Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-12 / 9. szám
1965. január 12. 2 Redd Veszélyes dominójátékosok Kairó A Icáírói arab csúcsértekezlet vasárnap folytatta munkáját. Az esti ülésen megvitatták az egyesített arab védelmi tanács két korábbi ülésén elfogadott határozatokat. Az értekezlet hétfői ülésén az arab országoknak más külföldi államokkal fennálló kapcsolatairól lesz szó, továbbá a paleszití. nai kérdést vitatják meg. Szőnyegre keHilnek gazdasági kérdések is. A záróü'lésre kedden reggel kerül sor, majd közzéteszik a kormány* fők munkájáról szóló közös közleményt. Takla libanoni külügyminiszter közölte az újságírókkal, hogy vasárnap főleg az arab országoknak a Jordán folyó vizének izraeli részről történő felihasználása ellen kidolgozott tervét tárgyalták. A vitára azért került sor, mert Libanon biztosítékokat kért egy esetleges izraeli ellenakcióval szemben, arra az esetre, ha országában építik meg a szivattyúállomást, viszont igyekezett elkerülni, hogy területén más országok csapatai állomásozzanak. Egyébként még nincs meg a végleges döntés arról sem, hogy hol épül fel a , szivattyúállomás. Erre a célra szíriad területet is felhasználhatnak. A csúcsértekezlet munkája mellett az arab államférfiak kairói találkozója más tanácskozásira is alkalmat ad. Az AFP értesülése Leopoldville A fehér zsoldosok vezette kongói kormánycsapatok a felkelők meglepetésszerű támadásai miatt kénytelenek voltak kiüríteni az ország észaíkkejLeti csücskében fekvő Mahagi körül kiépített állásaikat és visszavonultak a várostól 160 kilométernyire délre fekvő Buniába — jelenti a Reuter és a DPA. Mahagi volt a legészakibb pont, amelyet a Csombe-féle katonai erők a felkelők elleni offenzivá- juk során elértek. A zsoldosokat Bunia közeiében is kudarc érte. Pénteken a felkelők rajtuk ütöttek: egy martalóc elesett, négy másik pedig megsebesült. Az elesett fehér zsoldos David Linton rhodcsiai ügyvéd, aki hat hónapra feladta ügyvédi praxisát és zsoldosnak állt be Csőmbe seregébe, hogy — mint kijelentette — „egy kis élményben legyen része”.A kormánycsapatok nehézségeire jellemzó, hogy Stanleyville elfoglalása óta vízi úton csak szombaton sikerült első ízben élelmiszert eljuttatniuk a városba. Eddig az élelmiszerkészleteket szállító folyami uszályokat a felkelők mindannyiszor megállásra és visszafordulásra kényszerítették. Mint Anthony Lukas, a New Hat hát alatt 500 kivégzés Kongóban Leopoldville A New York Times stanleyvil- i.e-i tudósítója szemtanúk beszámolóira hivatkozva azt írja, hogy a Csombe-kormány az elmúlt hat hét alatt több mint 500 személyt végeztetett ki. a felkelésiben való részvétel gyanúja miatt. Szombaton megnyitották a kongói hadsereg új kiképző központját Katonában. A tervek szerint évente három új zászlóaljat képeznek ki, amihez segítséget nyújt Belgium, Izrael, Olaszország, az Egyesült Államok. (MTI) szerint megbeszélések folytak az iraiki—szíriai feszültségről és a jemeni kérdésről. Khalifa szudáni miniszter elnök tárgyalt Nasszer elnökkel, s a két ország megállapodást írt alá, amelynek értelmében megindul a kereskedelmi forgalom Szudán és az EAK között (MTI) A Thresher katasztrófája Washington Az amerikai kongresszus egyesített atomenergia bizottsága vizs_ gálatot folytatott a Thresher tengeralattjáróval kapcsolatban. Az atomtengeralattjáró 1963. április 10-én 129 főnyi legénységével elsüllyedt az Atlanti-óceánon. A szerencsétlenséget követő vizsgálatok nem adtak egyenes választ arra, hogy tulajdonképpen mi is okozta