Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-13 / 266. szám

1964. november 13. 5 Péntek Nem akarunk Szegeddel rivalizálni Készülnek a gyulai várjátékok bővítésének tervei Az Alföld legszebb városai kö- [ zé sorolja az utazó Gyulát. Nem- ! csiaík azért, mert utcái, terei, köz- I épületei és elsősorban félezer esz­tendős vára történelmi korok han_ i gulatát idézi, hanem azért is, mert; a ma emberének alkotni tudásá­ról, ötletgazdagságáról és művé- szetszeretetéről is vallani tud. A történelem és a művelődés széles országúti án emberöltőket bevilágító fényes nevekkel jelent, kezük ez a vidék. Gyulán született Erkel Ferenc, a magyar nemze­ti opera megteremtője, itt élt és tanult az első gyulai rajziskdá- han Munkácsy Mihály. Pálffy Albert regényíró, Petőfi barátja, a Tizek Társasága, tagja, a Márci­us Tizenötödike szerkesztője is gyulai születésű. Petőfi, Jólkai, Cslky Gergely, Bródy Sándor, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc sokat látott kedves ven­dége; a város vonzereje minden korban erős volt. Ez a vonzás ma is megragadja az embert, érkez­zen bár közelről vagy távolabb­ról. Gyula varázsa történelmi műltjának és történelmi jelenének megkapó ötvözetéből formálódik szinte tapinthatóvá, különösen az. óta, hogy a volt grófi kastély év­százados tölgyóriásainak ölelésé­ben megszületett az országos hírű Várfürdő, és ez esztendő nyarán alig két-három dárdaihaj ításmyira onnan: a Várszín­ház. Július 11-én fan­fárok jelezték: a vár falait, patinás udvarát a színmű­vészet hódította meg. — A hódítás át­ütő sikert hozott — emlékezik visz- sza a nagy nyári kulturális szenzá­cióra dr. Vidó Ist­ván, a Gyulai Vá­rosi Tanács titká­ra. — A Várszín­ház csatát nyert, az Hennani tíz elő­adásán mindig megtelt a vár 500 nézőt befogadó né­zőtere, sokan ér­keztek Budapest­ről, Szegedről, a környező községek közül pedig több egy-egy előadás valamennyi jegyét megvásárolta. Kisebb számban külföldiek is jár­taik Gyulán. A várható idegenforgalom-nö­vekedéssel kapcsolatiban a tanács titkára a szálláshelyek, a szállo­dai szobák számának gyors gyara­pítását tartja fő feladatnak. . — A Komló-szállóban jelenleg 65, a Turista-szállóban 50 vendég helyezhető él, a fizetővendóg-szol- gálait pedig kb. 40 turistát fogad­hat. Ez nagyon kevés, a Várszín­ház előadásainak időszakában több ezren érkeztek Gyulára és sokan szívesen töltöttek volna el városunkban néhány napot, ugyanakkor az előadások utáni rossz vonatköziekedés is bizonyá­ra százakat tartott vissza attól, hogy eljöjjenek. A jövő nyáron azonban már jobb lesz a hely­zet: megkezdődött mintegy 2,5 millió forintos beruházással egy 120 személyes modern mikro-ho- tel építése és arról is szó van, hogy a várjátékok idején vala­mennyi gyulai kollégium az ide­genforgalom szolgálatába áll; ezekben esténként 500 vendéget szállásolhatunk el. Később a Szegedi Ünnepi Játé­kok és a gyulai Várszínház viszo­nyáról kérjük a tanácstitkár vé­leményét. — Arra nem is gondolunk, hogy Szegeddel rivalizáljunk, Szeged is más, Gyula is más. Azt viszont nagyon szeretnénk, ha Szeged és Debrecen között Gyula megláto­gatásra érdemes, kulturális állo­mássá fejlődne. Ezt tartja helyesnek Vass Ká­roly, a Békés megyei Jókai