Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-30 / 25. szám
1965. január 30. 6 Szombat Kétszázötvenhat tűzeset — I millió 70 ezer forintos kár Elkerülhetők a téli hónapok tűzesetei Ilyenkor télen — még ha egye- dúlnak más hibák is: Telekgerenlőre nincs is kimondottan ziman- kós, téli időjárás — valamivel kevesebb hír jelenik meg a lapokban a tűz pusztításairól, kevesebb szó esik arról, hogy kisebb, vagy nagyobb értékű társadalmi és magántulajdon vált a lángok martalékává. Ebben az időben kétségtelenül csökken — bár nem sokkal — a tűzesetek száma, de azért nem hasztalan szólni azokról az okokról, amelyek miatt elsősorban a téli hónapokban keletkezik tűz. Vajon mik ezek az okok, és milyen az arányuk az összes többihez képest? A kérdésre a Békés megyei Tűzrendészet! Osztályparancsnok- ségon kaptunk választ. Eszerint az elmúlt évben megyénkben az előző évinél 45-tel több esetben, összesen 256-szor pusztított a tűz. Jelenleg a lakóházakban keletkezett tűzesetek a leggyakoribbak. Ezek száma az 1963. évi 150-ről tavaly 185-re növekedett. Az elmúlt évi 256 tűzesetből származó összes kár értéke meghaladta az 1 millió 70 ezer forintot, pedig a számítások igazolják, hogy a keletkezett tűzesetek 90 százaléka megelőzhető lett volna, ha... Ha nem fekszik dohányozva ágyba Lökösházán, Orosházán és Kardoskúton egy-egy ember, cikkor nem követelt volna három halálos áldozatot tavaly a tűz és a füst. Szomorú ez a statisztika, s már ez év első hónapjában is emberéletet követeltek a lángok. Több ember hajlamos egy kicsit arra, hogy hanyagul, figyelmen kívül hagyja a tűzrendészed szabályokat, szinte hihetetlennek tartja, hogy az ő portáján is tűz üssön ki. E téli hónapokban például igen sokszor keletkezett tűzkár helytelen, szabálytalan húsfüstölés következtében. Mik azok a húsfüstölés során elkövetett jellegzetes szabálytalanságok, amelyek több ezer forint érték pusztulásához vezettek már? Békésen az egyik házban gyenge zsineggel kötözték fel a füstölnivalót. A zsineg elszakadt, s mivel előzőleg nem szereltek oda leesést megakadályozó rácsot, a hús beleesett a parázsba, olvadt, a lángok mind magasabbra csaptak, és csaknem ezer forint érték égett eL Súlyosbítja az említett hibát, ha a füstölő nem különálló épület vagy ha nincs éghetetlen anyaggal elválasztva a többitől, mert ebben az esetben még tovább terjedhet a tűz. Fontos szabály az is, hogy nem szabad felügyelet, ellenőrzés nélkül hagyni a füstölőt. A fűtési idényben gyakoriak az építési hibák miatt keletkező tüzek. Például, ha a kéménybe beépítették a tetőszerkezet fából készült elemeit, akkor abból köny- nyen tűzkár származik. Előfordáson egy padlástéri kéménytisztító ajtót odatámasztott téglával helyettesítettek, ami természetesen nem zárt jól, s ráadásul körülötte kukoricacsutkát tároltak. Szerencsére „csak” 3760 forint kár keletkezett, mert hamar észrevették a tüzet. Viszont nagyon köny- nyen leéghetett volna az egész ház. A tűzkár-statisztika szerint a tüzelőberendezésekhez gyakran túlságosan közel helyeznek el éghető anyagokat, pedig sok bajt megelőzne, ha betartanák az előírt legalább egyméteres távolságot. Békéscsabán egy helyen a kályhához szárítani tett ruhanemű kapott lángra, míg Orosházán paplan, amit ágyazás közben 20—25 centiméterre helyeztek el a kályhától. Az eddigi tapasztalatok szerint a gyermekjátékból keletkezett tűzesetek „szezonja” a meleg évszakokra esett. Most azonban ezekben a hónapokban is viszonylag sűrűn előfordulnak. Gyulán karácsony után a gyerekek csillagszóróval játszottak, s az égő gyufát eldobták, Dévaványán pedig egy négyéves gyerek okozott tüzet. A gyermekjátékból keletkező tűzkárok megelőzése érdekében minden szülő részére hasznos tanács az, hogy olyan helyen tartsák a tűzgyújtó eszközöket, ahol kisfiúk vagy kislányuk nem fér hozzá. Az említett hibák, mulasztások miatt keletkezik ebben az időben a legtöbb tűzeset. Elsősorban tehát ezekre kell ügyelni, de nem szabad elfeledkezni a mostani hónapokban ritkábban pusztító, más jellegű tűzesetekről sem, amik túlnyomó többsége szintén elkerülhető gondossággal, figyelemmel, lelkiismeretességgel, a tűz- rendészeti előírások megtartásával. V. L Napközis konyhák 1 • • r * r • higiéniája Falusi és városi napközis konyhákat tekintettünk meg azzal a céllal, hogy megnézzük, vajon azok a helyek, ahol az óvodások, kisiskolások