági megelőzés csak bizonyos sérüléseknél és szerencsétlenségeknél használ. Mindkét vezetőülés megvédte utasait a hátsérüléstől, de az összenyomódástól nem tudták megóvni. A kipróbált biztonsági berendezés azonban egyidejűleg minden oldalról biztosítja az utasokat. A kísérletezők ezt „légpárnának” nevezik: nagymértékben valószínűsíti a gép utasai számára a túlélés lehetőségeit egy szerencsétlenségnél. A veszély első jelére önműködő rádióparancs által a gép szerelékfalánál egy emelő lép működésbe, melyet a valódi bevetésnél a pilóta működtet majd. Ebben a pillanatban az utastérben fent és lent számos bábu ugrik ki rejtett tartókban elhelyezett gumizsákokból és a másodperc tört része alatt sűrített levegővel fúj ódik fel. Az „utasok” mellét, fejét és törzsét feszesen az ülésre nyomják. Mindazok a kísérleti „utasok”, amelyeket a légpárnák óvtak, sértetlenek maradtak, csupán előrerepültek és meghorzsolódtak, mintha térdre estek volna, hiszen légpárnák óvták őket. A terhelés, aminek a kísérleti „utasok” ki voltak téve, 25 — 50 százalékkal alacsonyabb volt, mint rendesen. Ezek egy előzetes próbaterhelésnél csak 8 g-nek voltak kitéve (1 g je. Vegyileg előállított ínyendalatok Japánban jelentős eredményeket értek el mesterséges élelmiszerek előállításában. A kiotói ai- gakutató-intézetben egy hónap afatit 4000 négyzetméteres területen kilogrammonként mintegy 38 forintos költséggel egy tonna chioreUa-algát állítottak elő. Európában általában azt hiszik, hogy az algákból készült élelmiszerek íze olyan, mintha nylont megőrölve dolgoznának fel ennivalóvá. A japán cukrászok lisztté őrölt chlorella-algából viszont olyan ízletes süteményeket állítanak elő, amelyek ínyencfalaton, ként csak a legdrágább éttermekben és cukrászdákban kaphatók. Azelőtt az algatenyésztők egy kilogramm alga előállításához mintegy 140 Ft értékű elektromos áramot használtak fel. Az elmúlt év júliusa óta új eljárással sötétben is tudnak algát tenyészteni. (Addig ugyanis állandó világítást igényelt a tenyészet.) Most 20 méteres átmérőjű medencékben levő vízben káliumnitrátot, szervetlen sókat és csekély mértékben más vegyi anyagokat is oldanak és abban helyezik el a továbbtenyésztendő algákat. Újabban a víz hőfokát sem kell külön szabályozni, mert megállapították, hogy három különféle chlorella-alga törzs van. Az A törzs nyári, a B tavaszi és őszi, a C törzs pedig téli hőmérsékleten szaporodik. As érelmeszesedés ellen MINDENKI TAPASZTALHATJA barátai és ismerősei körében, hogy vannak fiatal öregek és öreg fiatalok. Minthogy inkább azt szeretnénk, hogy „fiatalosak’ legyünk, röviden felvázolnánk azokat az életmódi és étrendi tanácsokat, amelyek segítségével a fiatalság alapja, az érrendszer rugalmassága sok-sok évtized múlva is megtartható. Az elmúlt ötven év alatt az életkor duplájára emelkedett. A technikai fejlődés eredményeképpen a fizikai munka jelentékenyen csökkent. A táplálkozási lehetőségek is jelentősen megjavultak. Kényelmessé és csábítóvá vált, hogy az ember sokat egyen s ugyanakkor alig mozogjon. Pedig a szervezet egészségét csak a fizikai munkával — vagy ami ezz^l teljesen azonos — sporttal, tornával, úszással, turisztikával érhetjük el. Éppen ezért ne tekintsük se falun, se városban felesleges pénzkiadásnak, ha a kultúrházak mellé tornatermet vagy sportpályákat is építenek. KORUNK EMBERÉNÉL a kevés mozgás mellett elsősorban a helytelen táplálkozás okoz érelmeszesedést. „Mi rossz van abban, ha bőven' eszünk?” — kérdezik többen. A jó magyaros konyha — különösen, ha bő táplálkozással is párosul — sajnos, túl sok állati zsiradékot és túlcukrozott ételeket tartalmaz. Általában a túl- tápláltság — különösen a mértéktelen zsír- és cukorfogyasztás — gyakran vezet a 40—50 év után elhízáshoz. Az elhízás viszont kedvez az érelmeszesedés kialakulásának. Az elmeszesedett erek veszélyeztetik létfontosságú szerveink, az agy, a szív, a veséik működését, ugyanakkor a hájfelesleg a csontjainkra és ízületeinkre sokszor elviselhetetlen terhet ró. Ezért is kívánatos a mértékletesség és az ésszerű táplálkozás. MAR MOST SOKAT TEHETÜNK az évtizedek múlva öreg korba kerülő iskolásgyermekeink fiatalos öregkoráért, ha megtanítjuk őket arra, hogy télen-nyáron bőven fogyasszanak főzelék- és gyümölcsféléket. Ne múljon el nap, hogy valamilyen