Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-29 / 24. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1985. JANUÄR 29., PÉNTEK Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Közgazdasági kórdesskről ~■ rövid©n | A rádió jócő heti műsora | Egy délelőtt az igazgató irodájában Az életszínvonal megalapozása Megnyílt a KGST 19. ülésszaka A népgazdasági tervből ismeretes, hogy az életszínvonalban az idén nem várhatunk nagyobb emelkedést. Ha egyben és másban el is maradtunk az utóbbi esztendőkben, az életszínvonalnál egy évvel korábban teljesítettük a tervidőszak célkitűzését. A reáljövedelmek ugyanis i elérik, sőt kissé meg is haladják azt a szintet, amelyet az ötéves terv 1965- re eredetileg előírt. Mindebből természetesen nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogyha ebben a tekintetben ilyen jól állunk, akkor most már semmiféle nagyobb erőfeszítésre nincs szükség De mennyire, hogy van, még akkor is, ha a népgazdasági terv az idén az életszínvonalban a stabilizálást hangsúlyozza. Nagyon igaz az a szólásmondás, hegy könnyebb valamit elérni, mint megtartani. Az életszínvonal stabilizálásához olyan feltételek megteremtése szükséges, amelyekkel e feladat teljesíthető. És ebben az első hely a termelőmunkát illeti meg, hiszen, ahogy dolgozunk, úgy élünk. Nem mindegy tehát, hogyan dolgozunk. Amint a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén értékelték, összességében egészségesen fejlődött tavaly a megye ipari termelése és ezt bizonyítja az is, hogy 18,2 százalékkal haladta meg az 1963. évit. Mindemellett azonban néhány olyan szépséghiba is fellelhető, aminek tapasztalatai már az idei év elején sokkalta elmélyültebb elemzést és határozottabb intézkedéseket igényelnek a vállalatok és üzemek gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetőitől. Az életszínvonal nem független a termeléstől, hiszen köznyelven szólva: csak azt oszthatjuk el, amit meg is termelünk. Nem mindegy azonban, hogy a termelés növelésében milyen arány alakul ki és érvényesül. Akkor dolgozunk eredményesen, ha az arány a mun. katermelékenysóg emelkedésének javára billen. Ez a gazdaságos, ez a követendő út, ez az első forrása az életszín vonal fejlesztésének. A megye ipari termelésének múlt évi előzetes adataiból az tűnik ki, hogy az idén bizony lesz mát pótolni. A kétharmad-egyhar. mad aránytól még eléggé messze járunk. A többtermelésnek ugyanis mindössze 38 százaléka eredt a termelékenység emelkedéséből, 62 százaléka viszont a létszámnövekedésből. Az arány tehát csaknem fordított, s jóval az országos alatt van. A termelés növekedése az állami iparban országosan 55 százalékban a munkatermelékenység emelkedéséből fakadt. Az idei népgazdasági terv pedig azt írja elő, hogy országos átlagban az ipari termelés tervben előirányzott növekedése több mint 70 százalékának a termelékenység emelkedéséből kell származnia. Ebben az összefüggésben látszik csak igazán, mekkora lemaradást kell pótolni és a munkatermelékenység emelésében a megye iparában mi. lyen tartalékok vannak. Persze, a 70 százalékos arány megközelítése sok erőfeszítést igényel. Nem kevésbé megkívánja a tavalyi tapasztalatokból való okulást, az olyan gyakorlatot, közhangulatot, amely jobban segíti a termelékenység növelésére vonatkozó határozatok végrehajtását. A párt- bizottsági ülésen tárgyalt jelentésben sok olyan példát találni, amelyek gondolkodóba ejthetnek bennünket. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál a termelési előirányzatot 1 százalékkal túlteljesítették. Ennek ára azonban jelentős mennyiségű túlóra-felhasználás, valamint mintegy 8 százalékkal több munkás foglalkoztatása volt. A Békéscsabai Konzervgyárban a tervszerűt, len létszámgazdálkodás következménye is, hogy a terv 70 százalékos teljesítéséhez 94 százalékos munkáslétszámot vettek igénybe. Prága Csütörtökön délelőtt Prágában ünnepélyes külsőségek között megnyílt a KGST 19. ülésszaka. Az ülésszakon a nyolc tagállam kormányküldöttségén kívül jelen van a KGST különböző szerveinek munkájában tevékenyen részt vevő Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormány- küldöttsége Jozse Brilej miniszter, a Külföldi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága elnökének vezetésével. Megfigyelőként képviselteti magát a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kubai Köztársaság. A 19. ülésszak napirendjén a következő főbb témák szerepelnek: a végrehajtó bizottság beszámolója a tanácsnak a 18. és 19. ülésszak közötti tevékenységéről; Jugoszlávia részvétele a KGST különböző szerveinek munkájában; a 20. ülésszak előkészítése és időpontjának meghatározása A tanácskozást a vendéglátó csehszlovák kormány nevében Otakar Simunek miniszterelnök- helyettes nyitotta meg. „A KGST 19. ülésszaka olyan időpontban kezdi meg munkáját, amikor a tagállamok egyeztetik