Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-06 / 4. szám
"v--> Ära. január 6. Szerda Kiépítik a szervezett mezőgazdasági szaktanácsadó hálózatot Mezőgazdasági üzemeink további fejlődésének egyik fontos feltétele, hogy a korszerű termelési módszerek, s általában az agrár- tudományok eredményei az eddiginél gyorsabban, szélesebb körűen és hatékonyabban menjenek ál a termelési gyakorlatba. E cél érdekében a földművelésügyi miniszter elrendelte a szervezett mező- gazdasági szaktanácsadó hálózat kiépítését. A rendelet értelmében a termelőüzemek a továbbiakban kétféle szaktanácsadást vehetnek igénybe. Az üzemi — általános — szak- tanácsadás keretében a nagyobb jövedelmet biztosító helyes üzemi arányok és termelési irányok, valamint a megfelelő munkaszervezet kialakításához, illetve a főbb munkafolyamatok célszerűbb megszervezéséhez nyújtanak majd segítséget a szaktanácsadók. Az ágazati — speciális — szaktanács- adás keretében viszont egy-egy konkrét feladat egyes termelési ágak alapvető és új termelés — illetve tenyésztéstechnikai eljárásainak bevezetéséhez, és alkalmazásának megszervezéséhez kérhetik a szaktanácsadók segítségét. A rendelet kimondja, hogy szaktanácsadást csakis a mezőgazdasági szakismeretekben kiválóan jártas, az adott témakörben az átlagosnál képzettebb, nagyüzemi gyakorlattal rendelkező, a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott szaktanácsadó igazolványnyal ellátott szakemberek végezhetik. E követelmény, s az ennek megfelelő szakemberek korlátozott száma természetesen lehetetlenné teszi, hogy a szaktanácsadó hálózatot azonnal az egész országra kiterjesszék. A rendelet számol ezzel a körülménnyel, s ebben a vonatkozásban is pontos előírásokat tartalmaz. Üzemi — általános — szaktanácsadást csak a következő intézmények végezhetnek: a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Fesi és Nógrád megye területén, a Debreceni Agrártudományi Főiskola Hajdú-Bihar megye területén, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskoia Veszprém és Zala megye területén, a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola Győr-Sopron megye területén, a Dél-alíöldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Csongrád és Békés megye területén, s végül a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Bács-Kiskün megye területén. Az ágazati szaktanácsadást a földművelésügyi miniszter által az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben kijelölt ágazati kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények, mezőgazdasági szakvállalatok, valamint a külön rendelkezésekkel kijelölt bemutató gazdaságok megbízott szakemberei végzik. (MTI) Véradónappal kezdték a jubileumi év ...a békéscsabai kórház dolgozói, akik az idén ünnepük az intézet fennállásának századik évfordulóját — tájékoztatott dr. Rucz László, a kórházépületben elhelyezkedő véradó alközpont vezető főorvosa, kinek éppen ottjártunk alkalmával kézbesítették az Országos Vértranszfúziós Szolgálat főigazgatójának dicséretét a vezetése alatt álló vérellátó állomás működéséért. A vérkonzerváló állomás szervező munkáját, s ugyanakkor a békéscsabai kórház-kollektíva egészét dicséri az is, hogy a hétfőn tartott önkéntes véradónap alkalmával 128-an adtak vért a kórház dolgozói közül. Részt vett ebben a megmozdulásban többek között valamennyi főorvos, de részt vett az egész intézet, „a röntgenosztálytól a konyháig”, s nem túlzunk, ha megállapítjuk, hogy ilyen tevékenyen még nem működött közre egészségügyi intézmény a véradásban Békés megyében. Horváth Lászlónét, a véradó állomás ápolónőjét — aki egyben városi szervezője is a véradómozgalomnak — szintén itt találtuk, de most a másik oldalon, a véradók között. A fiatal ápolónő, mint elmondta, ezúttal negyedszer adott vért. így kezdi meg 5 is a jubileumi esztendőt s egyben az ingyenes véradás évét, hiTöbb mint háromszázmillió íorint