Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-05 / 3. szám

1965. január 5. 3 Kedd Export és minőség a mezőgazdasági termelésben Újdonságok az AGROKERE békéscsabai telepén Mielőtt a fényképezőgéppel kö­rülsétáltunk volna a különböző erő- és munkagépekkel telített jó­kora telepen, az AGROKER veze­tői elmondották, hogy tavaly 290 millió forint értékű erő- és mun­kagépet, 135 millió forint értékű alkatrészt és 180 millió forint ér­tékű műtrágyát továbbítottak a megye termelőszövetkezeteinek, gépjavító állomásainak. Ezenkí­vül több millió forint értékű tech­nológiai felszerelést, vegyszert, len- és kenderkészítményt is for­galmaztak. Legjelentősebbnek tartják azt, hogy tavaly a terme­lőszövetkezeteknek 300 csővázas színt szállítottak le, s a közös gazdaságok ezzel mintegy 60 ezer négyzetméter fedett területhez ju­tottak erő- és munkagépeik, ter­ményeik tárolásához. — Itt is elkelne néhány szín — jegyezzük meg, miután végigte­kintettünk a szabad tér alatt tá­rolt gépeken. — A lehetőségekhez mérten va­lamennyi gépet konzerváltuk az időjárás viszontagságai ellen — így néz ki egy RF—2-es magyar gyártmányú rendfelszedő gép. elég. Éppen ezért ebben az eszten­dőben megkezdődik nálunk egy 11 millió forint értékű beruházás. Sorakoznak a magyar és szovjet gyártmányú sormúvelők és kultiváiorok. A napokban került nyilvános­ságra az a magyar—szovjet hosz- szú lejáratú zöldség-gyümölcsex­port megállapodás, amely a kö­vetkéz» években jelentős növeke­déssel számol: ezeknek az áruk­nak a Szovjetunióba irányuló ki­vitele 1970-re eléri a 388 000 ton­nát. Hazánk mezőgazdasági termé­keinek exportja évek óta örven­detesen növekszik. A magyar élel­miszerek és mezőgazdasági eredetű ipari termékek legtöbbje keresett cikk a világpiacon. Az is biztató jelenség, hogy nemcsak a már meglévő piacokat tudjuk évről év­re bővíteni, hanem újabb orszá­gok is jelentkeznek, mint vásár­lók. A legutóbbi években jelen­tős mezőgazdasági kivitelt bonyo­lítottunk le tengerentúli országok­ba csakúgy, mint a legfejlettebb nyugat-európai tőkés országokba és Afrika, Közel-Kelet nemrég függetlenné vált államaiba. A mezőgazdasági termékek ex­portja 1925 óta — változatlan áron számítva — 1963-ban érte el a leg­magasabb szintet. Ha az 1938-ban exportált mezőgazdasági termé­kek mennyiségét száznak vesszük, akkor ez a szám 1963-ban 137. De még értékesebb ez a fejlődés, ha az exportra termelt áruféleségek összetételét nézzük. A felszaba­dulás előtt hazánk mezőgazdasá­gának kivitelét nagyrészt a kül­terjes módon termelt növényi és állati termékek alkották. Ma már mezőgazdaságunk kivitelének leg­nagyobb tételeit a több munkabe­fektetést igénylő intenzív terme­lésből adódó tételek alkotják. Ta­valy és az idén például a legszá­mottevőbb mezőgazdasági árufé­lék a következők voltak: növényi olajok, cukor, vetőmagvak, bor, hús- és húskészítmények, gyü­mölcs- és főzelékfélék, illetve ezekből készült konzervek. Az egész népgazdaságnak első­rendű érdeke, hogy a következő években tovább növekedjék a me­zőgazdasági termékek exportja. A verseny a világpiacon nagy. ó-ki nemcsak eddigi piacait akarja megtartani, hanem újabb értéke­sítési lehetőségeket is igyekszik teremteni, annak vigyáznia kell a senki sem az OPW-s kocsiktól üre­sen megszabadulni.) A nemzetközi gazdasági együtt­működés egyik fontos idei tapasz­talattá: ahol nem sikerül KGST- szinitű megállapodásokat létrehoz­ni, ott az érdekelt felek szűkebb körben törekednék hasznos & al­kotó együttműködésre. Így pél­dául az esztendő második felében varsói