a katasztrófát. A bizottság jelentése megállapítja, hogy az atomtengeralattjá- ró építésével kapcsolatban nem lettek eleget több biztonsági követelménynek. Kiderült, hogy az elmúlt években több 'amerikai tengeralattjáró az építés során elkövetett hibák, az építéshez használt anyagok helytelen megválasztása cs egyéb mulasztások következtében közel járt ahhoz, hogy a Thresher sorsára jusson. (MTI) York Times különtudósftóla lapjának vasárnapi számában hírül adja», a városban november óta 500. felkelőnek minősített személyt végeztek ki mindenfajta bírósági eljárás nélkül. Gaston Soumialot, a kongói el- lenkormány egyik vezetője, aki jelenleg Kairóban tartózkodik, megbeszélést folytatott az egyiptomi kormány vezetőivel és Bu- medien algériai miniszterelnök- helyettessel. A sajtó képviselőivel közölte, hogy kétnapos kairól látogatásának befejezése után Kongóba utazik. (MTI) IVr inden szocialista ország népe és kormánya maga dönt a nemzetközi együttműködés formáiban való részvételről — ez fontos alapelve a szocialista nemzetközi munkamegosztásnak. Viszont minden szocialista országnak internacionalista kötelessége, hogy a legmesszebbmenőem kihasználja a gazdasági együttmű- I ködösben rejlő erőt és lehetőségeket. Ez a kapcsolat legeredményesebben a KGST keretében fejlődik és emelkedik egyre magasabb színvonalra. Ezzel kapcsolatban a nemzetközi munkásmozgalomban és elég gyakran a tőkés propagandában is felvetődik az „önerőre való támaszkodás” látszólag vonzó, válójában pedig mind az egyéni, mind a közösségi érdekekkel szemben álló elgondolása. Éppen ezért helyes tisztázni, hogy mit értünk mi és mit értenék „tanácsadóink” az „önerőre való támaszkodás” elve alatt? — Mi azt értjük, hogy egyetlen szocialista ország sem kívánja a másiktól — és elsősorban nem Hz ENSZ feladatai és nehézségei Az ENSZ feladatai és nehézségei címmel írt nemzetközi szemléjében G. Ratiani a Pravda vasárnapi számában megállapítja: ha a béke, a nemzetközi együttműködés erősítésében, a kolonia- lizmus végső felszámolásában érdekelt államok egyesítik erőikeh akkor az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt valóban megnyugtató távlatok nyílnak. A Pravda cikkírója megállapítja, hogy az amerikai diplomácia á „pénzügyi válság” felidézésével kettős célt követett. Evvrészt mer akarta felemlíteni a fejlődésben elmaradt országokat, amikor azt állította: ha az említett akciók fedezésére nem érkeznek be a hozzájárulások, akkor nem folyósítható tovább ezeknek az országoknak az ENSZ különböző programjai keretében a segély. Másrészt tudva, hogy a Szovjetunió nem hajlandó hozzájárulni a gyarmat- tartók vállalkozásainak finanszírozásához, a világszervezet felett Demoklesz kardjaként felidézték a széthullás veszélyét. „Az amerikai propaganda azt hajtogatja, hogy az Egyesült Államok járul hozzá legnagyobb mértékben az ENSZ költségeihez, ugyanakkor azzal fenyegetőzik, ha nem teljesítik követelését az állítólagos hátralék kiegyenlítésére, akkor tovább »nem hordozhat ilyen súlyos terhet«. Nem beszélve arról, hogy az ilyen zsarolás megengedhetetlen a nemzetköz1 kapcsolatokban. "ezni kell azzal a legendával, mintha az Egyesült Államok bőkezűen és önzetlenül másoknál többet fizetne be a világszervezet kasszájába” — írja Ratiani. „Felhasználva azt, hogy a világ- szervezet székhelye New Yorkban van, és az ENSZ Igen tekintélyes adókat fizet ezért (nem is beszélve a világszervezet és az egyes küldöttségek által az Egyesült Államokban eszközölt kiadásokról), az Egyesült