Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-19 / 15. szám

IMS. január 19. 5 Kedd Bucsa község lakosságának régi vágya teljesült az elmúlt évben épült új gyógyszertárral. Négyszázötven vagon rizst hántoltak A Békés megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat déva- ványai rizshántoló üzemében a múlt év szeptember 23-tól hántol­ják a rizst és eddig 450 vagon áru készült el. Ebből 6 vagon ke­rült a gyógyszeriparhoz tápszer­készítésre, a többi — belföldi fo­gyasztásra — a kereskedelemhez. Az üzemben — egy műszakban — naponta 62 mázsát raknak kilós csomagokba. Dévaványán Békés, Csongrád, Szolnok és Heves megye rizster­mését dolgozzák fel, melyből de­cember 30-ig 930 vagonnal érke­zett be, azóta pedig naponta átlag 3 vagon az átvételre kerülő mennyiség. A legjobb minőségű rizst (85 vagonnal) a köröstarcsai Petőfi Tsz-ből, valamint a Sarkad környéki tsz-ekből és a Nagykun­sági Állami Gazdaságból szállítot­ták be. Ezeken a helyeken a beta­karítás időben és nagy gonddal történt. Más helyeken az őszi eső­zés gátolta a munkát és nemcsak minőségi romlást, hanem mennyi­ségi veszteséget is okozott Az idén az egész szemektől kü­lön csiszolják a törmeléket, am: jelentősen javítja a minőséget Az új technológiai eljárást Demcsák István telepvezető, Szaszár Mi­hály főmolnár és Hámori Kálmán könyvelési csoportvezető dolgozta ki. Az újításuk előkalkulált gaz­dasági eredménye több mint 600 ezer forint Támogassák jobban a véradó­és a tisztasági mozgalmat a szarvasi járásban Az egészségi] try! fel világosii tó munka, s ezen belül a Vöröske­reszt tevékenysége egyre nagyobb jelentőséggé! bír. Sokan megértet­ték már, hogy a tisztasági mozga­lom, a véradás, az bmberek egész, ségügyi ismereteinek bővítése mit jelenít a társadalom szempontjá­ból. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy évről évre nagyobb a véradók tábora, több azoknak az aktíváiknak a száma, akik segítik a Vöröskereszt-szervezetek sokol­dalú munkáját. Az ilyen irányú tevékenység jelentőségét az js alá­húzza, hogy a tanácsok végrehaj­tó bizottságai egyre több helyen tűzik napirendre üléseiken az ez­zel kapcsolatos tennivalók meg­tárgyalását. A szarvasi járásiban is óvek óta először fordult elő, hogy a járási tanács vb-ülésén tárgyal­ják a Vöröskereszt-szervezetek működését. A legutóbbi ülésen ez /olt az egyik napirendi pont. Demeter András, a Vöröskereszt járási titkára az 1964. évi mun­káról készített beszámolót, amely, bem hangsúlyozta, hogy több se­gítséget kell adni a Vöröskereszt- zarvezeteknek ahhoz, hogy job­ban betöltsék hivatásukat. Külö- íösem a véradó- és tisztasági moz. talont szélesítésében szükséges a rngyobb segítség. Az előző évekhez képest gén nagy változás van ezen a te­rületen, mégis sok a tennivaló. Az r i. Mint lassú madár, ■puhán ereszkedett le Nápolyra az éjszaka. Mi, négyen, akik Itália út­jain csavarogva lettünk barátok, szállodai szo­bánk erkélyéről megba­bonázva néztük a város szentjánosbogarakként viliódzó fényeit. Csend feszült közénk. Szemünk messze ré- vedt, gondolatunk át­szállt a fényzuhatagon. Búcsúztunk és emlékez­tünk. Margó talán újra a vatikáni múzeumban járt és éppen a hellé- nisztikus kor egyik leg­nagyobb remekművé­ben, a három rhodosi művész — Agesandros, Polydoros és Athanodo- ros — alkotásában, a Laokon-csoportban gyö­nyörködött; Mari talán a tenger percenként vál­tozó színorgiáját idézte; Gyuri meg lehet, hogy gondolatban újra felépí­tette a Földközi-tenger két gyöngyszemének, Caprinak és Sorrentónak apró, meséből kilépett házikóit. Én arra gon­doltam: miért nem tud­juk megfogni az időt?... A csend láthatatlan húrját Gyuri pattintotta el. — Gyerekek, ugye nem fekszünk le?! Men­jünk le a kikötőnegyed­be. * A Funicolareval fél óra alatt lenn voltunk a Via. Partenopen. Színes zacskó Neonfényben fürdőit az utca, megáradt patak­ként hömpölyögtek az autók, sok száz színes lampion díszítette a há­zak erkélyét és a kikö­tőben horgony zó hajó­kat. A lámpák oszlopa mellett kölyökképű ten­gerészek alkudtak fony- nyadt arcú lányokkal; új szereplők fellépését hirdették a sztriptiz-bá- rak, szinte szikráztak a luxushotelek — Excelsi­or, Vesuvia — fénycsö­vei. Gyerekkori olvasmá­nyaink megelevenedett világa volt ez, de mi mégis elkívánkoztunk innen hozzánk hasonló emberek közé, ahol hire- hamva sincs a mester- kéltségnek. Mellékutcában meg­búvó kopott kiskocsmát fedeztünk fel. A neore- alista filmekből ismert miliőbe cseppentünk itt. A vendégek mosatlan edények halmazának szomszédságában pergő, szenvedélyes dialógus­ban vitatták Nápoly lab­darúgó-csapatának sze­replését meg az olasz kerékpárosok olimpiai esélyeit. Fanyar — könnyű chiantit iszogattunk, amikor Enrico az aszta­lunkhoz lépett. Kissé el­fogódottan, kicsit bátor­talanul kérdezett: — Honnan jöttek? — Magyarországról. Felcsillant a szeme, arcáról eltűnt az elfogó­dottság. — A, ungherese — amico! — Magyar —jó barát! mondta, és barát­ságosan ránk mosoly­gott. Hellyel kínáltuk; mel­lénk telepedett. S hogy jobban csússzon a chian- ti, élénk színű celofán­zacskóba csomagolt, pi­rított sós burgonyától kedveskedett. Miközben ropogtattuk a róseibnit, Enricóról megtudtuk, hogy egy luxus jacht-telep alkal­mazottja, és naponta kell néki napsugártörő fényesre pucolni a kar­csú jachtokat. Ezért sze­rény fizetést és az egyik bárkában „lakást” kap. Zárásig mindennapos dolgokról diskuráltunk, majd szíves hívására le­sétáltunk a jacht-telepre. A *mólóra érve megcsa­pott bennünket az óriás játékcsigaként zúgó ten­ger és sós illata. Vir­gonc szél borzolta a ha­junkat; akaratlanul is megéreztük a „kibomló konttyal” érkező medi­terrán ősz langyos lehe­letét ... A fogva tartó, soha vissza nem térő pillanat varázsa alól Enrico tisz­tán csengő tenorja ol­dott fel; szerenáddal kö­szöntötte a barátjává fo­gadott messzi országból érkezetteket. Nem ta­gadtuk, a sokszor hallott „Sorrentói szerenád” és a „Sole mio...” nekünk most jobban tetszett, mint Mario Lanza elő­adásában ... Mi sem maradtunk adósai Enricónak. Ma­gyar népdalokat énekel­tünk, majd Mari és Mar­gó beavatta barátunkat a csárdás-ropás titkába. Mint fehér sirálv. se­besen repült az idő. Bú- csúzkodtunk. — Olyan jó volt vele­tek lenni... Ti egészen mások vagytok, mint a hozzánk látogató turis­ták ... Köszönöm nek­tek ezt az estét... — bugytantak elő Enrico szájából a szaggatott mondatok. S hogy ne feledjük el, erőnek erejével meg akart ajándékozni ben­nünket hűséges társával, a Piccolo kutyával. A körülöttünk ugrándozó kiskutyát nem fogadhat­tuk el; de magunkkal hoztuk az élénk színű celofánzacskó darabját. Ez évek múltán is emlé­keztet majd Enricóra. Brácsák István elmúlt évben a járásban annyi vérvételt kellett megszervezni a Vöröskereszt-szervezeteknek, hogy 283 liter vért tudjon adni a járás. Ezért minden községben egy-egy véradónapot tartottak, Szarvason pedig kettőt. Az alapszervezetek ezt megelőzően a különböző munkahelyeken előadásokat, film. vetítéseket szerveztek, melyeken ismertették a véradás jelentősé­gét. Ennek ellenére is csak 93,2 százalékra teljesítették a vállalá­sukat. Kivételt képez örménykút, ahol a szétszórt tanyai település ellenére kiváló eredményeket ér­tek el. Itt a lakosság és a terme­lőszövetkezetek tagjai megértették e nemes feladat fontosságát. Szarvason a mezőgazdasági és az óvónőképző főiskola fiataljainak aktivitása volt kiemelkedő. A hall. gatók 50 százaléka adott vért. Saj. nos, még mindig kevés az a veze­tő, aki átórzi a véradás társadal­mi jelentőségét és ennek megfe­lelően segítené a mozgalmat. Ez volt tapasztalható Kondoroson és Békés-szentandráson, pedig 1965- ban még tovább kell növelni a véradók számát, hiszem a kétsze­resét kell adni a tavalyi vérmeny- nyiségnék. A Vöröskereszt-szerve, zetak ezt a feladatot csak úgy tud. ák végrehajtani, ha a tanácsok­tól, a termelőszövetkezetektől, az üzemek vezetőitől és a különböző szervektől az eddigieknél sokkal nagyobb támogatást kapnak. Az elmúlt években a tisztasági mozgalomban is komoly eredmé. nyékét értek el a járás Vöröske­reszt-szervezeted. A mozgalomban részt vevők munkáját évente két­szer értékelik ki. Ez alkalommal ítélik oda a Tiszta udvar, rendes ház oklevelet. Tennivaló itt is bő­ven akad. Sok gondot okoz az üz­letek, üzemek, munkahelyek, ét­kezdék egészségügyi követelmé­nyeinek betartása. Főleg a föld­müvesszövetkezeti boltokban el­hanyagoltak a helyiségek, a rak­tárak, gondozatlan a környékük. A családvédelmi feladatok végrehajtását is taglalta a beszá­moló. Az alapszervezetek aktívái ebben tevékenykednek a legjob­ban. Felkeresik az eltartási szer­ződést kötött öregeket, figyelem, mel kísérik gondozásaikat, felku­tatják az egyedülállókat, segítsé­get nyújtanak gondjaik megoldá­sában. Az ilyen látogatások derí­tettek fényt több olyan családira, ahol azonnali intézkedésre volt szükség. A látogatás nyomán több embert kórházba, egyeseket szoci­ális otthonba vagy elvonókúrára irányítottak és sok azoknak a szá. ma, akiknek rendkívüli segély! juttattak. A járási szociális otthon gondo­zó ttait is rendszeresen meglátogat­ják, virággal, cukorral, cigarettá­val és műsorral kedveskednek az öregeknek. Ezenkívül minden köz. ségben megtartották az elmúlt év. bem is az öregek napját. Hasonlóan kedves feladat az ifjúsági vöröskeresztes munka. Az iskolákon belül az ifjúság ilyen irányú nevelését a tanárelnökök irányítják. Részükre a megyei titkárság 1964 nyarán háromnapos továbbképzést tartott. A járás is­koláiban 12 ifjúsági csoport mű­ködik. Valamennyi iskola beneve­zett a tisztasági mozgalomba s az első helyezést a járásban a csaba- csűdi általános iskola nyerte, ju­talma 1500 forint volt. A szervezeti felépítéssel, az egészségügyi állomástok működé­sével és az oktatási munkával foglalkozott még a beszámoló. A vb-ülés több határozatot hozott, mély elősegíti a Vöröskereszt­szervezetek feladatainak jobb végrehajtását. Kasnyik Judit Iluszonotezer új hallgatót vesznek fel az idén az egyetemek és a főiskolák Az 1965/66. tanévre a felsőokta­tási intézményekbe történő felvé­telekről Dávid Zsigmond, a Mű­velődésügyi Minisztérium Általá­nos Felsőoktatási Osztályának a vezetője a következő tájékoztatást adta: — A szeptemberben kezdődő tanévre az ország valamennyi egyetemének és főiskolájának nappali tagozatára mintegy 14 ezer hallgatót lehet felvenni. Az esti és a levelező oktatásra jelent­kezők közül 11 ezret vesznek fel a különböző oktatási intézetek. — A nappali tagozatra a közép­iskolák igazgatói március 27-ig fo­gadják el a jelentkezéseket, s ők továbbítják az iskola véleménye­zésével a felsőoktatási intézmé­nyekhez. Nemcsak középiskolá­sok, hanem 35 éves koron aluli felnőttek is jelentkezhetnek nap­pali tagozatra. Ezek felvételi ké­relmét munkahelyi ajánlással köz­vetlenül az egyetem vagy a főis­kola vezetőségéhez kell benyújta­niuk. — A felsőfokú technikumokba és szakközépiskolákba a képzés jellegének megfelelő szakmunkás­bizonyítvánnyal is lehet jelent­kezni. — Az esti és a levelező oktatás­ra május 15-ig, kell jelentkezni a munkahely ajánlásával. Az Agrártudományi Egyetemre, az agrártudományi főiskolákra, valamint a Kertészeti és Szőlé­szeti Főiskolára szeptember 15- ig, a mezőgazdasági felsőfokú technikumokba pedig november 15-ig lehet jelentkezni a levelező, illetve esti tagozatra. —A felvételi vizsgák* mind a nappali, mind az esti és a leve­lező tagozatokon június 25-én kez­dődnek és július 20-ig tartanak. A vizsgabizottságok a jelentke­zőket a múlt évi bevált pontozá­sos rendszer alapján bírálják el. A felvételi vizsga eredményéről augusztus 1-ig minden pályázót értesítenek.

Next

/
Thumbnails
Contents