uzsonnáit, ebédjeit készítik, főzik, megfelelnek-e a tisztaság követelményeinek; s azok, akik készítik az ételeket, törődnek-e kellően azzal, hogy a gyermekek elé kerülő ételek valóban legféltettebb kincseink egészségére váljanak. Gyoma: tiszta abrosz — dupla teríték A gyomai 2. számú általános iskolában működő napközis konyha az egész község óvodában vagy iskolában étkező gyermekei számára főz. Éppen az első transzport, az alsó tagozatosok csoportja ebédelt, mikor beléptünk. Á felügyelő nevelők törődnek azzal, hogy minden gyermek kezet mosson, tiszta kézzel üljön asztalhoz. Tiszták az abroszok, a dupla teríték tányérai, fényesek az evőeszközök. Jólesett észrevenni az asztalra elhelyezett szalvétatartót megfelelő mennyiségű szalvétával, s azt is, hogy minden gyermek előtt fényesre törölt pohár áll. Tiszták a törülközők is. Azonban az már nem tetszett, hogy a törülközőtartón végighúzott ujjhegy bizony fekete lett a portól. A konyhában a szakácsok fehér köpenye, fehér kendője kifogástalan tiszta. A tágas konyhában igen kényelmesen elférnek a dolgozók. Külön öröm volt látni azt is, hogy a csapból mind az alkalmazottak, mind pedig a gyermekek kézmosásához meleg víz folyik. Ez rendben is van. Mint ahogy rendben vannak az egészségügyi könyvek is. Az viszont Export és világhírnév A Hazafias Népfront, a III és a televízió közös szervezésien politikai, társadalomtudományi és ismeretferjeszlő előadássorozat kezdődik Kísérletképpen 4 közérdekű témából álló előadássorozat televíziós közvetítésére kerül sor tavasszal Napirenden címmel. Célja a dolgozók különböző rétegeihez közelhozni, velük népszerű formában megismertetni az ország életében, a szocializmus építésében döntő jelentőséggel bíró politikai és gazdasági feladatokat, eseményeket. A Napirenden-sorozat első téA Várpalotai Szénbányászati Tröszt FÉRFI MUNKAERŐT VESZ FEL 13—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. 6, Kedvezményes munkásszállást és napi , háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 q ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régebbi tanácsi igazolás és katonakönyv* Jelentkezni lehet folyamatosan a Várpalotai Szénbányászati Tröszt munkaügyi osztályán. 27 máját január 31-én közvetíti a televízió. Bognár József egyetemi tanár Export és világhírnév című előadásában a külkereskedelem helyzetéről, annak a népgazdaságban betöltött fontos szerepéről, az exportcélokat szolgáló .termelésnek a nemzeti jövedelem alakulására való kihatásáról beszél. A következő hónapban Csikós Nagy Béla, az Árhivatal elnöke Nyolc óra a többi tizenhatért című előadásában a termelés és fogyasztás közös problémáira világít rá. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront főtitkára Számvetés tavasz előtt című téma alapján az elmúlt esztendőben végzett munkáról, annak tapasztalatairól számol be a képernyők előtt ülő tízezreknek. A Napirenden-sorozat utolsó tavaszi televíziós előadását Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartja Ki meddig lát? címmel. Ez alkalommal a népgazdasági szemlélet kérdései kerülnek megvitatásra. Az első négy előadást a népfront és a TIT közvéleménykutatásnak is szánja arra vonatkozóan, hogy a televíziónézők folytatásként milyen további közérdekű témákról szeretnének a tv-ben hallani. —hr—> egyáltalán nem tetszett, hogy a különben tiszta, rendes raktárban a nagy halom tepertő fedetlenül várt további sorsára egy lábosban. Az élelmezésvezető elmondotta, hogy romlandó árut, friss húsokat nem tárolnak, nincs hozzá megfelelő hűtőberendezés. Közvetlen a feldolgozás előtt hozzák el a hentestől. Endrőd: rend, tisztaság Ha már a raktárakról beszélünk, csak a legszebb dicséret hangján nyilatkozhatunk az end- rődi napközis konyha raktáráról. Dávid Vincéné élelmezésvezető olyan példás rendet és tisztaságot tart itt, hogy bizony tízszer is letöröltük cipőnket, mire bemerészkedtünk. A gyúródeszka-tisztaságúra súrolt padlón rajzszeggel odaerősített hófehér papírlapok még csak növelték a tisztaságérzetet. Legutóbb dr. Szentkereszti László orvos ellenőrizte a tisztaságot, s január 15-i bejegyzése azt bizonyítja, nem talált kifogást, higiénia elleni vétséget. A gondosan őrzött egészségügyi könyvecskék celofánnal csomagolt, gumi- szalaggal átkötött formában azt árulták él, hogy gazdáik szeretik a rendet, a tisztaságot. Kérésünkre