új építőipari gépekre Az Építésügyi Minisztérium a fokozottabb gépesítéssel enyhíti a munkaerőproblémákat. Az idén több mint 300 millió forint értékű géppel segíti az építkezéseket. A gépek egyharmadát hazai üzemek gyártják, s a berendezések túlnyomó részét külföldről, elsősorban baráti országoktól szerzik be. A földmunka gépesítésének elveit az idén megváltoztatják. Az eddig használt kotrógépekhez ugyanis a föld elszállítása miatt sok dömperre volt szükség. Most is 500 dömpert igényeltek, de csak 25-öt kapnak. Ezért a kotrógépek helyett fokozatosan áttérnek a földnyeső és a földtoló gépek fel- használására, mert ezek a berendezések magukkal viszik a földet, s nincs szükség külön szállítógépre. Az idén már összesen 47 különböző földtoló és nyesőgépet szereznek be. Az építőiparban az anyagmozgatás foglalkoztatja a legtöbb munkaerőt. Különösen sok erőt von el a rakodás, ezt a munkát most gumikerekes kis kotrókkal gépesítik. A Szovjetunió gyártja ezeket a gépeket és ebben az évben összesen 75 kis kotróval segíti a lapátolható építőanyagok rakodását. Az építkezéseken sok munkaerőt mentesítenek majd a betonkeveréstől, mert az idén 10 új központi beiontelepet állítanak fel az országban. Lengyelország szállítja a telepek korszerű keverőgépeit. A telepek átlagosan 30 köbméter betont készítenek .majd naponta. A nagyobb munkahelyeken jól gépesített központi mész- és habarcstelep, sőt betonvaselöké- szítő üzemrész berendezéséről is gondoskodnak. Felkészülnek a 20—25 emeletes toronyházak építésének gépesítésére is. Többek között beszereznek egy különleges darut, amelynek az az érdekessége, hogy lépést tart az épület magasodásával. Az újfajta darut ugyanis majd a toronyház liftaknájának falaira szerelik. Ezen az aknán kúszik feljebb a daru, s amikor az építkezés befejeződik, darabokra bontják, és elszállítják az új munkahelyre. A magas toronyházak építőinek munkáját nagyon megnehezíti, hogy sok felesleges fáradságba és időbe kerül a számtalan emelet megmászása. Ezért nemcsak az építőanyagok, hanem a munkások szállítását is felvonóval kell megoldani. Így máris megkezdték a biztonságos építési személyfelvonó gyártási kísérleteit. Az építőipar gépeinek értéke már meghaladja a kétmilliárd forintot. Az eddiginél fokozottabb gondot kell tehát fordítani a berendezések javítására, karbantartására. Ezért több műhelykocsit kérnek az építők a hazai gépipartól, s egyúttal az év végéig összesen 8 szervizállomást rendezlek be az építőgépek részére. (MTI) „Előbekapcsolás“ Kezembe került a Békéscsaba Városi Tanács VB Kereskedelmi Csoportjának 9802/1964. ikt. számú stenciles körlevele. Idézek: „Kérelme alapján a pb. gáz (propánbután-gáz, a szerk.) bekapcsolását „előbekapcsolási” formában engedélyezzük. Ezen engedélyünk lehetővé teszi, hogy az üzemeltetéshez szükséges tüzelőberendezést — gáztűzhelyet — 1965. január 31-ig beszerezzék, melynek alapján á bekapcsolási költségek lefizetése mellett az ÁFOR Vállalat előbekap- csolást végez és vállalja, hogy a propánbután-gáz szállítását 1966 első negyedében az előbekapcso- lások sorrendjében megkezdi.” Majd a továbbiakban: „A pb. gázigényét ezzel ki- elégítettnek tekintjük és kérelmét a nyilvántartásunkból töröltük. Stb., stb.” Akik elolvasták e furcsa körlevelet — márpedig számosán kaptak ilyet! —, nyilván megdöbbentek a — enyhén szólva — szokatlan intézkedésen. Sokan tették fel a jogos kérdést: miért kell nekem 1965. január 31.