Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-22 / 299. szám

1964. december 22. 2 Kedd Kongói helyzetkép Dél-vietnami jelentés: Csőmbe: Szóba sem jöhet, hogy kormányom tárgyalásokba bocsátkozzék a felkelőkkel Letartóztatták Khanh tábornokot? BRÜSSZEL, Csőmbe kongói miniszterelnök befejezte mozgalmas európai kör- -útját és vasárnap este Brüsszelből repülőgépen hazaindult. Ütjának utolsó állomásán, a belga főváros­ban Spaak külügyminiszterrel és Macarthur amerikai nagykövettel folytatott megbeszélésekét. A bú­csúztatására kivonult Spaak a megbeszélések tárgyköréről rejté­lyesen nyilatkozott: — Áttekintettük Belgium és Kon­gó problémáit, s most már ponto­san tudjuk, miről fogunk tárgyal­ni januárban — mondotta. EXPRESSZ BUENOS AIRES Vasárnap mintegy 150 főnyi fia­tal tüntetett Buenos Aires köz­pontjában, hogy tiltakozzék a bal­oldali szervezetek gyűléseit betiltó rendőri intézkedések ellen. A tüntetőket a rendőrség szét­szórta, négy személyt letartózta­tott. LA PAZ Anibal Aguilar, Bolívia volt munkaügyi minisztere és Frederi- eo Kaune volt rendőrfőnök, aki­ket a múlt hónap óta börtönben tartottak, vasárnap megszökött és diplomáciai menedékjogot kért egy külföldi nagykövetségen. A két politikai fogollyal egyidejűleg megszökött Reynaldo Martdnez, Paz Estenssoro elnök volt bizton­sági főnöke, aki azonban még a nap folyamán, önként, újból jelent­kezett a hatóságoknál. Csőmbe januárban ismét Brüsz- seelbe készül, állítólag azért, hogy gazdasági kérdésekről tárgyaljon, különös tekintettel arra, hogy a leopoldville-i kormány nemrég megvonta a, külföldiek bányakon­cesszióit. Elutazása előtt Csőmbe egy új­ságíró kérdésére válaszolva kije­lentette: „Szóba sem jöhet, hogy kormányom tárgyalásokba bocsát­kozzék a felkelőkkel”. A minisz­terelnök egyébként felhasználta az alkalmat arra is, hogy megcá­folja azt a hírt, amely szerint kor­mánya véd- és dacszövetségre akar lépni Portugáliával. Munongo, Csőmbe belügymi­nisztere körülbelül ebben az idő­pontban tartott Leopoldville-ben sajtóértekezletet. Kijelentette: amennyiben igaznak bizonyulná­nak azok a hírek, hogy Leopold- ville-ben karácsonykor felkelés robban ki, a kormány könyörtelen lesz. Sajtóértekezletén Munongo azt is kijelentette, hogy a kormány­csapatok Paulis várost kezükben tartják, nemcsak a repülőteret, amint erről a legutóbbi jelentések szóltak. KAIRO A Kongói Nemzeti Felszabadí- tási Bizottság vasárnap bejelentet­te, hogy összehívta a kongói for­radalmi erők kongresszusát. A bi­zottság delegációt küld a felkelők támaszpontjaira, amely felveszi a kapcsolatot a különböző forradal­mi irányzatok vezetőivel és kije­löli a kongresszus helyét és idő­pontját. (MTI) Saigon A Saigonban vasárnap hajnal­ban végrehajtott újabb állam­csínnyel a katonák — a nyugati sajtóban „ifjú törököknek” becé­zett forrófejű fiatalabb táborno­kok — ismét a politikusok fölé kerekedtek. Nyugati hírügynöksé­gek egybehangzó jelentései sze­rint a puccs rendkívül kellemet­lenül érintette a dél-vietnami fő­város amerikai köreit. Taylor nagykövet — a Reuter jelentése szerint — anélkül, hogy utasításo­kat kért volna Washingtonból, na­gyon éles hangon juttatta kifeje­zésre nemtetszését a lázadó tá­bornokokkal folytatott megbeszé­lése alkalmával. Az amerikaiakat felháborította, hogy a puccsot az ő megkérdezésük nélkül hajtották végre, azaz a dél-vietnami tábor­nokok kész tények elé állították őket. Washington azt rernélte — írja hírmagyarázatában az AP —, hogy Tran Van Huong polgári kormánya és a most feloszlatott országos főbizottság „valamiféle demokrácia kezdetét jelentheti Dél-Vietnamban”. Erre a „de­mokráciára” — az amerikai hír- ügynökség szerint — feltétlenül szükség lenne ahhoz, hogy „a nép támogatását is megnyerjék” a há­borúhoz, amely „Amerikának egyre több pénzébe kerül és amelyben egyre több amerikai veszti életét a harctéren”. Ezért az amerikaiak most a polgári po­litikusokkal kötendő kompromisz- szumra próbálják rávenni a tá­bornokokat és — egyes jelenté­sek szerint — az amerikai segít­ség megvonásával is fenyegetőz­nek. Vasárnap este a polgári kor­mány rendkívüli ülést tartott, amelyen — a Reuter jelentése sze­rint — elhatározta, megpróbálja tisztázni a katonai vezetőkkel, vajon végeredményben ki gyako­rolja a fő hatalmat Dél-Vietnam­ban, a kormány Vagy a' hadsereg. Politikai megfigyelők nem tart­ják kizártnak, hogy Tran Van Huong miniszterelnök és Phan Khac Suu államelnök végül is le­mondásra határozza el magát, ami azt jelentené, hogy a törvé­nyes kormánynak még a jelképe is megszűnnék az országban. A legújabb jelentésekből már Világosan kiderül, hogy a pucs- csisták vezetőjét, Nguyen Chanh Thi tábornokot, sőt az AFP értesü­lése szerint Nguyen Khanh tábor­nokot a katonai tanács eddigi névleges vezetőjét, aki a puccs idején „valahol a harctéren” tar­tózkodott, és csak hétfőn reggel érkezett vissza a fővárosba, a ka­tonai tanács parancsára le is tar­tóztatták. Ezt a hírt hivatalosan még nem erősítették meg. Ugyan­csak az AFP jelentése szerint a vasárnap letartóztatott személyek — magas rangú katonatisztek, po­litikai és buddhista vezetők — szá­ma meghaladja a százat. Hétfőn délelőtt — a legfrissebb jelentések szerint — a polgári kormány és a katonai tanács kü- lön-külön tanácskozott, de mind ez ideig nem sikerült rendet te­remteniük a zűrzavaros helyzet­ben. (MTI) Dél-Vietnam — nyakig a bajban. (Kukrinszkij karikatúrája) CARACAS Miranda állam Iscaragua nevű városában vasárnap este erős rob­banás történt az elektromos mű­vek központjában. Tizenhat sze­mély súlyos égési sebeket szenve­dett, amikor a robbanás után tűz ütött ki. A vizsgálat megindult. Villameuvában néihány napi nyu­galom után vasárnap a szabadság- harcosok és a karhatalom között újaibb összetűzésre került sor, A szabadságharcosok raj taütésszerű támadása következtében nyolc sze­mély, köztük a város polgármeste­re, meghalt. A rendőrséget meg­erősítették. NEW YORK Az Egyesült Államokban a va­sárnapi hóviharok és havas esők következtében a balesetek halálos áldozatainak száma meghaladta a húszat. A Fidzsi-szigeteken hétfőn hurri­kán közeledését jelezték, ezért a belföldi légiforgalom szünetel. A legnagyobb veszély a nyugati szi­getcsoportokat fenyegeti^ KAIRÖ A Seiepin miniszterelnökhelyet­tes vezette szovjet parlamenti kül­döttség, amely hivatalos látogatást tesz az EAK-ban, hétfőn megkezd­te országjáró útját. Különrepülő- gépen a küldöttség Asszuán váro­sába utazott, ahol megtekinti az épülő gátat és a város más neveze­tességeit. Ezután felkeresi Luxor ősi egyiptomi várost. NEW YORK Vasárnap az Egyesült .ulamok több városában tűz ütött ki. A szerencsétlenségek következté­ben 17 ember vesztette életét. Az elmúlt három nap alatt történt tűzesetek áldozatainak száma ez- ad 63-ra emelkedett. Az auschwitzi szemle margójára Oswiecim — így áll a sárga len­gyel útjélzőtáblán. Auschwitz — ezen a néven írta a nácizmus s ez a név egyben az emberi történe­lem egyik legnagyobb gaztettét idézi. A nácizmus csupán e térségben mintegy négymillió embert hur­colt a gázkamrákba, s onnan a krematóriumokba. Cseheket, bol­gárokat, franciákat, hollandokat, jugoszlávokat, németeket, oroszo­kat, lengyeleket, görögöket, norvé­gokat és magyarokat; köztük kom­munistákat, haladó gondolkodású, akat, akiknek gerincét életükben semmi, halálukban is csak a kre­matórium tüze tudta meghajlítani. Cseoea az eső. víztócsák állnak Az őrtornyok üresek és némák, vakok a reflektorok. Csend van — temetői csend. Pedig százak járják az utakat, a barakkokat. Némán, görcsösen szorított ajkakkal. A vezetők is ritkán szólnak, né­mán haladnak a csoportok előtt. Egy kézmozdulattal, tekintettel in­tenek csupán. Beszélnek helyettük az Utak, a falak, a barakkok. A tábor ma múzeum. A XX. század szégyenteljes múzeuma.. Nem viszi vissza a látogatót tíz­ezer évekkel, csupán a tegnapba. S amit megmutat, az a mának és a holnapnak szól. Mindazoknak, akiket alig két .vtizede megérintett már egyszer a fasizmus szele, de elsöpörni nem volt ideje. Múzeum, melyet mindenkinek látni kellene. Anyáknak, akik gye­reket várnak. Apáknak, akik reg­gel vezették gyereküket az iskolá­ba. Férjeknek és feleségeknek, sze­relmeseknek és öregeknek. Az élőknek, akik aggódnak egymásért, és a holnapért. Miért írom ezt? A tábor négy­millió áldozatát elnyelték a kre­matóriumok. Ittlétükről csak a tá­bor nyilvántartásai s „hagyaté­kai” beszélnek. Négymilliónyian vetkőztek le a „nagy német biro­dalom” javára. Ruhát, cipőt, aranyfogat, ékszereket. Kiprésel­ték belőlük mindazt, ami „segítsé­gére” lehetett a háborús gazdaság­nak. Utolsó cseppnyi erejüket ad­ták modern rabszolgamunkára. S jet hadsereg elől visszavonuló fa­sizmus modem hullarablói 29-et felgyújtottak. A megmaradt hat raktár azonban elég volt ahhoz, hogy a barakkok megteljenek s fi­gyelmeztessék a látogatókat: ... mindegy, hogy milyen temp­lomban imádkoztál, mindegy, hogy orvos vagy, vagy akár művész, öt­ágú csillagra emeled-e tekinteted, vagy a keresztre... A fasizmus itt él kertjeitek alatt és próbálkozik. Egyszer már meg­mutatta, hogy nem ismer könyö- rületet. Rajta legyen hát szemetek! És ne engedjétek...! 800 ezer női ruha, 350 ezer férfi­öltöny, 44 ezer pár cipő maradt a hat raktárban. Egy hónap alatt (a tábor adatai szerint), 1944. decem­ber 1-től „csak” 92 ezer gyermek­öltönyt, 192 ezer női ruhát, 222 ezer férfiöltönyt szállítottak el a nácizmus oltárára... Női hajból 60 ezer kilogram­mot... A hat raktárban 700 kilót találtak, s ki tudja, mennyi égett el a huszonkilencben? Hatalmas üvegfal mögött ruha­hegy áll. Húsz éve még valaki fel­vette, begombolta a kabátot. Üveg­fal mögött cipőhegy magasodik. Valaha szaporán kopogtak szerte az utcákon. Ki munkára, ki illegá­lis találkozóra, ki esti légyottra sietett. Á gyerekcipők is hegyet al­kotnak. Rengeteg köztük a félte­nyérnyi. Sok tízezerben nem to­pogtak többet néhány száz méter­nél. Azt is a barakktól a gázkam­a tábor bejáratánál, 'útjain. A lenyírták a hajukat. A férfiakét, a ráig... nyárfák sötét árnyékot vetnek az nőkét és a gyermekekét. Női hajból vagonnyi áll az üveg­épületekre. A tetőkön fekete c#ó- 1944 tavaszán még 35 tömött fal mögött. Valaha fésülték, simo- kahad készül éjszakai nyugvásra, raktár várt elszállításra. A szov- gatták ezeket a fürtöket. Anyák, apák és szerelmesek. Copfban hordták, kontybán és eton-frizu- rában. A nácik ruhát szőttek belőle, s matracokat tömtek vele. Copfos diáklány áll az üvegfal előtt Hosszú percek óta mozdu­latlan. S keze hirtelen hajfonatá­hoz kap. A szív riadt vészjededt ebben a pillanatban fogta fel az agy. A krematórium kemencéinek aj­tajai rozsdásan nyikorognak. Hi­degek a kemence falai és izzók a tekintetek. Az alkonyba bukó nap vérvörös fényt szór a táborra. A 10-es és a 11-es barakk-köz néma. Nem dör­ren a pisztoly az udvaron. A 10-es barakk bedeszkázott ablakai mö­gött Clauberg „professzor” nem végez sterilizációt a nőkön. A 11-esben egy fogoly sem ros- kad össze zárkájában. Különben sem tudna, csak állni lehet benne... A kápák nem ordítanak sorako- zót, s a drótsövényben nem vibrál magasfeszültség. A vastraverzen csókák tollászkodnak. Nincs rajta emléktábla, de mindenki tudja, 1947-ben innen nézett végig utol­jára a tábor főutcáján Rudolf Heess, a táborparancsnok. Aztán a kötél magasba emelte ... Négymilliónyian nem láthatták. De százmilliók mondanak ma ne­met, kiáltanak álljt a fasizmus­nak, a háborúnak. Én, te és ő. ... Ha Oswiecimben jártok, s szemetek rátalál egy ősz fürtre: jusson eszetekbe anyátok. A barna fürtről emlékezzetek apátokra. Az a göndör hajtincs juttassa eszetek­be a kedvest, a félig kibomlott sző­ke copf a gyereket. S legyen erős a hangotok, ha a békéről bárhol is szó esik. Benkő Károly

Next

/
Thumbnails
Contents