Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-05 / 3. szám
1965. január 5. 3 Kedd Export és minőség a mezőgazdasági termelésben Újdonságok az AGROKERE békéscsabai telepén Mielőtt a fényképezőgéppel körülsétáltunk volna a különböző erő- és munkagépekkel telített jókora telepen, az AGROKER vezetői elmondották, hogy tavaly 290 millió forint értékű erő- és munkagépet, 135 millió forint értékű alkatrészt és 180 millió forint értékű műtrágyát továbbítottak a megye termelőszövetkezeteinek, gépjavító állomásainak. Ezenkívül több millió forint értékű technológiai felszerelést, vegyszert, len- és kenderkészítményt is forgalmaztak. Legjelentősebbnek tartják azt, hogy tavaly a termelőszövetkezeteknek 300 csővázas színt szállítottak le, s a közös gazdaságok ezzel mintegy 60 ezer négyzetméter fedett területhez jutottak erő- és munkagépeik, terményeik tárolásához. — Itt is elkelne néhány szín — jegyezzük meg, miután végigtekintettünk a szabad tér alatt tárolt gépeken. — A lehetőségekhez mérten valamennyi gépet konzerváltuk az időjárás viszontagságai ellen — így néz ki egy RF—2-es magyar gyártmányú rendfelszedő gép. elég. Éppen ezért ebben az esztendőben megkezdődik nálunk egy 11 millió forint értékű beruházás. Sorakoznak a magyar és szovjet gyártmányú sormúvelők és kultiváiorok. A napokban került nyilvánosságra az a magyar—szovjet hosz- szú lejáratú zöldség-gyümölcsexport megállapodás, amely a követkéz» években jelentős növekedéssel számol: ezeknek az áruknak a Szovjetunióba irányuló kivitele 1970-re eléri a 388 000 tonnát. Hazánk mezőgazdasági termékeinek exportja évek óta örvendetesen növekszik. A magyar élelmiszerek és mezőgazdasági eredetű ipari termékek legtöbbje keresett cikk a világpiacon. Az is biztató jelenség, hogy nemcsak a már meglévő piacokat tudjuk évről évre bővíteni, hanem újabb országok is jelentkeznek, mint vásárlók. A legutóbbi években jelentős mezőgazdasági kivitelt bonyolítottunk le tengerentúli országokba csakúgy, mint a legfejlettebb nyugat-európai tőkés országokba és Afrika, Közel-Kelet nemrég függetlenné vált államaiba. A mezőgazdasági termékek exportja 1925 óta — változatlan áron számítva — 1963-ban érte el a legmagasabb szintet. Ha az 1938-ban exportált mezőgazdasági termékek mennyiségét száznak vesszük, akkor ez a szám 1963-ban 137. De még értékesebb ez a fejlődés, ha az exportra termelt áruféleségek összetételét nézzük. A felszabadulás előtt hazánk mezőgazdaságának kivitelét nagyrészt a külterjes módon termelt növényi és állati termékek alkották. Ma már mezőgazdaságunk kivitelének legnagyobb tételeit a több munkabefektetést igénylő intenzív termelésből adódó tételek alkotják. Tavaly és az idén például a legszámottevőbb mezőgazdasági árufélék a következők voltak: növényi olajok, cukor, vetőmagvak, bor, hús- és húskészítmények, gyümölcs- és főzelékfélék, illetve ezekből készült konzervek. Az egész népgazdaságnak elsőrendű érdeke, hogy a következő években tovább növekedjék a mezőgazdasági termékek exportja. A verseny a világpiacon nagy. ó-ki nemcsak eddigi piacait akarja megtartani, hanem újabb értékesítési lehetőségeket is igyekszik teremteni, annak vigyáznia kell a senki sem az OPW-s kocsiktól üresen megszabadulni.) A nemzetközi gazdasági együttműködés egyik fontos idei tapasztalattá: ahol nem sikerül KGST- szinitű megállapodásokat létrehozni, ott az érdekelt felek szűkebb körben törekednék hasznos & alkotó együttműködésre. Így például az esztendő második felében varsói