Államok évente 67 millió dollárt vág zsebre az ENSZ-től. Figyelembe vétve azt, hogy tagdíj fejében az Egyesült Államok évi 24 millió dollárt fizet az ENSZ-nek, az Egyesült Államok sokkal többet kap az ENSZ-től, mint amennyit a világ- szervezet pénztárába befizet.” kívánhatja a Szovjetuniótól —, hogy egyoldalúan segítse őt gazdaságilag, hanem, hogy minden szocialista ország a lehelő legjobban mozgósítsa saját országa anyagi erejét és lehetőségeit, és ennek során a legmesszebbmenő- en használja ki mind saját országa, mind a szocialista világgazdaság fejlesztése érdekében a nemzetközi szocialista munka- megosztásban rejlő óriási lehetőségeket. Mi azt értjük ezen elv alatt, hogy szüntelenül fejlesztjük saját erőnkből népgazdaságunkat, de mindent megteszünk, hogy szüntelenül erősödjék gazdasági kapcsolatunk, elsősorban a Szovjetunióval és valamennyi szocialista országgal. Vannak persze, akik az „önerőre való támaszkodás” politikája alatt nem ezt, hanem a szűk nemzeti, gazdasági elzárkózást, a Szovjetuniótól és a többi szocialista országtól való gazdasági függetlenedést értik, ezt propagálják, holott ez az adott ország népének és az egész szocialista világrendszer egységének Johannesburgban újra zsoldosokat toboroznak Csombénak. Két héttel azután, hogy a Biztonsági Tanács — egyébként mérsékelt —, a belga—amerikai intervenciót cl nem Ítélő — határozata a többi közt a fehér zsoldosok kivonását sürgette Kongóból. A kongói kormány most újabb háromszáz zsoldost verbuvál, s a már szolgálók zsoldját — a súlyos gazdasági helyzet ellenére — tovább emelte. mert a zsoldos ingyen nem óvja a Csombe-féle demokráciát, amelyik pedig ismét bajban van. Maga Csőmbe is újra bizonytalankodik; vége a Stanleyville belga lerohanása utáni hetykeségnek, megint romlott a kongói diktátor helyzete. Decemberben pedig felelevenítette a nyáron annyira reklámozott választásokat is, azóta viszont egyre csak halogatja az időpontot. Ez persze eléggé érthető, hiszen egy nyugati diplomata véleménye szerint „aligha lehet hatásos választási propagandát folytatni ott, ahol az embert bármelyik bokor mögül egy lándzsadöfés érheti”. Csőmbe azonban nem a lándzsadöféstől félve hagyta ot sebbel-lobbal Stanleyville-t, szakította félbe furcsa kortes- kőrútját. Komoly oka van annak is, hogy Kongó diktátora pénteken Brüsszelbe siet, ahol Spaak belga külügyminiszterrel és a brüsszeli tőkés körökkel tárgyal, rövid időn belül másodszor, a gazdasági és katonai segélyről. A nyugati sajtó legutóbbi nagy cikkei, például az angol Economist« cs az amerikai Us News and World Report-é (mindkettő a nagytőke prominens lapjának számít, jó „előrejelzőnek”) tanúsítják, hogy a kongói válság nem „lefutott téma”. Sőt, az Us Fellőtték a Moszkva A Szovjetunióban hétfőn föld körüli pályájára juttatták a Kozmosz—52 jelzésű mesiterséges holdat. A szputnyijkon elhelyezett tudományos műszerek segítségével folytatni kívánják a TASZSZ kárára van. Ezért vetjük mi el a leghatározottabban ezt az elvet. ^zt mondtuk, hogy a szocialista gazdasági együttműködés igazában még csak most bontakozik ki. Az utóbbi hónapokban azonban a kezdeményezések egész soráról érkezett hír. A magyar— szovjet alumíniumegyezmény révén néhány év múlva hazánk az egy főre jutó alumíniumtermelés- ben a legfejlettebb országok színvonalára emelkedik. A magyar alumíniumipar negyven év alatt jutott a jelenlegi színvonalra, viszont az életbe lépett egyezmény révén a régi fejlődési időszakhoz képest most egyetlen év alatt húsz év eredményét