Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-10 / 289. szám
1964. december 10. 5 Csütörtök IST I® MIIÉT! Diákbál... A szülőkből és diákokból álló emberkoszorú közepén táncot lejtenek a nyitó párok. Mintha csak tudatosan rendezte volna valaki úgy, a nézők sorainak elején állnak a ma-as termetűek, kivétel nélkül mind fiú. A hátuk mögött lévők hiába ágaskodnak, a középen zajló eseményekből mit sem láthatnak miattuk. Valaki kérlelni kezdi az „óriásokat”, hogy húzódjanak a kisebb termetűek mögé, onnan is éppen olyan jól láthatnak, ám azok rá sem hederítenek, csak amikor türelmét vesztve magasabb hangot üt meg. Erre viszont mások, a nézők soraiban szerencsésebb helyen ülő és álló felnőttek morajlanak fel és mcltallan- kodnak amiatt, hogy valaki illetéktelenül zavarni merészeli a műsort. Bizonyos értelemben igazuk is van, hiszen a vendégsereg irányítása és meg telelő elhelyezése nem a közönség soraiból valóknak, hanem p rendezőnek és segítőinek, egyszóval: a rendező gárdának a feladata lenne. Aruház belseje az ünnepek előtti vásárlás mozgalmasságával... A vevők a pultok és a pénztárak előtt egymás hegyén-hátán tülekednek, hogy mielőbb sor kerülhessen rájuk. Néhányan a különösen agresszíveket, könyöklőket igyekeznek higgadtabbá tenni, szép szóval jobb belátásra bírni, de hiába. Miként a már említett bálon, itt is hiányzik a józan fegyelmező hang, az udvarias, de határozott rendteremtési igyekezet, ami elsősorban az áruház dolgozói, vezetői részéről lenne a iegmagától értetődőbb, és ami kellő alapot és érvet szolgáltatna a közönség soraiban lévő rendszeretők igazához. A két említett példa felszínes formai problematikája mögött — úgy vélem — mélyebb tartalmi kérdések is rejlenek, így például A légpárnás köszörű tervezője: Pál József lakatos. öt műszaki találmányunk sorsa a másfél órás dokumentumfilm témája. Színész-szereplő nincs Előre elgondolt, szomorú vagy vidám történet sincs kerek befejezéssel. Arra sem emlékszem, hogy nőalakot láttam volna a kép előterében. A főszereplők — mérnökök, technikusok, szakmunkás — legtöbbször íróasztal mellett ülve válaszoltak egy kérdező hangnak. Hogy a film mennyire nem megrendezett, tán érzékelteti az, hogy az egyik kérdezett mondatai végével hozzáteszi: „Ezt azonban majd vágják ki a filmből.” (Bennhagyták ...) Lehet egy műszaki témáról szóló film izgalmas? Lehet. A Nehéz emberek-et a kritika is és a közönség is nagyon kedvezően fogadta — ez az egyezés már magában ritkaság, hát még, ha hozzáadjuk, hogy magyar filmről van szó. Őszinteség, eszköztelenség, szókimondás, a jóért, haladóért való kuuiás — ez jellemzi a Nehéz ema tömegek szocialista szelleművé és magatartásává nevelésének a hogyanja, mikéntje. Ugyanis az új, tisztább társadalomban élés maga még senkit sem tesz egy csapásra ennek az életformának tökéletes képviselőjévé. Abból a világból, melyben az ember embernek farkasa, még elegendő gondolkodás- és magatartásbeli hiba, hiányosság, gyengeség és egyéb hurcolódott át ide a miénkbe ahhoz, hogy az új emberré válás bonyolult menetét bizonyos mértékig hátrányosan befolyásolhassa. Szerencsére az egészséges folyamat már jóval erősebb, hatékonyabb, mint amaz. Ma már a tulajdonképpeni alapokkal nincs is baj. Ezért is kerül mindjobban előtérbe az emberi együttélés szocialista társadalmi szabályainak formai oldala, vagyis, hogy embertársaink ne csak belül érezzék és igenei - jék, hogy ez a világ az övék, hanem merjék életük külső megnyilvánulásaiban, egyéni és társaskapcsolataikban is megmutatni, kifejezésre juttatni ezt. A tudati értelmi fejlődés tükröztetésére gondolok. A figyelmesség, előzékenység váltakozzék mindinkább mindannyiunk természetes magatartásbeli jellemzőjévé. Váljék teljesen divatjamúlttá annak a múlt rendszerben nagyon is divatos mosolygós álarcnak a viselése, mely mögött akkoriban ki- sebb-nagyobb előnyökért való igyekezet, „bevágódási készség”, önző, kicsinyes számítás és érdek rejtőzött. Legyünk egymáshoz őszintén kedvesek, udvariasak a diákbálon, az áruházban, a munkahelyeken, a családban és mindenütt, hiszen ehhez ma már