a gondosan elzárt ételmintát is megmutatta Dávidné. Sajnos azonban, a tárgyi feltételek nem olyan kifogástalanok, mint amilyen tisztán és rendesen bánnak a szakácsok a nyersanyaggal s a készétellel. A gyermekek számára nincsen folyóvíz, lavórban mosnak kezet, s nagyon panaszkodnak az alkalmazottak, hogy az ő tisztálkodási lehetőségükért többet lehetne tenni azzal, hogy mielőbb bevezetik a vizet. Megnéztük a WC tisztaságát is. Tiszták. Látszik, gyakran súrolják, takarítják a gyermekekét is, az alkalmazottakét is. Békéscsaba: saját törülköző, saját pohár Békéscsabán a Vilim utcai napközis óvoda nem rendelkezik konyhával. A központi konyhából kapják a kisóvodások a tízórait, ebédet, uzsonnát. Nagyon tetszett a belépéskor az a szembeötlő házirend, amely a szülőket figyelmezteti, hogy az óvodába tisztán, gondozottan, zsebkendővel ellátva küldjék el gyermekeiket. Éppen kézmosáshoz álltak sorban a kiscsoportosok, s két óvó néni ellenőrizte azt, hogy alaposan megtisztítsa mindenki a kezét. Szép az is, hogy külön jellel ellátott saját törülközővel törülközhetnek, s mindenki a saját poharával étkezés után köteles szájöblítést is végezni. A mosdóval egy helyiségben vannak a kis gyermek WC-ék. Tisztaságukat bizonyítja az, hogy teljesen szagtalanok és a gyermekeknek dolguk végeztével természetesen szintén kezet kell mosni. Nem ilyen szerencsés a helyzet azonban a békéscsabai 2. sz. általános iskolában. Mint általában a többi iskolákban, itt sincs megfelelő helyiség az ételelosztáshoz, nincs meleg víz a mosogatáshoz, s az iskola 160 étkezőjének tanteremben kell elfogyasztani az ebédjét, ahol bizony a higiénia csorbát szenved, hiszen étkezés előtt nem tudnak kitakarítani, a levegő elhasznált, és a hevenyészett terítés sem tudja biztosítani azt a környezetet, amit egy ebédlőnek biztosítania kellene. A szegényes mosogatási felszerelés, s az, hogy a lefolyó gyakran eldugul, sok fertőző betegségnek lehet a fészke. Központi konyha: szűk, kis mosdó — rossz kifolyó A központi konyha, pontos nevén a Békéscsabai Alsófokú Művelődési Intézmények Központi Konyhája, 2350 gyermek számára készít naponta tízórait, ebédet, uzsonnát. Ez az intézmény roppant egészségtelen körülmények között kénytelen hivatását betölteni. A konyha kicsi, ötven alkalmazott próbálja a munkát maradéktalanul elvégezni, s ebből adódik az is, hogy bár mindent megtesznek, az egészségügyi követelményeknek mégsem tudnak maradéktalanul eleget tenni. A lefolyók rosszak. Szűk kapacitásúak. Hiszen maga a konyha 500 személy ellátására készült A lefolyók pedig arra, hogy naponta ezer liter vizet fogadjanak be. S most előfordul esetenként, hogy 7 —8 ezer liter vizet is el kell nyelniük. Emlékezetes még az a tífusz- járvány, amelyik 3—4 évvel ezelőtt pont ennek a konyhának a rossz lefolyói miatt ütött ki, s az az összeg, amit az egész város beoltására költöttek —■ a szennyvíz helyett „folyt” el. Az iskola igazgatójának igaza van, amikor azt mondja: —- Tudomásul kellene már venniük a felsőbb szerveknek, hogy ezt a konyhát kinőttük, mint kamasz a kabátot. — Szomorú az az állapot is, amely az előkészítőben uralkodik: a földes áru és a húsáru egy helyre kerül tisztításra, feldarabolásra, ami teljesen szabálytalan. A KÖJÁL hozott egy határozatot, hogy 1965. december 31-ig szüntessék meg ezt, a gyermekek és az egész város lakosságát veszélyeztető, tarthatatlan körülmények között dolgozó konyhát Az élelmezésivezető elmondta, hogy 5 milliós beruházással tervbe vették egy modem, a higiénia minden követelményének megfelelő konyha építését. Hát ehhez sürgősen hozzá kellene fogni! Mert baj van a központi konyha tisztálkodási lehetőségeivel i6. Az ötven konyhai alkalmazott rendelkezésére élló, fürdőnek csúfolt kis mosdó egy akkora boy léméi, amely kis jóindulattal is legfeljebb, ha 8—10 személy részére képes csak vizet melegíteni, kevés ötven embernek. Gyakran hangoztatjuk gyermekeinkkel kapcsolatban a „féltett kincsünk” elnevezést. Igen, féltjük gyermekeinket, s követeljük, hogy a napközis konyhák felettes szervei, a konyhavezetők, s a szakácsok vigyázzanak gyermekeink egészségére úgy, hogy a higiénia szigorú szem előtt tartásával megfelelő tárgyi feltételeket teremtsenek a konyháknak; úgy, hogy a konyhai dolgozók tisztán bánjanak az étellel, hogy az valóban a kicsinyek egészségére váljék. Ternyák Ferenc
