Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-17 / 40. szám

MS. február 17. 6 Szerda Mityen ügyeket tárgyalt egy év alatt'a bíróság? Példásak az okányi háztáji gazdaságok A sarkadi járás vezetői elisme- i mennyiségű hízott sertést, tejet, réssel beszélne^ az okányiakról, tojást és baromfit értékesítettek a ahonnan az elmúlt évben nagy | tsz-e!k és a háztáji gazdaságok. Milyen panaszokkal keresik fel ma az emberek a bíróságot? Bizo­nyára ahány embernek tennénk fel a kérdést, annyiféle ügyet vá­lasztana ki találomra válaszul. Volna, aki a házassági bontópere­ket, mások a munkaügyi, vagy éppen a társadalmi tulajdon el­leni bűncselekményeket említené. Egy esztendő polgári peres ügyei a békéscsabai városi bíróságon változatos képet mutatnak. És ne gondolja senki, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva csökkent vol­na a perek száma. Nem. Sőt van egy olyan jelenség, hogy vannak notórius pereskedők, akik útón- útfélen okot keresnek arra, hogy bíróság elé vigyék sokszor való­ban „piszlicsáré” ügyüket. Termé­szetes azonban, hogy nem ez teszi ki a bíróság munkájának többsé­gét, de ezek az ügyek jellemzik azt is, hogy van még nevelnivaló, él még bennünk a múlt maradvá­nyából épp elég. Számok és esetek Nézzünk egy kis statisztikát: 1964-ben a polgári pereik megosz­lása a következő volt: házassági bontóper 150, apasági per 14, gondnokság alá helyezés 5, házas­ságból született gyermektartás iránti kereset 157, házasságon kí­vül született gyermektartásdíj B alogh néni belépett az ügyvédközösség üzlet, helyiségébe. Letette a kezében levő kosa­rat a földre és leült az ügyvéd íróasztala mellé. Az mosolyogva fogadta: — Hát mi van megint, Balogh néni? Újra a társbérlő? — Eltalálta, ügyvéd úr! Róla meg az én édes kis cicámról van szó. Tetszik tudni, a Flóráról. Az ügyvéd bólintott: — Igen, a Flóra. Van itt egy kis maradék panzer a részére. — Köszönöm, már eszik, de so­káig beteg volt. Ezért vagyok itt. Százhatvan forintba került a gyó­gyítása. Tessék ezért a százhatvan forintért beperelni Bencsiknét, a társbérlőmet. Ugyanis Pestre utaztam és kénytelen voltam az ö gondjaira bízni. Nem tudom, mit adott neki enni, de Flórácska gyo- mormérgezést kapott. Bencsikné miatt költöttem százhatvan forin­tot. Az izgalomról nem is beszé­lek. Attól féltem, hogy Flóra nem marad meg. Mennyibe kerül a perköltség? — Hát éppen arról van szó, Balogh néni. Az ügyvédközösség •nem dolgozhat ingyen. — Tudom, kérem, nem is kívá­nom. Telik majd a százhatvanból. — Telne, csak telne! A bíróság ugyanis nem fogja megítélni. Nem lehet bizonyítani Bencsikné fele­lősségét. — Hát nem elég bizonyíték a Flóra? — Nem. Flóra kimehetett a gangra, áz udvarra és ott meg­evett valamit. — Sose megy az ki! Be tudom én azt bizonyítani! — Hogyan? — kérdezte az ügy­véd. iránti kereset 44, munkaügyi 144, nyugdíjper 140, társadalmi tulaj­donban okozott kártérítés 3, lakás­per 56, forgalmi ügyletből 100, egyéb 447! Mi is ez az egyéb? Vagyonjogi, örökösödési, SZTK fizetési megha­gyás. És ez az egyéb takarja az üzemi baleseteket is. Ha a koráb­bi évek statisztikáját vizsgáljuk, az ilyen jellegű keresetek száma egyre jobban növekszik. (A bíró­ság feljegyzést készített az SZMT részére ebből az okból.) Sok üze­münkben a balesetvédelmi sza­bályokat nem, vagy hiányosan tartják be. Jellemző példája en­nek, hogy mikor a konzervgyár építkezésén meghalt egy emberes a felelősség megállapítására per in­dult, kiderült, hogy sem a mun­kavezető, sem a művezető és így nyilván a munkások sem tudták, hogy milyen szerelésnél, milyen magasságnál kell biztonsági övét használniuk. Pedig számtalan eset­ben hallunk arról, hogy az üzem­ben új dolgozóként bekerült mun­kás „balesetvédelmi oktatásban részesül.” Tudom frivol gondolat az apa­sági perek számának alacsonysá- gából következtetést levonni. De... Nézzük csak a számokat. Békés­csabán 1963-ban 405 házasságkö­tés történt. Szülés 553, házassági — Hát úgy, hogy vegye két nap. ra magához. Ha nem megy ki a lakásból, akkor érdemes perelni. — De drága Balogh néni, én nem vagyok illetékes! A bíró, ha akarja, elhiszi, ha akarja, nem, hogy tőlem nem csavargóit el a Flóra. Különben is kutyám van, nem vehetem oda Flórát. A nénike szeme megcsillant: — No de csak a bíró hisz a sa­ját szemének? Vegye a bíró ma­gához két napra a macskámat! — Erre nem vállalkoznak a bí­rák. Higgye el, ezúttal nem érde­mes perelni Bencsiknét. — Hát én akkor elmegyek egy másik ügyvédhez, ide a szomszéd asztalhoz. — Nem vállalja itt senki a mi közösségünkben. Tudom, én va­gyok itt a vezető. — Hát akkor megyek egy má­sik ügyvédközösségbe. Van elég. _Van, non, de semmi értelme. N a, vigye csak a panzert. _ Nem kell vinnem, elhoztam ő t a kosárban. Jaj, hol van? ijedt meg Balogh néni. Keresgélni kezdte az íróasztalok között. Ebben a pillanatban nyílt az aj. tó é3 valaki beszólt: _A cica az ajtó előtt nyávogott, b e akart jönni. Biztosan ügyfél... Az ügyvéd jó akaratúlag szólt oda Balogh néninek, aki simogatta a megkerült állatot: — Na lássa, Balogh néni, a macska ugyanígy elkóborolhatott Bencsiknétől is. — Hát lehet, hogy igaza van ügyvéd úrnak. No, majd eljövök máskor. Találok én majd más va­lamit, amiért beperelhetem Ben­csiknét.« bontőper 1964-ben 150. Az adatok így nem sokat mondanak, de a számok mögött egy kétségtelen tény: a szülések száma még min­dig stagnál, még mindig a mély­ponton van a természetes szapo­rulat (A megye összes adata sem sokkal jobb, de valamivel egészsé­gesebb képet mutat, mint a békés­csabai.) A város és perei Tudom, a bírósági termekből furcsa kép alakulhat ki egy város­ról. Azonban érdemes ezen a számadaton elgondolkozni. Békés­csabán a büntetőperek közül ma­gánindítványra az elmúlt eszten­dőben 204 ügy indult. (Törvény ál­tal üldözött cselekmények miatt 253.) És a magánvádak száma egyáltalán nem a csökkenés ten­denciáját mutatja, hanem szinte évről évre a 200-as szám körül stagnál. Mert 1962-ben 235, 1960- ban pedig 191 ügy került a bíróság elé. Mit tartalmaznak ezek a ma­gánvádak: a becsületsértéstől a könnyű testi sértésig mindent. Könnyen leszűrhető, hirtelen ha- ragúak vagyunk, nemcsak a szánk, de esetenként a kezünk is gyorsan jár. A becsületsértési perek króni­káját nem