nemcsak egyéni hajlamunk a biztosíték, hanem egy egész társadalom gazdag erkölcsi fedezete, életteli ereje. Huszár Rezső A múzeumi munka megjavításának alapvető feltétele a megye népművelő munkájába való bekapcsolódás Kedden és szerdán országos értekezlet volt Békéscsabán Békéscsabán, a Balassi Művelődési Otthon különtermében kedden délelőtt 9 órakor országos művelődésügyi értekezletet nyitott meg Kovács István, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője. A megbeszélésen, melyen a megyei tanácsok művelődésügyi osztályainak vezetői és múzeumi ügyekkel foglalkozó előadód, vala. mint muzeológusok vettek részt, Kádasi László, a Bács-Kiskun megyei, valamint Dani Lukács, a Fejér megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetői tartottak referátumot. Mindketten múzeumaik helyzetét, tevékenységét és problémáit tárták a hallgatóság elé. Megállapításaik általában azonos gondolatokat tükröztek. Kádasi László rámutatott arra, hogy Bács-Kiskun megye múzeumai a tanácsi kezelésbe vétel előtt szinte „tragikus” helyzetben voltak, azóta lehetőségeik megnövekedtek, de még most sem tudják feladataikat a megkívánt mértékben teljesíteni. Céljuk, hogy a múzeumok valóban népművelési intézménnyé váljanak; ezt segiti a megyei, tanács és ezért kell dolgozniuk a múzeumok munkatársainak is. Tapasztalataiból kiindulva jelentette ki, hogy a városi helyi vezetés a kulturális intézmények közül a múzeumokat támogatja legkevésbé; ez nem egy esetben keserű lehangoltságot okoz a múzeumok vezetőiben. Bízik azonban abban, •hogy ez a jelenség mindenütt megszűnik és a múzeumok illő támogatásban részesülnek. Különös hangsúllyal beszélt a honisNehéz emberek berek-et, mely voltaképp art kutatja, hogyan érvényesülnek nálunk a műszakiak, mérnökök, technikusok épkézláb elgondolásai: miként bánunk a szellemi kapacitásunk tán legértékesebb alkotó részével. A film kritizál, mint ahogy bírál és kritizál az az egész újabb hazai filmirodalmi szociográfia, melynek művelői tollal, magnetofonnal, felvevőgéppel indulnak feltérképezni a hazai valóságot, mint ahogy például kritizáló rádiójáték volt a „Sárika lámpása”, bíráló vita volt a Népszabadság „Érvényesülés” sorozata, mely utóbbi egyébként e film alapötletét is adta. • Mi az, ami ellen »agitál a Nehéz emberek? A haladó mozgással, az újjal szembeni közöny, mely néha lehetővé teszi, hogy az alkotó, kezdeményező embertípus, ha átA légkosid nzáior feltalálója: dr. Heller László egyetemi tanár. A kondenzátor-tekercseio automata feltalálója: Strowski István. menetileg is, de hátrányos helyzetbe kerüljön. A néhol meglévő bürokratikus mechanizmus, mely a bólogató jánosoknak, a vegetáló embertípusnak kedvez elsősorban. Mindaz, ami az öt levegőben lógó, eldöntetlen sorsú műszaki találmány körül elhangzik, hallatlan sűrű tartalommal, és szenvedélyes közéletiséggel tölti meg ezt a befejezetlen történetekből álló filmet. A vásznon a hitelesség és a hamisítatlanul eredeti élet úgy tűnik, legalább olyan izgalmas, mintha Jól, rosszul kitalált történetet néztünk volna meg. mereti szakkörök munkájáról, azokról a lelkes pedagógusokról, akik községük történetének ösz- szegyűjtésót végzik szabad óráikban; majd a múzeumok tartalmi munkájáról szólva megállapította: a jó tartalmi munka elsősorban a múzeumok látogatottságának alakulásában mérhető fel. A Fejér megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője Dani Lukács a múzeumok általános helyzetének ismertetése után — a népművelő jelleggel megírt népszerű tudományos munkák, kiadványok jelentőségét húzta alá, majd a múzeumbaráti körök szerepét elemezte. A múzeumi munka javításának előfeltételeként a megyei népművelés életébe való bekapcsolódás, a még itt-ott tapasztalható múzeumi elzárkózás feloldását jelölte meg. A hozzászólások során dr. Papp Ágoston, a nyíregyházi városi művelődésügyi oszlály vezetője a felszabadulás 20. évfordulójával kapcsolatos kiállítások előkészítéséről beszélt, majd a múzeumok és iskolák szoros kapcsolatának fontosságát hangsúlyozta A továbbiakban Lippenszky István, a Baranya megyei tanács