Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-05 / 3. szám

>. január 5. 5 Kedd A párfvezefőségek újjáválaszfásának tapasztalatai a mezőkovácsházi járásban ^ Politikai Bizottság 1964. május 13-i határozata sze­rint járásunk területén november 1 és december 18 között tartottuk meg a vezetőségek újjáválasztását 90 pártalapszervezetben, 6 községi pártvezetőségnél és megválasztot­tuk a járási székhelyen a pártbi­zottságot. Az előkészítés ideje alatt foko­zott figyelmet fordítottunk a po­litikai munka, a szervezeti élet megjavítására, nem utolsósorban a termelési tervek teljesítésére, s mivel járásunk mezőgazdasági jellegű, így főleg az őszi betaka­rítási és vetési munkák időben és jó minőségben való elvégzésére. Sajnos, egyrészt helyenként a vezetés lazaságából, a szervezetlenségből adódóan, más­részt bizonyos mértékig az időjá­rás következtében ezt az utóbbi célkitűzést maradéktalanul nem tudtuk teljesíteni pártvezetőségeink igen körül­tekintő politikai, szervező tevékenységet fejtettek ki az elő­készítés folyamán. A vezetőségi üléseken, taggyűléseken való megtárgyalás után pártnapokon, kisgyűléseken foglalkoztak a párt- vezetőségek újjáválasztásának je­lentőségével Mezőhegyesen, Nagy­kamaráson, Kevermesen és más községekben, ahol kikérték a pórtonkívüli dolgozók véleményét im. A beszámolók elkészítése kol­lektív munka volt. A külön­böző reszortfelelősök saját terüle­tüket vizsgálták, hónapokkal előbb összegyűjtötték a legfonto­sabb mutatókat, majd vezetőségi üléseken formába öntötték a ve­zetőség beszámolóját az elmúlt évek eredményeiről, hiányossá­gairól. Így sikerült reális képet adni egy-egy alapszervezet életé­ről, munkájáról, annál is inkább, mert mindegyik figyelembe vette a sajátos problémákat és feldol­gozta a beszámolóhoz. A beszámolók fő mondanivalója a termelőszövetkezetekben és üzemekben elsősorban a munka jobb megszervezése volt. Megálla­pították például a magyarbánhe- gyesi Egyetértés Tsz-nél: a lema­radás fő oka, hogy az erő- és szál­lítógépek nem tonnakilométer után, vagyis teljesítményben van­nak elszámolva, hanem órabér­ben, így semmi anyagi ösztönzés nincs. A Bánkúti Állami Gazdaság lö- kösházi üzemegységében rámuta­tott a beszámoló, hogy csak ígér­ték az anyagi ösztönzést, a premi­zálást, de nem kapták meg. A me- zőhegyesi Kamráspuszta üzem­egységben, a dombi natosi Béke, pusztaottiakai Egyetértés és más tsz-ekben a ni unkafegyelem megszilárdítását, az ön­költség csökkentését és a társa­dalmi tulajdon védelmét hangsú­lyozta a beszámoló. A mezőhegyes! fűtőház, nagy- bánhegyesi Aranykalász és Kos­suth tsz-eknél rámutattak arra, hogy a tagjelöltfelvétel nem rend­szeres és azt a pártmun kának nem szerves részeként kezelik. Reformátuskovácsházán, Kever­mesen és még egynéhány helyen idős elvtársakból tevődik össze a párttagrég, keveset foglalkoznak a fiatalokkal, mint utánpótlással. A dombegyházi Dózsa Tsz-ben a nők helyzetének értékelésénél a nők nagyobb megbecsülését és ve­zetésbe való bevonását kérte a ve­zetőség. A kunágotai Bercsényi Tsz-nél 185 asszony dolgozott a különböző idénymunkákban, de­rekasan megállták a helyüket, de még csak meg sem dicsérték őket. A beszámolók igen sokat foglal­koztak a pártoktatás, tömegpropa- ganda-munka és szakmunkáskép­zés kérdésével, a szervezeti élet megjavításával és a tagdíjfize­téssel. M ndent egybevetve: a vezető­ségújjáválasztó taggyűlé­sek igen aktívak