formában ne szerepeljen asztalunkon tej, tojás, túró. Az állati zsiradékok fogyasztását ugyanakkor a lehetőségekhez mérten korlátozzuk. Az étel ízletességének vagy jóságának jellegzetessége ne a zsírosság legyen. Ha a gyermek hozzászokik a zsírtól csepegő ételek kerüléséhez, máris sokat tett az éreltrie- szesedés megelőzésére. Konyhatechnikánkban lehetőleg kerüljük a mértéktelen konyhasó fogyasztását is. NEMCSAK A GYERMEKEK esetében van értelme a helyes étrend kialakításának, de legalább annyira hasznos, ha a felnőttek is áttérnek erre, mert ezzel elejét veszik az érelmeszesedés súlyosbodásának is. Különösen olyan csaladokban, ahol gyakori volt az agyvérzés, a szívkoszorúértrombózis, a vesezsugorodás, tehát az érelmeszesedés nyilvánvaló következményei, érdemes áttérni a zsírról az étolajfogyasztásra. Aki gyermekkorától ezt eszi, alig tud ízbeli különbséget tenni a disznózsírral és a növényi olajjal készült étel között. De legtöbbször még a felnőtt sem veszi észre a különbséget zsír és olaj között, ha az étel egyébként ízletes. Különösen falusi lakosságunk — amely a mezőgazdaság fokozott gépesítése miatt hovatovább egyre több nehéz fizikai munkától fog megszabadulni — szorul arra, hogy változtasson eddigi táplálkozási szokásain. Sok falusi ember télen egyáltalán nem fogyaszt gyümölcsöt és zöldségfélét, sőt, ezeket még nyáron sem veszi egészen ételszámba. Pedig a rendszeres, téli-nyári gyümölcs-, zöldség- és főzelékfogyasztás nélkül semmiképpen sem fedezhetjük vitamin- szükségletünket. A vitaminok hiánya a táplálkozásban pedig ugyancsak kedvező feltételeket teremt az érelmeszesedés kialakulására. KÜLÖNÖSEN IDŐSEBB EMBEREKNEK HASZNOS, ha bőven fogyasztanak tejet, tejterméket és tartanak gyümölesnapokat, m^rt ez az érrendszer épségéhez nélkülözhetetlen napi vitaminmennyiség mellett biztosítja a létfontosságú fehérjéket is. A helyes étrend mellett különösen a dohányzás kerülése tehet nagyon sokat érrendszerünk épségének megőrzésében. (Dr, Sz. A.) Az egyik békési orvosi rendelő várószobájában többen ülnek. Mint ilyenkor szokás, elpanaszolják egymásnak, kinek mi a baja. A rendelés már régen megkezdő-» dött, ki-ki vár a sorára. Öreg, bepólyált fejű nénike csoszog a várószobába. Halkan köszön, közben nagyokat nyög, megmegtapogatja öt-hat kendővel becsavart fejét. — Mi a baj, néniké? — kérdezi egy fiatalasszony. — Jaj lelkem, má’ vagy két hete majd megőrülök, úgy fáj a fejem, a nyakam... má’ mindenem. — Megfázott talán? Jíöhög? — Dehogyis ... nem tóm’ én mi ez, lelkem. Az öregség, biztos. így van ez, ha az ember öreg. Minden baj megkeresi. Ügy biz a, leikecském. Jaj... jaj — nyöszörög a néni. Megsajnálják és előreengedik. — Hadd menjen szegény, hiszen alig áll a lábán. — Mi a panasz néniké? — kérdezi az orvos. — Jaj, doktor úr, majd szétmegy a fejem. Má’ két hete. — Miért nem jött előbb anyókám? — Nem szoktam én doktorho’ járni. De most muszáj vöt. — Az orvos segít levetni a sok-sok mindenféle színű kendőt. Azonnal meglátja, hogy a nénike füle alatt nagyon dagad és csúnya vörös. Megnyomja kicsit. — Jaj — kiált a néni és leül a székre. — Itt fáj? — Ott... ott... édes doktor úr. Jaj, de nagyon fáj. Az orvos vizsgáim kezdi. Belenéz a fülébe. — Valami van a fülében, nénikém. — Van? Csak nem? Mi van benne? — Mindjárt elválik — műszert vesz elő és jajgatásoktól kísérve, nagy erőfeszítéssel kioperálja azt a valamit a nénike füléből. — Aranyos anyókám, hogy került ez a gerezd fokhagyma a fülébe? — Jézus isten — ál- mélkodik a néni — ne mozduljak el innen, ha én tudom. Higgye el, doktor úr, biz1 isten, nem tudom. — Jól van, jól — mosolyog az orvos — legközelebb ne tegye, mert már majdnem begennyesedett. A néni motyogott valamit és a recepttel együtt kicsoszogott. A patikában érte utol a fiatalasszony. Hazafelé együtt ballagtak. Beszélgettek. — Igaz az, leikecském, a mai orvosok nem ismernek minden orvosságot. Ha fáj a fogad, csak dugj a füledbe egy gerezd fokhagymát. Majd kiáll. Én is megpróbáltam, bizony, megszűnik a fogfájás. Fogadd meg a tanácsot. No, isten áldjon lelkem. Befordul az utcába. Eszébe jut valami. A menyecske után kiált. — Ügy érzem, sajog a fogam. Ha hazaérek, gyugok a fülembe egy gerezd fokhagymát. Majd kiáll. — Azzal csoszog tovább a maga meggyőződésével. Pálvölgyi András
