Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-21 / 17. szám

1965. január 21.' 4 Csütörtök Legfontosabb a termelékenység növelése, a minőség javítása Tervek, gondok a békéscsabai ruhagyárban Tél a közúton Rosszul kezdődött ez az év a Férfifehérneműgyár békéscsa­bai gyárában. Január 3-án — anyaghiány miatt — a pizsamát és sima inget készítő dolgozóik kö­zül ötszázat 7 napos szabadságra kellett küldeni. Nem lehetett mun­kát biztosítani részükre, azért volt kénytelen így határozni a gyár ve­zetősége. Elképzelhető, hogy ez milyen kedvezőtlen hatást váltott ki azokból, akik az éves szabad­ság terhére akarva, nem akarva téli pihenésre kényszerültek. Sajnos, az utóbbi években meg­ismétlődő jelenség, hogy az alap­anyag nem érkezik meg időben. Emiatt a munkaszervezés is rend­kívül nehéz. Az anyag folyamatos biztosítása központi kérdés és nyilván meg is van a szándék ar­ra, hogy ilyen vonatkozásban ne legyen fennakadás. Szükséges vol­na azonban a megoldást mielőbb megtalálni, mert a termelékeny­ség növelésének ez alapvető kö­vetelménye. Ezek előrebocsátása után néz­zük meg milyen feladatokat ró a terv a gyáregységre? < Nagy Antal igazgatóval és Nagy Lajos főmérnökkel beszélgetek erről a kérdésről. Elmondják, hogy a termelési terv az idén nem kevesebb és nem is több a tava­lyinál, a gyártmányösszetétel sem változik, a termelékenység szem­pontjából azonban 3,6 százalékos növekedést kell elérni. Különösen az utóbbi kö­veteli meg a kellő szervezettséget, az adott lehetőségek kihasználá­sát, nem utolsósorban pedig a dolgozók további jó munkáját. A vállalat már kiadta az 1965. évre szóló irányelveket, melyben meghatározza a legfontosabb te­endőket. Először is központilag kidolgozzák a leggazdaságosabb anyagfelhasználási módokat és ennek az alkalmazását írják elő a vállalat mindhárom gyáregysé­gében. Ezzel egyidejűleg a cél­gépek számának növelésével és szervezéssel folyamatosan korsze­rűsítik a technológiát. Ide tarto­zik az újítások (amely vonatkozá­sában a békéscsabai gyár az ed­Régen dúl a harc az egyenjo­gúságért. Egyszer a férfiak, más­kor a nők kerekednek felül. — Talán most — vigasztalta magát Boriska vénéin, aki igen­csak kívánta már az egyenlősé­get, mert Feri bátyám a kelle­ténél is gyakrabban nézett a po­hár fenekére. — Szilveszter után kezembe sem veszem a poharat — ígérte bátyám. — Majd szilveszter után? Ezt mondod már évek óta. —• Most meglátod! És eljött a szilveszter. Bástyám már éjfél előtt olyan jó hangu­latban volt, hogy az asztal tete­jén akarta eljárni a kanásztán- cot. Az elnök megdicsérte, hogy jó táncos, de ahhoz, hogy egy tag az asztal tetején táncoljon — magyarázta akkurátuson — a tsz vezetőségének hozzájárulása kell. Márpedig a tsz-vezetőség csak egy hét múlva ül össze. Ha sürgősen beadja írásban a kéré­sét, a vezetőség rögtön dönt, és ha beleegyeznek, akkor egy hét múlva kiverheti a taktust az asz­tal tetején. Az öreget úgy fellelkesítette ez « beszéd, hogy háromszor is fe­digi értékelések alapján első he­lyen áll) bevezetése, alkalmazása. Fontos tudni azt is, hogy tovább központosítják a gyártmányelő­készítést és a gépek nagyjavítását. Végül pedig a műszaki dolgozók prémiumrendszerének kidolgozá­sánál elsősorban a termelékeny­ség és az önköltség alakulását, va­lamint a minőséget veszik figye­lembe. Az idén — kísérletképpen — csoportbérrendszer kidolgozását tervezik. Ennek lényege: a mun­kacsoport (szalag) dolgozói ma­guk tesznek javaslatot arra, hogy a szakképzettségének, ügyességé­nek megfelelően kit, milyen bér- kategóriába soroljon a gyár veze­tősége éS' az elkészült mennyiség (darab) után (figyelembe véve, mint eddig is, a minőséget) díjaz­nak mindenkit. A központosítás miatt bizo­nyos mértékű létszámcsökkentés­re kerül sor a békéscsabai gyár­ban. Megszüntetik a szakágbese­gítő (univerzális) munkakört és néhány fővel kevesebb lesz a be­fejező részlegnél dolgozók, vala­mint az alkalmazottak száma is. A gyár vezetősége a párt- és szakszervezettel karöltve ebben a kérdésben messzemenően figye­lembe veszi majd a dolgozók szo­ciális helyzetét, eddigi munkáját, magatartását. Bizonyos, hogy nem lesz köny- nyű ez az év sem a ruhagyárban. A kisebb-nagyobb átszervezések gondokkal, bajokkal járnak. Min­denkinek meg kell értenie azon­ban, hogy a fejlődés nem állhat meg, gazdasági életünknek a kö­vetelményekhez kell igazodnia. Ma pedig a legfontosabb a ter­melékenység növelése, a minőség javítása, más szavakkal: a világ- színvonal elérésére való törekvés. Ez egy lépés a cél felé. Ha a Férfi­fehérneműgyár vezetői a terveket kellő körültekintéssel dolgozzák ki és biztosítják a megvalósításá­hoz a feltételeket is, akkor 1965 eredményesebben zárul majd a ta­valyinál. A gyár dolgozói becsü­lettel teljesítik a kötelességüket. Pásztor Béla nőkig ürítette a ‘poharát. Élete párja nem sokáig nézte ezt a megható jelenetet, felállt az asz, szonyok csoportjából és odament emberéhez. — Ferenc, te, hallod, elég már — rángatta a kabátját. — Tudom, tudom, de hát az ilyen elnök egészségére inni kell! — Te már nem is iszol, hanem vedelsz. — Ezt- se tudja mindenki meg­tenni. — Ezért nem jár egység. — Az nem, van azonban be­csülete is az embernek. Nénim már látta, hogy itt nem sokat ér a figyelmeztetés, fordí­tott hát egyet a szón. — Ferenc, te azt ígérted, hogy az új évben már nem iszol.' Ez hatott, mert az öreg letette a poharat, először csodálkozó szemeket meresztett, aztán ár­tatlanul elmosolyodott, mint egy gyermek, aki rossz fát tett a tűzre. közlekedés sajátos problémái mind a négy évszakban jelentkez­nek. Mégis külön kell foglalkoz­ni a téli időszak feladataival. Az időjárási viszonyok aránylag gyors változását nehezen tudja követni az ember, az átállás hosz- szabb időt kíván. A téli időszak­ban egyre inkább romlanak az üt­és időjárási viszonyok. A csúszós, jeges, ködös úton a vezetés .na­gyobb figyelmet igényel, s ennek természetes velejárója a gyorsabb elfáradás. A téli időszakban beállott gép­járműforgalom csökkenését figye­lembe véve, magas a közúti bal­esetek száma. Ebből azt a követ­keztetést kell levonnunk, hogy a baleseteket az őszi-téli időszakra váló átállásban rejlő problémák okozzák: a gépjárművezetők nem veszik figyelembe a megváltozott útviszonyokat, ugyanolyan se­bességgel vezetik a gépkocsit, mint nyáron, amikor szárazak az utak. Az útfenntartó vállalat és a rendőrség gondoskodott a csúszást gátló anyagok beszerzéséről, el­helyezéséről, szükség esetén az utak felszórásáról. A gépjárművezetőknek nagyon ügyelniük kell a KRESZ szabá­lyaira, különösen a követési tá­volság, valamint a kanyarodás, előzés szabályaira. E szabályok megsértése ugynis a síkos, csú­szós utakon igen veszélyes. A sza­bályok megsértéséből az elmúlt télen 15 baleset történt megyénk­ben. Cem a KRESZ, sem a külön­^ böző vállalatok, üzemek, szervek előírásai nem tartalmaz­nak — de nem is tartalmazhat­nak — a váltakozó időjárásra te­kintettel minden részletre kiter- jedő, pontos előírást a járműveze­tők számára. A KRESZ 57. § (8) bekezdése sebességcsökkentést, sőt megállási kötelezettséget ír elő síkos úttesten és a látási viszo­nyok korlátozottsága esetén, ha ezt a biztonságos közlekedés meg­követeli. A tél nem csupán a járműveze­tőket állítja — más időszakhoz viszonyítva — nehezebb feladatok elé, hanem jobban igénybe veszi a jármüveket is. A műszakiak­nak, a műhelyek, garázsok dolgo­— Én mondtam? Borcsám, hát megszegtem én a szavamat valamikor? Ügy lesz, ahogy mondtam, az új esztendőben már nem iszom. A következő új esz­tendőben. S vihorászott, mint egy jól si­került tréfán. Nevettek a komák meg az asszonyok is. Nénim arca pulykavörös lett. Kőrülpillantott a nevetőkön, aztán hirtelen fel­kapta az ura előtt álló teli po­harat és úgy a padlóhoz csapta, Hogy ezer darabra hullt. — Ferenc, hallod, ahányat te a kezedbe fogsz, én annyit csapok a földhöz. Embere nem hitt a szem.nek.' Lehetséges mindez vagy csak ál­modik? Felvett egy másik poha­rat, de még a szájához sem emel­te, már újabb pohár törött szét a lábai előtt. No, ennek fele se tréfa. Ügy tenne wie ez az asz- szony, mint a komájával a fe­lesége, aki a másik asztalhoz ült inni és a cigánnyal húzatta. Feri zóinak, karbantartóinak is meg­növekszik a munkája, felelőssége. Az elhamarkodott, felületes javí­tási munka után bekövetkezett kormány- vagy fékberendezés tönkremenése télen súlyosabb bal­esethez vezethet. A gépjárművek tökéletes üzemképes állapota, az erről való gondoskodás a -forga­lom biztonságának elengedhetet­len és legfontosabb követelménye minden időszakbán, de különösen ,a téli időben, amikor a sokszor váratlanul jelentkező időjárásvál­tozás miatt (pl.: páralecsapódás, hirtelen jegessé váló úttestrész, cement keménységű jéggöröngyös hely, előttünk csúszkáló jármű, vagy a síkos úttesten váratlanul elvágódó gyalogos stb.) a jármű­vek műszaki igénybevétele több­szörösen növekszik. A csúszós út­test, ködös idő, stb. alkalmával előálló késések, munkakiesések miatt néha előfordul a gépjármű- vezetők felelősségre vonása. A fe­lelősségre vonást alkalmazó szemé, lyek ilyen esetekben károsan be­folyásolják a gépjárművezetőket, mert ezután nagyobb sebességgel hajtanaik, könnyebben okoznak balesetet, ezzel pedig nagyobb kárt idéznek elő, mint a késéssel. Békés megye területén 1984 év­ben, az 1963-as évhez viszonyítva emelkedett a közúti balesetek szá­ma. Ez az emelkedés igen nagy mérvű. Míg 1963-ban 253 közúti baleset történt, az elmúlt 1964-es évben 496. E szomorú számok kö­zött a vigasztaló, hogy a halálos balesetek csökkentek. Az elmúlt évben összesen huszonhaton vesz­tették életüket közlekedési baleset során. Száznyolcvankilencen sú­lyos és száznyolcan könnyebb sé­rülést szenvedtek. A balesetek be­következése közel 45 százalékban a közúton közlekedő emberek gondatlanságából adódott. Külön szólni kell az idősebb korosztály közlekedéséről. Az idő­sebbek általában figyelmetleneb- bül, bizonytalanabbul közleked­nek. Kerékpáron, főleg balra, nagy ívben való kanyarodásnál a jelzést elmulasztják vagy csak később jelzik ezt a szándékukat. Nem veszik figyelembe, hogy a forgalom rendkívüli mértékben megnövekedett. Jóval gyorsabbá vált, mint az elmúlt években. Az bátyám nem csapott lármát, csak füttyentett, aztán nevetve rázen­dített: — „Már én többet nem, nem, nem iszom...” Nem is ivott. Legalábbis po­hárból nem ivott. Valahányszor észrevette, hogy a párja nézi, huncutul felé kacsintott és már fújta is: — „Már én többet nem, nem, nem iszom...” Azon az estén, de azt mond­ják, később sem látta a felesége pohárból inni. Csakhogy nem hagyták cserben a komái. Ami­kor inni akart, kiment az ud­varra, a komák meg utána egy literes üveggel és pohár nél­kül kortyolták a boldogságot árasztó jó nedűt. Amikor a felesége gyanút fo­gott, csak mosolygott ártatlanul. — Nem vettem a kezembe a poharat, Borcsám, nem is fogom. — De ittál? — Üvegből, de azt is a komám tartotta. Az asszony mi mást tehetett, jót nevetett huncut urán, öklé­vel fenyegette. És lemondott ar­ról, hogy egy ilyen emberrel har­coljon az egyenlőségért. ilyen baleseteknél a bekövetkezett eredmény általában halálos. Ter­mészetesen nemcsak az idősebb korosztály figyelmét kell erre fel­hívni, hanem a gépjárművezetők figyelmét is, hogy óvatosabban közlekedjenek, ha azt látják, hogy idősebb ember, akár gyalogosan, akár kerékpáron közlekedik a köz­úton. A KRESZ megállási kötele­zettséget is előír, (a 63. § (2) be­kezdés i) pontjában) arra az eset­re, ha olyan személy halad át a kövesúton, aki koránál és állapo­tánál fogva vigyázni nem képes magára. Sajnos, a KRESZ-nek ezt a rendelkezését nagyon kevés gép- járművezető tartja be. Egyébként a bekövetkezett halálos balesetek 13 százaléka adódott az idősebb korosztály gondatlan közlekedésé­ből. |J em kedvezőbb a helyzet a gyermekek által okozott bal­eseteknél sem. Nagyfokú felelőt­lenségre vall, hogy 4—5—0 éves gyermekek szülői felügyelet nél­kül közlekednek a közúton. Tapasztalatunk az is, hogy köz­vetlen a közutak mentén nagyon sok helyen gyermekeik játszanak* ami rendkívül komoly veszélyt rejt magában, hiszen a játék he­vében a gyermek könnyen kisza­ladhat a kövesútra, és ilyen ese­teknél a legtöbbször halálos bal­eset következik be. A balesetek számát növelte a gondatlan vezetésen kívül s gyors­hajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása, a szabálytalan előzés, sza­bálytalan kanyarodás, ittas veze­tés és a műszaki hiányosság. A közúti baleseteknek kb. 86 százalékát azok a gépjárműveze­tők okozták, akik 5 évnél keve­sebb idő óla vezetnek járművet. A balesetet előidéző járművezetők általában ismerték ugyan a KRESZ szabályait, azonban azt nem vették figyelembe, hogy a gondatlanságukkal, figyelmetlen­ségükkel bajt okozhatnak. Fokozottabb mértékben szüksé­ges visszatartani a gépjárműveze­tőket az ittas vezetéstől, és szinte naponta kell beszélni erről. A ta­pasztalatok azt igazolják, hogy a téli időszakban viszonylag na­gyobb mértékben jelentkezik gép­járművezetés közbeni szeszesital- fogyasztás — a hideg elleni véde­kezés címén. Gyakran előfordul, hogy egyes járművezetők nem pi­henhetik ki magukat, fáradtan vezetnék, s nem magabiztosak. A téli időszakban az ilyen járműve­zetők fáznak, amit az alkoholon keresztül igyekeznek levezetni. A szeszes ital elfogyasztása után bá­gyadtak, álmosak lesznek, nagy­ban veszélyeztetik a közlekedés rendjét, mások életét, testi épsé­gét. Megyénk területén ebből ki­folyólag is történt már több bal­eset. A biztonságos közlekedés meg­” teremtése nemcsak a közle­kedést ellenőrző szervek feladata. A közlekedési fegyelem megszilár­dítása társadalmi üggyé kell hogy váljék. Ehhez kérjük.a vállalatok, szervek segítségét. Elsősorban úgy, hogy időközönként ellenőriz­zék a gépjárművezetőket, betart­ják-e a KRESZ szabályait, meny­nyire veszik figyelembe az útvi­szonyokat, mennyire védik a tár­sadalmi tulajdont. A gépjárművezetőktől azt kér­jük, hogy tartsák be a közlekedési szabályokat, vezessenek óvatosan, vegyék mindenkor figyelembe az útviszonyokat. Békési Imre r. szds Bába Mihály: Majd szilveszter után...

Next

/
Thumbnails
Contents