székhellyel hat szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK, Szovjetunió és Magyarország — golyóscsa- págy-gyártási együttműködési szervezetet alakított a termelés, a műszaki fejlesztés közös tervezésére éá irányítására, az elosztás nemzetközi összehangolására. Magyar kezdeményezésre ehhez hasonló nemzetközi szervezet jött létre a kohászatban is. Ez év július 15-én Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország aláírta az INTERMETALL-egyez- ményt, melyhez később a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és Bulgária is csatlakozott. Az INTERMETALL-iro- da 1965. január 1-én kezdte meg működését Budapesten, első igazgatója Osztatni Mihály, magyar kohómémök. A gyártás szakosításában több fontos kétoldalú megállapodás is történt 1964-ben. Hazai szempontból közülük is a legjelentősebb a minőségre. A kereskedelemben mindig szeretik a megbízható, pontos és jó minőségű árut szállító partnert. A külkereskedelem dolgozói sok példát mondhatnának arra, hogy a késedelmes szállítás vagy a nem megfelelő minőség miatt gyakran milyen nagy károsodás éri a nemzetközi kereskedelemben népgazdaságunkat. Fontos kiviteli cikkeink közé tartoznak a primőr gyümölcs- és zöldségfélék. Minden gazdaságban jól tudják, hogy ezekért a termékekért értékes valutáit kapunk, amelyért nélkülözhetetlen nyersanyagokat, gépekeit vásárolhatunk. Adottságaink is kiválóak e termékek előállítására, hiszen éghajlati előnyünk közismert. Mégis gyakori, hogy némelyik termelő- szövetkezetben vagy állami gazdaságban alig fordítanak figyelmet arra, hogy egyik, vagy másik korai gyümölcsöt, vagy zöldséget mikor tudják átadná a kereskedelemnek. Pedig a korai termékek termesztésében és szállításában közvetlenül érdekelt a 'gazdaság is. Sokszor néhány napos késedelem 40—50 százalékos árcsökkenéssel jár. A mezőgazdasági termékek kivitelének növelése, újaibb piacok szerzése a világban nemcsak a külkereskedelemben dolgozók feladata. Sokait tehet ezért minden gazdaságban a vezető és a dolgozó egyaránt. A legtöbbször ugyanazon a földön, ugyanazokban az épületekben, ahol csak másodvagy harmadosztályú árut állítanak elő, éppen úgy megtermelhető olyan minőségű is, amely megfelel a fogyasztok igényeinek s az export követelményeinek. És ha már megtermett, érdemes gondot fordítani a figyelmes betakarításra, osztályozásra, a gondos csomagolásra. Még az sem baj, ha a gondosan megtermelt és kezelt gyümölcs vagy más áruféleség esetleg nem kerül külföldi piacra — itthon is többet ér és szívesebben vásárolják a szebb és jobb terméket. A mezőgazdasági termelés végső értelme, hogy minden területen figyelembe vegye és kielégítse a fogyasztóközönség igényeit. szovjet—magyar együttműködés az autóbuszok, a tehergépkocsik és a vegyipari gépek gyártásában. A kormányszintű tárgyalások eredményeként lehetőség nyílik arra, hogy a hazai autóbuszgyártás a tavalyi 2349 darabról 1970- re 7500—8000 darabra növekedjék. A kétoldalú együttműködés tehát az igen gazdaságos sorozat- nagyság kialakítására nyújt lehetőséget. (A legnagyobb európai gyár, a Mercedes, évente 3500 buszt készít.) Még nagyobb sorozatnagysággal számolhatunk a tehergépkocsik, illetve autóbuszok közös alkatrész-főegységeinek gyártásában. A tervezett megállapodás szerint nemcsak a hazai előállítású 7500—8000 autóbuszhoz, hanem a sok ezer darab szovjet gyártmányú gépjárműhöz is mi készítjük majd például a hát- sóhidat, a Szovjetunió viszont a mellsőtengelyt, mechanikus