Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-09 / 288. szám
1*64. december t. 3 Szerda Védőárral veszik át a szerződésre termelt paradicsomot A szövetkezeti élet alkotmánya az alapszabály Az utolsó évtizedeikben hazánkban rohamosan fejlődött a paradicsom termesztése. Egyre nagyobb területeken termeljük ezt az értékes, a fogyasztók számára nyersen és konzeirvként egyaránt közkedvelt növényt. Országosan mintegy 7900 hold paradicsom termesztésére kötnek szerződést a termelőszövetkezetek. Termeléséhez a MÉK biztosítja a szükséges Tetőmagot, öntözéses termelésnél holdanként legkevesebb 90 mázsára, míg ^«ízetlen területeken holdanként ö0 mázsára köthető tője lesz. Ott nagykövet nem hálátlan, maga mellé veszi Sorget sajtóattaséi minőségben. A szörnyeteg A nagykövet bizalma ellenére van egy férfi a nagykövetségen, aki Sorge számára rendkivül nagy veszélyt jelenthet. Ez a férfi, jobban mondva szörnyeteg, Josef Meisinger. Ki volt Meisinger? A náci kémelhárítás egykori főnöke, Walter Schellenberg a következőképpen vázolta volt beosztottja jellemét. „Meisinger a legelszántabbak közé tartozott Heydrich bizalmi embefei között... Ijesztő volt a külseje is. Széles arcú, koponyája simára borotválva, visszataszítóan csúnya. ... Varsóból rengeteg értesülésem volt Meisinger- ről, s ezek szerint a kémelhári- tásban nem volt hozzá hasonló bestiális, korrupt és embertelen tiszt...” Sorge annyira megtévesztette Meisingert, hogy az azt hitte, a német sajtóattasé a legjobb ügynöke. Sorge hozzá hasonlóan a német tájékoztatási szolgálat főnökét is abban a hitben ringatta, hogy Japánban Németország számára kémkedik. így sikerült hamarosan megteremtenie a tevétermelési szerződés. Ha meghatározott mennyiségre szerződnek a termelőszövetkezetek, akkor az átadásra kerülő paradicsomnak 80 százaléka I. osztályú kell legyen, s legfeljebb 20 százaléka II. osztályú. A termésátadás végső határideje október 15. A szerződéses paradicsom felvásárlási ára 10 százalékkal magasabb az állami szabadfelvásárlási árnál, de az I. osztályú áru védőára mázsánként 60 forintnál, II. osztályú áru esetében mázsánként 51 forintnál alacsonyabb nem lehet. kenységéhez szükséges előfeltételeket. Ténykedéséről Majevszki a következőket írja a Pravdában: „1939 tavaszán Sorge jelentette, hogy Hitler Lengyelország leroha- násának időpontját szeptember 1- ben állapította meg. 1941 áprilisában Sorge fontos információkat küldött a náci hadsereg Szovjetunió elleni készülődéséről. Jelentette, hogy Németország keleti határán 150 hadosztályt vontak össze, és közölte a vezérkar felvonulási tervét is, valamint a támadás időpontját. Moszkva egyéb forrásokból is hasonló értesüléseket szerzett, de Sztálin nem vette figyelembe az információkat. Milliónyi emberéletet lehetett volna megmenteni, ha Sorge jelentését nem zárták volna egyszerűen páncélszekrénybe.” Sorge csoportja felderítette a japán vezérkar készülődéseit is. Japánok a Csendes-óceán térségében nyugodtan készültek a hadműveletre, mert úgy gondolták, hogy a Vörös Hadsereget Hitler csapatai tartják lekötve. Az áruló A japán kémelháritás tisztában volt vele, hogy ellenfeleik a legféltettebb titkait is ismerik. A kJelyik termelőszövetkezet ve" * zetősége állíthatná, hogy náluk soha nem fordult elő semmi vita a tagok egyikével vagy másikával? Ezúttal nem is a munkaegységek jóváírása körüli félre, értésekre gondolunk, nem a hétköznapi kis ügyekre, amelyeket a jó indulatú emberek könnyűszerrel rendbe is tesznek egymás között. Azokra a kényes helyzetekre emlékeztetünk, amelyek többnyire így kezdődnek: „Mi lesz az ón ügyemmel, elnök elvtárs?” S hat. hatosnak szánt érvként hányszor hangzik él a nyomában: „Ehhez nekem jogom van!” S ilyenkor rendszerint az alapszabályra hivatkoznak. Számtalan tapasztalat igazolja, hogy a tagság egy része nem ismeri vagy nem eléggé ismeri az alapszabályt. Emberi gyengeség, hogy minden szabályból, törvény, bői a magának előnyös tételeket, a jogokat jegyzi meg elsősorban. Még akkor is könnyű beleesni ebbe a hibába, ba a szabályok, törvények szövege kezében van és olvassa. Annál inkább így lehet ez a termelőszövetkezeti alapszabály esetében, melynek szövege nincs kinyomtatva, Ideiglenes vízkiemelőt működtetnek a Biharugrai Halgazdaságban A Biharugrai Halgazdaság évente 20 millió köbméter vizet használ fel tavaiban, s ebből 15 milliót Romániából kap. Ennek biztosítására tavaly megkezdték egy nagy teljesítményű vízikiemelő építését, mintegy 72 millió forintos költséggel. Átadására viszont csak a jövő évben kerül sor. A gazdaság vezetői elhatározták, hogy addig is, amíg az új létesítmény elkészül, ideiglenes vízkiemelőt állítanak fed, hogy ne kelljen Romániából biztosítom a tavak vizét. December első napjaitól kezdve már működik is két szivattyú, mely a Sebes-Körösből juttatja el a vizet a biharugrai tavakba. vezérkar elhárítói éveken keresztül hiába nyomoztok. Az volt a gyanújuk, hogy valaki a német nagykövetségről vezeti a legeredményesebb kémcsoportot. Sokáig nem tudtak dr. Sorge nyomára bukanni, de sajnos, a csoportban volt egy áruló. 1941. szeptember 28 és 1942. június 8 között 35 antifasisztát és japán hazafit tartóztatott le a tokiói katonai rendőrség. A rögtönítélő bíróság dr. Sor- gét és Ozakit halálra ítélte. Mindkettőt 1944. november 7-én akasztották fel. A többieket 1945 folyamán az amerikaiak szabadították ki a koncentrációs táborból. MacArthur vezérkarának és kémszolgálatának vezetője Wil- lioughby tábornoknak csakhamar kellemetlenné vált, hogy ezeket az embereket szabadon engedték. Túlságosan sokat tudtok a japánokról és olyan vezető emberekről, akik 1945 után is állásban maradtak. Néhányat közülük ismét letartóztattok, akik aztán eltűntek az amerikai rendőrség süllyesztőjében. A világ is csak most tudta meg, hogy kis is volt tulajdonképpen dr. Sorge, a szovjet mesterfelderítő. (Sz. L.) Az alapszabály nem egyszerűen a gazdaság termelési rendjének a foglalata, s nem is csupán a vezetők és a tagság jogainak és kötelességeinek a gyűjteménye. Éppen úgy, mint ahogy a termelő, szövetkezet sem csupán a mező- gazdasági termelés egyik nagyüzemi formája. Több ez annál: új, korszerű életformája parasztsá. gunknak, a magyar falunak. Alap, mely alakítja, formálja az ott dolgozó emberek egyéni életét is. Nem lehet tőle elhatárolódíná, s aki megkísérli, a társadalommal állítja szembe egyéni életét. Érdeke hát mindenkinek, aki benne él, hogy pontosan ismerje az életét átalakító gazdasági, termelési közösség tételes előírásait, az alapszabályt. |Jem mondtunk újat, amikor az alapszabály ismertetését szorgalmazzuk a téli hónapokban. Előző években is „műsoron volt” az alapszabály a különböző termelőszövetkezeti oktatási formákban, összejöveteleken. A jogászszövetség, a Hazafias Népfront, a szövetkezetek jogászai, agronó- musok és más szövetkezeti vezetők megkeresték a lehetőséget, hogy a tagság előtt az alapszabályról beszéljenek. Tennivaló azonban még bőven akad e tekintetben. Nemcsak arról van szó, hogy minden tag ismerkedjék meg vele, hanem arról is: ne csak a betűjét, hanem a szellemét is sajátítsa el a tagság. Ehhez pedig nem elegendő csupán egy előadás, legyen az bármilyen színvo. nalas is. Az alapszabályról rendszeresen Nézze asszonyom, szerintem nem ronthatja el a karácsonyi ünnepet egy olyan felesleges vita, hogy ki hozza az ajándékot, a Jézuska-e vagy a Télapó. Ez ünnep családias jellegét lám nem rontotta el az, hogy évek. óta együtt járnak így karácsony táján. Kihez a Télapó, kihez a Jézuska. A kisgyermek nem azt nézi, hogy ki hozza az ajándékot, hanem azt, hogy milyen ajándékot hoz és egyelőre ezektől a gyerekektől nem is lehet többet várni. A nagyobb gyerekek pedig kivétel nélkül tudják, hogy mind a Jézuska, mind a Télapó a szocialista kereskedelmünktől szerzi be az ajándékot, s a szülő (nem mindegyik) kedves csalással csempészi be az ajándékot a lakás valamelyik rejlett zugába. Ennek egész lényege a meglepetés, ked /eskéri és. a szeretet kinyilatkoztatása. És ez jó. Drága, de kedves szokás a fenyőünnep az ajándékokkal, fenyőfával, töltött káposztával cs bellivel együtt Minden, szerintem ne n veit és nem lehet probléma abból, hogy a bibliai Jézuska vagy meseország süveges, hosszú szakál- lú „szocialista Télapója” hozza az ajándékot a gyerekeknek. Nem hinném, hogy ez döntően befolyásolná a jövő évi népgazdasági tervet és ez engem megnyugtat, de eszembe jutott a gyerekkori karácsonyom. Tudja, abban az időben nekem is a Jézuska hozta az ajánbeszélgetni kell, szinte minden mondatáról külön-külön. És soha nem elvonatkoztatva a szövetkeze: működéséinek gyakorlatától, ha nem mindig összevetve azzal a szabályoikat. De fordítva is. Vala mi nem jó a szövetkezet életében'.’ Lássuk, hogyan kellene az alap szabály szerint! Vagy talán a bi zonytalankodó gyakorlatnak ép pen az az oka, hogy az alapszabályban kevés szó esik róla. Vagy: miként használják fel ; szociális és kulturális alapokat' Lám, az alapszabály csak általa nosságban foglalkozik véle. .Az így megvitatott alapszabály meg rögződik, új gondolatok, a műn kát, a szövetkezeti életet javító öt. letek, javaslatok érlelődnek me. az emberekben. f>lyan alapszabályvita-form; kát kell keresni, mely nemcsak „jogokat és kötelességeket” ismertet, hanem felkészíti a tag ságot a közösség ügyeibe való hozzáértő beleszólásra. S mindez nem kizárólag központi helyen tömeges szervezésiben történhe! Létre lehetne hozni házcsoportod szerint „alapszabályvitotó körei két”, melyeket nem feltétlenii jogász vagy más tudományos ember vezet, hanem — például — egyik brigádvezető, vagy tsz-aka démiát végzett szövetkezeti gaz da, A fontos az, hogy minél többen ismerkedjenek — a vitákba; való személyes részvétel során — az alapszabállyal. Í gy válhatnak a most bekö szöntő téli esték a szövetke zeti demokrácia hasznos iskolái vá. Ferencz Lajos dékot. Státuszba volt nálunk évekig annak ellenére, hog> magamban kivételezéssel gyanúsítottam. A gyanúm alapos volt. Magatartásom és tanulmányi előmenetelem az átlagosnál jobb volt. Igyekeztem betartani a tízparancsolatot is, elég gyakran imádkoztam is és mégis egyszer szaloncukornál többe nem honorálta igyekezetemet. A boltos, a jegyző és a kocsmáros fiának bezzeg mindent összehordott. Hát így voltam vele. Egyszer a grófné személyében jött el iskolánkba és egy csomagot adott át. Volt benne egy sál. egy zoknitartó és egy Cülvédő Ez csak egyszer volt. A sál kistestvéremé lett. A zoknitartót nem tudtuk használni, mert nem volt a háznál zokni. A fülvédőn öten osztoztunk úgy, hogy mindegyikünk fél hónapig hordta. Én rám márciusban került sor, amikor már mezítelen lábbal jártam. Régen volt. Én jelenleg a Télapót tartom alkalmazásban, s gyermekeim tanúsíthatják, hogy sokkal bőkezűbb, mint hajdan az én Jé- zuskám volt. Az ajándékon kívül hoz szeretetet, derűt, meleget, meghittséget és békességet is a lakásba. Hát kell ennél több asszonyom? Ugye nem? Na látja! De azért valamiben egyetértünk, s ha módjában van, járjon közben vagy legalább mondjon el egy hatásos imát a fenyőfák ügyében. Én is szólok az illetékeseknek, éspedig itt mindjárt. KEDVES ILLETÉKESEK! Százezrek kérése, hogy a kis fenyőfákat, melynek méteréért húsz forintot adunk, egy kicsit jobb munka- és szállításszervezéssel úgy juttassák el az üzletekbe, hogy azok a premier napján ne vessék le magukról tűleveleiket. Tudom, hogy van fontosabb probléma is ebben a társadalomban, de bosszantó doíog, hogy mire fel- használásra kerülnek a fenyőfák, egy erősebb rázásra a fele levele lehullik. A megoldás? Később kezdeni kivágni őket és gyorsabban szállítani. Köszönöm. Ugye, hogy mindent meg lehet oldani? Dobra Sándor.* Mindegy, asszonyom
