Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-02 / 282. szám
1*64. december 2. 4 Szerda I tanácsok községfejlesztési tevékenységének tapasztalatai % A tanácsok gazdasági és politikai tevékenységének egyik sokoldalú területe a város- és községfejlesztés. A községfejlesztési alap révén, illetőleg e tevékenységen keresztül a lakosság javaslatainak, sok esetben gyakorlati közreműködésének segítségével irányítják, szervezik és oldják meg a reális igények kielégítését. A községfejlesztési alap felhasználásával elsősorban a lakosság széles rétegeit érintő kommunális (utak, járdák, csatornák, kutak, fürdők, villanyhálózat bővítése, korszerűsítése, köztisztasági munkák stb.), egészségügyi, szociális és kulturális szükségleteket elégítik ki. A közelmúltban új törvényerejű rendelettel szabályozták a községfejlesztési tevékenységet. Az 'új renddlet alapján tovább lehet javítani a város- és községpolitikai munkát. Figyelemre méltó a rendelet többek között abból a szempontból, hogy a jövőben lehtőség nyílik lakossági javító-szolgáltató ipartelepek (műhelyek) létesítésére, valamint a mennyiségileg és minőségileg hiányosan ellátott körzetek, települések A létesítmény Szilárd burkolatú út, folyóméter Szilárd burkolatú járda, folyóméter Villanyhálózat bővítése, folyóméter Parkosított terület, négyzetméter Vízvezeték, folyóméter Fúrott kút (darab) Orvosi rendelők száma Orvosi lakások száma Óvodai tantermek száma Általános Iskolai tantermek száma E főbb létesítmények megvalósításával nap mint nap a lakosságot szolgálják. Három év alatt például több mint 170 kilométer hosszú járdát építettek a megye 76 községében és három városában. Egy településre átlagosan több mint két kilométer hosszú járdaépítés jut, ami még nagyközségi viszonylatban is számottevő. A közelmúltban megjelent új rendelet biztosítja a főbb feltételeket a város- és községpolitikai munka további javításához. Feltétele viszont a községfejlesztési tevékenység eredményességének az bolthálózatának fejlesztésére is. Lehetőséget biztosít továbbá a törvényerejű rendelet az oktatási reform és a társadalombiztosítás széles körű kiterjesztése miatt szükségessé váló úgynevezett tájegységi létesítmények, illetőleg a termelőszövetkezetekkel közös rendeltetésű létesítmények kivitelezésére. A községfejlesztési alap, bár kiegészítője a népgazdasági beruházásoknak, mégis jelentős mind összegszerűségében, mind célzatos felhasználásában. Sokszor e forrásból biztosítható, hogy a reális igényeket a legrövidebb idő alatt kielégíthessék. A megyében a második ötéves terv első három évében (1961—1963-ban) községfejlesztési célokra 224 millió forintot fordítottak. Ezen összegben mintegy 30 millió forintnak felelt meg a lakosság által teljesített társadalmi munka és a felhasznált helyi anyag értéke. E tevékenység jelentőségét az összegszerűségnél jobban érzékeltetik azok a fontosabb új és felújított létesítmények, amelyeket községfejlesztési alapból valósítottak meg: megnevezése Beruházás Felújítás 1961—1963 években 15 467 750 170 038 65 211 107 000 1000 90 876 156 574 5Ó 000 4000 32 17 3 6 10 4 9 7 11 7 ból történt felhasználás 30 forint, ugyanakkor egy másik községben 4X7 forint volt, vagy a szarvasi járáson belül, ahol az egyik községben 19, egy másikban 252 forint felhasználás jutott egy lakosra. A községfejlesztési alap képzése elsősorban a helyi erőforrásokra épül. melyben figyelembe veszik végső soron a lakosság társadalmi munkafelajánlásait, illetőleg teljesítéseit Is. A községfejlesztésben sok esetben ott tudtak az átlagosnál jobb eredményeket elérni, ahol a lakosság társadalmi munkájával jelentősebben hozzájárult a kitűzött feladatok megvalósításához. A helyi tanácsoknak a társadalmi munkára való mozgósításban