az 1970-ig szóló távlati terveiket. Ezek a tervek számottevő hozzájárulást jelentenek a kölcsönös együttműködés bővítéséhez. Az élet bebizonyítja közös erőfeszítéseink helyességét, s azoknak az eszméknek teljes realitását, amelyeken a KGST-ben egyesült államok gazdasági együttműködése alapszik. A békés együttélés elveinek megszilárdulása, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti gazdasági kapcsolatok fejlődése alkotja a KGST-államok politikájának egyik alapját. Mindez elősegíti a békéért folyó harc fokozását, a nemzetközi politikai feszültség enyhítését. Természetesen kénytelenek vagyunk tekintetbe venni az imperialista erők agresszív terveinek veszélyét, ami abban is kifejezésre jut, hogy több nyílt és lappangó háborús tűzfészek van Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában és Európában is. Erre a veszedelemre hívta fel a figyelmet a minap a Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testület«, amely ismét megmutatta országai egységét, felvázolta a világproblémák konstruktív megoldásának útjait — mondotta Simunek. Otakar Simunek ezután méltatta a szocialista országok által létesített nemzetközi gazdasági szervek, így a KGST beruházási bankja, az INTERMETALL, a Közös Vagonpark stb. jelentőségét Beszédében aláhúzta a tudományos-műszaki együttműködés fontosságát. A csehszlovák miniszterelnök- helyettes megnyitó szavai után a KGST 19. ülésszaka megkezdte az egyes napirendi pontok megvitatását (MTI) 1961-Iien a tervezettnél 372 vagonnal több cukrot gyártottak Országosan a legjobb eredményt elért gyárak közé került a Sarkadi Cukorgyár véget ér, majd a biztonsági tartalék feldolgozására kerül sor. Február első napjaiban befejeződik a gyártás. A feldolgozott répa mennyisége hasonló a tavalyihoz, a cukortartalma azonban csaknem egy százalékkal alacsonyabb. Az elkészült cukor 85 százaléka exportképes, amiből több mint 700 vagont szállítottak el, főként Jugoszláviába és néhány nyugati országba is. A kiemelkedő eredmény eléréséhez hozzásegítette a gyár kollektíváját a múlt óv novemberében üzembe helyezett pakura- tüzelésű, magasnyomású BW-ka- zán, ami teljesen kiküszöbölte az előző évek időszakonkénti gőzhiányát. Több újítás, ésszerűsítés is történt, amelyek a termelékenység növelését tették lehetővé. Ugyancsak tavaly ősszel készült el az új, 200 személyes fürdő, öltöző és egy felújított épület, amelyben a gyár nyolc dolgozója kapott lakást. Az éves karbantartás, amelynek a terve már elkészült, február első napjaiban kezdődik meg. (Ehhez azonban egyes megrendelt anyagok, mint például a szögvas, a lemezanyag stb. még hiányzanak.) Az idén előreláthatólag 3 vagy 4 nagy teljesítményű rakodógépet kap a gyár, amely a ré- paszállítást gyorsítja majd meg. A cukor-'-pa-termeltetésre a szerződéskötések a múlt év decemberében kezdődték. A gyár körzetében tervezett terület 20 ezer 200 hold, aminek 85 százaléka már biztosított és valószínűleg február közepéig befejeződik ez a munka is. Magától értetődő, hogy az ilyen létszámgazdálkodás semmiképpen nem eredményezhetett olyan ütemű termelékenység-növekedést, mint amilyet a párt- és kormányhatározatok már korábban is előírtak. A termelékenység növelését néhány üzemben más tényezők is hátrányosan befolyásolták. A tapasztalatok szerint nem egy üzemben és vállalatnál rendkívül nagy a teljesítmények szóródása, sok munkás 95 százalék alatt teljesíti normáját. Ennek oka, amint a jelentés megfogalmazza, a noun, kaf egyelem lazulására és a munkaintenzitás csökkentésére vezethető vissza. Ebben is van tehát bő. ven tartalék. Ez azonban nemcsak a munkásokon, hanem a vezetőkön is múlik. Gyakorta a gyenge üzem. és munkaszervezés a melegágya a munkafegyelem lazulásának. Az anyagra vagy más termelési feltételek megteremtésére várakozó munkások tétlenül töltik el idejüket. Az ilyen állásidő, termeléskiesés természetesen rontja a teljesí tményszázalékot. A munkások pedig ehelyett inkább dolgoznának, hiszen tudják, hogy csak így kereshetnek többet. Az életszínvonalban elért szint stabilizálása nem könnyű feladat. Megvalósulása a munka hatékonyságának növelésével érhető el. Biz a módja az életszínvonalban hosz- szú évek verejtékes munkájával élért eredmények megtartásának, megalapozásának. Podina Péter A Sarkadi Cukorgyár az 1964. ivi termelési tervét 199,5 százalékra teljesítette és így országosan a legjobb eredményt elért gyárak közé került. (Az ipar átlaga 106,4 százalék.) Éves szinten a '.ervezettnél 372 vagonnal több cukrot állítottak elő. Az idényben a napi (24 óra alatti) átlagteljesítmény az eddigi 198 vagon helyett 219,7 vagon, amit jó szervezéssel és a dolgozók, az évek során jód összeková- csolódott törzsgárda szorgalmas, odaadó munkájával ért el a gyár. A répa beszállítása hamarosan Ü \ egcsiszolők. (Képes riport a 4. oldabn.) Fotó: Kocziszky László
