Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-25 / 302. szám
1964. december 85. 7 Péntek a programozás A bakui 54. számú iskola udvara éppen olyan, mint bármelyik más szovjet iskoláé. Az aszfaltján játékos ábrák, egyenletek, házak, űrhajók sorakoznak. Legfeljebb az a feltűnő, hogy a krétarajzok között néhány integrálszámítást is találunk. Ez az iskola ugyanis számítógépekkel dolgozó jövendő programozókat nevel. Az iskola igazgatója, Rafael Avakov, a város egyik legrégebbi és legjobban képzett matematika tanára, aki szaktárgya szeretetét rendkívüli módon tudja beoltani a tanítványaiba. Az iskolában a diákok megtanulják az elektronikus számítógépek kezelését. Természetes, hogy ezért itt a tanmenet is más, mint a többi iskolákban. Több a fizika- és a matematikaóra, hiszen a programozó szakembereknek meg kell tudniuk oldani lineáris és differenciál-egyenleteket, érteniük kell az integrálszámításhoz is. Az iskolában tantárgy a felső matematika. Egyik-másik diák akár egyetemistákkal is felveheti a versenyt egy-egy nehezebb feladvány megoldásában. Mari Fajt- man például a moszkvai állami egyetem diákjai által rendezett matematikai olimpián az első helyen végzett.- A kilencedik osztályosok gyakorlati foglalkozásokon kisméretű, úgynevezett asztali számítógépekkel dolgoznak. A tizedike- sek már az igazi nagy gépek keAz azerbajdzsán! tudományos akadémia elektronikus számítóközpontjában az Ural—2 kezelését tanulják a bakui iskolások. Tax jel Iszmaiiov még kissé félve nyúl a kapcsolókhoz, de az oktató biztatja: fog az menni, fiúi... , Szöveg és kép: J. Samilov zelését tanulják az zsáni állami egyetem és vegyészeti tudományos kutatóintézet elektronikus számítóközpontjaiban. Bakuban máris több vállalat azerbajd- várja, hogy a mostani 9. és 10. a kőolaj- osztályosok kezükbe kapják az érettségi bizonyítványt és a szakmai oklevelet. A gyárakban, üzemekben és kutatóintézetekben nagy szükség van programozókra. Világrekord — 1964 december — Mikrominialűr világítótest: átmérőié egy. hossza Vajon kinek jut az eszébe, amikor parányi tranzisztoros rádiókészüléket tart a kezében, hogy ez a pici szerkezet a rakétaiparnak és a repüléstechmkának köszönheti létezését. Igaz, nem egyenes út vezetett a híradás- technika újabb sikereihez, az űr meghódításáért folytatott tudományos harcnak lett az egyik értékes mellékterméke. Az űphajók műszaki berendezéseire kevés hely áll a rendelkezésre. A szovjet hordozórakéták a föld körű i utakon ugyan már legyőzték a milligrammokban fogalmazott szállítási gondokat, de a távolabbi tervek megvalósításához a pa- rányokat még tovább kell kisebbíteni. A tranzisztorok kis mérete már ét és fél milliméter eddig is sok „földi problémát” oldott meg. Nemi igényelnek fűtőáramot és lényegesen kisebb feszültségekkel és áramerősségekkel dolgoznak, mint az izzókató- dos rádióc^övek. Nagyságuk, mint imeretes, a hagyományos berendezések méretének csupán a töredékét teszik ki. A 20—30 ezer elektroncsővel dolgozó elektronikus számológépek többek között akkora hőséget fejlesztenek, amelyek csak különleges hűtőberendezéssel tarthatók üzemben. Az sem mellékes, hogy a »ok ezer izzókatódos cső közül naponta elkerülhetetlenül néhány kiég. Ezeket az alkatrészeket meg kell keresni és pótlásukról gondoskodni kell. Csak egy jellemző adat á múltból: az elektronikus számológépek vákuumcsöves előd leinek üzemidejéből mindössze öt százalék telt el hasznos munkával, a fennmaradó kilencvenöt százalékot hibakeresésre és javításra voltak kénytelenek fordítani! A tranzisztorok méretei és tulajdonságai ezeket a hátráltató tényezőket is rendkívüli mértékben csökkentették. Képeink a mikrominiat'Jrizálás két csúcsteljesítményét mutatják. A varrótű és a gyűszű társaságában egy modem elektronikus számológép-alkatrészt láthatunk. Az alumíniumlapocska, amelyre a részeket szerelték, olyan vékony, hogy méretét csak fényhullámokkal lehet mérni. A másik képen egy gombostű feje az összehasonlítás mértéke. Mellette a világ jelenleg legkisebbnek ismert három lámpáját láthatjuk. Az égők üvegborításának átmérője egy milliméter, a hosszúsága pedig két és fél milliméter. Ez az izzószáias villanyégők rekordja 1964 decemberében. Mire azonban 1965 évet írunk, lehet, hogy ez a rekord éppen úgy megdől, mint a miniatürizálás több más csúcseredménye. (V. M.) Tudományos kaleidoszkóp — 1964 Ha a tudomány és technika fáradhatatlan „közkatonái”, mérnökök és kutatók százezrei 1964 végén bizonyítványt kaptak volna elvégzett munkájukért, kétségtelenül „csillagos” ötös járt volna valamennyinek. Elsősorban az atomenergia békés felhasználásában, az atomreaktorok tökéletesítésében elért szovjet sikereké ez az osztályzat. Vándorló atommáglyák A Szovjetunió Kurcsatov atomfizikai kutatóintézetében augusztus 4-én üzgmbe helyezték a világ első olyan atomerőművét, amely az atommaghasadásból nyert óriási hőenergiát közvetlenül elektromos árammá alakítja át. Eddig a „hagyományos” atomreaktorok hőjével gőzt fejlesztettek, ez gőzgépeket hozott mozgásba, s csak a gőzgépekhez kapcsolt dinamók fejlesztettek áramot. A Romaska atomvillanytelep „magját” viszont sok ezer szilícium-germánium fűtőelem veszi körül, amelyek a reaktor 1770 C fokos hőmérsékletét minden áttétel vagy mozgó alkatrész nélkül rögtön elektromossággá „változtatják”. Ugyancsak szovjet tudósoké az érdem, hogy a jövőben gördülő atomvillanytelepekkel biztosítható a ritkábban lakott területek áramellátása. Egy-egy mozgó villanytelep négy lánctalpas egységből áll, amelyek önsúlya 350 tonna. Minthogy a vándorló „atommáglvák” napi üzemanyagfogyasztása 14 g urán, a magukkal vitt uránkészletből évekig termelhetnek áramot. A csodálatos laser-sugarak A technikai haladás bámulatra méltó újszülöttje, a laser-fénysu- gár is újabb szerepekben mutatkozott be az elmúlt évben. Amerikai kutatók rendkívül Keskeny sugárnyalábot vetítettek földünk felső légkörébe, s a sugarak visz- szaverődéséből állapították meg, hogy két hatalmas por réteg húzódik az atmoszférában, 80 és 120 km magasságra a föld felszínétől. Bostoni sebészek rákos daganatokat kezeltek lüktető laser-suga- rakkal, s a beteg kísérleti patkányok és hörcsögök fertőzései, bámulatos módon, 5—29 nap alatt csaknem teljesen eltűntek. Egy amerikai gyárban elektronikus elemek és mikroáramKörök hegesztésére állítatták munkába a sokoldalú sugarakat. Minthogy az egyetlen pontba koncentrált fény óriási hőenergiát Képvisel, ezredmásod percek alatt megolvasztja a légkeményebb fémeket is. A holland Phillips laboratórium mérnökei ugyanebben az évben derítették ki, hogy a félelmetes hőenergiát termelő laserek bizonyos áramsűrűségek mellett hűtőelemként is hasznosftnatók. Ez a felfedezés különösen nagy lendületet ad majd a következő évek kutatásainak. Híradástechnikai újdonságok Laser-sugarakkal működő fénytelefont is készítettek, de ez csak egyik színes kockája a híradás- technikai újdonságok tarka mozaikjának. A nyugatnémet Siemens cég például olyan telefont hozot forgalomba, amelyen se tárcsa,« hallgató nincsen. Aki telefonéin akar, ujjait a megfelelő számozott mélyedésekhez érinti, s a Készülék azonnal „kicseng” a hívott fékhez. Egy másik nyugatnémet gyár a magnetofonok terén hozott újdonságot. Szakított a megszokott magnetoíonszalaggal, helyette mágnesezhető korongot épített legújabb diktafonjába. Ilyen módon a szóbeli üzenetek egyszerűen borítékba zárhatók, s postán elküldhetők. Japánban elkészült az ébresztőóra nagyságú tv-készülékek mintapéldánya, s a hírek szerint már a karóra-tv kísérletei is biztatóak. De a „parányok” versenyében a Szovjetunió is tartja az iramot! Szovjet mérnökök 30 tranzisztorból álló, 40 x 50 mm-es képernyőjű tv-készüléket szerkesztettek, amely mindössze 1 kg súlyú. Az új szovjet mikrorádió viszont 18 g-os és olyan kicsi, hogy akár női ruhán is hordható, mint divatékszer. Az év érdekességei közé tartozik a New York—Washington- Chicago között megnyílt tv-tele- fonháiózat is. Akárki beléphet 8 nyilvános utcai fülkébe, s teltár- csázhatja ismerősét: nemcsak hangját hallja majd, hanem Áthatja is egy kis képernyőn. Kés, amely egy hajszálat 10 ezer darabra szeletel A miniatűr alkatrészek sorát, gyarapította az elmúlt évben egy nyugatnémet gyár is, ahol oirvosi célokra mikrolámpák sorozatgyártását kezdték meg. Egy-egy izzó hossza mindössze 2,5 mm, átmérője pedig 1 mm. Az 1,2 voltos izzólámpákra elsősorban a gyomor-, tüdő-, s a közvetlen szívvizsgálatok terén vár nagy jövő. Az új orvosi műszerek múlt évi legnagyobb „sztárja” F. Moran amerikai kutató metszőkése volt. Különleges csiszolásl technikával olyan éles kést állított elő, amely- lyel egy hajszál 10 ezer darabra szeletelhető hosszában! Ennek az új késnek a segítségével Hihetetlenül finom szövetmetszetek készíthetők, így a mikroszkópos megfigyelések is pontosabbak lesznek majd a jövőben. A technika azonban az orvos- tudomány számos más ágába is diadalmasan bevonult. V. Osekin szovjet orvos például újfajta foghúzót szerkesztett, amellyel érzéstelenítés nélkül, teljesen fájdalom- mentesen távolíthatók el a beteg fogak. Az új készülék titka: percenként 60 ezer rezgéssel lazítja ki a foggyökeret. Az egyik drezdai orvostudományi kutatóintézetben villamos műtőkést készítettek, amellyel a sebész vérzés nélkül vághat a szövetekbe. A tamponozés tehát nemsokára „kimegy a divatból”, s hasonló sors vár a sebvarrásra is. Szovjet vegyészek olyan nagy molekulájú vegyületeket állítottak elő, amelyekkel erek, izmos, sőt idegek is összeragaszthatók. A le- ningrádi textilipari kutatóintézet mérnökei újfajta steril kötszerékkel látták el a kórházakat. A Le- tilan, Biolan elnevezésű új Kötszerek ragyogó új tulaj do Ásásokkal rendelkeznek: baktériumölők! Greguss Ferenc