is egységesebb szervezést kellene kifejteni. Bizonyítják ezt a következő példák: 1963-ban a társadalmi munka és a helyi anyagfelhasználás járási szintű együttes értékének a gyomai járásban 45 százalékát Endrőd, a gyulai járásban 34 százalékát Gerla, a mezőkovácsházi járásban 40 százalékát Kevermes, az orosházi járásban 50 százalékát Csanádapáca és Tótkomlós, a szarvasi járásban 50 százalékát Békésszentandrás és Kondoros, a szeghalmi járásban 54 százalékát Szeghalom község lakosai teljesítették. Az életkörülmények javítása szempontjából a jövőben is nagyon fontos lesz, hogy a helyi tanácsok a lakosság fokozottabb együttműködésével minél gyorsabban oldják meg a községfejlesztési tevékenység keretében előttük álló feladatokat. Még számos olyan község van, ahol a lakosság valamennyi rétegét érintő legreálisabb igényeket sem tudták kielégíteni. Példaként lehetne említeni — többek között —, hogy 1963 végén 16 olyan község volt, ahol ugyan van körzeti orvosi rendelő, az orvos is a község területén lakik, de nincs gyógyszertár. Nyolc községben még nincs óvoda, közülük három olyan községben, ahol 2000-nél több lakos van. Néhány községben még nem oldották meg a lakosság ipari javítószolgáltatási igényeinek kielégítését, elsősorban helyiség hiánya miatt. Azokat a helyi erőforrásokat, amelyeket a lakosság szolgálatába kell állítani, a jövőben is csak úgy lehet a leghatásosabb módon felhasználni, ha élünk az új rendelet adta lehetőségekkel és javítjuk községpolitikai munkánkat. Tóth Károly Jubiláló villanyfény Talán senki nem veszi észre a villanyvilágításon, hogy ma pls- lantanak egyet a villanykörték, jubileumot ünnepelnek, köszöntik a várost, ahol 1904. december 1-én 400 darab 16 gyertyafényerejű villamos lámpa először gyulladt ki. Először... Ádám Gusztáv bácsi, Békéscsaba akkori krónikása így írt erről: „Az emberek az utcára mentek, úgy figyelték, hogy mikor gyullad ki a fény, és mikor a száz közvilágítási petróleumlámpa fényéhez szokott szemük a csodálatos új villanyfényt látta felgyulladni, örömujjongásban törtek ki.” Így üzemelt, ez volt tehát a kezdet Békéscsaba nagyközség villamosművének első napja. Hatvan esztendő szaladt el, egy emberöltő, s ma a négyszáz közvilágítási lámpa helyett jelenleg 2 ezer 78 darab normál izzó, 96 átfeszített fénycső, 174 ostornyeles, 167 kiskandeláber, 64 higanygőzlámpa, 74 ostornyeles higanygőzlámpa, 86 darab kis ostornyeles kandeláber és most épp a jubileum napján a Kolozsvári, Madách, Sziklai utcában újabb 104 lámpa szór esténként fényt. És ha valaki este érkezik a városba, már örömmel üdvözli a fényesen világított utcákat, köszönti az első villamos lámpák alkotói, és azt a kilencvennégy embert, aki ma biztosítja, hogy minden este kigyulladjon a városban a fény. (d. 1.) Hol álljon a blokkolóóra? (Gerő Sándor rajza) előrelátóbb, az igények felmerülésével és kielégítésével reálisabban számoló irányító, szervező munka is. El kellene érni, hogy az egy lakosra jutó községfejlesztési kiadásban (felhasználásban) az egyes községek között ne legyen olyan differenciáltság, mint az elmúlt években volt. Például 1963-ban a gyulai járáson belül volt olyan község, ahol az egy lakosra jutó községfejlesztési alapA FŐVÁROSI 3. SZÁMÜ ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT FELVESZ ÉPÍTŐIPARI és segédmunkásokat, A TÉLI IDŐSZAKRA FOGLALKOZTATNI TUDUNK TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOKAT. Tanácsi igazolás szükséges. Munkásszállás biztosítva. JELENTKEZÉS: BUDAPEST, VIII. KÉR. CSOKONAI U. 6. MUNKAÜGYI OSZTÁLYON. 3751 Jorzy Edigey: A csekk Fordította: Bába Mihály 60. — Kezdetben Zygmuntot gyanúsítottam, hiszen hazugságon kaptam rajta. Makacsul hallgatott még akkor is, amikor bebizonyítottam neki, hogy hazudik. Azt hittem, hogy Don Quijote nemzetsége végleg kihalt La Manch-ban. Hogy tételezhettem fel, hogy ennek a nemzetségnek még megmaradt egy képviselője Plockban? Később, amikor a Kalinkowski úr elleni bizonyítékok kezdtek szemet szúrni, egyik a másik után, még biztosabbra vettem bűnösségét. De amikor már túl sok bizonyíték kezdett összegyűlni ellene, lassanként megértettem, valaki egyszerűen és durván bele akarja rántani ebbe az ügybe. Valaki próbál olyan hangulatot teremteni, hogy Kalinkowski az egész ügy legfőbb mozgatója. Ügy tettem, mintha elhinném; hadd gondolják az érdekeltek, hogy elérték a céljukat. Erre természetesen Zygmunt fizetett rá. De talán még jó is, hogy a jövő ügyésze megismerte a barikád túlsó oldalán lévők életét is. Ezt nem tanítják sem az egyetemen, sem a joggyakornoki tanfolyamokon. Az ilyen tapasztalat előnyére válhat ügyészi karrierje során. Elvégre is, Kalinkowski úr alig tizenhét napot vesztett. Egy fiatalember számára ez nem jelent semmit. Helyette elnyerte a kinevezést, amire kénytelen lett volna legalább fél esztendeig várni. — Csak azt nem értem, őrnagy úr — kért szót a fiatal helyettes ügyész —, mit ért el azzal az ügy szervezője, hogy engem börtönbe záratott. Nem ismerem őt, soha nem is láttam. — Személy szerint ön ellen nem volt semmi kifogása. Amikor a látszólagos tettes letartóztatásáig juttatta az ügyet, Sa- maszek ezáltal értékes dolgot nyert: a szabad mozgást. Ügy gondolta, már biztonságban van. Ezért próbálta meg a kiutazást is a csekkel. A „sápadt Wiktor” minden manővere kezdettől fogva az időnyerésért történt, azért, hogy a gyanút elterelje magáról. Jelentkezett a jugoszláviai társasutazásra, és nagyon jól tudta, hogy a legkisebb gyanú esetében nem kapja meg az útlevelet. Ennél a pontnál még egy alakot kell a színpadra vezetni. Zosia Samaszkownát, a fővárosi ügyészség tisztviselőnőjét, a „sápadt Wiktor” testvérét. A nagyon csinos és kedves kislánynak, mi sem természetesebb, sok udvarlója volt. Viszont olyan egy sem akadt, aki valaha is komoly ajánlatot tett volna neki. Elég az hozzá, hogy az évek elröppentek, és a szép Zosia továbbra is lány maradt. Semmire sem vágyott annyira, minthogy minél előbb férjhez menjen. Akárkihez. Aki elsőnek számba jöhet. És íme, egyszer csak a látóhatáron megjelenik egy fiatal, csinos ember Plockból, akinek méghozzá nagy jövőt jósolnak. A mi Zósíánk rögtön kivetette a hálóját. A fiatalember kedves volt, udvarias, szívesen flörtölt a szép lánnyal, de a világ minden kincséért sem akarta átlépni a flört határait. Csakhamar megjelent egy másik, a komoly rivális, az egyik járásbíró személyében. Zosia azonnal elfogadta ajánlatát, azért minden eshetőségre gondolva, nem szakított az előzővel. Ezt a kapcsolatot persze, próbálta a legnagyobb titokban tartani. Arra számított, hogy Zygmunt végül is mellette dönt, és őt az annyira áhított oltár elé vezeti. Samaszkowna kisasszony az ügyészségen dolgozott és Kur ügyész joggyakornoknál flörtölt, ergo, be volt avatva a „fehér gengszterek” ügyébe. Arról azonban valószínűleg nem tudott, hogy az ő kedves öccse „nagy menő” a „gengszterek” között. Holtbiztos, hogy Zosia elmondott otthon valamit erről az ügyről. Wiktor elhatározta: mindent ravaszul kiszed a nővéréből; végül sikerült is tudomást szereznie a csekk létezéséről. Lisewski különböző pénzügyi manőverekhez használta fel Sa- rrlaszeket, de soha nem volt szándékában, hogy mindenbe beavassa. Az a tény, hogy a linzi konzorcium a szállítás lebonyolítása után még nyolcvan- ezer dollárt utalt át Lisewski- nek, ismeretlen volt mindenki előtt. Ebből a zsákmányból Lisewski csak nagyon kis koncot akart adni társainak, hogy aztán szétszórva őket Lengyelországban, ő maga külföldre szökjön. (Folytatjuk)
