Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-17 / 40. szám
MS. február 17. 6 Szerda Mityen ügyeket tárgyalt egy év alatt'a bíróság? Példásak az okányi háztáji gazdaságok A sarkadi járás vezetői elisme- i mennyiségű hízott sertést, tejet, réssel beszélne^ az okányiakról, tojást és baromfit értékesítettek a ahonnan az elmúlt évben nagy | tsz-e!k és a háztáji gazdaságok. Milyen panaszokkal keresik fel ma az emberek a bíróságot? Bizonyára ahány embernek tennénk fel a kérdést, annyiféle ügyet választana ki találomra válaszul. Volna, aki a házassági bontópereket, mások a munkaügyi, vagy éppen a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeket említené. Egy esztendő polgári peres ügyei a békéscsabai városi bíróságon változatos képet mutatnak. És ne gondolja senki, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva csökkent volna a perek száma. Nem. Sőt van egy olyan jelenség, hogy vannak notórius pereskedők, akik útón- útfélen okot keresnek arra, hogy bíróság elé vigyék sokszor valóban „piszlicsáré” ügyüket. Természetes azonban, hogy nem ez teszi ki a bíróság munkájának többségét, de ezek az ügyek jellemzik azt is, hogy van még nevelnivaló, él még bennünk a múlt maradványából épp elég. Számok és esetek Nézzünk egy kis statisztikát: 1964-ben a polgári pereik megoszlása a következő volt: házassági bontóper 150, apasági per 14, gondnokság alá helyezés 5, házasságból született gyermektartás iránti kereset 157, házasságon kívül született gyermektartásdíj B alogh néni belépett az ügyvédközösség üzlet, helyiségébe. Letette a kezében levő kosarat a földre és leült az ügyvéd íróasztala mellé. Az mosolyogva fogadta: — Hát mi van megint, Balogh néni? Újra a társbérlő? — Eltalálta, ügyvéd úr! Róla meg az én édes kis cicámról van szó. Tetszik tudni, a Flóráról. Az ügyvéd bólintott: — Igen, a Flóra. Van itt egy kis maradék panzer a részére. — Köszönöm, már eszik, de sokáig beteg volt. Ezért vagyok itt. Százhatvan forintba került a gyógyítása. Tessék ezért a százhatvan forintért beperelni Bencsiknét, a társbérlőmet. Ugyanis Pestre utaztam és kénytelen voltam az ö gondjaira bízni. Nem tudom, mit adott neki enni, de Flórácska gyo- mormérgezést kapott. Bencsikné miatt költöttem százhatvan forintot. Az izgalomról nem is beszélek. Attól féltem, hogy Flóra nem marad meg. Mennyibe kerül a perköltség? — Hát éppen arról van szó, Balogh néni. Az ügyvédközösség •nem dolgozhat ingyen. — Tudom, kérem, nem is kívánom. Telik majd a százhatvanból. — Telne, csak telne! A bíróság ugyanis nem fogja megítélni. Nem lehet bizonyítani Bencsikné felelősségét. — Hát nem elég bizonyíték a Flóra? — Nem. Flóra kimehetett a gangra, áz udvarra és ott megevett valamit. — Sose megy az ki! Be tudom én azt bizonyítani! — Hogyan? — kérdezte az ügyvéd. iránti kereset 44, munkaügyi 144, nyugdíjper 140, társadalmi tulajdonban okozott kártérítés 3, lakásper 56, forgalmi ügyletből 100, egyéb 447! Mi is ez az egyéb? Vagyonjogi, örökösödési, SZTK fizetési meghagyás. És ez az egyéb takarja az üzemi baleseteket is. Ha a korábbi évek statisztikáját vizsgáljuk, az ilyen jellegű keresetek száma egyre jobban növekszik. (A bíróság feljegyzést készített az SZMT részére ebből az okból.) Sok üzemünkben a balesetvédelmi szabályokat nem, vagy hiányosan tartják be. Jellemző példája ennek, hogy mikor a konzervgyár építkezésén meghalt egy emberes a felelősség megállapítására per indult, kiderült, hogy sem a munkavezető, sem a művezető és így nyilván a munkások sem tudták, hogy milyen szerelésnél, milyen magasságnál kell biztonsági övét használniuk. Pedig számtalan esetben hallunk arról, hogy az üzemben új dolgozóként bekerült munkás „balesetvédelmi oktatásban részesül.” Tudom frivol gondolat az apasági perek számának alacsonysá- gából következtetést levonni. De... Nézzük csak a számokat. Békéscsabán 1963-ban 405 házasságkötés történt. Szülés 553, házassági — Hát úgy, hogy vegye két nap. ra magához. Ha nem megy ki a lakásból, akkor érdemes perelni. — De drága Balogh néni, én nem vagyok illetékes! A bíró, ha akarja, elhiszi, ha akarja, nem, hogy tőlem nem csavargóit el a Flóra. Különben is kutyám van, nem vehetem oda Flórát. A nénike szeme megcsillant: — No de csak a bíró hisz a saját szemének? Vegye a bíró magához két napra a macskámat! — Erre nem vállalkoznak a bírák. Higgye el, ezúttal nem érdemes perelni Bencsiknét. — Hát én akkor elmegyek egy másik ügyvédhez, ide a szomszéd asztalhoz. — Nem vállalja itt senki a mi közösségünkben. Tudom, én vagyok itt a vezető. — Hát akkor megyek egy másik ügyvédközösségbe. Van elég. _Van, non, de semmi értelme. N a, vigye csak a panzert. _ Nem kell vinnem, elhoztam ő t a kosárban. Jaj, hol van? ijedt meg Balogh néni. Keresgélni kezdte az íróasztalok között. Ebben a pillanatban nyílt az aj. tó é3 valaki beszólt: _A cica az ajtó előtt nyávogott, b e akart jönni. Biztosan ügyfél... Az ügyvéd jó akaratúlag szólt oda Balogh néninek, aki simogatta a megkerült állatot: — Na lássa, Balogh néni, a macska ugyanígy elkóborolhatott Bencsiknétől is. — Hát lehet, hogy igaza van ügyvéd úrnak. No, majd eljövök máskor. Találok én majd más valamit, amiért beperelhetem Bencsiknét.