sebességváltót, keréktárcsákat stb. E fő darabokból a szovjet—magyar együttműködés révén a korszerű nyugati üzemekénél öt-tíz- szente nagyobb sorozatok alakulhatnak ki. Ha az óesztendő eseménykrónikáját még kiegészítjük azokkal a régebbi, de jól bevált formákkal, amelyek 1964-ben is meghozták a maguk gyümölcsét, nyilvánvaló a fejlődés. A Barátság nemzetközi mondotta az áruforgalmi osztály- vezető. — Ez természetesen nem nak immár kétharmad részét szállítja igen gazdaságosan. (Az első egymillió tonna kőolaj továbbítása után megtérült a vezeték magyarországi szakaszának teljes beruházási költsége.) A távvezeték 1965 januárjától 265 megawatt villamosenergia-import teljesítményt nyújt hazánknak. (Ez több, mint a legkorszerűbb ti- szapalkonyai erőművek teljesítménye.) Sok gondunk megoldódott az óesztendőben, köztük olyanok is, amelyekre vajmi kevés remény mutatkozott még néhány éve. A közös bank, az OPW, az INTERMETALL, a varsói golyóscsapágy iroda — hogy csak az idei új intézményeket említsük — segíti majd közös céljaink megvalósulását 1965-ben. Szó sincs persze arról, mintha már , teljesen kimerítettük volna a nemzetközi munkamegosztásban rejlő nagy lehetőségeket; ellenkezőleg, minden vállalatnál és üzemben jelentkezik a nemzetközileg is átgondolt, műszakilag megalapozott szakosítás igénye. Az idei tapasztalatok bátorítást jelentenek, hogy sokrétűen, változatos módszerekkel, öntevékenyen és helyi kezdeményezésekkel is gyorsítsuk a jövő évben a nagy eredményeket ígérő fejlődést. Ebből az összegből 2—3 év alatt új raktárak, fedett színek, iparvágány, iroda és műút. készül. Annyi helyiséget építünk, hogy a jelenleg külön lévő alkatrész osztály idekerüljön. Később ideköltöztetjük majd a műtrágya osztályt is. E nagyszerű hír után az áruforgalmi osztály vezetője elmondta, hogy 380 féle gépet forgalmaznak. Ezek között tálálható vízszivattyúmotor és különféle szerszámgép. Öntözőcsövekből egész nagy garmada van. Az idén 20 esőztefő berendezést kapnak megyénk termelőszövetkezeted, de rendelkezésre áll az évek során tönkremen t öntözőcsövek pótlása is. Bőven áll rendelkezésre a telepen különféle állattenyésztési gép: szeparátor tejzsírvizsgáló berendezés, külön böző automata önetetők. Nagj újdonság a nemrég érkezett 12 fejes, agregátorral működő juhnyíró gép. Ebből még nem vásárolt megyénk egyik termelőszövetkezete sem. Újdonságnak számít az RF—2 magyar gyártmányú rendfelszedő gép, amely nemcsak a renden lévő vagy a kombájn által tarlóra szórt szalmát szedi fel, hanem a bálát is. Ebből a gépből — bár még csak tavaly ősszel érkezett — már 20-at vásároltak megyénk termelőszövetkezetei. Az összecsukható és a közúton ezért köny- nyen vontatható NDK gyártmányú vetőgép is újdonságnak számít, annak ellenére, hogy már mintegy 40-et vásároltak belőle a tavaszi vetésre készülő termelő- szövetkezetek. Az eddig nagyon keresett sor- művelő gépekből és kultivátorok- ból is rengeteg van raktáron Többek között az eddig hiánycikknek számított és nagyon keresett szovjet szántóföldi kultivá- torból 110 vár vevőre. A hideglevegős szénaszárítóból is kevés volt tavaly, most 40-et tárolnak. Egyébként az elmúlt év utolsó heteiben, napjaiban hatalmas hajrá volt az AGROKER-nél. Naponta 3—4 millió forint értékű gépet s különféle felszerelést szállítottak el a termelőszövetkezetek az év más időszakának napi 1 millió forintnyi forgalmával szemben. kőolajvezeték kőolaj importunkAz RS—09-es traktorra is kapható szélvédő az AGROKER-nél. Kovács József