Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-18 / 41. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAÍ 1965. FEBRUÁR 18, CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér xx. Évfolyam, «. szám A termelés pártirányításáról és ellenőrzéséről | Tudomány—Teclin ka | Egy brigádvezető elmondja.« A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1964. évi gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről 19©4-ben a gazdasági élet minden területén számottevő eredményeket értek el a megyében; javult a dolgozók életkörülménye, szociális és kulturális ellátottsága. A termelőágazatok eredményeiben, az egészségügyi és oktatási helyzetben bekövetkezett főbb változásokat az alábbi adatok jellemzik: A megye szocialista ipara 1964- ben 14 százalékkal többet termelt, mint egy évvel korábban. A fontosabb cikkek termelése a következőképpen alakult: Az 1964. éri termeié» Cikk Mennyiségben Az 1963. év »/,-ban Égetett tégla 150,2 millió darab 114,0 Égetett cserép 62,3 millió darab 112,5 öblösüveg 27 7 ezer tonna 462-szeres Kötöttáru 977 tonna 110,0 Férfiing: t 567 000 darab 123,7 Hálószobabútor 4152 garnitúra 165,0 Konyhabútor 3114 garnitúra 122,3 Liszt 97,2 ezer tonna 97,0 Takarmánykeverék 108,0 efler tonna 127,6 Cukor 94,3 ezer tonna 131,0 Kolbászfélék 1,6 ezer tonna 99,4 Vágott baromfi 11,9 ezer tonna 131,3 Feldolgozóit tojás 101,4 millió darab 162,2 Gyümölcskonzerv 2 5 ezer tonna 163,0 Főzelékkonzerv 12,5 ezer tonna 103,6 emelés mennyisége általa- zottól azonban 7 százalékkal elban meghaladta a tervezett szintet is. Égetett téglából, öblösüvegből, húsból, tejporból és egyes konzervipari termékekből azonban kevesebbet gyártottak az előirányzottnál A szocialista iparban 1964-ben az összes foglalkoztatottak száma 11,5 százalékkal több volt, mint az előző évben. A munkások átlagos havi keresete az állami iparban 1431 forint volt, 2,4 százalékkal több, mint 1963-ban. A szövetkezeti iparban a termelők átlagos havi keresete nagyobb volt, mint az állami Iparban dolgozó munkásoké, az előző évhez képest azonban lényegesen nem változott (1553 forint). Az év folyamán az egy foglalkoztatottra jutó termelés a megye szocialista iparában 5 százalékkal emelkedett. Az eredmények mellett az ipar munkájában voltak hiányosságok 1964-ben, a termelés növekedésének több mint kétharmadát létszámtöbblettel biztosították. A negyedévek utolsó hónapjaiban „hajrá” munkával, sok esetben túlmunkával igyekeztek a meny- nyiségi tervet teljesíteni, s így számottevően nőtt a túlórák száma. A lökésszerű termelés következtében egyes termékek minősége romlott, nőtt a selejt és a balesetek száma. Építőipar A megyei székhelyű szocialista építőipar 1964-ben 9 százalékkal több építési-szerelési munkát vég- aett, mint 1963-ban; az előiránymaradt Az építőipar tervének teljesítését nehezítette a munkaintenzitás alacsony szintje. 1964-ben sem javult a munkaerőhelyzet, továbbra is nagy volt a fluktuáció. Az állami építőipar lakásépítési tervét teljesítette, s az év folyamán 496 lakást adott át. Ezenkívül magánerőből — többségében jelentős állami támogatással — 1144 lakást építettek a megyében. Az építőipar átadta rendeltetésének 1964-ben a Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai telepén a tojásfeldolgozót, a Hajtómű- és Felvonógyár forgácsolóműhelyét, a kötöttárugyár konfekcióüzemét, a szarvasi kultúrházat, a békéscsabai munkásszállást, 4 általános iskolát 26 tanteremmel, az orosházi iparitanuló-iskolát stb. A szocialista építőipar 1964-ben átlagosan 3330 építőipari munkást foglalkoztatott, a tervezettnél 2,8 százalékkal kevesebbet, az 1963. évinél 2,1 százalékkal többet. Az egy építőipari munkásra jutó termelés 6,6 százalékkal több volt, mint 1963-ban, a tervezett szintet azonban nem érte el. Az építőipari munkások átlagos havi keresete 1667 forint volt, az 1463. évinél 3,1 százalékkal több. Mezőgazdaság — felrótta rláa A mezőgazdaság termelése általában kedvezőbb volt az 1963. évinél. 