érdemes boncolgatni. De az ügyek egyszerű becsületsér­tési perrel kezdődnek, aztán elő­fordul, hogy közvádasra emelked­nek és mellette kísérő jelenség­ként a polgári peres eljárás szám­talan változatát vonják még ma­guk után. Az elmúlt évek tapasz­talata azt bizonyítja, hogy a bíró­sági eljárás során sok magánvá- das ügyben megegyezés született, nem került sor bírói ítéletre. A felek kiegyeztek, bocsánatot kér­tek egymástól. Éppen ez sugall­hatja a gondolatot, vajon nem lenne-e egyszerűbb, ha bármit cselekszünk vagy mondunk, előtte háromig számolni? Ugyanígy meg­tehetnénk ezt a házasságkötések... előtt is. Mert az a tapasztalat, hogy az elmúlt évben bontott há­zasságok többségénél háromhóna­pos ismeretség, 3—4 hetes együtt­lakás után máris a válókereset megindításáig jutottak ed. A sta­tisztikában meglepőbb azonban az, hogy emelkedett a 20 évig együtt élő házasságok felbontása is. Fel­nőttek a gyerekek, esetleg ki is repültek a családi házból és a „két öreg” nem tud mit kezdeni magával. A házasságok felbontása az egyik esetben azt bizonyítja, hogy meggondolatlanok voltak, a másik esetben pedig, megunták egymást. (Igazságot tenni nehéz.) Bizonyára akár polgári vagy bün­tetőperről legyen szó, kellemet­lenséget okoz az abban részt ve­vőknek. Azt örömmel mondhatjuk, hogy Békéscsabán nagy bűnügy, szen­zációs bűneset nem fordult elő. „Kis város” vagyunk, ettől sok a becsületsórtési per, és úgy válha­tunk nagy várossá, ha nem emel­kedik a szenzációs bűnesetek szá­ma, de csökken az egyéb perek száma is. Ez pedig csupán a vá­ros lakóin múlik: több megértés­sel egymás iránt, több fegyelem­mel a munkahelyen és talán több fegyelemmel otthon is. Dóczi Imre Nagy Andrásék 1953-ben léptek be az Alkotmány Tsz-be, s azóta sem szakítottak a libaneveléssel, amely Nagy Andirásnénak — az 5 szavai szerint — „születése óta” foglalkozása. Minden évben 10— 15 törzslibája van. A tojást mind egy darabig kikelteti. Csak né­hány kislibát értékesít, a többit felneveli s meghizlalva eladja a földművesszövetkezetnek. Nagy Imre, az okányi Petőfi Tsz tagja leginkább sertés- és bi­kahizlalással foglalkozik. Érdekes módon, az elmúlt 25 évben tartott három tehén mindegyike bikabor­jút ellett. Nagy Imréék a bika­borjúkat minden évben meghizlal­ták, lehetőleg úgy, hogy még vet­tek hozzá egyet. Tavaly is két hí­zott bikát adtak el, s most kettőt hizlalnak 1966 január elejére. Nagy Imréék szeretnek sertést is hizlalni. Tavaly januárban né­gyet, decemberben pedig hármat értékesítettek, s most a kilenc jó­kora süldőből ötre kötöttek hiz- lalási szerződést ez év júniusára. Dúló Imre is az okányi Petőfi .agja 1959 óta. Nagy Imréhez ha­sonlóan ő is foglalkozik a háztáji gazdaságban sertés- és bikahizla- '.ással. Tavaly egy hízott bikát és három hízott sertést értékesített. Ékre az évre azonban már két hí­zott bikára kötött szerződést. Hí­zott sertésre még nem szerződött. Két anyakocát tart, de ezek most csak márciusban, áprilisban fial­nak, ezért úgy számol, hogy süldő­ket ad el szerződésre az állatfor- galmi vállalatnak. A felperes Palásti László

Next

/
Thumbnails
Contents