« bontőper 1964-ben 150. Az adatok így nem sokat mondanak, de a számok mögött egy kétségtelen tény: a szülések száma még mindig stagnál, még mindig a mélyponton van a természetes szaporulat (A megye összes adata sem sokkal jobb, de valamivel egészségesebb képet mutat, mint a békéscsabai.) A város és perei Tudom, a bírósági termekből furcsa kép alakulhat ki egy városról. Azonban érdemes ezen a számadaton elgondolkozni. Békéscsabán a büntetőperek közül magánindítványra az elmúlt esztendőben 204 ügy indult. (Törvény által üldözött cselekmények miatt 253.) És a magánvádak száma egyáltalán nem a csökkenés tendenciáját mutatja, hanem szinte évről évre a 200-as szám körül stagnál. Mert 1962-ben 235, 1960- ban pedig 191 ügy került a bíróság elé. Mit tartalmaznak ezek a magánvádak: a becsületsértéstől a könnyű testi sértésig mindent. Könnyen leszűrhető, hirtelen ha- ragúak vagyunk, nemcsak a szánk, de esetenként a kezünk is gyorsan jár. A becsületsértési perek krónikáját nem érdemes boncolgatni. De az ügyek egyszerű becsületsértési perrel kezdődnek, aztán előfordul, hogy közvádasra emelkednek és mellette kísérő jelenségként a polgári peres eljárás számtalan változatát vonják még maguk után. Az elmúlt évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy a bírósági eljárás során sok magánvá- das ügyben megegyezés született, nem került sor bírói ítéletre. A felek kiegyeztek, bocsánatot kértek egymástól. Éppen ez sugallhatja a gondolatot, vajon nem lenne-e egyszerűbb, ha bármit cselekszünk vagy mondunk, előtte háromig számolni? Ugyanígy megtehetnénk ezt a házasságkötések... előtt is. Mert az a tapasztalat, hogy az elmúlt évben bontott házasságok többségénél háromhónapos ismeretség, 3—4 hetes együttlakás után máris a válókereset megindításáig jutottak ed. A statisztikában meglepőbb azonban az, hogy emelkedett a 20 évig együtt élő házasságok felbontása is. Felnőttek a gyerekek, esetleg ki is repültek a családi házból és a „két öreg” nem tud mit kezdeni magával. A házasságok felbontása az egyik esetben azt bizonyítja, hogy meggondolatlanok voltak, a másik esetben pedig, megunták egymást. (Igazságot tenni nehéz.) Bizonyára akár polgári vagy büntetőperről legyen szó, kellemetlenséget okoz az abban részt vevőknek. Azt örömmel mondhatjuk, hogy Békéscsabán nagy bűnügy, szenzációs bűneset nem fordult elő. „Kis város” vagyunk, ettől sok a becsületsórtési per, és úgy válhatunk nagy várossá, ha nem emelkedik a szenzációs bűnesetek száma, de csökken az egyéb perek száma is. Ez pedig csupán a város lakóin múlik: több megértéssel egymás iránt, több fegyelemmel a munkahelyen és talán több fegyelemmel otthon is. Dóczi Imre Nagy Andrásék 1953-ben léptek be az Alkotmány Tsz-be, s azóta sem szakítottak a libaneveléssel, amely Nagy Andirásnénak — az 5 szavai szerint — „születése óta” foglalkozása. Minden évben 10— 15 törzslibája van. A tojást mind egy darabig kikelteti. Csak néhány kislibát értékesít, a többit felneveli s meghizlalva eladja a földművesszövetkezetnek. Nagy Imre, az okányi Petőfi Tsz tagja leginkább sertés- és bikahizlalással foglalkozik. Érdekes módon, az elmúlt 25 évben tartott három tehén mindegyike bikaborjút ellett. Nagy Imréék a bikaborjúkat minden évben meghizlalták, lehetőleg úgy, hogy még vettek hozzá egyet. Tavaly is két hízott bikát adtak el, s most kettőt hizlalnak 1966 január elejére. Nagy Imréék szeretnek sertést is hizlalni. Tavaly januárban négyet, decemberben pedig hármat értékesítettek, s most a kilenc jókora süldőből ötre kötöttek hiz- lalási szerződést ez év júniusára. Dúló Imre is az okányi Petőfi .agja 1959 óta. Nagy Imréhez hasonlóan ő is foglalkozik a háztáji gazdaságban sertés- és bikahizla- '.ással. Tavaly egy hízott bikát és három hízott sertést értékesített. Ékre az évre azonban már két hízott bikára kötött szerződést. Hízott sertésre még nem szerződött. Két anyakocát tart, de ezek most csak márciusban, áprilisban fialnak, ezért úgy számol, hogy süldőket ad el szerződésre az állatfor- galmi vállalatnak. A felperes Palásti László