1964-ben a megyében 24 ezer katasztrális holddal nagyobb területen 36 százalékkal (66 ezer tonnával) több búzát termeltek, mint az előző évben. A holdan- kénti termésátlag búzából 12,2 mázsa volt, 2,1 mázsával nagyobb, mint 1963-ban. 1964 őszén a megye gazdaságaiban körülbelül 700 holddal kevesebb területen vetettek búzát, mint egy évvel azelőtt. 1964-ben kisebb területen termeltek takarmányt, mint 1963- ban. A vetésterület csökkentését a hozamok növekedése csak részben ellensúlyozta, ezért a takarmánytermés nem érte el az 1963. évit. A kukorica termésátlaga 1960 óta évről évre nő, s 1964-ben az eddigi legmagasabb szintet érte el (19,9 mázsa katasztrális holdanként, májusi morzsolt súlyban számítva). A rét- és legelőterületek fűhozama 1964-ben nőtt, azonban a szálastakarmány-termelés színvonala — főként a lucerna, vöröshere alacsony termésátlaga, és a rét- és legelőterületek elhanyagolt állapota miatt —*igen alacsony. A fontosabb ipari növények közül a ro6tkender és a napraforgó termésátlaga nőtt, a cukorrépáé csökkent (160,6 mázsa kát. holdanként). A vetésterület (Folytatás a 2. oldalon.) Április 4-e tiszteletére Minden centiméter fonalat megtakarítanak — Maximálisan kihasználják a munkaidőt — Több első osztályú terméket készítenek A Gyulai Harisnyagyár fiataljainak vállalásai Már a KISZ zászlóbontásának évében kiadták a jelszót a Gyulai Harisnyagyár fiataljai: „Minden centiméter fonalat takarítsunk meg!” Az évek során a felhívásnak többé-kevésbé eleget tettek, de nem mindig úgy, ahogy kellett volna. Tavaly például jelentős mennyiségű anyagot pazaroltak, sok volt a selejt, és ez több ezer forint kárt okozott a vállalatnak és a népgazdaságnak. Ezekről a hiányosságokról a ki- szesek a legutóbbi taggyűlésen értesültek. Amellett, hogy tudomásul vették a negatívumokat, elhatározták, hogy még az idén megszüntetik vagy legalábbis nagymértékben csökkentik azokat. Fel- szabadulásunk 20. évfordulójára tett vállalásaik is erre irányulnak. Feladatul tűzték: mindegyik fiatal teljesítménye túlhaladja a 80 százalékot. (Tavaly és az azt megelőző években jó néhányan a fenti érték alatt teljesítettek.) A termelékenységet úgy növelik, hogy állandó munkahelyen dolgoznak majd a kiszesek, nem „dobálják” őket a gépekről a láncoló- ba vagy éppen fordítva szükségtelenül. Csökkentik a holt időt, Másodszorra tűzdelik a paprikapalántákat az orosházi Szabadság Termelőszövetkezet földgázüzemeiésü hajtatóházában. s a munkaidőt maximálisan kihasználják. A legjobban dolgozó fiatalok elhatárolták, hogy munkamódszereiket átadják a gyengébb eredményt elérőknek. A termelékenység növelésén túl javítani szeretnék a minőséget. 0,2 százalékkal több első osztályú árut készítenek, s ezzel párhuzamosan csökkentik a másod- és harmadosztályú termékek ' részarányát. Ezt a gépek pontosabb ellenőrzésével és a munkadarabra való fokozottabb figyeléssel akarják elérni. Az önköltség csökkentésének e két módszerén kívül — a tavalyihoz képest — még nagyobb gondot fordítanak az anyagtakarékosságra. A nyolc évvel ezelőtt kiadott felhívás az idén nemcsak a fonalra, hanem a túré IS vonatkozik. A kiszesek felajánlották, hogy 350 ezer forintot megtakarítanak a népgazdaságnak, s rajtuk nem fog múlni, hogy a gyár eleget tesz-e 120 milliós termelési tervének. A vállalások teljesítését elősegíti a radarszolgálat. A gyári radariroda tevékenységében minden munkakörből részt vesznek. A munka- és balesetvédelemben, valamint a termelésben tapasztalt hiányosságokat az üzemi hangoshíradóban és a faliújságon közük, s remélik, hogy az nem lesz hiábavaló. Ezt megígérte a gyár pártszervezete és gazdasági vezetősége is. D. S. A megye egyik legjobb kisiparosát is kiküldik a Lipcsei Vásárra . A KIOSZ Országos Szervezete a tavaszi Lipcsei Vásárra delegációt küld. A megyéből Baki Imre gyulai gépjárműjavító kisiparost jelölték ki, aki igen jó szakember, számos újítása van és a társadalmi munkában is élen jár. Többek között ő kezdeményezte és építette meg a gyulai Várfürdőben a csúszdát, ami a nyári szezonban igen sok örömet szerez a fürdő- zőknek. Két éve tüntették ki a Könnyűipar Kiváló Dolgozója jelvénnyel. Baki Imre hazatérése után a vásári tapasztalatairól élménybeszámolót tart majd a megye kisiparosainak. r":\ /