székhellyel hat szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK, Szovjetunió és Magyarország — golyóscsa- págy-gyártási együttműködési szervezetet alakított a termelés, a műszaki fejlesztés közös tervezé­sére éá irányítására, az elosztás nemzetközi összehangolására. Ma­gyar kezdeményezésre ehhez ha­sonló nemzetközi szervezet jött létre a kohászatban is. Ez év jú­lius 15-én Magyarország, Cseh­szlovákia és Lengyelország aláír­ta az INTERMETALL-egyez- ményt, melyhez később a Szov­jetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és Bulgária is csatla­kozott. Az INTERMETALL-iro- da 1965. január 1-én kezdte meg működését Budapesten, első igazgatója Osztatni Mihály, ma­gyar kohómémök. A gyártás szakosításában több fontos kétoldalú megállapodás is történt 1964-ben. Hazai szempont­ból közülük is a legjelentősebb a minőségre. A kereskedelemben mindig szeretik a megbízható, pontos és jó minőségű árut szál­lító partnert. A külkereskedelem dolgozói sok példát mondhatnának arra, hogy a késedelmes szállítás vagy a nem megfelelő minőség miatt gyakran milyen nagy káro­sodás éri a nemzetközi kereske­delemben népgazdaságunkat. Fontos kiviteli cikkeink közé tartoznak a primőr gyümölcs- és zöldségfélék. Minden gazdaságban jól tudják, hogy ezekért a termé­kekért értékes valutáit kapunk, amelyért nélkülözhetetlen nyers­anyagokat, gépekeit vásárolha­tunk. Adottságaink is kiválóak e termékek előállítására, hiszen ég­hajlati előnyünk közismert. Mégis gyakori, hogy némelyik termelő- szövetkezetben vagy állami gaz­daságban alig fordítanak figyel­met arra, hogy egyik, vagy má­sik korai gyümölcsöt, vagy zöld­séget mikor tudják átadná a ke­reskedelemnek. Pedig a korai ter­mékek termesztésében és szállí­tásában közvetlenül érdekelt a 'gazdaság is. Sokszor néhány na­pos késedelem 40—50 százalékos árcsökkenéssel jár. A mezőgazdasági termékek ki­vitelének növelése, újaibb piacok szerzése a világban nemcsak a külkereskedelemben dolgozók fel­adata. Sokait tehet ezért minden gazdaságban a vezető és a dolgozó egyaránt. A legtöbbször ugyan­azon a földön, ugyanazokban az épületekben, ahol csak másod­vagy harmadosztályú árut állíta­nak elő, éppen úgy megtermelhe­tő olyan minőségű is, amely meg­felel a fogyasztok igényeinek s az export követelményeinek. És ha már megtermett, érdemes gondot fordítani a figyelmes betakarítás­ra, osztályozásra, a gondos csoma­golásra. Még az sem baj, ha a gondosan megtermelt és kezelt gyümölcs vagy más áruféleség esetleg nem kerül külföldi piacra — itthon is többet ér és szíveseb­ben vásárolják a szebb és jobb terméket. A mezőgazdasági termelés vég­ső értelme, hogy minden területen figyelembe vegye és kielégítse a fogyasztóközönség igényeit. szovjet—magyar együttműködés az autóbuszok, a tehergépkocsik és a vegyipari gépek gyártásában. A kormányszintű tárgyalások eredményeként lehetőség nyílik arra, hogy a hazai autóbuszgyár­tás a tavalyi 2349 darabról 1970- re 7500—8000 darabra növeked­jék. A kétoldalú együttműködés tehát az igen gazdaságos sorozat- nagyság kialakítására nyújt lehe­tőséget. (A legnagyobb európai gyár, a Mercedes, évente 3500 buszt készít.) Még nagyobb so­rozatnagysággal számolhatunk a tehergépkocsik, illetve autóbuszok közös alkatrész-főegységeinek gyártásában. A tervezett megálla­podás szerint nemcsak a hazai előállítású 7500—8000 autóbusz­hoz, hanem a sok ezer darab szov­jet gyártmányú gépjárműhöz is mi készítjük majd például a hát- sóhidat, a Szovjetunió viszont a mellsőtengelyt, mechanikus se­bességváltót, keréktárcsákat