Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-05 / 285. szám
december 5. Szombat flz országos átlag kétszerese termett édesköményül Holdanként 12 ezer forintos jövedelem Jól fizet a madárcsucsor Megyénk földművesszövetkezetei minden évben termelési szerződést kötnek a tsz-ekkel gyógynövény átadására. Ezenkívül a háztáji gazdaságokban is sok helyen foglalkoznak gyógynövény- termesztéssel. A földművesszövetkezetek összesen 13 termelőszövetkezettel állnak szerződéses viszonyban. Ezenkívül 46 egyéni szerződést is kötöttek. A gyógynövény-termesztésben két körzet alakult ki, ahol már megismerték ennek jövedelmezőségét. Bihar- ugrán és Kondoroson a termelőszövetkezetek, valamint egyéniek ás foglalkoznak ezzel. Az idén a kamillán kívül 350 holdon termeltek gyógynövényt megyénkben, ezen belül 220 holdon édesköményt. Ebből különösen kiváló eredményt értek el megyénkben, mert az országos boldankénti 300 kilogrammos átlaggal szemben 600 kilogrammot takarítottak be. Különösen jó eredményeket ért el a bi ha ragra i Felszabadult Föld, a zsadányi Dózsa és a csorvási Petőfi Termelőszövetkezet. A 600 kilogrammos átlag holdanként 12 ezer forint bevételt jelent. A termelés előnye az, hogy minden különösebb befektetés — szántás, vetés — nélkül terem, hiszen évelő növény, s így igen jövedelmező nagyüzemi termesztésre is. A földművesszövetkezetek megbízottai segítik a termelőszövetkezeteket azzal is, hogy rendszeresen látogatják őket és szaktanán csókkal látják el menet közben. A kondorosi Dolgozók Termelőszövetkezetben 62 holdon termeltek madárcsucsort, s ez körülbelül 1 millió 200 ezer forintos bevételt jelent. Ebben a termelő- szövetkezetben már hagyományai vannak a gyógynövény-termesztésnek. Ezt bizonyítja a jó eredmény is. Madárcsucsort például a megyében összesen 140 holdon termeltek, s ebből a legtöbbet a kondorosi Dolgozók Tsz-ben. A munkafolyamatokat a palántázástól kezdve a betakarításig teljesen gépesítették. Ebből a növényből megyénkben összesen 130 vagonnal vásároltak fel a földművesszövetkezetek. Már megkezdték az 1965. évi szerződések megkötését- is. Eszerint a jövő évben megyénkben összesen 150 holdon termeinek madárcsucsort, 250 holdon édesköményt és 10 holdon körömvirágot. K. J. Növekedett a juhtenyésztés színvonala Az utóbbi években ugrásszerűen megnövekedett megyénkben a juhállomány. Egyre több termelő- szövetkezetben ismerték fel, hogy a juhok jórészt olcsó melléktermékeken jelentős hasznot hoznak a közös gazdaságnak. A tenyésztési kedv nőtitön nő. Többek között a tótkomlósi Alkotmány és a csor- vási Vörös Október Tsz is hozzálátott az idén a juhállomány kialakításához. Érdemes, hiszen a gyapjú eddigi 48 forintos alapára a jövő év január elsejétől 55 forintra növekszik kilogrammonként. A nyersbőr ára is megsokszorozódott s a szövetkezeteknek is lehetőségük nyílt arra, hogy szerződésre mind több pecsenyebárányt értékesítsenek bel- és külföldi fogyasztásra. Megyénkben immár 127 termelőszövetkezet foglalkozik juhtenyésztéssel, s az állomány együttesen meghaladja a 160 ezer darabot. A fajta jellegén, a gyapjú minőségén és mennyiségén sokat javított a mesterséges megtenné- l sen választják hivatásuknak a ju Kiváló eredményeket értek el megyénk háztáji gazdaságai a baromfitenyésztésben A Magyar Nők Országos Tanácsának korábbi felhívására évről évre egyre többen foglalkoznak a háztáji gazdaságokban baromfi- tenyésztéssel. Az idén különösen jó eredményeket értek el. Megyénk íöldművesszövetkezetei az idén összesen 24 millió forintot fizettek ki előlegként a baromfinevelés elősegítésére. Most adják át a kövér baromfit, a pulykát és gyöngyöst. Csirkéből november végéig 40 vagonnal vásároltak fel a földművesszövetkezetek. Ezenkívül 25 vagon kacsát, 106 vagon libát is leszállítottak már. A pulykát is folyamatosan szállítják. Orosházán, Szarvason, Vésztőn, Békésen és Mezőberényben vásárolták fel eddig a legtöbbet. Év végéig csirkéből még mintegy 13 vagonnal vesznek át a háztáji gazdaságoktól. kenyítés alkalmazása. Mint minden új, ez is elég lassan terjedt el, de már az idén a tenyészállo- mány 70 százalékát termékenyítették mesterségesen. A csoda tudja, hogy miért húzódoznak ettől még egyes szövetkezetekben. Például a füzesgyarmati Aranykalász Tsz-ben öt év óta mesterségesen termékenyítik a juhállományt, s az idén is 5 kiló gyapjút nyírtak darabonként a2000-es anya állományról. A gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz-ben ezt is túlszárnyalták, 5,2 kilogramm gyapjút nyírtak az idén a juhokról. Megyénkben elég alacsony még az átlagos gyapjútermelés, nem éri el még a 4 kilogrammot. Azért, mert a juhtenyésztéshez ólyan jó adottságokkal rendelkező szövetkezetek is, mint például a geszti Egyetértés, csak 3,5 kilogramm gyapjút nyírnak átlagosan. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a maga módján igyekezett elősegíteni a juhtenyésztés színvonalának növelését. Az utóbbi években mintegy 120 juhászt igyekezett különböző tanfolyamokon megismertetni a tenyésztés szakszerűségével. Az erőfeszítés azonban nem mindenütt vezetett eredményre. A tanfolyamot végzett juhászok egyharmada megunta a birkózást az értetlenséggel, s más munkakörben helyezkedett el. A legeltetés mellett szükséges kiegészítő takarmányon, de főleg az átteleltetés feltételein való ci- vakodás láttán elenyészően keve* hász szakmát. A gyapjútermelés mennyiség és minősége, a megfelelő szaporu lat és tejhozam attól függ, hog> megfelelő mennyiségű és minős gű takarmányon teleltetik-e át juhállományt. Helyenként azo: ban nem jut fogaterő arra, hogy juhok számára a jó kiegészítő ti karmányt jelentő kukoricaszár: idejében behordják, de az is elő fordul, hogy a legjobb juhtakai mánynak számító borsószalm sem takarítják be. Például a gy lai Vörös Csillag Termelőszövet kezeiben is elrohadt 40 hold bot sótermés szalmája. A juhállomány helytelen átte leltetése, takarmányozása egyes szövetkezeteket arra a követkéz tetésre vezetett, hogy nem érdeme^ vele foglalkozni. Helyenként kitalálták azt is — mivel a rosszul telelt állomány gyengén tejelt —. hogy nem érdemes fejni, többe érnek vele, ha addig szopnak a bárányok, amíg az anyák el nen rúgják maguk alól. Ezzel a felfo gással ellentétben az a valósát hogy a juhtejnek 5 forint körű mozog az ára, s a juhgomolyíi belföldön is és külföldön is kert sett cikk. Nem új elméleteket kel tehát gyártani, hanem olyan ta karmányozási, átteleltetési feltété leket teremteni minden juhte nyésztéssel foglalkozó szövetkezet, ben, hogy az állomány minél több gyapjúval, szaporulattal és tejjel járuljon hozzá a bevétel növeléséhez, a népgazdaság ilyen irányú szükségleteinek kielégítéséhez. Jól jövedelmez a toll a háziasszonyoknak Megyénk földművesszövetkeze- tei az idén igen jelentős mennyiségű tollat vásároltak a termelő- szövetkezetektől és a háztáji gazdaságoktól. Különösen jól jövedelmez ez a háztáji gazdaságokban. Főleg Orosháza, Kondoros és Vésztő asszonyai neveinek sok libát és adnak át nagy mennyiségű tollat a felvásárlóknak. Egy- egy család 3,5—4000 forintot is kapott már az átadott tollért. A földművesszövetkezetek eddig „Mindent magam csináljak?“ vétel itt is van — alapvetően kialakult már ez a munkamegosztás, s amit a művezető elintézhet, az nem foglalkoztatja az igazgatót, ami a bérelszámolók dolga, azzal nem bajlódik a főkönyvelő, s így tovább. Közös gazdaságainkban még csak kialakulóban van ez a munkamegosztás, s ennek mély okai is vannak. Elsősorban az, hogy nem egy termelőszövetkezeti vezető csak akkor biztos a dolgában, ha mindent maga cselekszik. Így például megtörtént az egyik szövetkezetben, Természetesen nem arról van hdgy az elnök osztotta be reggevákiába exportálják megyénk ! f20’ kogy a vezet°nek ne kellene lenként a fogatosokat, az agro- földművesszövetkezetei. komolyan törődnie az emberek i kicsinek látszó ügyeivel is. (Hiösszesen. 9 millió 400 ezer forint értékben vásároltak fel a háztáji gazdaságokból és a termelőszövetkezetekből. A termelő- szövetkezetek közül az orosházi Üj Élet, a szarvasi Táncsics, a békésszentandrási Rákóczi eddig összesen 100 mázsa tollat adott át. Ezt nagyrészt a Német Szövetségi Köztársaságba és CsehszloAz egyik háromezer holdas gazdaság elnöke a minap bosz- szankodva tette fel ezt a kérdést. Míg az irodában beszélgettünk, percenként nyitották ránk az ajtót. Ez meg nem is lenne hiba, hiszen ekkora gazdaságban ezernyi dolga akad az elnöknek. A baj ott van — s nemcsak ebben a gazdaságban —, hogy nagyon sok olyan apró üggyel is hozzá fordultak, amikben pillanatok alatt igazságot tehetett volna a brigádvezető, a könyvelő stb. Sürgősen változtatnunk kell ezen — mondta az elnök —, hiszen milliónyi napi vesződség miatt gyakran nem jut elég időm és erőm a közös gazdaság legfontosabb gondjaival törődni. ! nagyon fontos ügyek.) Csakhogy Napi egy literrel emelkedett a tej hozam ez a törődés sokféle lehet A tsz a káposztaetetéstől Bánkúton nómus vagy a brigádvezető meg csupán állt és hallgatott mellette, jszen a dolgozó számára többnyire Devan a dolognak egy másik oldala is, amikor maguk a tagok is sokszor akként gondolkoznak: „biztos, ami biztos, legjobb, ha azonnal az elnökhöz megyek, az majd elintézi!” A Bánkúti Kertimag Gazdaságban rekord termést adott az őszi és a téli káposzta. A javát Budapestre szállították a piacra, a többit pedig feletették a tehenekkel. Hatszáz tehén fogyasztotta két hónapon át a fehérjedús káposztát s a napi tejhozam egy literrel emelkedett ez idő alatt. A jó eredmények láttán a gazdaság vezetői elhatározták, hogy jövőre legalább negyven holdon termelnek káposztát, hogy még több értékes takarmányt biztosíthassanak belőle a teheneknek. Kiszámolták ugyanis, hogy igen olcsó takarmány s a népgazdaság terven felül tekintélyes mennyiségű tejet kap ezáltal Bánkútról. Harmincötezer-hatszáz galambot szállítottak el megyénkből Megyénkben sokan foglalkoznak galambtenyésztéssel, mely igen jelentős jövedelmet hoz. Sokan áttértek a parlagi galamb tenyésztéséről a nagy testű húsgalambra, s a földművesszövetke- zemt eddig összesen 35 ezer 600 darabot vettek át a tenyésztőktől. Különösen KÖrösladányban, Csa- nádapácán, Orosházán és Kondoroson foglalkoznak többen, a tenyésztéssel. A galambok nagy részét exportra szállítják. közössége mindenekelőtt azzal a feladattal bízta meg vezetőit, hogy rendet, fegyelmet tartsanak a gazdálkodásban, úgy szervezzék, irányítsák az üzem munkáját, hogy minél nagyobb jövedelmet érjen el a szorgalmasan dolgozó tagság. Fogalmazhatjuk úgy is: legjobban akkor gondoskodik az emberekről a tsz-vezető, ha jól elvégzi a maga dolgát, s nem, ha mások helyett dolgozik! Termelőszövetkezeteinkben mind jobban teret nyer a szó igaíi értelmében vett nagyüzemi gazdálkodás, ami nemcsak több száz holdas táblákat, jószágok tucatjait befogadó korszerű istállókat jelent, hanem magasabb színvonalú vezetést, minden terület sajátosságait figyelembe vevő irányítást, s nem utolsósorban a nagyüzem megkívánta munka- megosztást a vezetésben is. Az ipari üzemekben — bár kiHozzá tartozik az igazsághoz: van némi alapja a vezető bizalmatlanságának, s a tagok vélekedésének is. A kisebb beosztású szövetkezeti vezetők között számos esetben találhatunk olyanokat, akik önállótlanok, félnek a felelősségtől, nem mernek se igent, se nemet mondani. Húzzák, halasszák a cselekvést s ilyenkor érthető — ha nem is helyeselhető —, ha az elnök cselekszik helyettük, mert végül is az élet nem állhat meg. Nem csoda tehát, ha ilyenkor a tagok is úgy vélekednek: miért menjek ahhoz, aki csak a vállát vonogatja, a tenyerét tárja az ég felé, azzal nem jutnak előbbre. Mennek az elnökhöz, akit elborítanak az ilyen kis ügyek, s sokszor ezért szenved csorbát a nagyobb, az egész kú zösségel érintő terv vagy cselek^,- vés. Az alapszabályban megfogaí mázott elvek világosan meghatározzák, kinek mi a dolga a közös munkában. Az élet persze olykor túllép az írott mondatokon s néha valóban elmosódnak a határok. Nehéz megmondani, ki ille tékes jobban vagy kevésbé. Rendet mégis kell tartani. Bosszúsai zsörtölődő elnökünk már azzal is megpróbálkozott, hogy a hét egy meghatározott napján fogadóna pót tart, amikor mindenkit min den ügyben szívesen lát. Ám írre azt mondták a tagok, ők nem helyeslik. Nem kétséges, ebben nekjk volt igazuk. Viszont abban az elnökük sem tévedett, hogy rend és tervszerűség nélkül nem dolgozhatnak eredményesen a vezetők. Más dolog az, hogy ennek melyek a legkedvezőbb formái. Annak megértése, hogy a termelőszövetkezetben, mint demokratikus közösségben is fegyelemre és szervezettségre van szükség — nem könnyű. Szívós, napról napra végzett következetes munkával lehet elérni csak. Elsősorban úgy, hogy érvényt szereznek a. kisebb vezetők tekintélyének, biztosítják megfelelő hatáskörüket. Valamint olyan módon, hogy nem nyúlnak át a fejük felett, nem kerülik meg őket. És úgy is, hogy’ tapintatosan, emberséggel, de határozottan azokhoz irányítják a panaszosokat, akik az ügyben illetékesek. A jó munkamegosztás nemcsal: a termelési tervek végrehajtásának jó összehangolását jelenti, hanem az ilyen kisebb ügyek intézésének arányos elosztását is Ha meghonosítják az ilyen munkastílust, kiderül: mindenkinek könnyebbé válik a dolga, s elégedettebbek lesznek a tsz-tagok is. Mészárai Ötté
