Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-16 / 39. szám
IMS. február 16. 3 Kedd Tízezer Jércét vásárolt tavaly a körösladányi Üj Barázda Tsz a Bábolnai Állami Gazdaságból. A gazdaság garanciát vállalt, hogy a tyúkok egyenkénti évi termelése eléri a 220 darabot. I Műanyag bélés a savak, műanyag bevonat a korrózió ellen Nagy jelentőségű kísérletsorozat hosszabb szakaszát zárta le eredményesen a Műanyagipari Kutató Intézet alkalmazástechnikai osztálya. Három éve kapta a feladatot az osztály a Nehézipari Minisztériumtól, hogy a Vegyiműveket Tervező Vállalattal együttműködve kezdjen kísérletsorozatot műanyagok vegyipari felhasználására. A korszerű gyártási folyamatok során keletkező koncentrált új ve- gyületek, valamint az erős savak ugyanis a hagyományos anyagokból készült berendezéseket gyakran megtámadják és gyorsan tönkreteszik. Az alkalmazástechnikai osztály 12 vegyipari üzemmel kötött szerződést a kísérletekre és 70 helyen épített be berendezéseibe műanyagokat. Eddig 45, hosszabb ideje műanyag alkatrészekkel dolgozó berendezést vizsgáltak meg. Megállapították, hogy a berendezésekbe beszerelt műanyag alkatrészek, valamint a műanyag csőrendszerek károsodás nélkül, jól állják a próbát. Eljárást dolgozott ki a Műanyag- ipari Kutató Intézet vegyipari korrózióvédelemre is. Az új eljárások szerint lángszórós és ráol- vasztás útján polietilénnel, polia- middal vonják be a fémtárgyakat, hogy megvédjék őket a rozsdáso- dástól. (MTI) van, ezeket a szállításokat közúton kell lebonyolítani. A vasúti és közúti szállításoknál a gazdaságosság legyen az irányadó. Ilyen intézkedéssel a megyében is jelentős számú vasúti kocsit lehet felszabadítani és nagyobb szállítása távolságra felhasználni. Gazdaságosnak mutatkozik például az Orosházi Üveggyár és a Békéscsabai Konzervgyár viszonylatában a konzervüvegek közúton való szállítása is. Az idén tőrekedni kell arra, hogy a közületi járművek az eddigieknél jobban legyenek kihasználva, hatékonyabban segítsék a közhasznú autófuvarozás feladatainak teljesítését. Azok az üzemek, mezőgazdasági szektorok, amelyek tehergépkocsikkal rendelkeznek, csak nagyon indokolt esetben vegyék igénybe a közhasznú autóközlekedés járműveit. Tegyenek erőfeszítéseket saját járműveik jobb kihasználására. Erre különösen szükség van a nyári és őszi betakarítás időszakában, amikor az autóközlekedésre igen jelentős szállítási feladat hárul. A Békéscsabai Konzervgyár nyersanyaggal való ellátása például teljes egészében közúton történik, ugyanakkor mintegy háromezer vagon kész konzerv vasúton kerül elszállításra, ami vasúti felfuvarozást igényel. Az idén a múlt évhez hasonlóan az AKÖV nagy mennyiségű más mezőgazda- sági terményt is, főleg cukorrépát fog szállítani a megye két cukorgyárába. Ab idén további előrehaladás várható a rakodás gépesítésében. Biztosítani kell azt, hogy emellett a vasút, az autóközlekedés és a szállító felek rakodólétszáma a gazdaságos szállítást segítse. Az 1965. évi munkaerőtervek nem teszik lehetővé a rakodólétszám igényelt növelését. Ezért a szállítás a fuvarozók és a fuvaroztatók részéről nagyfokú szervezettséget és tervszerűséget igényel. Olyan közös intézkedések kidolgozására van szükség, melyeknek alapján az állásidőket lényegesen lehet csökkenteni, melyeknek eredményeként szállítási kapacitás szabadul fel. Megfelelő szervezeti intézkedésekkel, tervszerűséggel csökkenteni lehet a szállításnál felTnerült túlórák számát is. Az elmúlt évben több vállalatnál az igényelt és engedélyezett túlórák mintegy 60— 70 százaléka belső anyagmozgatásnál, illetve szállításnál került felhasználásra, ez bizonyos szervezetlenséget is mutat. Ezért a fuvaroztató vállalatoknak az eddigieknél jobban kell megszervezni a tervezett szállításaik lebonyolítását. • A közúti szállításnál tervszerű intézkedésekkel tovább lehet növelni a gépjárművek napi foglalkoztatási idejét. Ehhez a fuvaroztatók jó hozzáállása és megértése is szükséges. Ezért fontos lenne, hogy az üzemek és a mezőgazda- sági szektorok pártszervezetei segítséget nyújtanának a gazdaság- vezetésnek ahhoz, hogy reálisan felmérjék az idei szállítási igényt, az