Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-17 / 40. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! f NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1905. FEBRUÁR 17., SZERDA Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM I szakma becsület | ünnep lehetett volna... | Milyen ügyeket tárgyalt egy év alatt a bíróság? | NB IIL sorsolás As idei tervek végrehajtása a vesetőktől is, a munkásoktól is nagy erőfessítéseket igényel Ülést tartott az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottsága A tettek bizonyságtétele A tavalyinál gyengébb eredményt elért termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén a tagság meglehetősen nyugtalan hangulatban kutatta a megtorpanás okait. A sok jó észrevétel és megállapítás között is legmeggyőzőbben hangzott az állattenyésztési brigádvezető bátor és okos kritikája. Szerinte a tsz vezetésében kevés volt a határozottság a kezdeményezés. Örökös tárgyalások, huzavonák és győzködések fékezték a munka ütemét, s a nagy egyezkedés közben elsikkadtak a tettek. A tsz vezetősége mindent demokratikusan, közmegelégedésre akart csinálni. Mindenki véleményét, javaslatát hallani akarta, mielőtt valamibe belekezdett. S ez nagyon szép és helyes törekvés, ha a hasznos, termékeny viták nyomában a tettek sokasága halad. Csakhogy a vezetőség valójában csupán a demokrácia látszatára vigyázott. A lényeg a közös felelősség vállalása, s a jó munka követelése elmaradt, így tehát a széles körű egyezkedés öncélúvá vált. Mindenkinek nem lehet igaza. Ezt sehogysem tudta a vezetőség megérteni. S ahelyett, hogy a többség által követelt új termelési módokat, a több jövedelmei biztosító növénykultúrákat határozottan, energikusan meghonosította volna, csak vitatkozott és várta, hogy az újat, a jobbat ellenzők is megértsék a változások fontosságát. Pedig a tettek bizonyságtétele meggyőzőbb, hatásosabb lett, volna, mint az érteden emberekkel folytatott sokszor üres és felesleges szócséplés. Nem csoda, ha ebben az általános győzködésben nem a csendben, szorgalmasan dolgozók becsülete nőtt nagyra, hanem a han- goskodóké, azoké, akik munka helyett inkább fecsegtek, okoskodtak, akik alkotás, a közös vagyon gyarapítása helyett önmagukat mutogatták, gondolván, ők majd megmondják, mit kell felemelni, a többi pedig fogja meg és vigye. Nem jó dolog, ha a szavak a tettek fölébe nőnek. A tsz-demokrá- cia nem nélkülözheti ugyan az okos vitákat, a meggyőző érvelést, a közösség hasznos észrevételeit, kritikáját, de egymás vég nélküli győzködése — mindennapi bizonyító tettek nélkül — még nem demokrácia. S amint a brigádvezető a közgyűlésen igen helyesen elmondotta: a határozatlanságnak, a tehetetlenségnek a demokrácia jelszavával való ügyetlen takargatása megzavarja a legjobbakat, a tettek embereit. Jó dolog, hogy a közgyűlés igen éretten és okosan tett igazságot. Megállapította, hogy semmiféle látszatdemokrácia nem helyettesítheti a cselekvést. A tettek mellett döntött. A tervei^ sokaságát villantotta fel, s nem azoknak adott igazat, akik csak szavakban hajlandók hordozni a terheket, hanem azoknak, akik a vállukat támasztják alá. K, Gy. A békéscsabai városi pártbizottság február 16-án kibővített ülést tartott, amelyen a jelenlevők a Központi Bizottság 1964. december 10—i határozatának végrehajtásáról tanácskoztak. Az ülésen részt vett dr. Szabó Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. A városi pártbizottság jelentése, amelyet Such János elvtárs, a városi pártbizottság első titkára vitaindító előadásával kiegészített, értékelte a megyeszékhely ipari és mezőgazdasági termelésének elmúlt négy évi tapasztalatait. Megállapította, hogy a második ötéves terv négy esztendejében az ipari termelés 56,5 százalékkal növekedett, s ez jelentősen felülmúlta a tervezettet, mivel a városi pártértekezlet határozata a tervidőszak végéig 45 százalékos termelésnövekedéssel számolt A nagyobb ütemű növekedésben szerepet játszottak az új beruházások, rekonstrukciók. A tervezettnél gyorsabban fejlődött az építőipar, az élelmiszeriparán belül a hűtött és konzervipari termékek gyártása. A rekonstrukciók végrehajtásával számottevően fejlődött a nyomdaipar, a kötöttárugyártás és a baromfifeldolgozás. A faipari ktsz szintén sokat fejlődött az utóbbi esztendőkben, s ma már nagyüzemi a bútorgyártás. A tervidőszakot megelőző termeléshez képest jelenleg kétszer any- nyit gyártanak. Az ipari fejlődés szempontjából jelentős az is, hogy az utóbbi négy esztendőben megduplázódott azoknak az üzenteiknek a száma, amelyek exportra is termednek. 1960-ban öt üzem 147 millió forint értékű exportárut gyártott, tavaly tíz üzem 450 millió forint értékű árut exportált. Különösen szembeötlő az exportra termelés növekedése a BARNE- VÁLr-nál, ahol négy év alatt megduplázódott, valamint a kötöttáru- gyárban, ahol ez idő alatt megháromszorozták az exporttermelést. A Békéscsabai Konzervgyár tavaly 100 millió, a hűtőház 15 millió forint értékű árut exportált. Az elmúlt négy esztendőben jelentős összegeket költöttek Békéscsabán beruházásokra és felújításokra. Négy év alatt állami erőből ás állami támogatással 1218 lakás épült, s így minden remény megvan arra, hogy a megyeszékhelyen teljesítik a lakásépítési programot. Több mint 60 millió forintos beruházással megvalósult a vízmű, amely a lakosság vízellátásán felül elősegítette az ipari termelés növelését, a konzervgyár üzemelését. A jelentés ugyanakkor megállapítja, hogy az eredetinél később valósul meg az új forgácsolóüzem építése. Elmaradt a pamutszövőnek nagyon is indokolt rekonstrukciója, nem épült meg az ezergépes üzem, amely a jelenlegi elavult üzemet tehermentesítené. Amint a pártbizottság jelentése megállapította, nem alakult kielégítően az elmúlt négy esztendőben a termelékenység. A termelés növekedése elsősorban a létszámemelkedésből származott. Ugyanakkor azt is feltárta, hogy a vállalatok az önköltségcsökkentésben sem érték el a kívánt eredményt. A tapasztalatok szerint a növekvő munkaráfordítás mellett az anyaghányad nem csökkent megfelelően, növekedtek az igazgatási költségek. A termelékenység növelésének szükségszerűségét indokolja, hogy a múlt évben a minisztériumi iparhoz tartozó vállalatok a termelés növekedésének csak 50 százalékát érték el a termelékenység emelkedésével. Az idei feladatokkal kapcsolatban arra kell törekedni — hangsúlyozza a jelentés —, hogy növekedjék a termelékenység, csökkenjen az önköltség, vagyis gazdaságos legyen a termelés. A város iparának sajátosságainál fogva mintegy 8—10 százalékkal többet kell termelnie, mint 1964- ben. Még ennél is nagyobb arányban szükséges növelnd az exportáru gyártását A tervek szerint az idén ez mintegy 80 millió forinttal haladja meg a múlt évit Az elmúlt négy esztendőben jelentősen fejlődött Békéscsaba mezőgazdasága, s ma már a szántó- terület 98 százalékán nagyüzemi gazdálkodást folytatnak. A fejlődés eredményeként 4 nagy termelőszövetkezet szerveződött, ahol biztosítottak a nagyüzemi gazdálkodás feltételei. Az árutermelés nagyarányú növelését segítette a közös gazdaságok egyre javuló gépesítettsége. A gazdálkodás javulásának eredményeként az 1964. évi zárszámadások adatai alapján egy-egy dolgozó tag évi jövedelme meghaladja a 15 és fél ezer forintot. A jelentés és a szóbeli kiegészítés feletti vitában tizenketten | szólaltak fel. Dr. Szabó Sándor j elvtárs, a megyei pártbizottság titkára elmondotta: helyes az a törekvés, hogy Békéscsaba a kor szellemének megfelelően fejlődjön. Hangsúlyozta azonban, hogy jobban becsüljük meg azt, amit építettünk. Az idei tervek végrehajtásáról szólva hangsúlyozta, hogy elsősorban a munka hatékonyságának növelésére kell törekedni. A vezetést és az irányítást az alapos elemzés, az előrelátó tevékenység jellemezze. Kérlelhetetlenül üldözzük a hibákat — mondotta —, védelmezzük jobban a társadalmi tulajdont. Az eddiginél jóval több gondot kellene fordítani a műszaki színvonal fejlesztésére, a helyes javaslatok, ötletek alkalmazására. A műszaki színvonal fejlesztése a legjobb alap a termelékenység megfelelő ütemű növeléséhez. Szólt arról is, és erről többen beszéltek, hozzászólásukban, hogy a pártszervezetek fordítsanak több figyelmet a tudatfej lesztésme, a pártmunka hatékonyságának növelésére. A hozzászólásokban több javaslat hangzott el a határozat, az idei tervek eredményesebb teljesítésére. A városi pártbizottság ezekkei kibővítve fogadta el határozatát. P. P. Országos tanácskozás az állami gazdaságok üzemszervezési kérdéseirü Kedden kétnapos tanácskozás kezdődött a MEDOSZ székházá- ban az állami gazdaságok időszerű üzemszervezési kérdéseiről. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter nyitotta meg a tanácskozást. A miniszter többek között elmondotta, hogy az utóbbi években egész mezőgazdaságunkban — s ezen beltyl az állami gazdaságokban is — számottevően javultak a termelés technikai feltételei. A több gép, több kémiai hatóanyag, a célszerűbb és tartó- sabb épületek megteremtették a termelési színvonal további emelésének előfeltételeit. Ugyanakkor a termelés személyi feltételei sem rosszabbak, mint a korábbi években voltak, noha az állami gazdaságok a legutóbbi években több mint 3500 vezető szakembert, illetve szakmunkást adtak át a termelőszövetkezeteknek. Jellemző, hogy az állami gazdaságok bruttó termelése 1960 óta 25 százalékkal nőtt, az egy holdnyi termőterületre jutó termelési érték a négy év előtti 3300 forintról 4400 forintra emelkedett, ugyanakkor az árutermelés az általános fejlődésnél is nagyobb ütemben, kereken 30 százalékkal növekedett Az előadások után az állami gazdasági igazgatóságok, az egyes gazdaságok vezetői szólaltak fel és javaslatokat tettek az üzem- szervezés*és a gyakorlati termelő- munka megjavítására. (MTI) Hazafelé a téli vásárról (Fotó: Malmos)
