Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-22 / 18. szám
1965. január 22. 3 Péntek Ahol Békést megye földjeit elemzik... A régi parasztember leginkább azt tudja földjéről, hogy az szik, kötött, hordott vagy homokos. A gazdálkodás sok éves,' keserves tapasztalata viszont arra tanította meg, hol díszük legjobban a kapás, hol a kalászos. Egy ember, öltőt töltött ei pár holdas birtokán, de mégsem ismerte meg szeszélyes kenyéradóját, a földet. Az ember megyénkben most ismerkedik igazán az ezerholdas táblák természetével, rejtett képességeivel. Elsősorban az állami gazdaságok agronómusai, mezőgazdászai igényelték a felügyeletük alá tartozó ezer holdak alapos kémiai elemzését, hogy a tapasztalatokkal gazdagodva tovább növelhessék a termésátlagokat, eredményesen pótolják az elhasznált talajerőt. A Békés—Csongrád megyei Aljami Gazdaságok vásárhelyi laboratóriumában veszik részletes elemzés alá a Békés megye állami gazdaságaiból beküldött talajmintákat és készítenek a gazdálkodás minden ágához tanácsot adó genetikai térképet. A megye 15 állami gazdasága közül az elmúlt esztendőben a felsőnyomási, a hidasháti, a szőiősi és a Körösi állami birtokok talajtani vizsgálatát fejezték be és küldték meg részükre a földtani térképet. Általában 20 holdanként, többnyire kétméteres mélységig vettek talajmintát és minden beküldött talajból 15— 13-féifi vizsgálatot végeztek. Kémiai, fizikai úton, lombikokban lángfotóméter segítségével megállapították a szikes, sós részek elhelyezkedését, a művelhető mélységet, a szerves- és műtrágya-szükségletet, a talaj vízáteresztő képességét, kalcium-, kálium-, nátrium- tartalmát, amelyeknek ismerete egyformán szükséges gyümölcsű, aök telepítéséhez, az öntözéses gazdálkodáshoz vagy éppen a mű. trágya megválasztásához. A nyár jelenti a külső laboratóriumi munka fő idényét. Mintavevők járják a különböző gazdaságok területeit és a vizsgálandó határrészről összegyűjtik a különböző szelvények talajait. Az elmúlt évben a Feisőnyomási Állami Gazdaság területéből 12 ezer hold, a hddashátiból 6, a szőlősiből szintén 6 ezer, míg a Körösi Állami Gazdaság területéből 12 ezer hold talajviszonyait vizsgálták meg. Legutóbb, december végén, a Körösi Állami Gazdaságnak küldték el a talajtani térképet. Több ezer minta érkezett be a töviskesd, a halaspusztai és a Vi- zesfási Állami Gazdaságból is. Eddig Töviskesnői 10 ezer, Halas- pusztáról 5 és Vizesfásról 8 ezer talajminta jött be, ami az utóbbi állami gazdaság esetében csak 5 ezer hold talajvizsgálataihoz elég. Vizesfáson viszont összesen 7 ezer holdnyi területről készítik el a ge_ netdkai térképet és így a tavasz folyamán tovább folytatják a mintavételt. Balázs La jos, a Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok laboratóriumának a vezetője arról tájékoztatta tudósítónkat, hogy ezekben a napokban teljes ütemmel folytatják a Békés megyei állami gazdaságok részére a laboratóriumi elemzéseket. A minta útja a tárolópolcokra vezet, majd szárítják, finom porrá megőrük, s így kerül a laboráns keze alá. öt vegyész és mezőgazdasági mérnök, hat technikus, hét laboráns elemzi a földek tulajdonságait. Az egyenként százgrammos földmennyiséget dörzscsészókbe öntik, s vízzel vegyítve vizsgálják, milyen a talaj kötöttségi foka. A sótartalmat körszámlapos műszer áramkörével mérik. Némelyik talajnál csak 0,02, a másiknál 0,08 századot is elér a sótartalom. A szomszéd munkaasztalnál hosszú mérőcsövekbe öntik a porrá darált földet, itt a talaj vízfelvevő képességét vizsgálják. A homokkal megtöltött üvegcsőben 5 óra alaitt 30—15 centit is emelkedik a nedvesség. Az agyagnál viszont csak 0,10 centit. S így haladnak sorba minden vizsgálattal. Békés megyében 1966-ban fejeződik be az állami gazdaságok talaj térképének elkészítése és a nagyarányú vegyeűemzés során 160 ezer hold talajmintáját vizsgálják meg. (tóth) rendben tartott, fekete, nagy bajusza, aztán mert rózsás, aranycsíkos, ezüsikoekás tapétadarabokat adott nekem a cukrosdoboz- ból készült, magam csinálta bábszínházaim díszletedhez, de elsősorban édes vidám füttyéért. Vékony, ezüst hangon is tudott, mint a nagy művészeit a hegedűvel, de táncoltatta is a füttyét, ugráltatta, úgy, hogy nevetni kellett a hangok ugrabugráiásán; a fütty nefci- eredit, felszökött a mennyezetre, alábukott, az asztalon táncolt a fütyülés, forgott, libegett nagy vidám kedvében. Talán egy hét múltán azt mondja a szomszédasszony: — Eljönne vélem hozzá? Magát nagyon szerette..; Csomag volt a szomszédasszony, nál, s egy csuporban rumos tea jól bebugyolálva, mert ilyen népeknek, mint mi, nem volt akkor termoszunk. Hát elmentünk a hadikórházba. Az ágya előtt megálltunk. — A fejlövéssel már nincs baj — mondta Dobrolszki —, hanem nincs már csak egy lábam. Ahogy behoztak, rögtön levágták. Nem mertem a szomszédasz- szcnyra nézni, de piros lettem, úgy felháborított az igazságtalanság. Hát valakinek, aki mindig csak létra zik, levágják a lábát! Ugyanakkor az a gondolat is belémkapott: Dobrolszki többé nem fog fütyülni. Valahogy úgy emlékszem, ez még jobban fájt akkor nekem, mint az, hogy féllábú lett. A szomszédasszonyt még abban az esztendőben elvitték a rendőrök. A házban úgy beszélték: folyton szidta a királyt, a háborút, s egy császári és királyi tisztet leköpött a Nagykörúton. Kihagyok most sok-sok esztendőt, úgy térek a továbbiakra. Nyár, szagos, kellemes este. Kerthelyiség Budán. A műlugasban összetolt asztalok; színészek, írók. Loknis haja van a szerelmemnek, japánvágású szeme, kezdő színész, nő. A beszélgetésre körülöttünk nem figyelünk, az étel kihűl — fogjuk egymás kezét. Huszonnégy esztendőm lobog bennem. Valaki megáll az asztalnál — miért néznék fel? Aztán mégis, mert valaki fütyül. Halkan, de sok szólammal, trilla és madárcsicsergés, a fütty ugrál, kering, táncol, allegro vivace, persze, óvatosan azért, nehogy a főpincér kitessékelje a füttyös koldust. — Dobrolszki — mondtam örvendezve s egyben elszomorodva — füttyéről felismertem. Hóna alatt mankó, az egyik nadrágszára térdig visszahajtva, rongyos katonaköpeny rajta (pedig mon</tjiir (áe/múk (randa, olasz is síuí/d t'ezero átiano U b an A telepet 1961-ben kezdték építeni, s jelenleg 3, egyenként 6 ezer 500 férőhelyes gyűjtőtelepUk van. Az ideérkező fácánoktól vért vesznek, hogy megállapítsák nem szenvednek-e valamilyen betegségben. Huszonegy napig itt tartják őket és ezután kezdik csak a csomagolásukat. Lapunkban adtunk már hírt arról, hogyan fogják hálóval az élő fácánokat, most arról számolunk be, honnan indulnak útnak, hogy a francia, olasz és svájci rezervátumokban hirdessék a magyar va_ dászterületek kiválóságát. Az országban a MA VAD — Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat — Gyomrán létesítette a második telepet, ahonnan exportra szállítják a fácánokat. Mogyorósi Józsefné telepvezető számokkal illusztrálja a fejlődést: 1960- ban mindössze 7 ezer fácánt szállá, tottak külföldre, 1961-ben már a kétszeresét és az idén 40 ezret indítanak útnak. Eddig 16 ezer fácánt szállítottak el megyénkből. K. J. Fotó: Koczíszky László Gyalog Istvánná és Barják Andrásné csomagolják az export- fácánokat. dóm, nyár van), a mellém rejtőző szalagon Károly csapatkereszt, fején hátratolva zsíros katonasapka. — Egy pohár bort, Dobrolszki? — Nem szabad innom. — Az asszony? — Két éve meghalt. — Hol lakik? — Menhedyen. — Istenien fütyül — szól közbe a kezdő színésznő, szakmai elisme. réssel. — Csak este... Kocsmákban... Ha nem veszik észre a pincérek. Nem ! tűrik... Én is kezdő voltam még. Pénzem alig. — Egy cigarettát? Dobrolszki aztán tovább ment mankóin a szomszéd asztalhoz. Később láttam, a pincér, mint valami szigorú hatósági közeg kíséri ki a kerthelyiségből. Dobrolszki az ajtóból visszanézett, találkozott a tekintetünk. Most is érzem azt a bűntudatot, amelyet akkor éreztem. Hogy nem tudtam segíteni Dobrolszkin, gyermekkorom füttyös eszményképón. Ráadásul alighogy kilépett a vendéglő kapuján, hirtelen zuhogni kezdett. Nyári zápor. Felugrottunk az asztal mellől s futottunk, nehogy bőrig ázzunk. Készül az újabb befogadótelep. Gyuricza Antal és Gyuricza György kifeszítik a perion hálót. nmtwttwtmwtnvmmmmmHHmwmvmHvmui Növelik a sertésállományt 1965-ben a kondorosi Lenin Tsz-ben A kondorosi Lenin Termelőszövetkezetben az 1964. évi ezer hízott sertés helyett 1400-at adnak le az idén. Ennek megfelelően már az elmúlt évben gondoskodtak a hízóalapanyagról. Ezenkívül 68 ezer baromfit nevelnek, í ezer csirkét és 8 ezer pulykát. 1965-ben fejlesztik a géppark« is. Két MTZ-t akarnak vásárol: és az ehhez szükséges munkag« pékét is biztosítékit.