elszállításra tervezett súlyt. Előfordul sok esetben az* hogy n jólét nem elérhetetlen fogalom a sarkad! járásban Közepesen gazdálkodók lettek a tsz-ek A múlt esztendő jelentős változásokat hozott a sarkadi járás termelőszövetkezeteinek életében. Káplár Károly, a járási tanács vb- elnöke, a több évig tartó szívós munkáról a következőket mondotta: A megye köztudatába oly módon ágyazódott be a sarkadi járás, hogy természeti adottságai következtében még nagy anyagi áldozatok árán sem tud jól gazdálkodni. Az 1964-es év azonban minden ilyen véleményt megdöntött. Járási szinten minden 100 hold szántóról kenyérgabonából 172,4 mázsát, hízott sertésből 24,4 darabot, tojásból 840-et, vágóbaromfiból 12,1 mázsát értékesített a lakosság részben a szövetkezetből, részben pedig a háztájiból. A termésátlagok évek óta felfelé ívelnek. A kenyérgabona 1960. évi 7,9 mázsával szemben 1964-ben 10,2 mázsa, a cukorrépa 123,1 mázsáról 146,3 mázsa, a kukorica 16,8 mázsáról 17,5 mázsa átlagterméssel fizetett. Jól gazdálkodó termelőszövetkezetről szinte alig lehetett beszélni. 1962-ben a járásban mindössze három tsz zárta az évet 1700—2000 forint holdankénti gazdálkodási eredménnyel. A többi szövetkezetnek — 13-nak — 1200 forint alatt volt a gazdálkodási eredménye. A szövetkezeti gazdaságokban 1962-től igen jelentős változás állt be. Bizonyság erre a sarkadke- resztúri Egyetértés Tsz. Itt 1962- ben 774 forint gazdálkodási eredményt produkáltak. Ugyanazok a tsz-gazdák a vezetés megszilárdítása után 1963-ban 1796 forint, 1964-ben pedig 1829 fcrint gazdálkodási eredményt értek el. Legutóbbi termésátlagaikkal búzából 11,9, napraforgóból 10,8, cukorrépából 188,8, kukoricából 18 mázsa, jóval a járási szint felett vannak. Bevételeik 1964-ben 2 millió 151 ezer forintot fordítottak a vállalatok fuvarozási tervei nem fellelnek meg a valóságnak, többet terveznek elszállítani — hogy így biztosítsák maguknak a szállítási kapacitást —j mint amennyit valóságban elszállítanak. A megyei szállítási feladatok teljesítését jelentősen segítené a közlekedési és a szállíttató vállalatok pártszervezetei közötti együttműködés javítása. Ezen a téren már van bizonyos eredmény, az .együttműködés javítása azonban további lehetőségeket eredményezne a szállítások tervszerű és gazdaságos végrehajtásában. Helyes lenne, ha az üzemi párt- szervezetek vezetőségei a gazdaságvezetőkkel, a közlekedés vezetőivel a nagyobb szállítási feladatok előtt tanácskoznának és közösen megtárgyalnák a leggazdaságosabb szállítási formát, amely mindkét vállalatnak a legmegfelelőbb. Ez az együttműködés nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy a szállítási. nehézségek miatt nem mindig a közlekedésben keresnék a hibát, hanem közös erőfeszítéseket tennének a szállítási feltételek jobb biztosításához. Az idei szállítások gazdaságos és időben való teljesítése elsősorban a további jó együttműködésen múlik. Ha ez kedvezően alakul, akkor előnyösen befolyásolja a megye szállítási feladatainak teljesítését, az ipari üzemek és a mezőgazdasági szektorok termelését. Benkó Pál az MSZMP megyei bizottságának politikai munkatársa a tiszta vagyon növelésére. Forgóalapjukat 650 ezer forinttal növelték. Ilyen címen jelenleg 3 millió 426 forintot mondhatnak magukénak. Eleget tettek a 35-ös FM-rendeletnek is. A 19 vagon abrakhiányra biztonsági alapra tették a pénzt. Tartalékolták a termelési tervben meghatározott vetőmagvakat is. A szövetkezeti vezetőkkel és tagokkal folytatott beszélgetés meghozta az eredményt Kötegyánban is. Néhány éve nagy feltűnést keltett, hogy a Vörös Csillag Tsz zárszámadási közgyűlésén miért vesz részt Losonczi Pál földművelésügyi miniszter. Ez a közösség 1962-ben Békés megye egyik leggyengébb szövetkezete volt. Gazdálkodási eredményük szántóegységenként még a 300 forintot sem érte el. Akkor másfél millió forint állami támogatást és több esztendőre is elegendő szemrehányást kaptak. Egy esztendő múlva a 286 forint gazdálkodási eredményt 1628 forintra növelték. A tagok átlagjövedelme az 1962. évi 5500 forintról 1964-ben 9917 forintra emelkedett. Vetőmagra 142 ezer, takarmányra pedig csaknem félmillió forintot