művelődésügyi osztályának , előadója, utána pedig Balassa Iván, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának helyettes ve_ zetője szólalt fél, részletesen is. mertetve a vidéki múzeumok szakember-ellátottságának jellemzőit. Dr. Liptai Ervin, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának vezetője a tartalmi munka eredményeit és új módszereit elemezte, rámutatva arra, hogy a múzeumi költségvetések emelése nem egyetlen út, és közel sem a legfontosabb út ahhoz, hogy múzeumaink népművelő tevékenysége hatásosabbá váljon, színvonala emelkedjen. „A megyei művelődés rendszerében — mondotta — a múzeumok nagy feladatot kaptak és rendelkeznek még annyi tartalékkal, hogy a jelenlegi anyagi körülmények között is jobb eredményeket produkáljanak! Hozzászólásában fontos teret szentelt a gyűjtőmunkának, elsősorban a legújabbkori történelem tárgyi emlékeinek gyűjtésére, majd a természettudományi kiNegyvcii éve a községi önkéntes tűzoltótestület szolgálatában (Tudósítónktól) Bensőséges, szép ünnepséget tartottak Vésztőn a napokban, amikor az 57 tagú községi önkéntes tűzoltótestület parancsnokát köszöntötték abból az alkalomból, hogy a Tűzrendészeti Érem aranyfokozata kitüntetést kapta. Varga Sándor, a 62 éves tűzoltóparancsnok elmondotta, hogy ebben az évben ünnepli 40 éves tflzoltótestületi tagságát. A testület alapító tagja volt. Ma éppen olyan vidáman és jó kedély- lyel végzi munkáját, mint az alapításkor, csak azzal a különbséggel, hogy már parancsnokként tevékenykedik. ti. J. állításokkal foglalkozva keveselte ezek számát és színvonalát. „Az új ötéves terv előkészí lésének időszakát éljük — mondotta hozzászólása végén —, ezt figyelembe kell vennünk, és tapasztala teánkat rendszerezve már most felvázolni azokat a feladatokat és tennivaló. kát, melyek az elkövetkezendő új ötéves terv során a múzeumokra hárulnak.” Püski Gábor, a Békés megyei tanács művelődésügyi osztálya népművelési csoportjának vezetője a Békés megyei múzeumok helyzetével foglalkozott, megemlítve, hogy míg más megyékben 100 százalékkal is növekedett a múzeumi szervezet költségvetése, addig megyénkben ez a növekedés — a tavalyi évhez viszonyítva — mindössze 18 százalék. „Nyilván —■ mondotta — az anyagi lehetőségek bővítése csak egyik oldala a múzeumi munka színvonala megjavításának, a 100 százalék és a 18 százalék azonban szembetűnő különbség Békés megye múzeumi szervezetének rovására.” A további hozzászólások és a válaszadás után az országos értekezlet ebédszünetet tartott, majd délután megtekintették a Munkácsy Múzeum új állandó kiállítását; másnap, december 9-én pedig értékelték azt. A felszólalók — a kiállítás néhány hibáját megemlítve — általában elismeréssel nyi. latkoztak a látottakról. (sn) Szemétládák A címszónak e helyütt kettős értelme van... Ehhez tudni kell, hogy a megyeszékhely forgalmasabb útvonalain rögzített fémvázakra szerelt szemétgyűjtő iádacskák szolgálják azt a célt, hogy a járókelők az éppen feleslegesnek vélt papírdarabokat és egyéb lim-lcmokat ne hajigálják szét az utcán. Csak a dicséret hangján szólhatunk azokról, akik e szemétládák felszerelésével — és használatával! — segítik elő a mozgalom sikerét, amelyet közhelyként így is megfogalmazhatunk: „Tiszta Békéscsabáért!” A járókelők többsége egyet is ért azzal, hogy ne csak a lakása legyen tiszta, hanem — hivatalos megfogalmazással — a közterület is... Az azonban már teljesen érthetetlen, miféle cél vagy szándék késztetett valakiket arra, hogy ezeknek a praktikus utcai alkalmatosságoknak egy részét leszereljék? Leszereljék? A fém- állványok rögzítő csavarjaiból megállapítható, hogy vandál kezek erőszakkal letörték és árokba dobták a kis ládákat! \ figyelmes szem’éiődő például a Tanácsköztársaság útjának a kötöttárugyár és a vasútállomás közötti szakaszán láthatja az értelmetlen pusztítás e jeleit. A felelőtlen rongálókat pedig nem illethetjük más jelzővel, mint — tisztesség ne essék szólván — a fentebb írt címszóval! Elképzelhető persze, hogy az elkövető barbárok éppen e szemétládákkal kívánták tudtul adni hovatartozásukat.., (—zárj.
