Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-19 / 15. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek f NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA« 1963. JANUÄR 19., KEDD Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM Nyugati bonyodalmak | Nem politizál? | Színes zacskó | Felfedezés | Sport 1964. évi számvetés Elutazott Varsóba a Magyar Népköztársaság küldöttsége A Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésére vasárnap este elutazott Varsóba a Magyar Népköztársaság küldöttsége. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Czinege Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, vezérezredes, honvédelmi miniszter; Péter János külügyminiszter; Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes és Martin Ferenc hazánk lengyelországi nagykövete, aki Varsóban csatlakozik a küldöttséghez. A küldöttséget Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese; Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter; Köteles Jenő altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese; Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője búcsúztatták. Ugyancsak jelen volt a búcsúztatásnál Jan Kiljanczky, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. (MTI) Április 26—30 : Budapesten európai egészségügyi statisztikai konferencia Az 1965. évi népgazdasági terv ismeretében az év első munkanapjától az idei feladatok' tel jesí- tésén dolgozunk, hogy eredményesen befejezzük a második ötéves tervet. Ennek a munkának a hatékonyságát azóta több fontos határozat, mint például a termelési tanácskozások rendjének és a Munka Törvénykönyvének módosítása, a SZOT felszabadulási munkaverseny felhívása segíti. A Központi Statisztikai Hivatal vasárnap nyilvánosságra hozott jelentése az 196-1. évi népgazdasági terv teljesítéséről ismét olyan dokumentum, amelynek tapasztalatai nemcsak összegezésre, hanem hasznosításra is kívánkoznak. Érdemes tehát egy kis visszapillantást tenni, tanulmányozni a statisztikát, mert ennek tükrében mindjárt jobban láthatjuk idei tennivalóinkat is. A jelentésből mindenekelőtt megállapítható, hogy tavaly az ipari termelés jelentősen, a mezőgazdaság össztermelése kismértékben haladta meg a tavalyelőtti szintet. A szocialista ipar kilenc százalékkal termelt többet, mint egy esztendővel korábban, s ezzel teljes termelési tervét mintegy három százalékkal túlteljesítette. összességében tehát kedvező az ipari termelésről kiállított statisztika. örülünk az eredményeknek, ám ezek nem kápráztathatnak el bennünket. Ha ugyanis a részleteket vizsgáljuk, akkor nem kerülhetik el figyelmünket olyan tények sem, amelyeknek tapasztalatait az idei termelésnél nemcsak ajánlatos, hanem szükséges is felhasználni. Ezeket különben az idei népgazdasági terv elő is írja, hiszen számolt a múlt évi eredményekkel és hiányosságokkal. Az ipari termelés ütemének mérsékelése mellett az idén a minőségi követelmények kerülnek előtérbe. Mennyire szükség van erre, azt a statisztika ismételten megerősíti, amikor megállapítja, hogy a termelés gazdaságosságára vonatkozó előirányzatokat több területen nem teljesítették. Márpedig a gazdaságosság legalább annyira fontos, mint a tervek mennyiségben és minőségben való jó teljesítése. Az országos, de nyugodtan mondhatjuk, a megyei tapasztalat is az, hogy jelentősen növekedett a múlt esztendőben a túlórafelhasználás. Ez jelentősen rontotta a gazdaságosságot, megdrágította a termelést. Olyan tanulság ez, amelyből az idén is lehet okulni. Nem emelkedett kielégítően az állami iparban az elmúlt esztendőben a munka termelékenysége. A statisztika szerint a . termelés növekedésének csak 55 százaléka származott a termelékenységből. S ha ezt a számot összevetjük az idei követelménnyel, akkor máris nyilvánvaló, miért szükséges a munka termelékenységénél a több mint 70 százalékos arány elérése A munka termelékenységének növekedése szorosan összefügg a termelés gazdaságosságával. Ha csak pusztán azt a tényt vesszük, hogy a nagyobb teVmelékenység mellet, kevesebb túlóra szükséges, azonnal szembeötlik, mennyire kihat a termelési költségek alakulására is. És ez nemcsak népgazdasági érdek, hanem egyéni, szociális és családi érdek is. A jövő érdeke is, mert csak a munka termelékenységének kielégítő növekedése mellett képzelhető el a töretlen gazdasági fejlődés, az igények mind jobb kielégítése. Az életszínvonal is a termelékenység függvénye. A munka termelékenységének növekedését indokolja a már mindjobban észlelhető munkaerőhiány is. Ezt különösen szemléletesen bizonyítja az építőipar tervlemaradása, aminek többek között a múlt esztendőben a munkaerőhiány egyik oka volt. A Miniszter- tanács tavaly év közben kénytelen volt módosítani az építőipar tervét. Ennek ellenére az építőipara csökkentett tervet is csak 96 szá-. zalékra tudta teljesíteni. Ebből látható, hogy az idén — bár az építőipar terve alig nagyobb a tavalyinál — sem lesz könnyű eleget tenni a feladatoknak. A munkaszervezés, a termelési feltételek lényeges javítása mellett, éppen az említett okok miatt, az építőiparban, de másutt is, a munka termelékenységének jelentős növelése szinte létkérdés. Örömmel olvashattuk a jelentésben azt a mondatot, mely szerint az 1964. évi termés fedezi az ország egyévi kenyérgabona-szükségletét. Még jól emlékszünk 1963 őszére, amikor a mezőgazdaság dolgozói a párt és a kormány felhívására az előző évinél 15 százalékkal nagyobb területen, jó minőségű munkával igyekeztek megalapozni az ország kenyérellátását. Jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy küzdelmük meghozta a gyümölcsöt. Olyan eredmény ez, amely méltán megérdemli az elismerést. Az összkép, amelyet a statisztikai jelentés tartalmaz, általában kielégítő. Azért általában, mert néhány olyan figyelmeztető tapasztalatot is felfedezhetünk benne, amelyekkel számolni kell az idei esztendő munkájánál. Ügy lesz teljes a számvetés, ha a statisztikai jelentés tanulságait is megszívleljük. Az Egészségügyi Minisztériumban tájékoztatták az MTI rmmlka- Lársát arról, hogyan vesz részt hazánk ebben az évben az Egészség- ügyi Világszervezet munkájában, a nemzetközi egészségügyi tudományos együttműködésiben. Elmondták: — Az idén a világszervezet ösztöndíjával húsznál több magyar kutató tölt legalább három hónapot olyan külföldi egészségügyi intézetekben, amelyek a maguk szakmájában világviszonylatban élen járnak. A magyar orvosok egyebek között a viruskutatásban, I a genetikai, gerontológiai, farmakológiád kutatásokban, a daganatok gyógykezelésében elért legújabb eredményekkel ismerkednek meg, s tanulmányozzák a koraszülés megelőzését, a fejlődési rendellenességek, a trópusi betegségek problémáit. — A magyar orvosok — hasonló célból — számos nemzetközi értekezleten, tanfolyamon is részt vesznek, így többek között a Dániában sorra kerülő anaesthesdo- lógus tanfolyamon és a Hollandiában lezajló Gyermekgyógyászat az egyetemeken elnevezésű tanfolyamon. — Az idén egyébként első ízben hazánkban is rendez nemzetközi konferenciát a világszervezet: április 26—30 között BudaHűtőgép, porszívó, rádió A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a Szovjetunióból 10 ezer darab női és férfi kerékpárt, 5000 darab Tula villanyvarrógépet, 10 ezer darab porszívót kap a kereskedelem. A Szovjetunióból és Lengyelországból 10 ezer darab hűtőgép, Bulgáriából 20 ezer rádió érkezik. pesten lesz az európai egészségügyi statisztikai konferencia, amelyet az Egészségügyi Minisztérium a Központi Statisztikai Hivatallal és az akadémia demográfiai bizottságával közösen készít elő. Lengyel lapok Magyarország szerepéről a KGST-ben Varsó A lengyel lapok a KGST-vel foglalkozó cikkeikben két alkalommal is aláhúzták Magyarország jelentős szerepét a KGST- ben. A Polityka Utazás a KGST-n belül című cikkében a szocialista országok közötti turisztikai forgalomról írva elismeréssel szólt Magyarországról, mely lakosságához mérten hatalmas méretekben kivette részét a szocialista országok közötti közeledésben. E megnövekedett egymás közötti turistaforgalomnak komoly gazdasági aspektusai is vannak — hangoztatja a cikk. — Ezek sokszor nagyabb eredménnyel jártak, mint húsz gazdasági értkezlet az egymás árucikkhiányainak ki- egyenlítésében. A múlt turisztikai politikáját bírálva a cikk megállapította, itt volt az ideje, hogy a szocialista országok végre áttérjenek az egymás mezőgazdasági kollektívái csereküldöttségeinek szintjéről az egymás közötti egészséges tömeges forgalomra. A másik cikkben a Try buna Ludu az Intermetall jelentőségével foglalkozva elismerően ír a magyarok Intermetall létrehozására irányuló szervező munkájáról. (MTI) Kulturális szemle Orosházán A sínért aratott JMikepércsi csárdás saólótáncosa. Kerekes Magda. Födi na Péter
