Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-23 / 19. szám
Világ proletárjai a megyei pártbizottság Es,a megyei tanács lapja* 1965. JANUAR 23., SZOMBAT Ara 60 miér XX. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Pártszervezet a bankban | Minden perc drága | Honvágy | Apróságok f Ködös idő Atomsivatag helyett — békét Növeljük a gazdálkodás hatásfokát Ülést tartott a párt megyei bizottsága — Felszólalt Fehér Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság tagja Űj helyzet kialakulásaként jellemzi a Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé az Észak-atlanti Szövetség imperialista országainak a sokoldalú NATO-atomhaderő létrehozására irányuló terve után előállott helyzetet. E terv célja, hogy az agresszív nyugati tömbön belül atomfegyverhez juttassa a német militarizmust, amelynek éppen úgy, mint húszegynéhány évvel ezelőtt, faltörő kos szerepét szánják egy esetleges* szocializmust építő országokkal szembeni háborúban. A sokoldalú atomhaderő kiépítésének tervét az amerikai imperialisták dolgozták ki és céljuk véle, hogy rajta keresztül biztosítsák katonai és politikai vezetésüket Európában. Ez az egyeduralom azonban nem kedvez az angol uralkodó osztálynak, amely ezért a saját érdekeinek megfelelően szeretné létrehozni a közös atlanti atomhaderőt. Az imperialista érdekellentétek harmadik megjelenési formájaként a franciák De Gaulle-félé terVe szerepel á diplomáciai játékasztalokon, amely szerint az USA kizárásával európai unió jönne létre, természetesen a francia önálló atomhaderő alapján. Mindhárom tervnek közös vonása a nyugatnémet militarizmus •megnyerésére való törekvés. S mindhárom tervvel kapcsolatban a nyugatnémet imperialistákat egy vágy vezérli: akármilyen formában, de hozzájutni az atomfegyverhez; a NATO stratégiai központjának teljes jogú tagjává lenni, hogy majd a nyugatnémet revansizmus hatalmi törekvéseinek megvalósítására, a kialakult európai határok megváltoztatására, az NDK bekebelezésére, s az európai népek, nem utolsósorban a Szovjetunió biztonságának fenyegetésére használják fel atompotenciáljukat. A nyugati hatalmak veszedelmes játékát, a nemzetközi helyzet élezését jelentő manőverezéseit, sőt, konkrét agresszív tetteit Ázsiában, Afrikában és Kuba térségében egyenes következményként egészítik ki a NATO új stratégiai nukleáris haderejének megteremtésére irányuló tervek, amelyek ellen teljes határozottsággal léptek fel a Varsói Szerződés tagállamai. A közlemény, melyet a megbeszélés után nyilvánosságra hoztak, élesen leleplezi az imperializmus agresszív terveit, komoly hangon figyelmeztet annak következményeire, s kijelenti, hogy amennyiben e tervek megvalósulnak, Európa békéje és biztonsága érdekében a Varsói Szerződés tagállamai is kénytelenek lesznek megtenni. a szükséges védelmi intézkedéseket. Ugyanakkor megismétli a közlemény azokat a konstruktív javaslatokat, amelyek révén megóvható a népek biztonsága, fenntartható a béke. Korunkra a béke erőinek állandó növekedése a jellemző. Világszerte hódítanak a békés egymás mellett élés eszméi, melyek sport-, kulturális és kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatokban öltenek testet. Ár ellen úszik, aki ezzel szembehelyezkedik. A bonni politikusokat, de az amerikaiakat is az elmúlt hónapokban mór többször megcsapta ez az áradat. Még egymással is volt emiatt vitájuk. Az amerikai kormány ugyanis a bonni felszólítás ellenére sem gördített akadályt azon tárgyalások elé, melyeket amerikai cégek egy műszál-szabadalom ügyében az N DK-val folytatnak. Számos NATO-ország — elsősorban Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia — az embargó-politika ellenére, jóval nagyobb területet igényelt az idei lipcsei nemzetközi vásárra, mint az előző években. Franciaország a nemrég aláírt megállapodás értelmében idén mintegy 80 százalékkal növeli, kereskedelmi forgalmát az NDK-val. Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország a nyugatnémet „tilalom” dacára is élénk kereskedelmi kapcsolatot folytat az NDK-val és a többi szocialista országgal. Ez a normális kapcsolatok rendje, és az ilyen kapcsolatoknak a további fejlesztését javasolták a Varsói Szerződés tagállamai az agresszív tömbök kialakításával szemben. Ehhez azonban elsősorban az európai békét kell biztosítani, amelyet fenyeget a NATO sokoldalú atomhaderejének létrehozására irányuló terv. Mit javasolnak ezzel szemben a szocialista országok? Megnemtámadási szerződés kötését a két. katonai tömb között. A Rapacki-terv elfogadását atommentes övezetek létrehozásáról Európában és másutt. Európai értekezlet összehívását ,az USA és a, Szovjetunió részvételével, amelyen megvitatnák kontinensünk biztonsága megóvásának teendőit. A Gomulka-terv elfogadását, mely befagyasztaná a meglévő, nukleáris potenciált. A kínai javaslat megvalósítását, hogy hívják össze a világ kormányfőinek értekezletét és azon vitassák meg az atom- és hidrogénfegyverek teljes betiltását és megsemmisítését, ennek első lépéseként pedig a meglévő atomfegyverek alkalmazásának betiltását. Sem a nyugatnémet, sem az amerikai, sem a szocialista országok dolgozói nem akarják, hogy hazájuk atómsivátaggá váljon. A világ népei békét akarnak, és ezt az akaratukat fogalmazta meg a Varsói Szerződés tagállamainak közleménye. Ez a - hatalmas akaratáradat pedig képes arra, hogy elfojtson minden tűzzel játszó sötét erőt. Varga Dezső A párt megyei bizottsága 1965. január 22-én kibővített ülést tartott, melyen megvitatta a Központi Bizottság 1964 decemberi határozatából adódó 1965. évi feladatokat Békés megye ipari és mezőgazdasági üzemeire vonatkozóan. Megállapította, hogy az ipari, a mezőgazdasági termelés a megyében is fejlődött a második ötéves terv négy évében. Az új beruházások következtében új iparágak alakultak; az élelmiszer- iparon, a kőolajiparon kívül jelentősen fejlődött a kötszövőipar és a nyomdaipar is. A beruházások növekedése elősegítette az építő, és építőanyagipar fejlődését is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése elősegítette az élelmiszeripar egyes ágainak, nevezetesen a baromfiiparnak ugrásszerű növekedését. Az ipari termelés 1964-ben 18,2 százalékkal magasabb az 1963. évinél, a mezőgazdaság össztermelésének növekedése az ötéves terv négy esztendejében 8,6 százalékos volt. A kenyérgabona termésátlaga 1964-ben 12,2 mázsa volt ka- tasztralis holdanként, 2,1 mázsával több, mint 1963-ban. Az elért eredményekből fakad, hogy nőtt a lakosság keresete, illetve jövedelme, amit többek közt az mutat, hogy a kiskereskedelmi forgalom az ötéves terv négy esztendeje alatt 10 milliárd 837 millió forint volt. Ugyanakkor megállapította a párt megyei bizottsága, hogy bizonyos kedvezőtlen jelenségek is találhatók a gazdasági életben. Szocialista iparunk nem tartotta be a gazdaságos termelés elveit, nem kielégítő például a termelékenység alakulása, 1963-hoz képest csak 10 százalékkal nőtt, amely nincs arányban a termelés növekedésével. A negatívumok oka többek közt, hogy sok esetben hiányzik a helyi kezdeményezés, a központi irányelveket sablonosán alkalmazzák. Ezért előfordul, hogy a szükségleteket, igényeket nem mindig veszik figyelembe. Például a kereskedelemben 13 millió forint értékű divatja múlt áru hever. A mezőgazdaságban is a jó eredmények mellett megtalálhatók a hibák. A növényi kultúrák termése a kenyérgabona és a kukorica kivételével elmaradt a kívánalmaktól. ' Az 1965. évi tervfeladatokra vonatkozóan a pártbizottság hangsúlyozta, hogy a gazdasági egységek a negyedéves mérlegek alapján ellenőrizzék rendszeresen a termelékenység, a termelési költségek, a létszám, a bérgazdálkodás és a készletek alakulását. A mezőgazdasági üzemekben törekedjenek a lehetőségek legjobb kihasználására, növeljék termésátlagaikat. Gondoskodni kell, hogy az öntözőtelepeket, berendezéseket a célnak megfelelően hasznosítsák. Továbbá a mezőgazdasági gépek jobb kihasználását szükséges biztosítani, jobban össze kell hangolni a betakarító és a szállítóeszközök munkáját. Nagy gondot szükséges fordítani a zöldségfélék termelésére, és jó szervező munkával meg kell előzni a betakarításnál tapasztalt minőségromlást; meg kell szüntetni az átvételnél előforduló minősítési és szárítási hibákat. Mindennek célja a gazdálkodás hatásfokának növelése, erősítés*, áz ötéves terv sikeres befejezése, és jó előkészítése a harmadik ötéves terv első esztendejének. A pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt Fehér Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Hangsúlyozta, hogy a második ötéves terv első négy esztendeje a népgazdaság fejlődésének állapotát mutatja, ez a fejlődés azonban nem egyenletes, és lassúbb a vártnál. A nemzeti jövedelem 23 százalév. Ital nőtt. ÍNehány iparágban sikerült elérni, hogy a termelés emeiKc- . désének kétharmada a termelékenységből ered; általában is nőtt a korábbi évekhez képest, azonban nem' megfelelően. Legfontosabb, hogy 1965-ben növeljük a termelékenységet, • csökkentsük a költségeket. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az iparban 10 százalékkal kellett volna csökkenteni a költségsziritét és csak 5 százalékos csökkentést értek el. Majd arról szólt, hogy bizonyos gyártmányok korszerűtlenek, továbbá előfordul, hogy a korszerű gyártmány összeszerelése nem kielégítő. Az szükséges, hogy az igényeknek megfelelően termeljenek, ne a raktárkészleteket növeljék, mert ez befagyassza a nemzeti jövedelmet. A nemzeti jövedelem növelésének útja a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése. Külön felhívta a figyelmet a normák rendszeres karbantartására, hiszen országosan üzemek korszerűsítésére 60 milliárd forintot fordított az állam. Á mezőgazdasággal kapcsolatban szóvá tette többek közt, hogy növelni szükséges a takarmánybázist, tovább kell növelni a kukorica terméshozamát, melyből eddig jó eredményt értek el Békés megyében. Ezt azért sikerült elérni, mert olyan anyagi ösztönzőket alkalmaznak a megyében a kapásoknál, melyek a többtermés elérésére serkentik az embereket. Ez nagy sikere a vezetésnek. A takarmány gazdaságos felhasználásénak kulcsa pedig az, hogy egy kilogramm hús termelésére minél kevesebbet fordítsanak. Továbbá hangsúlyozta, hogy szükséges meggyorsítani a hizlalás forgási sebességét. Ezután a határozott, erélyes vezetéséről beszélt. Tartsanak rendet, fegyelmet, amely nem ellentétes a szocialista demokratizmussal, hiszen a termelési fegyelmet mindenkinek be kell tartani. A termelési folyamaton kívüi tanácskozzék meg a dolgozókkal a feladatokat, ahol kifejtik véleményüket. Erre is, arra is szükség van, hiszen a kettő összefügg, egyik sem nélkülözhető, csak a kettő együttes érvényesítésével tudják megoldani a gazdasági egységek feladataikat, melyek megoldását a pártszervezetek, a szakszervezetek, minden tömegszervezet teljes erejével támogasson. Az ülésen felszólalt Klaukó Mátyás elvtárs is, a párt megyei bizottságának első titkára, aki többek közt arról szólt, hogy sokan vannak, akik látják eredményeinket és a fogyatékosságokat is, s ezért türelmetlenek a közönnyel szemben, mely gátolja a hibák gyorsabb megszüntetését. Ugyanakkor vannak, akik csak másokban keresik a fogyatékosságokat, s a meglévő hibákat felnagyítják, nem veszik észre az eredményeket. Ezek az emberek még nem ismerik eléggé a párt- határozatot, nem ismerik azokat az intézkedéseket, melyeket éppen az eredmények megóvásáért, a hibák megszüntetéséért hoztak a különböző szervek. Vannak olyanok is, akik örülnek egyes gazdasági hibáinknak, felelőtlenül fecsegnek, mellyel lényegében elterelik a gazdasági feladatok megoldásáról a figyelmet. Az emberek mércéje ma az: ki mit tesz a maga munkakörében, a maga munkahelyén, milyen fegyelmezetten dolgozik. A vitában tizenketten szólaltak fel, majd a pártbizottság megfelelő határozatokat hozott, s Klaukó Mátyás elvtárs zárszava után befej ezte.. tanácskozásé t. (Cserei)