voltak, amit bi­zonyít az is, hogy a 90 alapszerve­zetben 582? hozzászóló mondta el véleményét és javaslatát igen hasznosan és tartalmasán. Kímé­letlenül bírálták a fogyatékossá­gokat. A mezőhegyesi gépjavító alapszervezeténél elmondták pél­dául, hogy hiányos a nyersanyag- és alkatrészellátás, gyenge a mun­kaszervezés, s ezért kell túlóráz­ni. Ezt jó szervező munkával meg lehet szüntetni. Az építészetnél a laza munkafegyelemről esett sok szó, hogy egyesek későn járnak be, a munkaidő sincs jól kihasz­nálva. Kevés a teljesítményben végzett munka, kérik a túlóra felszámolását. Felhívták a figyel­met az anyaggal való takarékos­ságra. Harcolni kell azok ellen a téves szemléletek ellen, amelyek abban jutnak kifejezésre, hogy egyesek csak követelőznek és ke­veset tesznek a termelés érdeké­ben. Általában a felelősségérzet és a közös tulajdon féltése csendült ki a hozzászólók többségének hang­jából, ami azt mutatja, dolgozóink jelentős lépéssel jutottak előbbre a szocialista gondolkodás, t tu­datformálás területén. A határozati javaslatok zö­mében előremutatók vol­tak, megszabták azokat a legfon­tosabb politikai és termelési fel­adatokat, amelyeket az elkövetke­ző hónapok és évek folyamán az alapszervezeteknek el kell végezni. Így többek között a mezőhegyesi alapszervezetek többsége célul tűzte ki a termelékenység emelé­sét. A battonyai MÁV a kocsiállás- idő minimumra csökkentését az őszi csúcsforgalom idején, a fűtő- ház dolgozói a szállítási terv 100 százalékon felüli teljesítését és szénmegtakarítást javasoltak. A mezőkovácsházi Oj Alkot­mány Tsz-ben célul tűzték a 30 mázsa májusi morzsolt kukorica termelését, valamint azt, hogy 4,5 kilogramm takarmányból állí­tanak elő egy kilogramm sertés­húst, tehenenként elérik a 2300 liter évi átlagot és szerveznek 3 szocialista brigádot. A medgyesbodzási Egyetértés Tsz 100 kát. holdon 120 mázsa hús leadását vállalta, amely jelenleg 92 mázsa. A tagok általános műveltségének érdekében a 40 éven aluli tagoknak 8 általá­nos iskola elvégzését javasolták. Lehetne még sok helyes és jó javaslatot, határozatot felsorolni, amely a vezetőség újjáválasztása alkalmával elhangzott. Ä sszegezve: úgy értékeljük, hogy igen hasznosak voltak és aktívak. Fontos, hogy a meg­választott vezetőségek ezeket ne csak regisztrálják, hanem tanul­mányozzák a feltételeket, szabja­nak határidőt a megvalósításra váró problémák végrehajtására, menet közben ellenőrizzék ezek megvalósítását. A módszerekre vonatkozóan kérjék ki a dolgozók véleményét, velük vállvetve igye­kezzenek megvalósítani pártunk helyes politikáját. Juhász Ferenc a mezőkovácsházi járási pártbizottság osztály vez. AZ IRÁNYÍTÁS MÓDSZEREI — Interjú a megyei tanács ipari osztályának vezetőjével — Hogy a gazdasági vezetés mód­szereinek témáját megközelítsük, megemlítünk egy sokaknak isme­rős példát. Majdnem mindenki találkozott már olyan vállalati vezetővel — igazgatóval, főmér­nökkel, főkönyvelővel, műhely- vezetővel —, aki egész nap lót- fut, szinte agyonhajszolja magát. Mindent maga végez. (Sokszor nem bízik eléggé beosztottai ké­pességében.) Rájuk szokták mon­dani: „Rengeteget dolgozik — mégsem vezet jól". S valóban nem pusztán a szorgalom, és nem csu­pán a kiváló szakmai képzettség dönti el, hogy valaki jó irányító legyen. Mind gyakrabban halljuk, hogy a gazdasági vezetés külön tudományág, mely tárgykörökre oszlik, melynek szakirodalma van: elsajátítandó ismeretek halmaza. Ennek a tudománynak oktatásáról beszélgettünk a megyei tanács ipari osztályának vezetőjével, Kruzslitz Tibor elvtárssal. — A nagyüzemi gépi termelés megváltozott feladatok elé állítja az irányítókat. Egy több száz vagy éppen több ezer embert foglalkoz­tató vállalat igazgatója, főmérnö­ke például nem értesülhet min­dennapos üzemlátogatásokból, vagy személyes beszélgetések ré­vén mindarról, ami a gyárban történik ... Másik példa. Maga a nagyipar, de gazdasági célkitűzé­seink is ilyenfajta feladatok elé állítják az igazgatót, főmérnököt: hogyan tehetünk például egy 30 művelettel készülő gyártmányt a szükséges idő s az egyes részmun­kák idejének másodperces csök­kentésével kifizetődőbbé, nyere­ségessé? A termelékenység itt — kivéve, ha laza a norma — nem a munkás „izzasztásával” növel­hető (azzal nem győzzük le a ka­pitalizmust!), hanem állandó anyagbiztosítással, jó gépkihasz­nálással, a folyamatosság elvének érvényesítésével. A számításos, előzetes megszervezés a gazdasági vezetők dolga. Tán’ sikerült e két példával ér­zékeltetnem, mennyire szükséges és időszerű tehát a vezetők olyan képzése is, mely a politikai és szakmai felkészültség növelése mellett a vezetés speciális mód­szereit adja át. És Itt megjegy­zem, hogy az irányításhoz a gaz­dasági vezetési módszerek állan­dó, a fejlődő követelményekkel lépést tartó tökéletesítése szüksé­ges. Bizonyítja ezt, hogy kiváló szakemberek sokszor nem állják meg helyüket egy-egy üzem élé­re kerülve szervezőképesség, em­berekkel való bánásmód, stb. hiá­nya miatt. —Milyen tárgykörökre oszlik ez a tudomány, a gazdasági üzemve­zetés tudománya? — Elsősorban ide sorolható az üzemszervezés, munkaszervezés: a gépkihasználás, a folyamatos szerszám- és anyagellátás szerve­zése, a vállalati hatáskörök jó ki­jelölése, stb. De ide tartozik az aktív politizálni tudás is. Nagy jelentősége van többek között a munkaegészségtannak, a pszicho­lógiának, és a modornak. Ezenkí­vül jó, ha ismeri és alkalmazni tudja egy-egy vezető a modem matematikát — döntéselmélet stb. —, a különböző számítástech­nikákat, ami az esetlegességek, a téves ötletszerűségek kizárására alkalmas. — Tudomása szerint milyen or­szágokban folyik a felsorolt tár­gyak ismertetésével vezetőképzés? — Szervezett módon többek kö­zött a Szovjetunióban s a felso­Tízéves barátság a békéscsabai út-, híd- és vízműépítési technikum és egy szovjet iskola között A békéscsabai út-, híd- és víz- ( követően nemsokára onnan is egy műépítésn technikum és a küldöttség érkezett Magyaror­kujbisevi energetikai és vízmű- j építési technikum tanári kara és tanulói között egy évtizede te­remtődött meg a baráti kapcso­lat, amely évek során tovább fej­lődött és elmélyült. Kezdetben csak levelezésre volt lehetőség, az ellenforradalom után azonban j többen személyesen is megismer- j hették egymást. A szovjet iskola egy 25 tagú küldöttséget látott vendégül a Szovjetunióban, ezt szágra. A szovjet intézet 40 köte­tes könyvtárat ajándékozott a bé­késcsabai technikumnak, az pe­dig egy hídmodellt és népművé­szeti jellegű ajándéktárgyakat ka­pott. A levelezés és tapasztalatcsere a találkozás óta még rendszeresebbé vált és tervbe vették, hogy újra kölcsönös látogatást szerveznek. Felújították, bővítették, új gépekkel korszerűsítették a békéscsabai tejüzemet A Hajdú-Bihar megyei Tejipari Vállalat békéscsabai telepét 1964- ben bővítették, átépítették. Az