Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-29 / 303. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! EPUJSAG MM. DECEMBER 29., KEDD Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI 'TANÁCS' LÁPJA A fiatalok őszi munkájáról | Maradnak-e? | A lottó tárgynyeremény sorsolása | Sport Az új esztendő munkaprogramj a Megyei ifjúsági verseny kezdődül felszabadulásunk 20. évfordulója tiszteletére Azt mondják, és nem alaptala­nul, hogy a karácsony a szeretet és a béke ünnepe. A szeretető, mert hiszen ilyenkor ki-ki aján­dékkal kedveskedik szeretteinek. Az üzletek ünnep előtti forgalma arról tanúskodik, hogy az aján­dékozók soha pem tapasztalt mé­retekben vásároltak. Békéscsabán a Körös Állami Áruházban de­cember 23-án rekordforgalmat bonyolítottak le: 600 ezer forint értékű árut adtak el. Bőven volt hát mit elhelyezni a karácsonyfák alá. Ezen az ünnepen azonban még valami került minden karácsony­fa, úgy is mondhatnék, a nemzet karácsonyfája alá: az 1965. évi népgazdasági terv, amelyet az ün­nepi lapok részletesen ismertet­tek. Ez volt a forra'dalmi mun­kás—paraszt kormány karácsonyi ajándéka. A terv a békére alapoz, a dolgos hétköznapokra. A doku­mentumot ezért méltán nevez­hetjük az új esztendő munka- programjának. Igaz, még legtöbb helyütt az idei feladatok végre­hajtásán dolgoznak, eközben azonban jólesik, hogy már decem­ber 31-én is túllátunk, hiszen a tervből tudjuk mit és miért kell tennünk a jövő esztendőben. „Az összes tapasztalat figyelembevé­telével 1965-ben, amely a második ötéves terv utolsó esztendeje — olvashatjuk az 1965-ös népgazda­sági tervben —, azt kell elérni, hogy az éves terv és jó megvaló­sítása a legkedvezőbb feltételeket teremtse meg a következő ötéves tervhez.” A dokumentumot olvasva első látásra is kitűnik, hogy a terv na­gyon reális talajra épül, követke­zésképpen minden előírása meg­valósítható. Ez szükséges is ah­hoz, hogy a harmadik ötéves ter­vet jól megalapozzuk. Az ipari termelés a korábbi évekénél a következő esztendőben mérsékel­tebben, mintegy 4,5 százalékkal növekedik. A növekedés az egész ipari termelésre vonatkozik, logi­kus hát, hogy egyes iparágakban ennél nagyobb ütemű fejlődés el­érése szükséges. A terv előírja: a végrehajtás során különös fi­gyelmet kell fordítani arra, hogy a termékek összetétele és válasz­téka az eddigieknél jobban alkal­mazkodjék a tényleges igények­hez. Azt és olyan mennyiségben gyártsunk tehát, amire szüksé­günk van. Ebből pedig ésszerűen következik, hogy — amire ép­pen volt elég példa eddig —nem szabad a termelési tervet túltel­jesíteni olyan termékekből, ame­lyek feleslegesen növelik a kész­leteket. Az elfekvő értékek hal­mozása, ami rövidebb-hosszabb időre leköti az anyagi eszközöket, káros a népgazdaságra. Ezt a fény­űzést a jövőben semmiképpen sem engedhetjük meg magunknak. Milyen tanulságokat fedezhe. tünk fel az 1965. évi népgazdasági tervben? Anélkül, hogy valamifé­le rangsorolást is felállítanánk, első helyre kívánkozik a jövő évi célkitűzések közül a munka haté­konyságának fokozása. Ezen belül az ipari termelésben el kell érni, hogy a termelés növekedésének több mint 70 százaléka a termelé­kenység emelkedéséből származ­zék. A mostani arányt figyelembe véve nem kis erőfeszítést igényel majd ennek teljesítése. Szükség lesz ehhez többek között a mun­kaszervezés és munkafegyelem je. lentös javítására, a rejtett tártaié, kok feltárására, a megalapozot­tabb műszaki fejlesztésre, sőt még az elavult normák rendezésére is. A termelés természetesen csak akkor lehet gazdaságos, ha a lét­számgazdálkodás és a béralapfel- használás előírásait szigorúan be­tartják. A jövő évi terv ezzel is számol, amikor kimondja: ...a költségszint csökkentése megkö­veteli a munka-, a létszám- és a bérfegyelem következetes érvé­nyesítését. Nem kevésbé fontos az sem, hogy a mostani helyzetben a nép­gazdaság minden területén, bele­értve az államháztartást és a vállalati gazdálkodást is, messze­menő takarékosságra van szük­ség. Ez pedig azt jelenti, hogy vé­get kell vetni mindenféle pazar­lásnak, felesleges költekezésnek. Aki nemcsak a mának él, az más­ként nem is cselekedhet. Csak így valósulhatnak meg a tervben előírt feladatok, csak ekkor lép­hetnek be a termelésbe a jövő esztendőben számításba vett be­ruházások. Hogy csak a megyénél maradjunk, az 1965. évi népgaz­dasági terv előírja, hogy be kell fejezni a Békéscsabai Konzerv­gyár építését. Senkinek sem lehet közömbös, hogy vajon ez megva­lósul-e vagy sem. A jövő évi munkaprogram elké­szült. A benne található tervek és előírások végrehajtása nem lesz könnyű feladat. Sok fáradozást és fejtörést igényel majd az ipar, a mezőgazdaság dolgozóitól, a gaz­dasági és műszaki vezetőktől, a párt. és tömegszervezeti tisztség- viselőktől és aktíváktól. Egyszó­val, mindenkitől, aki a jövő évi szeretet ünnepét is olyan meghit­ten és boldogan szeretné eltölteni, mint az ideit. Ehhez viszont vala­mennyiünk következetes munká­jára lesz szükség, mert csak így teremthetjük meg a terv telje­sítéséhez a megfelelő feltételeket. Előnyünk, hogy ehhez már most rendelkezésünkre áll az új esz­tendő munkaprogramja. Podina Péter „Köszöntsük munkasikerekkel a felszabadulás 20. évfordulóját” — ez a mottója annak a versenyfel­hívásnak, melyet a napokban tett közzé a KISZ megyei bizottsága. Felhívását fiatalokhoz címezte, KISZ-szervezetekhez és ifjúsági, illetve exportbrigádokhoz. Azt indítványozta, hogy a KISZ-kol- lektívák törekedjenek tömegbefo­lyásuk növelésére, álljanak helyt tagjai a termelésben, mutassanak példát, legyenek élharcosai a ter­melékenység emeléséért vívott küzdelemnek, mozgósítsanak mi­nél több fiatalt a termelési ver­senyekre, a takarékoskodásra, gyarapítsák szakmai tudásukat, általános műveltségüket. Az ifjúsági brigádok, ifjúsági exportbrigádok versenyének fel­A Békéscsabai Szőnyeg- és Ta- tácsáru Háziipari Szövetkezet dol­gozói pótolták az első félévi le­maradást, ami termelési értékben mintegy másfél millió forintot tett ki. Különösen a torontáli sző­nyegszövők értek el jó ered­ményt. Jelenleg a takácsrészleg főként Békés megyei népművészeti cik­keket készít és jövőre minden gé­pet ennek megfelelően átállíta­nak. Az áru, amelyből szinte kor­látlan a megrendelés, a népművé­szeti boltokba kerül. A szőnyeg tételei között a fegyelmezett, szor­galmas munka, a tervek teljesí­tése, a takarékosság, a közös va­gyon védelme, az új technológiai előírások, újítások gyors beveze­tése, a minőségi követelmények szigorú betartása, a jó munkafe­gyelem, balesetmentes munka igénye szerepel. A verseny január elsejétől ok­tóber végéig tart. A legjobb KISZ-szervezeteket, illetve ifjú­sági és exportbrigádokat oklevél­lel és több ezer forint értékű ajándéktárggyal jutalmazzák. A versenybe való benevezés ne­vezési lapon történik. Ezeket ja­nuár 15-ig kell eljuttatni az il’e- tékes járási, városi KlSZ-bizott­sághoz. nagy részét nyugati cégek vásárol. ják meg, és itt bonyolítják le az ország többi 18 hasonló szövetke­zetének a szőnyegexportját is. A szövetkezet termékei iránt igen nagy az érdeklődés. Jellem­ző, hogy 1965 első negyedévére 5 ezer négyzetméter perzsaszőnye­get rendeltek, de ebből a szűk ka­pacitás miatt csak 3 ezer négy­zetmétert tud a szövetkezet tel­jesíteni. Komolyabb fejlesztésre a jelenlegi helyen már nem kerül­het sor. Pályázati felhívás a korszerű csatornaépítési módszerek kialakítására Az Építésügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közös pályázatot hirdet korszerű csatornaépítési módszerek kialakí. tására. Az érdeklődők már átve­hetik a pályázati kiírást az ÉM Tervezési Főosztályán (Bp., V., Be­loiannisz utca 2.) s ugyanide kell eljuttatni a kész terveket legké­sőbb 1965. március 22-ig. A díja­zásra összesen százezer forintot irányoztak elő. A legnagyobb díj legfeljebb húszezer forint lehet, a megvásárolt tervekért kifizetendő összeg pedig legalább 4000 forint. A vártnál is nagyobb volt az utasforgalom a MÁV vonalain A MÁV az ünnepek idején — december 23-tól december 28-ig — az országban 245 mentesítő vona­tot indított. Mivel a vártnál is na. gyobb volt az igény, a tervezett­nél tíz vonattal többre volt szük­ség. A budapesti pályaudvarokon ezekben a napokban körülbelül 1 265 000 utas fordult meg. A leg­többen Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc térségébe utazták. Buda­pestről az ország különböző részei­ben december 23-án volt a legna­gyobb forgalom, vidékről Buda­pestre pedig december 27-én dél­után és este, illetve december 28- án reggel. Több vidéki nagyváros, ból december 28-án reggel is men. tesítő vonat szállította az utaso­kat. Épül az új szerelőcsarnok Három és egynegyed millió forint értékben épületekkel és utakkal korszerűsítik 1964—1965-be a Békéscsabai Gépjavító Állomást. Az új, nagyméretű kombájn szerelő csarnok befejezéséhez közeledik s januárban már megkezdik benne az arató-cséplő gépek javítását. Pótolták az első félévi lemaradást Igen nagy a kereslet szőnyegből és népművészeti szőttesből

Next

/
Thumbnails
Contents