Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-04 / 2. szám

1M& január i. 3 Hétfő Az Országos Árhivatal közleménye Változás egyes cikkek árában és Termelési tanácskozást tartottak az űjkígyósi Aranykalász Tsz vezetői a telefondíjszabásban Az Országos Árhivatal közli: Kivonják a forgalomból a 85- oB oktánszámú szuperbenzint, amelynek ára literenként 3,70 forint volt, s helyette jobb mi­nőségű, 92-es oktánszámú szu­perbenzint árusítanak literen­ként 4,70 forintos áron. Az égetett szeszes italok, va­lamint a likőrök árát átlagosan 12 százalékkal emelik. Megváltoznak a távbeszélő- díjtételek. Budapesten, a külön- vonalú állomások alapdíja 40 forint, az ikerállomásoké pedig 30 forint lesz,’ de ezek a beszél­getések díját nem foglalják ma­gukban; arányos mértékben módosulnak a vidéki távbeszélő alapdíjak is. A beszélgetések díja mind az előfizetéses, mind a nyilvános telefonállomásokon az eddigi 60 fillér helyett 1 fo­rint. Az interurbán beszélgeté­sek díja is megváltozik, és az eddigi 5 helyett 3 övezeti díj­tételt vezetnek be. Az árváltozások január 3-án léptek életbe. (MTI)- i " —* „ Összeszedtem magamat... ~ Egy iparitanoló-fiú portréja A z Hiúság nevelése, a fiatalok formálása napjaink egyik igen fontos követelménye. A pedagógusoknak, ifjúsági veze­tőknek feladata óvni a fiatallakat irtoktól a (káros hatásoktól, me­llek befolyásolhatják fejlődésü­ket. Persze, felnőtté érésük nem­esik azon múlik, hogy a nevelők, szülők, KlSZ-vezefcők miiyen inódsaeréke; alkalmaznak, de aaan is, hogy ők maguk mennyire tiadnak elüenálflni a csábításoknak, mennyire tudják kiszűrni a jót a fosra közül. Erről beszélgettünk egy fiatallal, nevezetesen Guirzó Mihály másodéves ácstanulóval, aki. Méhkerékről (került Békés- osnbára, a Mü. M. 611. számú Ipa- ritonuló-Intézetbe. Másfél esz- ásnderje tanul már Békéscsabán. — Először is azzal kezdeném — mondja Gurzó Mihály —, hogy egy kissé elkényeztetett gyerek védtem, hiszen testvéreim nincse­nek. így a szüleim mindent meg­adtok, hogy kényelmes körülmé­nyeket biztosítsanak számomra. Azt nem mondhatom, hogy ezzel visszaéltem. Csupán nehéz volt megválni szüleimtől, amikor ipa­ri tanuló lettem, s tamulóotthonfoa kerültem. Az új környezet szokat­lan vo8t, nehezen tudtam beleil­leszkedni az otthon közösségéibe. Nehezen tudtam héléLendülm a tanulásba, de ennék oka volt. Elő­szűr is az, amit már említettem, hogy nem voltam szokva az olyan légkörhöz, ami egy otthonban van, a másik nehézség, ami ennél sok­kal nagyobb tartózkodást váltott iA belőlem: tanulótársaim csúfo­lódása. Ugyanis én román nyel­vé iskolában jártam az általánost, s ennek következtében nyelvi ne­hézségeim voltak. Az első félévemet elég gyen- 8én zártam. A második félévben aztán nevelőim, tanáraim bátorí­tására, no meg szüleim biztatásé­ra összeszedtem magamat, s jobb eredményt értem el. Tanulótár- saúm közül is többen segítségem­re siették, s érmék meg is lett az eredménye. Jó volt Mogyorósi Fe­renc és Sánta György segítsége, l£8c jobb tanulók voltak nálam, de azzal, hogy mellém álltaik, át­segítettek a problémákon, lassan leküzdöttem nyelvi nehézségeimet és óv végére jó közepes ered­ményt értem el. A tanulás és munka mellett sikerült beillesz­kednem az otthon közösségébe is. Ma már nem húzódozom, részt veszek az otthon életében, a kö­zösségi munkában. A KISZ-ben tanulmányi felelős vagyok. Rend­szeresen járok TIT-előadásokra. Szórakozni nemigen járok, most tanulok táncolni. Nagyon szeretek olvasni, gyakori látogatója va­gyok a könyvtárnak. Hetemként egyszer-kótszer moziba megyek. Nagyon szeretem a jó, izgalmas filmeket. Ha tehetem, színházba is elmegyek. Amióta Békéscsabán vagyok, már ötször voltam. A te­levíziót is rendszeresen nézem, ha a tanulás megengedi, mert el­sősorban azt tartom szem ellőtt. Most jelenleg közepesnél jobban állok, de szeretnék legalább né­gyes rendű lenni. A gyakorlati munkát nagyon szeretem. Hogy mit csinálok az ösztöndíjaimmá!? Nem szoktam elpazarolná. Igaz, nem sokat kapok, de azt haszno­san költőm el. Vettem már kar­órát, ingeket és egyéb ruhaneműt. Az ünnepeikre is összespóroltam egy kis pénzt, hogy a szüleimnek ajándékokat tudjak venni. El­mondhatom, hogy most már jól érzem magam, s bízom benne, hogy nem lesz baj velem, meg lesz­nek elégedve munkámmal. Gurzó Mihállyal meg vannak elégedve. Balogh József osztály­főnök ezt mondja: — Misi az el­ső félévben tényleg visszahúzódó volt, én mint osztályfőnöke és szakoktatója elsősorban tanuló­társait igyekeztem meggyőzni,, s ez sikerült. Megváltozott, s most a legjobbak között tudom említe­ni. Tanulmányi téren igen szépen fejlődött, a gyakorlati munkája pedig kiemelkedő. Szarvas András, jelenlegi szak­oktatója azt mondja, hogy Gurzó Mihály, ha továbbra is így fejlő­dik, igen jó szakmunkássá válik. Külön érdeme — mondja a szak­oktató —, hogy nagyon érdeklődik a szakmája iránt, látszik, nagyon szereti választott szakmáját. íját íme, egy fiatal, kezdő élet­út. Gurzó Misi jó szakember sze­retne lenni, s az is lesz minden bizonnyal, ha ugyanolyan lelkese­déssel tanúi, dolgozik, mint ed­dig. Ha továbbra is le tudja győz­ni a városban rá leselkedő nega­tív hatásokat, mire elérkezik a harmadik év végére, sikeresen te­het szakmunkásvizsgát s tervét valóra tudja váltani; azt, hogy községében enyhítse a mesterem­ber-hiányt. Háló Ferenc Mintegy hetvenen foglaltak he­lyet az újkígyósa községi tanács nagytermében. Valamennyien az újkígyósi Aranykalász Tsz veze­tői munkacsapat-vezetőtől az el­nökig bezárólag. .Bozó József fő- mezőgazdász vette sorra növé­nyenként a termelés eredményeit és gyengéit. A több figyelmet ar­ra szentelte: hogyan lehetne jövő­re még többet termelni. A főmezőgazdász különösen elé­gedetlen volt a cukorrépa-ter­meléssel. Ámbár 380 holdról át­lag 190 mázsát takarítottak be, de azt mondotta, he®' nagyobb tech­nológiai fegyelemmel, több aka­rással 250—300 mása holdankén- ti cukorrépatermés sem világren­gető újság Újkígyóson. Volt szá­zast, a vetést csak erögépvonta- tású vetőgéppel vetik, holdanként legalább 65—66 ezer tőállományt biztosítanák és nagyobb gondot leginkább kísérletezéssel, tapos­tázással töltötték. Természeteset azok, akik szívügynek tartottá az építkezést. A termelési tanácskozáson Domokos Imre építésvezető. razság is, de a fő hibát abban lát­ta, hogy nem voltak jól kijavít­va a vetőgépek, egyenetlen, gör­bék voltak *a sorok, s ez nemcsak az ekekapázást, a kultivátorozást, hanem ősszel a répa kiemelését is gátolta. Amint mondotta, az idén tilos lesz olyan talajba répát vet­ni, amely előzőleg legalább öt mű­velettel nem lett kertszerűen el­munkálva. Az idén szélesebb kör­ben alkalmazzák a levéltrágyó­a Fej vagy írás? A minap tapasztaltam, hogy a cun- szöveg nemcsak a sportpályáikon dí­vik, a mérkőzés megkezdése előtt.... Ezúttal olyan mérkőzés — helye­sebben: szócsata — kellős közepébe csöppentem, amelynek keretében jelentős létszámú hölgykoszorú tar­tott kötetlen ki&gyúlést a békéscsa­bai Tanácsköztársaság útja 67-es számú házban lévő női fodrászüz- letről. És nem a dicséret hangján... Hulltak a súlyos szavak, mint a záporeső. Hogy kora reggel nincs fűtve a helyiség, következésképpen: meleg víz nincs; hogy ez okiból fáz­nak a vendégek és a fodrásznők; hogy* az utóbbiak — akik egyébként kitűnően helytállnak — e visszássá­gokért csöppet sem okolhatók! — Ilyenkor azt sem tudják, takarítsa- nak-e, vagy a vendégekkel foglala­toskodjanak; hogy a végül is befütött, de tetokarikák nélküli vaskályhából egyenesen a búrák alatt ülők orrába imbolyog a széngáz; hogy a két pri­mitív villanyrezsó balesetveszélyes... Közönyösen hallgattam a szóára­datot s arra gondoltam, miszerint valaki már említette, hogy ez a fod­rászüzlet belátható időn belül úgyis megszűnik, kár tehát költeni rá... Ám a hallottak alapján mégis úgy vélekedtem, hogy azért a legpri­mitívebb igényeknek nem ártana eleget tenni... Körülbelül itt tarthat­tam sajátos okfejtésemben, amikor: — Ezt írja meg! — fordultak vala­mennyien felém olyan ellenállhatat­lanul és vésztjóslóan, mintha a feje­met akarták volna venni. — írás! — választottam habozás nélkül. A magam részéről tehát eleget tet­tem a — ha szabad ezt mondanom — közóhajnak. (—kazár—) fordítanak a kártevőik edlem véde­kezésre. Ezerötszáz holdon átlagosan 27 mázsa májusi morzsolt kukoricát takarítottak be az újkigyósi Aranykalász Tsz-ben. A íőagronó- mus ennék ellenére is talált és sorolt fel olyan hibákat az elmúlt év tapasztalataiból, amelyeket feltétlen el akarnak kerülni az idén. Többek között a kukorica vetését csak aztán kezdik meg, miután a talajt kétszer megteulti- vátorozzák. Nagy gondot fordíta­nak az egyenes sorokban történő minőségi vetésre, hogy aztán kifogástalan lehessen a gépi kul- tivátorozás. A szélső és osztóba- rázdákat teljesen eltüntetik a ve­tés előtt. A dohány holdanként 20 ezer forintot jövedelmezett, de a hoz­záértőbb és lelkiismeretes dohá­nyosok 30 ezer forintos holdam­ként! jövedelmet is elértek. A íőagronómue több javaslatot mon­dott el az idei még eredménye­sebb dohánytermesztéshez. Az­tán a kender termesztóséről be­szelt, amivel érdemes foglalkoz­ni, hiszen ha gondosan vetik és takarítják be, holdamként legalább 8 ezer formtet jövedelmez. A főagromómus is, de az elnök is sokat beszélt a munkafegye­lem megszilárdításának szüksé­gességéről, s arról, hogy a szak­embereknek immár nem elegendő csak a munkát megtervezni, a feladatok elvégzésére mozgósítani az embereket, hanem tartsák kö­telességüknek a töprengést a ter­melés könnyebbé, gyorsabbá és olcsóbbá tételén. Az ilyen törek­vés bár kezdeti volt eddig, mégis nagyban elősegítette a szövetke­zetben a műszaki színvonal növe­lését. Többek között automata kombájnszérű t alakítottak 3d, olyan nagy teljesítményű kukori- caimorzsolót konstruáltak, amely lényegesen meggyorsította a mor- zsolást. Erre az esztendőre is van már jó néhány elgondolásuk. Többek között pépesátett zöldlu- cema silózása, zöld futószalag létesítése az istálló körül, hogy a tehenek ne álljanak egész nyárom a karámban, hanem legelhesse­nek. A kertészetben megszüntetik az eddigi hoilandágyas hajtatási és primőrelőállítási módszert. Ehelyett meleg vízzel fűthető blokkház-rendszert Alakítanak ki. Ügy tervezik, hogy a kertészet a közeli években már mintegy 10 millió forinttal növeli a szövetke­zet bevételét. A múlt évi termelési tapaszta­latokhoz és az ez évi tervekhez, elgondolásokhoz számosán szóltak hozzá. Domokos Imre építésveze­tő arról beszélt, hogy a mezőgaz­dasági építőipar még nagyon fia­tal s az eddigi éveket a brigádok részt vevők egy csoportja. Bárány Mihály növény termes/- tési brigadvezető is főleg a mun­kafegyelem köré csoportosította mondanivalóját Reflektált a fő- agromómusnak és az elnöknek ar­ra a megjegyzéseire, hogy egyes vezetők néha türelmetlenek az emberekkel szemben, s gorombás Bárány Mihály ' növényter­mesztési brigádvezető, kodásra is ragadtatják magukat Bárány Mihály erre azt mondotta Azoknak az embereknek, akik jól, szorgalmasan dolgoznak, ér. meghajtok és kezet is csókolok, de hát nem tehetem ezt azokkal, akik ímmel-ámmal, csak a vállalt Stüber Sándor üzemegység­vezető. területet művelik meg, mitsem tö­rődnek azzal, hogy a közös gazda­ságban még sok egyéb elvégzen­dő feladat van. Stúber Sándor üzemegységvezető a vagyonvéde­lemről s arról beszélt, hogy a traktorosokat ki kell oktatni a ve­tés módjára, mert sok esetben az ilyen hiányosságok csökkentik a terméseredményeket. De csökken­ti az is, hogy a kézi kapálás je­lentősége kezd háttérbe szorulni. K. I.

Next

/
Thumbnails
Contents