stb. E fő darabokból a szovjet—ma­gyar együttműködés révén a kor­szerű nyugati üzemekénél öt-tíz- szente nagyobb sorozatok alakul­hatnak ki. Ha az óesztendő eseménykróni­káját még kiegészítjük azokkal a régebbi, de jól bevált formákkal, amelyek 1964-ben is meghozták a maguk gyümölcsét, nyilvánvaló a fejlődés. A Barátság nemzetközi mondotta az áruforgalmi osztály- vezető. — Ez természetesen nem nak immár kétharmad részét szál­lítja igen gazdaságosan. (Az első egymillió tonna kőolaj továbbítá­sa után megtérült a vezeték ma­gyarországi szakaszának teljes beruházási költsége.) A távveze­ték 1965 januárjától 265 mega­watt villamosenergia-import tel­jesítményt nyújt hazánknak. (Ez több, mint a legkorszerűbb ti- szapalkonyai erőművek teljesít­ménye.) Sok gondunk megoldódott az óesztendőben, köztük olyanok is, amelyekre vajmi kevés re­mény mutatkozott még néhány éve. A közös bank, az OPW, az INTERMETALL, a varsói golyós­csapágy iroda — hogy csak az idei új intézményeket említsük — segíti majd közös céljaink meg­valósulását 1965-ben. Szó sincs persze arról, mintha már , teljesen kimerítettük volna a nemzetközi munkamegosztás­ban rejlő nagy lehetőségeket; ellen­kezőleg, minden vállalatnál és üzemben jelentkezik a nemzetkö­zileg is átgondolt, műszakilag megalapozott szakosítás igénye. Az idei tapasztalatok bátorítást jelentenek, hogy sokrétűen, válto­zatos módszerekkel, öntevéke­nyen és helyi kezdeményezések­kel is gyorsítsuk a jövő évben a nagy eredményeket ígérő fejlő­dést. Ebből az összegből 2—3 év alatt új raktárak, fedett színek, iparvá­gány, iroda és műút. készül. Annyi helyiséget építünk, hogy a jelen­leg külön lévő alkatrész osztály idekerüljön. Később ideköltöztet­jük majd a műtrágya osztályt is. E nagyszerű hír után az árufor­galmi osztály vezetője elmondta, hogy 380 féle gépet forgalmaznak. Ezek között tálálható vízszivattyú­motor és különféle szerszámgép. Öntözőcsövekből egész nagy gar­mada van. Az idén 20 esőztefő berendezést kapnak megyénk ter­melőszövetkezeted, de rendelke­zésre áll az évek során tönkremen t öntözőcsövek pótlása is. Bőven áll rendelkezésre a telepen különféle állattenyésztési gép: szeparátor tejzsírvizsgáló berendezés, külön böző automata önetetők. Nagj újdonság a nemrég érkezett 12 fejes, agregátorral működő juh­nyíró gép. Ebből még nem vásárolt megyénk egyik termelőszövetke­zete sem. Újdonságnak számít az RF—2 magyar gyártmányú rendfelszedő gép, amely nemcsak a renden lé­vő vagy a kombájn által tarlóra szórt szalmát szedi fel, hanem a bálát is. Ebből a gépből — bár még csak tavaly ősszel érkezett — már 20-at vásároltak megyénk termelőszövetkezetei. Az össze­csukható és a közúton ezért köny- nyen vontatható NDK gyártmá­nyú vetőgép is újdonságnak szá­mít, annak ellenére, hogy már mintegy 40-et vásároltak belőle a tavaszi vetésre készülő termelő- szövetkezetek. Az eddig nagyon keresett sor- művelő gépekből és kultivátorok- ból is rengeteg van raktáron Többek között az eddig hiány­cikknek számított és nagyon ke­resett szovjet szántóföldi kultivá- torból 110 vár vevőre. A hidegle­vegős szénaszárítóból is kevés volt tavaly, most 40-et tárolnak. Egyébként az elmúlt év utolsó heteiben, napjaiban hatalmas haj­rá volt az AGROKER-nél. Na­ponta 3—4 millió forint értékű gépet s különféle felszerelést szállítottak el a termelőszövetke­zetek az év más időszakának na­pi 1 millió forintnyi forgalmával szemben. kőolajvezeték kőolaj importunk­Az RS—09-es traktorra is kapható szélvédő az AGROKER-nél. Kovács József

Next

/
Thumbnails
Contents