-ig megvásárolnom a gáztűzhelyet, ha csak majd egy év múlva használhatom?! önkéntelenül is eszembe jut volt tanárom figyelmeztetése: „Tudd meg fiam, a diák könyvek nélkül olyan, mint a katona puska nélkül!” És a gáztűzhely milyen gáz nélkül?! Nincs okunk kételkedni abban, hogy a gázpalack-kiutalások igazságos elintézése nem gyerekjáték, s a lebonyolításnál valamilyen sorrendiséget alkalmazni kell. Na de így?! Végtére is: aki e napokban gáztűzhelyet vásárol, de gáz híján csak egy év múlva veheti azt használatba, a burkolt árdrágítás csapdájába esik, hisz’ a tűzhely árát egy évig másként is hasznosíthatná... És mi az, hogy előbekapcsolás? Ha szó szerint értelmezzük, arra kell gondolnunk, ■■ hogy a gázt a jogi formaságokat megelőzően előre bekapcsolják. De itt éppen fordítva van... S ráadásul ezzel az igényem ki is lesz elégítve. Egyetlen körlevéllel! Micsoda perspektívák.. No, erre befizetek, azaz — előbekapcsolok... (-zár) szén az idén a békéscsabai vérellátó állomáson is áttérnek teljes mértékben a térítéses véradásról a térítésmentesre. A százhuszonnyolc kórházi véradó között volt dr. Juhász Lász'ó sebészszakorvos, akit osztályán két műtét között találtunk épp akkor, amikor pár percre meglátogatta egyik betegét, az 52 éves Diószegi Istvánt, kit néhány nappal azelőtt operált vakbelével. Diószegi István ma már jól van, de a műtét után, amikor komplikáció lépett fel szervezetében, többek között 1 liter vér átömlesz- téssel segítettek rajta. Mindennapos dolog ez. Dr. Juhász Lász'ó az elmúlt négy év alatt, amióta a kórházban dolgozik, körülbelül 300 liter vért adott be. Mint elmondta, nemrég egyik betege 40 liter vért kapott. A sebészorvos így foglalta össze röviden a vérnek, mint gyógyszernek jelentőségét. „A modern gyógyító orvos- tudomány egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen része, egyenrangú az antibiotikumokkal. A vér alkalmazása a gyógyításban a háború után igen szélesen elterjedt és ezt a gyakran nem kevesebbet, mint az életet megmentő gyógyszert, a fejlett technika segítségével ma már a legkülönfélébb esetekben és módon alkalmazzák: a közvetlenül a szívbe adástól egészen a szervezet vérállományának teljes kicseréléséig a csecsemők úgynevezett sárgulásos megbetegedésénél.” Dr. Juhász László természetesnek tartja, miután • •• Épp olyan természetesnek wi' tóttá ugyanezt dr. Pirityi Károly, a kórház igazgató főorvosa is, úgy Dr. Rucz László az ebédnél megköszöni a százhuszonnyolc véradó felajánlását. a saját, mint a kórház dolgozói részéről. Az egészségügy társadalmasításának egyik állomása az önkéntes véradás megszervezése — mondotta. Dr. Pirityi Károly- lyal nemcsak a jubileumi évnek erről az első kollektív megmozdulásáról beszélgettünk, hanem a folytatásról, a századik év egyéb, tervezett eseményeiről is. Az ősz folyamán megisméUik a véradónapot. A kórház tudományos üléssorozatokat tervez. Fel Dr. Juhász László sebészszakorvos megvizsgálja betegét, Diószegi Istvánt, ki néhány napja kapott egy liter vért. munkájában naponta felhasználja az egészséges emberek felajánlott vérét, hogy a kórházi véradónap alkalmával ő is adott vért. kívánjuk dolgozni az intézet történetét — mondta befejezésül a kórház igazgató főorvosa. Padányi Anna ,Téli falusi esték" címmel új előadássorozat a televízióban rí1 Téli falusi esték címmel — pénteki napokon — új műsort sugároz a Magyar Televízió. Az egyórás műsorban gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak majd kiváló szakemberek, országszerte ismert gazdasági vezetők. A „Téli falusi esték” közönsége nemcsak a pártoktatásban részvevők közül kerül majd ki, hanem minden érdeklődő megtekintheti, aki mezőgazdasággal foglalkozik. A műsort kizárólag azzal a céllal sugározzák, hogy a mezőgazdaság; munkások és vezetők szakmai és agrárpolitikai ismereteit bővítsék. A „Téli falusi esték” nyolc műsorral jelentkezik. Hat egymást követő előadás a mezőgazdaság szerepével, helyzetével, főbb feladataival foglalkozik. Az utolsó két műsort a növénytermesztésrő’ és az állattenyésztésről készült szakfilmekből állították össze.( A televízió-műsor pénteken este 18 óra 30 perckor kezdődik. A programot hetenként közli a Rádió Űjság. A „Téli falusi esték” első előadását Keserű János földművelés- ügyi miniszterhelyettes tartja január 8-án. Témája a mezőgazdaság szerepe a népgazdaságban. (MTI)