produkálhatjuk. S hogy az államok közötti kapcsolat új típusáról van szó, erre elég megemlíteni a következőket. A fejletlen afrikai országokból is elvándorol a bauxit feldolgozásra, oda, ahol van villamos áram, a fejlett tőkés országokba. De fémként ezekbe az országokba sohasem kerül vissza, a fejlett országok használják fel. Mi viszont nyersanyagunk feldolgozása után a teljes mennyiségű alumíniumot visszakapjuk a Szovjetuniótól. Ezzel az évvel kezdi meg működését az 1NTERMETAL nevű acélkooperáció, amely jórészt magyar javaslatra alakult, előbb News sokat sejtetően „kibontakozó világméretű válságának nevezi. E lap a lényeget így fogalmazza meg: „A kongói lázadók rendezik soraikat, s kezdik visszafoglalni azokat a területeket, amelyeket korábban ellenőriztek. Valóban, egyre érkeznek efajta hírek Kongó északkeleti tartományaiból, Stanleyville körül a helyzet ismét változóban. Ez áll Csőmbe kapkodása mögött. Ezért „hanyagolja el” a választásokat. (Láthatta például, hogyan járt, vergődött a sokkal konszolidáltabb helyzetben lévő nigériai nyugatbarát rezsim.) De éppen a fentiek miatt vészt- jósló az amerikai sajtó újbóli feltűnő érdeklődése Kongó iránt. Ugyancsak a Us News and World Reportban olvashattunk arról, hogy befolyásos amerikai katonai és külügyi körökben ismét az „eldőlő dominók teóriáját” emlegetik. Ez a veszélyes teória a délkelet-ázsiai válságra vonatkozik a pentagonl berkekben. Ügy hangzik, hogy „Dél- Vietnam eleste maga után vonja az egész térség elvesztését” (már ti. az Egyesült Államok számára). Most pedig Kongót emlegetik a „többi afrikai országot ledöntő dominónak”, vagyis, ha Kongó elvész, az imperialisták befolyása Afrika-szerte lényegesen csökken. Ebből tehát az szűrhető le, hogy a Nyugat- Kongót „mindenáron” meg akarja tartani közvetlen birtokában. A világ már láthatta, novemberben Stanleyville-ben. hogy mit is jelent ez a „mindenáron”. S most már azt is keveslik Washingtonban és Brüsszelben, ahol Csőmbe pénteken ennek a mindenáronnak az áráról tárgyal majd. Kozmosz—52-t által 1962. március 16-án bejelentett űrkutatási programot. A szputnyik tudományos műszerei normálisan működnek. A iőldi koordinációs számítóközpontban feldolgozzák a beérkező adatokat. (MTI) csak magyar, lengyel és csehszlovák részvétellel, később társult a Szovjetunió, az NDK és Bulgária is. Célja, hogy nemzetközi méretekben szakosítsa a melegen hengerelt acéláruk és csövek, valamint a hidegen alakított acélok gyártását. Már a szakosítás legegyszerűbb formája révén a nemzeti iparágak kapacitása 8—10 százalékkal megnövekszik, ami azt jelenti, hogy ennek révén a társult államok minden 10. hengermű mintegy másfél milliárdos beruházását megtakarítják. Ez az egyesülés hatalmas befolyást tud majd gyakorolni a világ acélpiacára is, az árak alakulására, amire önmagában egy-egy szocialista ország acélipara nem lenne képes. J^éhány hete került nyilvánosságra a magyar—szovjet autóbuszegyezmény és a vegyigépgyártásra vonatkozó együttműködés számos részlete. A Szovjetunió 1970-ig négyezerre növeli nálunk autóbuszvásárlását, ami azt jelenti, hogy a hazai és más országok piaci szükségletét is figyelembe véve, évi 7500—8000 autóbuszt fogunk majd gyártani, összehasonlításul megemlítjük, hogy a Mercedes-cég, amely a legnagyobb ilyen nyugati tőkés vállalat, évente csak 3500 autóbuszt gyárt. Nyilvánvaló, hogy a világ- színvonalú széria rendkívül alMA kongói kormánycsapatok visszavonultak Mahagi térségéből Csőmbe véres terrorja A közös erő a nagyobb erő