tartalékoltak. A szövetkezeti gazdaságok az egész járásban jó irányban fejlődnek. Néha-néha azonban meggyűlik a baj egyik-másik elnökkel. A 35-ös FM-rendelettel, mely a kellő tartalékalapok képzését írja elő, nem mindegyikük ért egyet. A termelt javak teljes kiosztása már a korábbi években is bonyodalmat okozott. Ezekben a napokban, amikor a zárszámadás erősítése kerül napirendre, a megerősítő bizottságban dolgozó elvtársak érzik legjobban, hogy a mindent kiosztani, semmit sem tartalékolni rossz szokás mennyire beleidegződött néhány elnökbe. A körösnagyharsányi Egyetértés Tsz-ben többek között még 1964 őszén maguk a tsz-vezetők 20 vagonos abrakhiányt állapítottak meg. Ezt a zárszámadásra kilencre csökkentették, hogy kevesebA Magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával elkészült az Alagi Állami Gazdaságban a Szabó—Almási—Hepp-féle homokjavító eke mintapéldánya. Az új konstrukciójú gép az ország területének negyedrészét kitevő homoktalajok részére készült, s mint ilyen, tulajdonképpen az első a magyar mezőgazdaságban. A homoki munkára az teszi alkalmassá, hogy lényegesen kisebb vonóerőt igényel, mint az eddigi, hasonló munkagépek, vontatásáEbben az évben megyénk termelőszövetkezetei 28 ezer hold cukorrépa termesztésére kaptak megbízatást. A közös gazdaságok jó része a termelési tervek készítése közben már eleget is tett a kérésnek és megkötötte a szerződést a sarkadi, mezőhegyesi és a Szolnoki Cukorgyárral. Eddig a sarkadi, a szeghalmi és a békési járás, valamint Békésbet kelljen tartalékolni. Elvonták az abrakot a tehenektől, a sertéshizlalás egy részét pedig a második fél évre ütemezték. A szövetkezet vezetői ilyen zárszámadással jelentkeztek, noha ők maguk is tudták, hogy nem lehet jó gazda, aki az új gazdasági évet az állatoknak szükséges takarmány nélkül kezdi. A sarkadi járás közös gazdaságaiban azért is alakulhatott a korábbi évekhez mérten kedvezőbben az eredmény, mert a szakemberek munkába állítására megkülönböztetett gondot fordítottak Jelenleg 17 mérnököt és 20—25 technikust foglalkoztatnak a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Két évvel ezelőtt mindössze 3 mérnökük és 10 technikusuk volt. A helyi politikai és gazdasági szervek több-kevesebb eredményt értek el a szakmunkásképzésben. Káplár elvtárs megítélése szerint ez az előbbre lépés nem kielégítő. A jövőben a gazdálkodás eddig feltárt lehetőségeinek tudatában látnak majd e feladat megoldásához. A felnőttek szakmunkásképzése mellett az ifjúság mezőgazdaságba irányítását is napirendre tűzik. Az egyre erősbödő szövetkezeti mozgalomba a sarkadi járás gazdatársadalma mindinkább beleilleszkedik. Akik korábban elvándoroltak, nem bízva a helyi megélhetésben, most visszajönnek Látják, hogy sarjad az élet a sziken is, hogy a tsz a termelési lehetőségek jó kihasználására szerveződött, nem pedig a termőföld elkótyavetyélésére. Az eléggé nagy elmaradottságban élő Sarkad környéki népJ lényegében 1964-ben kóstolta meg igazán a nagyüzemi termelés áldásét. A föld termőerejének növelhetősé- gébe vetett bizodalom járásszerte megerősödött. 1960-hoz képest igen sokat fejlődött az idetartozó falvak kulturális élete is. A jólét ezen a környéken már nem elérhetetlen fogalom, hanem szívós munkával megvalósítható paraszti eszménykép. hoz így nem szükséges lánctalpas gép, elég a jóval könnyebb D—4K traktor is. Az eke a kívánt mélységben, egyenletesen teríti él a homokban a szerves javítóanyagokat — tőzeget és istállótrágyát — és egyúttal meg is műveli a talajt. Az új magyar homokjavító ekét a nyár folyamán bemutatják a homoktalajokkal foglalkozó budapesti nemzetközi tanácskozás résztvevőinek is. (MTI) csaba és Gyula város közös gazdaságai tűntek ki a szerződéskötésben. Tervüket teljesítették. Viszont pillanatnyilag érdektelenség kíséri a cukorrépa termesztését több járásban. A gyulai járásban még 1000, az orosházi járásban 900, a szarvasi járásban 800, Orosháza városban pedig 350 hold szerződéskötése húzódott át február közepére. Dupsi Károly * Uj magyar eke a homoktalajok javítására A sarkadi, szeghalmi és a békési járásban megkötötték a cukorrépatermesztési szerződést 4