üzem palackozógépet, kannamo­sót, a tej visszahűtésére kéf kom­presszort kapott, az elavult vil­lanyhálózatot pedig átszerelték. A régi öltöző-, raktár- és irodahe­lyiségeket tejtermék-feldolgozóvá alakították át, az irodák és a szo­ciális helyiségek más épületbe kerültek. A felújított és bővített üzemiben a termelés higiénikusabb körül­mények között tavaly december 10-én kezdődött meg. A jövőben a növekvő fogyasztási igények is ki­elégíthetők lesznek. Jelenleg az üzem látja el tejjel (kannákban) Békéscsabán és Békésen a keres­kedelmet, a megye más városai­ba és községeibe pedig tejfelt és túrót szállít. Terv szerint a ké­sőbbiekben Békéscsaba, Gyula és Békés palackozott tejellátása is innen történik majd, rolt tárgykörök némelyike terén az USA-ban, Angliában. Hazánk­ban is fellelhetők komoly törek­vések. Például legutóbb a Borsod megyei ipari vezetőknek rendez­tek több hetes tanfolyamot, ahol az említett tárgyakkal foglalkoztak. — A Békés megyei tanácsi és egyéb iparágakban dolgozó vese­tők hol részesültek eddig ilyen ok­tatásban? — Néhány gazdasági vezetőnk elvégezte a Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem kétéves üzemgazda­sági tanfolyamát, ahol többek kö­zött a vállalati üzemszervezés, az ipari technológiák, az alkalmazott matematika területéről nyertek ismereteket. Ugyancsak ezeket a tárgyakat oktatta régebben né­hány — igazgatóknak, főmérnö­köknek tartott — megyei tanfo­lyam. — A megyén belül milyen szer­vek révén nyílhat mód az Ismer­tetett típusú vezetőképzésre? — Igen sokat jelentenek a po­litikai, filozófiai, gazdaságtan! is­meretek terjesztésével a marxiz­mus—leninizmus esti egyetem ki­helyezett tagozatai. A vezetőnek állandóan politikai munkát kell végezni és itt fellépett egy újabb tényező, mégpedig, hogy a dol­gozók, munkások aktívan politi­zálnak! Hozzászólnak, véleményt alkotnak politikai, gazdaságpoli­tikai kérdésekkel, jelenségekkel kapcsolatban. Nálunk megszűnt a társadalmi közöny, érdektelenség. A jövőben jó keretet adhatná­nak a helyi vezetőképzéshez a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei tagozatai: a GTE, ÉTÉ, stb. (gép­ipari, építőipari tudományos egye­sületek). A MTESZ megyei cso­portja például épülettel, helysé­gekkel rendelkezik, s Itt a klub­életen belül eddig is komoly szak- tevékenység folyt. Az ilyen tudo­mányos csoportok vezetőképzésé­hez a MTESZ biztosítaná a legki­válóbb hazai előadókat. A gazdasági vezetés tudományé­nak oktatása természetesen épp­úgy, mint bármilyen iskola, csak az alapot, a fejlődés következté­ben nélkülözhetetlenné vált ala­pot adná a jó gazdasági, üzemi vezetéshez — fejezte be beszélge­tésünket Kruzslitz Tibor. Padányi Anna Közületek munkaerőigénye A Felsőnyomási Allamt Gazdaság központi kerülete növendékmarha- gondozókat és éjjeliőröket keres azon­nali belépésre. Lakást biztosítunk. x Nagyalföldi Köoiajtermelő Vállalat kardoskúti üzeme kútjavitási munká­latokhoz segédmunkásokat vesz fel. Bővebb felvilágosítás kardoskúti üzemnél vagy telefon: Kardoskút 16. «ym Az Orosházi Mezőgazdasági Gépjaví­tó Állomás felvételre keres fiatal gé­pésztechnikust, fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Orosháza, gépja­vító, Csorvási út. 43785 A Békéscsabai Fegyveres Erők Klub­ja portás állás betöltésére munkaerőt vesz fel. Jelentkezés a klubparancs­nokságon. 29414

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents