Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-04 / 284. szám

1964. december 4. 3 F&rtek Fokozott állategészségvédelmet igényel a tél 1 ^ tél komoly fetedatok eié áMifcja az állategészségügyet.. Köz­ismert ugyanis, hogy a téli idő beálltával fokozódnak a megbeste- íjeriésefc és ae ezekből származó Hasznos háziáHatadnk megbete- jjadéee esetén először a termelés csokikén, majd a betegség termé­szetétől függően elhullás, illetve kényszervágás következhet be. A károsodás tehát részben a termelési kiesésben, részben az .diátok létszámának csökkenésé­ben jeSenöcezife. A jelenleg ren­delkezésre álló adatok csak az e4- huHiásotara és kényszervágásokra vonatkoznak, ezért az äääatok egészségi állapotának: alakulását ma még csupán ezen adatok alap­jáé mérhetjük le. A fertőző betegségek leküzdése, szaroson vett állatorvosa féladat, A fertőző betegségek esetében to­vább«» is legcélszerűbb vérieke- tett módnak látszanak a megelőző öltést etjárások és a rendészeti «kémkedések, továibbá a meg­leső betegségeknek a felszámolá­sa és újak behnrcoiásának meg- akadéByozása. A feJneveOési betegségek adták és adják még ma is a kiesések döntő többségéi. A felnevelési be­tegségek leküzdése az áHtatorvosok és az áMattenyésztők közös fel­adata. Mint minden betegség ese­tén, úgy iát is legcélszerűbb, leg­olcsóbb és a legeredményesebb a megelőzés, tehát mielőbb biztosí­tanunk keld. áss átlátok megfelelő életkörülményért. A felnevelési betegségeknek mintegy fele a megfázásból adó­dik, s ez leginkább az épületek helytelen hő- és páraforgaimának egyenes következménye. 1 Mindaddig tehát, míg ha- saonáHataink részére az istállók­ban a fajtának és a hasznosítás­nak meg nem feledő, a termelés­hez szükséges optimális hőmérsék. letet és relatív páratartalmat nem torijuk a legzordabb télen is biz­tosítani , nem várhattuk az állatok egészségének és termelési képes­ségének lényeges javulását. Mos­toha körülmények között tartott sertések termelése példáiul az el­múlt télen 10—40 százalékkal csökkent, az elhullás pedig ugyan, annyival nőtt. Az elhelyezésből! hibákat még fokozza a környezet meg nem felélő higiéniés állapota, csatornák, utak, víz stb. hiánya. E mostoha körülmények, alom- hiánnyal párosulva, különösen a fiatal általaknál, végzetessé is vál­hatnak. Elsőrendű feladat a meglevő ál. latfésröhelyek felülvizsgálata és a fent jelzett követelményeknek mindenképpen megfelelővé való alakítása, a telepeknek .járulékos beruházásokkal (út, járda, csator­nák, trágyatelep, vízvezeték, efikü- lőrwtók, kerítés sdb.) váló diétása. | A gondozási hibákból adódó * 10 kiesések a felnevelési betegségek nek legkisebb hányadát, mintegy 10 százalékát teszik ki. Ezek rész­ben szakértelem hiányából, rész­ben anyaghiányból, például alom. hiányból adódnak és igen csekély számú a gondatlanságra visszave­zethető elhullás. A felnevelést betegségeknek a fennmaradó, mintegy 4« százalé­kát a takarmányozással kapcsola­tos emésztőszervi bántedmak ad­ják. A tápok etetésével kapcsolat­ból a helyzet általában itt is ja­vult, de nehézségek vannak még a keverőüzemek alapanyag-ellátá­sával, ezért gyakori a tápok össze, tételének változása és a felhasz­náld alapanyag sem minden eset­ben kifogástalan. Ilyenformán gyomor és béflgyullariásos megbe­tegedések jönnek lédre. A gyomor és béügyulfeutfásos megbetegedések másik része nem a takarmány káros összetevőinek hatására jön létre, hanem a hely­telen takarmányozási technológia következménye. Különösen gya­koriak ezek a hibák a sertéste­nyésztésben. Legkevesebb a gyo­mor és bélgyulladásos megbetege­dés szárazhatna, illetve vegyes ab­rak etetése eseten. | A téli időszakban a íádegvtzes keverés idézhet elő hasmenést, ezért ajánlatos a téli időszakban melegvizes dara keverem tehetősé, get biztosítani. Megjutalmazzák a legjobb felvásárló brigádokat A Csanádapácai Földművesszö­vetkezet igazgatósága a napokban értékelte a felvásárlási munkát és megállapította, hogy ez az idén igen eredményesnek mondható. Az éves terv teljesítése baromfi­ból már eddig 106, toliból 178, to­jásból 121, mézből 100, házinyúl- ból pedig 97 százalék, ami a hát­ralévő hetekben még növelhető lesz. Értékben előreláthatólag el­éri majd a 6 millió 600 ezer fo­rintot, ami a tavalyihoz képest 10 százalék emelkedést jelent. Az igazgatóság úgy határozott, hogy az a brigád, amely éves szer­ződéskötési és felvásárlási tervét teljesíti, 500 forint pénzjutalmat kap. Ezt Virók Péter és Burka Jánosné brigádja mór kiérdemel­te. A jutalmakat a decemberi ter­melési tanácskozáson adják át részükre. Évente négy szabútanínlyan Békéscsabán a háziasszonyok és doliiezá nik támmatása érdekében Családos édesanyáknak, házi­asszonyoknak, dolgozó nőknek vagy az otthoni munkákba bese­gítő nagylányoknak nem kis gon­dot okoz, hogy nem értenek a sza­báshoz és egyszerű kis ruhák, há­zi holmik készítése is problémát, többletkiadást okoz. Békéscsabán ezt a gondot kívánta bizonyos mértékben felszámolni a Balassi Művelődési Otthon vezetősége, mikor közhasznú tanfolyamai kö­zé évekkel ezelőtt, a szabastan­folyam« l is beiktatta. A tanfolyam vezető kezdettől lágya Duna Pálné,, aki maga is háziasszony lévén, szeretettel fog­lalkozik a résztvevőkkel, akiknek nagy része üzemi dolgozó nő. Olyan az érdeklődés, hogy évente négy tanfolyam is követi egy mást. A következő most, decem­ber 9-én kezdődik a Balassi Mű­velődési Otthonban, ahol előzőleg is szívesen fogadnak minden ér­deklődői. vonalasabbá tenni a különféle szakköröket is. Ma már jórészt túlhaladott oktatási forma az arany- és ezüstkalászos tanfo­lyam, s a nagyon népszerű tsz- akadémiák szervezete és tananya­ga is változtatást kíván. Az aka­démiáknak arra kell töreked­niük, hogy a szövetkezet adottsá­gainak megfelelő szakmunkások képzésének a fórumai legyenek. Tehát ne csak közismereti tár­gyakkal, országjáró kirándulások szervezésével foglalkozzanak (bár ez is fontos),- hanem lépcsőfokot képezzenek a szakmunkás-bizo­nyítvány megszerzéséhez. Fontos, hogy a téli szakmunkás- képző tanfolyamokat is a legna­gyobb gonddal tervezzék az ille­tékesek. Ezek a tanfolyamok nép­szerűek és hasznosak, nagyon sok segítséget nyújtanak a szövetke­zeteknek. A jövőben egyébként a felnőtt szakmunkásképzés az üze­mekre hárul, például a gépjavító, növényvédő állomásokra. S az ott szerzett szakmunkás-bizonyítvány szintén lehetőséget nyújt majd a középiskolai végzettség levelező úton történő megszerzéséhez. Ugyancsak fontos a képzéssel egyidőben, hogy a szakmun­kások anyagi és szakmai megbecsüléséről is minél több szó essék. Sok helyen ugyan­is e területen még- bizony­talanság tapasztalható, s ez gyak­ran kétségessé teszi a tanulás ér­telmét. Mi hasznát láthatja szak­munkás, bizonyítványának az, aki hároméves tanulás után megma­rad régi beosztásában vagy nem kapja a megígért többletjövedel­met sem. Elkedvetlenedést szül az ilyen elbánás és szűklátókörűség­re vall. Hiszen, ahol valóban ko­molyan számítanak az új szak­munkásra, ott hamar megmutat­kozik az eredmény. Verpeléten például 28 szőlő- és gyümölcster­mesztő szakmunkást képeznek, s közülük huszonkettőt, akik leg­jobban végezték a második évet, máris munkacsapatvezetői poszt­ra állítottak, mégpedig W száza­lékkal magasabb jövedelemmel. A földesi Rákóczi Tsz 500 tagja közül már százan szereztek szak­munkás-bizonyítványt, s ők is kapják a 10 százalékkal maga­sabb jövedelmet. De ez a megér­demelt juttatás a tsz-nek is ki­fizetődik, mert például Földesen 290 mázsás cukorrépa átlagter­méssel szemben jó néhány szak­munkás parcelláján 400 mázsa ré­pa is termett. A már említett tanulási formák mellett akad még jó néhány le­hetőség. Az, idén például mint­egy 10 000 új traktoros kiképzésé­re kerül sor. Különösen a fiata­loknak fontos, hogy megismerjék a gépeket. Régen azon a paraszt­emberen derültek, aki nem értett a lóhoz, hovatovább a géphez nem értő tsz-tagot fogják a töb­biek megmosolyogni. S fel lehet használni szakisme­retszerzésre a tsz-klubokat, a KISZ- és az ifjúsági klubokat is. A klubélet, ha jól szervezik, ki­terjedhet például speciális egy­két napos céltanfolyamok szerve­zésére, ahol néhány — a közös gazdaság számára különösen fon­tos növény agrotechnikáját vagy valamely új állattenyésztési mód­szert ismerhetnek meg a részt­vevők. A TIT okos programja és jól képzett előadógárdája már évek óta az egyik legnagyobb erő a téli szakoktatásban. Tsz-patro- náló brigádjaik például a legki­válóbb szakemberekből állnak, s a könyveléstől a baromfinevelésig a legkülönbözőbb kérdésekben el­igazítják a szövetkezetek tagjait. Tanfolyamaik is érdekesek, 1963- ban a 41 109 mezőgazdasági tár­gyú előadást, 2 100 000 tsz-gazda hallgatta végig. Tanulásra tehát számtalan le­hetőség kínálkozik, felelősségér­zet és józan számvetés dolga, ki, hogyan él vele. Falun is létkér­dés már a minél több szakmun­kás, a minél színvonalasabb tu­dás, megszerzésére egyetlen alkal­mat sem szabad elmulasztani. Kékesdi Gyula Minden erőgépet a mélyszántásra és a szállításra állítattak be a kondorod termelőszövetkezetek A kondoros! termelőszövetkeze­tek ez évi terve szerint összesen 7 ezer holdnyi területet kellett mélyszóntani. Ebből jelenleg még 2300 hold van hátra. A szövetke­zetek vezetői minden héten szer­dán a községi tanács szervezésé­ben megbeszéléseket. tartanak, ahol a tanács vezetőit tájékoztat­ják az eddigi, munkákról és a további tervekről. A legutóbbi megbeszélésen a mélyszántás jó megszervezését és a kukoricaszúr betakarítását beszélték meg a fess­él nökok, főagronómusok és abap- szervi párttitkárok. Ügy határoztak, hogy a lehető­ségekhez mérten minden erőgép pet a mélyszántásra, illetve erre a két fontos munkára összpontosí­tanak. A DT-keti kívül két Sz—10Ő-as is ebben a munkában dolgozik. Amennyiben az időjárás tehetővé tesá, december 15-ig be akarják ffejertii a mélyszántást. A kukoricaszárr vágásában és be. hordásában a Lenin Termelőszö­vetkezet van a legjobban lesma­radva. összesen 485 holdnyi terü­leten kint van még a szár, ennék 50 százaléka a háztáji gazdaságo­ké. A megbeszélésen atről is veit seó, hogyan segítsék a Lenin Taz-t, hogy mielőbb befejezze ért a mun­kát. Ugyanis a község három tar- meiőszoiteötezetéhen összesen 740 hold kukoricasaárat kefi még le­vágni, s ennek nagyobb iósbp a Lenin Tsz-é. Elhagyatottan... Sajót tanyája van a faáu hatá­rában. Négy lánya, akit feine veti, mégsincs hova mennie lehajta­nia fáradt fejét. Nyolcvanegy éves. Dolgozott egész életen át, most beteg. Az idegei, mentek tönkre a sok-sok megpróbáltatás­tól. Egyik oldalára béna. Nehezen, tagoltan beszél. Botja végigkopog a kemény mozaiklapqkon, ahogy végigmegy a folyosón. Vádol minden egyes koppanás. A fáradt, beteg öreg embernek hosszú utat kellett megtennie a tahiból a vá­rosba, lépésről lépésre, bot se­gítségével óvatosan előbbre jutnia, hogy ekneh essen oda. ahol pana­szát meghallgatják. Sablonos történet •— öregember vagyak már, van egy tanyám, úgy gondoltam, nem szorulok a lányaimra, van nekik is elég ©ondjuk-bajuk, — mondja, lassan belekezdve a történetbe, amiért idejött. — Nem akartam a terhűkre lenni, magamhoz vettem egy családot, akik ígértek, eltar­tanak a házért, fis most adajatot- lam, hogy nincs hova mennem, az éjszaka is a községi lóistálló­ban húzódtam meg. Nem tudja tovább folytatni, az idős ember szava elakad, zavar­tan. szégyenkezve nyúl zsebébe, hogy letörölje a barázdás arcon lassan «kigördülő nehéz környé­két. A történet sablonos. Sajnos... Nem egy hasonló esettel találkoz­tunk már, mégis mindig megren­díti az embert a résevétlenség, a közömbösség, a magatehetetlen ember kegyetlen bántalmazása, éheztetése. Míg négy lányát leinevei le, dolgozott megfeszítve. Mégpedig a legnehezebb mezőgazdasági mun­kában. Kétszer nősült, s idegen gyermeket is magára vállait. Az idegen és a saját gyermekei kö­zött sokszor volt vita, veszekedés. Az apa nem mindig tudott igaz­ságot tenni. Végül kenyértöréshez vezetett az út. Tizenöt évig egyedül , A lányok felnőttek, szétszéled­tek. Ekkor már túl volt élete de­lén. Otthagyta a családot, amikor már nem bírta tovább. Tizenöt évig élt egyedül a tanyán és ak­kor jött a házaspár, aki vállalta eltartását. A tsz-ből — melynek tagja volt — egy kis nyugdíjat is kapott. Gondolta, majd csak meg­élnek valahogy azokkal, akiknek fedelet adott a fejük fölé. Csak­hogy tévedett, mint már olyan sokai) az ilyen idős emberek kö­zül. — Eleinte jól naent mindem, később kevesebb lett az étéi, pén­ze sem volt, hogy pótolhassa. A nyugdíját ők vették fel és nem adtak belőle. A szomszédoknak feltűnik valami Aztán egyre nehezebb napor- követkeetek. Antikor szólt, hogy éhezik, durvaság volt a válasz. A szomszédoknak egyseer feltűm. hogy nem látják napokon át. Be­teg lett Senki nem ápolta. Üjab'o vita, veszekedés következett. S egy ilyen nagyobb össeetűcaés után a februári fagyos éjszaka idején ágyasul, mindenestül Intették, a saobájáböl. A fii tetten konyhában ébredt lel, a hideg nem hagyía. pihenni. Ke» már a jobb érzésű saomsaédok sem tűrték. Kimentek a nagyobbik lányához, aki a falu­ban lakik. A fáradt öregember jtyoleaati- egv evével nem kívánt mást, csak egy kis zugot, ahol megpibeofoet. A lánya végűi is magSfcoe vette. A tartánéi mán ***** *** Úgy gondolnánk, estei minden rendbe jött. A történet azonban még nem ért véget. Azt níosidjjU, az öregkor, második gyermekitől Az élet által megviselt beteg em­ber több figyelmet, szeretet« i, megértért vár. Néha a gondosko­dása is gyerekes és a szeszélyektől sent mentes. így hát nem könnyű azoknak, akik körülötte élnek, de ha nem artiítséges rossznak 'tartják az öreget a háznál, hanem a sbC- lő iránti tisztelet; és saseretot táp­lálja őket, altkor könnyebb az együttélés. rajben a családban seat volt nyugvása. Hosszú lenne leérni itt mindent, amit átélt. Keserű a kegyelemkenyér.f S ha méltatlan­kodik az ember, durvaságot fc-qp. Nem vök maradása. A tanácsnál is járt, segítsenek, mivel a bíró­ság úgy ítélkezett, hogy a tanyá­ját bitorló csalódnak ki kell köl­töznie, hogy az öregember ott él­hessen a saját otthonában. Ered­ménytelenül járt, nem kapott se­gítséget A hideg novemberi éjszakát az istállóban töltötte... Hát nincs agy szikrányi meleg­ség a körülötte élőkben? Kasnyik janit \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents