Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-20 / 16. szám
1M3. Január 20. Szerda Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-ek? 3 Elkezdődött a tavaszi mezőgazdasági munka szervezése Meg 90 ezer hold föld szántása van hátra Az ötéves terv ötödik esztendejére kitűzött termelési célok valóra váltása nagy erőpróba elé állítja megyénk mezőgazdaságát. A termelőszöve mezetek anyagi, technikai bázisa az utóbbi években igen sokai fejlődött, mégis a múlt óv őszén megkéstek egy sor mezőgazdasági munkával. December végén 90 ezer hold sízántatlan területet vettek számba. Mint ismeretes, a mezőgazdasági munkákra kedvezőtlen volt az őszi időjárás. Ennek hatását ezekben a hetekben, hónapokban, a tavaszi munkák felkészülésének időszakában pótolhatják a szövetkezetek — mondotta Varga Lajos, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának főagronómusa. A gépállomások igazgatósága intézkedett, hogy a javításra beütemezett traktorok közül mindenekelőtt a szántógépek kapjanak elsőbbséget, mert a 90 ezer hold félszámtásának esetleges elhúzódása a vetés előkészítését hátráltatja. Márpedig a kukorica vetését április végéig mindenhol ajánlatos befejezni. A kukorica korai vetése tavaly helyenként 3—1 má_ a3& szemestermés-többletet eredményezett. December végén még nem állt a megye rendelkezésére a kenyérgabona fejtrágyázásához szükséges pótisó. A műtrágya szállítása januárban meggyorsult. Jelenleg 2270 vagonnal már a helyszínen van. (Még mintegy 330 vagon pétisót kapnak erre a célra a szövet, kezetek.) A műtrágyakészlet megfelelő ahhoz, hogy a kalászosok fej trágyázását a szövetkezetek elkezdjék és a téli napokat erre a munkára folyamatosan, jól kihasználják. A szövetkezetek rendelkezésére áll összesen 860 műtrágya- szóró. Ennyi még egyik évben sem volt. * A múlt év nyarán számottevő egérkártétel volt megyeszerte és a lucernások jó részét is kipuszití- íották. így az egyik legfontosabb fehérjetakarmányt adó növényünk vetésterülete, kényszerhelyzetből, csökkent. Több közös gazdaság a hiány megszüntetésére az idei tavaszon nagyobb területen tervez lucematelepítést. A szénahozam mennyiségének és minőségi összetételének javítására helyes, ha a lucernát borsóval vetik és a virágzás teljében szénává szárítják A vetőmagellátó vállalat orosházi kirendeltségén erre a célra több vagon borsót tartalékolnák. Tavaly, országosan is az elsők között, '.hány szövetkezet elkészítette egyes növények termesztésének úgynevezett agrotechnikai minimumát Ezt a kezdeményezést a végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén is helyeselte és a szakemberek feladatául tűzte ennek ösz- szeállítását a kenyérgabonára, a kukoricára, a cukorrépára és a lucernára. A tavaszi mezőgazdasági munkák szervezése a megyei szerveknél elkezdődött. A zárszámadó közgyűlésekkel egyidőben a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai a termelőszövetkezetek •segítésére lesznek, hogy az ötéves terv ötödik évében a tsz-ek előtt álló termelési célkitűzések jó eredménnyel megvalósuljanak. Javolt a vidék tuzelőellátása Április l-én kezdődik a SZOT tüzelőakciója A Belkereskedelmi Minisztérium TÜZÉP Főigazgatósága most összegezte a fűtési idény eddigi tapasztalatait Ebből megállapítható, hogy az 1964. évi tüzelőellátás kielégítő volt. Évek óta először sikerült a főváros és a vidék között lévő aránytalanságokat is csökkenteni. A földművesszövetkezeti kereskedelem a tervezett 117 000 vagon helyett 140 000 vagon tüzelőanyagot hozott vidéken forgalomba. A többletmennyiség nagy részét az eddig hiányosan ellátott területek kapták. Ennek következtében az eltelt időszakban huzamosabb áruhiány sehol sem jelentkezett. Az ellátás nemcsak mennyiségben, hanem a választékban is javult. Jól bevált a SZOT-tüzelőakció szeptember 30-i határidejének, pontos betartása, ami lehetővé tette, hogy a kisebb tételekben vásárlók igényeit fennakadás nélkül, korlátlanul ki tudták elégíteni. A tüzelőhelyzet jelenleg is biztató. A készletek, a hazai bányák és a folyamatosan érkező import biztosíték arra, hogy a fűtési idény még hátralévő három hónapjában sem okoz problémát a tüzelőellátás. A TÜZÉP egyébként már az új évadra készülődik. A tervek szerint SZOT-utalványckra a tavalyihoz hasonló mennyiségű tüzelőt adnak ki, s ehhez biztosít árualapot. Az akció a már jól bevált menetrend szerint, április l-én indul. (MTI) Föld alatti vezetékekkel készül majd el a dobozi Petőfi Tsz öntözötelepe A dobozi Petőfi Termelőszövetkezet egy 400 holdas felszín alatti öntözőtelep létesítését tervezi. Ennek a telepnek a hordozható-esőz- tetőberendezésekkel szemben az előnye az, hogy a központban egy közös szivattyútelep működik és a fővezetékek föld alatt helyezkednek el. Az üzemeltetés során csak a mellékvezetékeket kell mozgatni. Ez a megoldás lényegesen könnyebbé teszi a munkát, a földterület öntözését. Az öntözőtelep tervét a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság tervezési osztálya most készíti és elhelyezze embereit az első kísérleti „nemzetközi atomhajó”, a Ricketts fedélzetén. Ezekben a hetekben Washington, úgy látszik, már nem rajong annyira az MLF-ért, mint korábban. Persze nem erkölcsi okokból, hanem azért, mert ez — a franciák ellenállása miatt — túl nagy feszültségnek, túl nagy veszélyeknek teszi ki az Atlanti Szövetség épületét. S lám: elég volt, hogy John- . son egy arasznyival beljebb húzza az ablakon a zsalugátere- ket — svon Hassel máris rohan, hogy beledugja a nyugatnémet" politika lábát az ajtó szárnya és az atomküszöb közé. Legújabb cikkében, amelyet az Egyesült Államok vezető külpolitikai folyóiratának írt, egyszerűen visz- szatér az „atomküszöb” elméletéhez. De, hogy mégis nyújtson valami újat, azt a „szeretetreméltó” javaslatot tette: atomaknákból álló övezetet létesítsenek Nyugat-Németország keléti határai mentén... Ha Európa népeinek nem lennének már gyötrelmes tapasztalatai a nyugatnémet militariz- mus támadó és pusztító kedvéről, akkor is gyanús volna ez a mindenáron atomfegyvert keresd lázas és nyugtalan mohóság. A tapasztalatok azonban ott állnak Európa terein, ott lakoznak az emberek emlékezetében és ritkán ugyan, de néha ott ülnek a vádlottak padján is, a háborús bűnöket vizsgáló bírák szemei előtt így hát a nyugatnémet politika nem egyszerűen gyanús, hanem annál sokkal több: teljes bizonyossággal a legnagyobb, legélőbb háborús veszély, amely ma Európa és talán a világ népeire leselkedik. Húsz esztendővel Hitler halála után Nyugat- Németország az európai kontinens egyetlen országa, amely nyílt területi követelésekkel lép fel, s amely még szövetségesei számára is súlyos gondokat jelent. Bonnban mostanában sokszor mondogatják: Nyugat-Németor- ‘ szág már „új”, megváltozott, s felnőtt egy fiatal generáció, amely, a történelem szörnyűségeit válla mögé dobta, mint egy kiszolgált cipőt. Veszedelmes érv ez, mert ez is az atoméléskamrához vezet. Ha másoknak van, hangzik az érv, akkor miért nem lehet nekünk? Ha ebben a „szezonban” atomfegyver a divat, miért nem hordhatjuk mi is? Valahogyan ez a veszedelmes filozófia érződik abban a szívós igyekezetben is, amely- lyel a hivatalos Bonn a náci háborús bűntettek „elévüléséért” harcok Egy nép történelme azonban nem kiszolgált cipő és egyetlen generáció sem „kezdheti” a múlt terhei és tanulságai nélkül teljesen „tiszta lappal” az életet. Amit Bonnban újnak hirdetnek, az valójában nagyon is régi: a militarista agresszió atomvértbe öltöztetett politikája. Igazán újról csak akkor lehetne beszélni, ha az Odera— Neissén túl szakítanának a múlttal és legalább fele annyi elszántsággal keresnék a másik, a szocialista Németország elismerésének, egy reális és békeszerető politikának a lehetőségeit, mint az atomkamra kulcsát. Egy ilyen józanságnak azonban még a nyomai sem fedezhetők fel. S addig nincs más lehetőség, mint eltorlaszolni ajtót, ablakot, hétpecsétes diplomáciai zárak mögé rejteni a kulcsot. Az atomfegyverrel való rendelkezés minden formájának megtagadása Bonntól a feltétele és kiindulópontja az Európát gyötrő kérdések békés ’rendezésének. Gömöri Endre IV. A szakemberellátás új rendszere A 3004/7. számú kormányhatározat kimondja: az állam továbbra is segítséget nyújt a tsz-eknek megfelelő képzettségű mezőgazdászok, könyvelők és egyéb szakemberek alkalmazásához. A tsz- ek szakemberellátásának új rendszeréről külön kormányhatározat (1024/1964) intézkedik, amelynek végrehajtási utasítása a 16/1964. számú földművelésügyi miniszteri rendelet Az említett határozat megszünteti a szakemberek termelőszövetkezetekbe irányításának eddigi rendszerét. Ennek legfőbb oka az, hogy a legutóbbi években végrehajtott átcsoportosítások után már jóval kisebb a lehetőség másutt dolgozó szakemberek tsz-be helyezésére. Most mindenekelőtt új szakemberek kiképzésével kell gondoskodni arról, hogy elegendő és megfelelő agronómus, könyvelő legyein minden tsz-ben. Azok azonban, akik 1965. január elseje előtt kerültek tsz-be, aszerint részesülnek különféle kedvezményekben, ahogyan annak _ idején a rájuk vonatkozó szabályok előírták. Ezek érvényessége az átirányításuk alkalmával megállapított határidő lejártáig tart. A tsz-ek szakemberellátásáról szóló rendelet lehetőséget ad arra, hogy társadalmi tanulmányi ösztöndíjak adományozása céljából állami támogatást kapjanak a gazdaságilag meg nem erősödött és kivételes esetben a közepesen működő tsz-ek. Az ilyen címen igénybe vehető támogatás mértékét a járási tanács állapítja meg. Az állam magára vállalta azoknak a kezdő szakembereknek a fizetését, akik gyakorló idejüket az előbb említett kategóriába tartozó tsz-ekben töltik. Annak a kezdő szakembernek, aki szakmai gyakorlatának befejezése után a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által kijelölt tsz-ben legalább ötévi működésre kötelezettséget vállal, letelepedési segélyt adnak. A segély összege 10 000 forint, ha pedig a szakembernek vele együtt élő házastársa van, akkor 15 000 forint. A közgyűlés hozzájárulásával levelező oktatásban részt vevő termelőszövetkezeti tagokat ugyanazok a tanulmányi kedvezmények illetik meg, amelyek a Munka iTörvénykönyve szerint a munkaviszonyban levő dolgozóknak járnak. A tanulmányi szabadság idejére a tagnak az előző naptári évben elért átlagos részesedését kell jóváírni. Az a szakember, aki a mezőgazdasági mérnöktovábbképző intézet által vagy felügyelete alatt szervezett továbbképző tanfdya-" mon vesz részt, kiegészítő javadalmazását a tanfolyam ideje alatt is megkapja. Ha kiegészítő javadalmazásban nem részesülő szakemberről van szó, akkor kiküldetési költségtérítés illeti meg. Előírja a rendelet, hogy a leendő szakembert a termelőszövetkezet közgyűlése elsősorban az arra alkalmas tagok közül jelöli ki, illetőleg a szakemberjelöltet annak kérésére tagként felveheti. Ha ez nem lehetséges, akkor felkérés, illetve pályázat útján munkaszerződéssel lehet szakembert alkalmazni. Ha állami, társadalmi vagy szövetkezeti szervnél munkaviI szonyban áll, akkor a tsz kérheti a munkáltatótól a szakember népgazdasági érdekből történő áthelyezését. Az így áthelyezett szakembert akkor is megilletik az ilyen esetben járó kedvezmények, ha tagként kerül a tsz-be. Szakembert munkaszerződéssé.; csak előzetes közgyűlési határozat alapján lehet alkalmazni. Ha a tsz a szakember javadalmazására állanti támogatást vesz igénybe, akkor a munkaszerződés megkötéséhez a járási tanács előzetes hozzájárulása szükséges. A rendelet javasolja, hogy a munkaviszonyba lépő szakember munkaszerződésében kölcsönösen legalább hathónapos felmondási időt állapítsanak meg. Ezt a megoldást a mezőgazdasági termelés sajátosságai indokolják. Fontos intézkedése a rendeletnek az is, hogy a tagként működő szakembernek — kérésére — ugyanolyan mértékű szabadságot kell engedélyezni, mint amennyit a Munka Törvénykönyve a hasonló beosztásban munkaszerződéssel alkalmazott dolgozóknak biztosít. A rendelet részletesen foglalkozik a termelőszövetkezeti szakemberek javadalmazásával. Megállapítja az alapjavadalmazás mértékét és kimondja, hogy az eredményességi javadalmazás egy naptári évben elérheti a szakember évi alapjavadalmazásának 40 százalékát. Ha a termelőszövetkezet anyagi helyzeténél fogva nem képes a szakembereknek legalább a rendeletben javasolt munkadíjat elérő alapjavadalmazást nyújtani, akkor az alapjavadalmazást állami támogatásból kiegészíthetik. Ilyen kiegészítésre csak gazdaságilag meg nem erősödött és — kivételesen — arra rászoruló, közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben kerülhet sor. A kiegészítő javadalmazást három évig folyósítja az állam, s utána, kivételes esetben, még két évre meghosz- szabbíthatják. Legfeljebb havi 800 forint erejéig terjedő kiegészítő javadalmazást lehet engedélyezni olyan szakembereknek, akik állami gazdaságban, kutatóintézetnél vagy másutt alkalmazásban vannak és ottani munkájuk mellett valamelyik még meg nem erősödött tsz-ben vállalják a szakmai vezetést, illetve annak segítését. Azt a szakembert, akit állami, társadalmi vagy szövetkezeti szervtől önkéntes jelentkezés alapján termelőszövetkezetbe áthelyeztek, állami támogatásból különféle költségtérítések, segélyek illetik meg. A rendelet pontosan meghatározza ezeknek a kedvezményeknek a feltételeit és mértékét. A termelőszövetkezetek hosszú lejáratú hitelt kaphatnak arra, hogy szakemberek részéire készenléti lakást építsenek. Típusterv szerint épített, 2—3 szobás, közművesített lakás esetén 80 000 forint vissza nem térítendő állami támogatásit vehet igénybe a t*z. Lehetőség van arra is, hogy a szakemberek — évenként meghatározott keretben — családi lakóház építésére kölcsönt kapjanak. Mindezek és a rendeletben még részletezett, de most nem említett intézkedések igen előnyösek a termelőszövetkezeteknek és a tsz- ekben dolgozó szakembereknek. Lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy tovább javuljon a tsz-ek gazdálkodásának szakmai irányítása, ez pedig alapvető feltétele a nagyüzemi társasgazdaságok eredményesebb működésének. (3• P)