Szín­ház igazgatója is, majd az előké- szüleíekrői beszél. — Elkészítettük a jövő nyári várjátékok költségvetését Nem titok, hogy az Hemand, és egyálta­lán a Várszínház sikeréire építve — egyetértésben a gyulaiakkal — már két bemutatót tervezünk. Ha ezt az illetékesek jóváhagyják (bízunk benne!), akikor azonnal kidolgozzuk a részletes művészi programot. Véglegesnek tartom, hogy két bemutató esetén az egyik Katona József Bánk bán-ja lesz, fővárosi vendégművésszel a cím­szerepben. A várjátékok vendég- művészeit illetően is csak az anyagi költségvetés jóváhagyása után indíthatunk tárgyalásokat. Még annyit: ha két darabot ját­szunk, akkor a Várszínház az idei két hót helyett 1 hónapig tartó előadássorozattal várja Vendégeit, és az is végleges, hogy az előadá­sok időszakában két nagy képző- művészeti tárlat nyílik a vár ter­medben. őszi eső seper végig a város utcáin, ahol egykor Erkel Ferenc, Munkácsy, Petőfi Sándor, Ady Megkezdődik Békéscsabán a megyei amatorfilm-oktatás második évfolyama Az előző évek során mind több Békés megyei amatőr filmező ért el országos versenyeken, bemuta­tókon sikereket. A szakmai tudás továbbfejlesztése és további ér­deklődőknek az amatőr filmezésbe való aktív bekapcsolása érdeké­ben múlt évben a Békés megyei Népművelési Tanácsadó kétéves tanfolyamot indított. Az idén, november 15-én dél­előtt Békéscsabán, a Balassi Mű­velődési Otthonban megkezdődik az oktatás második évfolyama is. Minden foglalkozás elméleti ás gyakorlati irányú. A tanrendben a következő témák szerepelnek: A filmművészet története, A moz­góképi kifejezés esztétikája (kép. fény, hang, zene, montázs), A ( rendezés, A forgató- könyv képben való realizá­lása, A filmfelvevő gép és szerkezete, optikája, kezelése, Vi­lágítástechnika, a hangosítás technikája, A kép és zene viszo­nya. Előadásonként megfelelő té- j májú film kerül bemutatásra, va- : lamdnt saját készítésű amatőr fiU • mek vetítése és megvitatása is • szerepel a programban. — 6— • Rajzóra a szarvasi felsőfokú óvónőképző első évfolyamán. (Fotó: Malmos) •••»•••■•■••■■■■•■■•■■■•■■■■■■■■■•■••■■••■■■■■■■•■■•■■•••••■•ft Találkozásom egy békési kubikossal B Jelenet a Várszínház Hemanl-előadásából, Stefanlk Irén és Somogyváry Pál Endre járt; a félezer esztendős vár körül azonban már csendes léptekkel jár az idő. A várudvar üres, a reflektorok fénye kihunyt. A hősökéit idéz», hideg lehéletű köveik titkokról susognak. Szép ez és felemelő. A XX. század emberéről is sokat elme­sél, Sass Ervin arátaim hívták fel figyelme­met Sivó Sándorra, arra a hatvan felé tartó, de még mindig keménykötésű ku­bikosra, aki egy békési „kubikos­dinasztia” tagjaként egyike volt annak a kubikosgenerációnak, amelynek tagjai egész életükben talicskával keresték kenyerüket. Hogy ez milyen nehéz sor volt, azt Sivó Sándor így mondja el; — Az apám, nagyapám is kubi­Távtelefonáld hölgyek figyelmébe Amerikában történt: Angela Hawkins asszony nyilvános tele­fonállomásról hosszasan beszélge­tett barátnőjével, s egyszer csak rémülten látta, hogy a fülke előtt egy férfi megragadja a gyermek- kocsit és eliramlik a hölgy kisba­bájával. Ledobta a telefonkagylót és utánairamodott a gyermek­rablónak, aki hűvösen kijelentette, „No, csakhogy rászánta magát! Már nem találtam más módot, hogy rábírjam a beszélgetés megszakítására.” A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori ét­kezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált sze­net kapnak térítés nélkül. Űtiköltséget felvétel esetén megtérítünk. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. JELENTKEZNI LEHET FOLYAMATOSAN A VARPALOTAI SZÉNBÁNYÁSZÁT! tröszt MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. 1862 kos volt. öten voltunk testvérek. Három fiú, két lány. Mi lehettem més én is, mint kubikos. Már fia­tal gyerekkoromban húztam apámnak a talicskát, tizenhét éves koromban pedig végleg kezembe nyomták a talicska szarvát, az ásót, lapátot. Hogy merre dolgoz­tam? Mindenfelé, amerre a sors elvetette a vándorkubikost. Elő­ször idehaza Békésen, a kikötő építésénél. A hajókiforduló helyét csináltuk. Naponta hordtuk fel pallókon a mederből a dögföldet. Szarvason is kubikoltam az ottani ármentesítő munkálatoknál meg a Tisza töltésén is. Azután Dédán csináltuk a vasutat, jött a háború, a sűrű behívás, a front, a hadi­fogság ... — Mégis, melyik jdöszak ha­gyott legnyomasztóbb emléket a békési kubikos életében? — Nehéz erre a kérdésre vála­szolni. Mindig nehéz volt a föld a kubikos számára, <le talán ak­kor volt a legnehezebb, amikor napi 80 filléres ínségnapszámon kellett kubikolnunk... Nyáron el­mentünk aratni, csépelni meg ka­pálni. Tizenegy esztendeig minden nyéron Weinckheim László tarho- si birtokán dolgoztam, de azért csak a kubik maradt számomra a kikerülhetetlen, kényszerű lét­alap ... — Soha nem volt bandagazda? Jobban boldogult volna . j. — Lehet, hogy az élet nevelt olyanná, amilyen vagyok. Nem szerettem parancsolni, de azt se szívleltem, ha parancsolgatnak körülöttem. Mint egyszerű kubi­kos, a munkát elvállaltam, meg is csináltam annak rendje-módja szerint, de ha valaki okvetetlen- kedett velem, könnyen odamond­tám, hogy: hallja, maga nagyon kicsi lehetett, amikor született... Elnézem ezt az embert, azt a derűs mosolyt, az arcán, ami nagy- nagy önbizalomból táplálkozhat és önkéntelenül kívánkozik ki be­lőlem a következő kérdés: — Azóta ugye, megváltozott a kubikosok élete? — De mennyire! Mindenekelőtt körülbelül százötvenre csökkent Békésen a rendszeresen kubikos- munkából élők száma. A többiek munkáját felváltották a gépek, a dömperek, bulldózerek. Akik Pe­dig mégis megmaradtunk, jobban megtaláljuk számításainkat, mint régen. Mert én a felszabadulás után is megmaradtam kubikosnak. Néhány éven át kínlódtam pár hold földdel, azután visszatértem a kubikhoz. Négy esztendeig a bé­késcsabai tanácsnál dolgoztam csatornázási munkákon, azután Csárdaszállás következett, most pedig ismét a békéscsabai határ­ban dolgozom a vandháti öntöző- rendszer csatornáin. » Sivó Sándor itt komolyodik el először, azután maga elé néz és mintha csak magának beszélne, csendesen mondja: — Azért mostanában már fá­radok ... Beszélgetésünknek a fia vet vé­get, aki apjával dolgozik és a megnyújtott ebédszünet befejezé­sét jött sürgetnL Ügy látszik — bárhogyan vál­tozzanak is az idők —, a Sivó- dinasztia legalább egy nemzedé­ken át még kitart a kubikosság mellett. Surányi Sándor DCeJztijií- kútéjltez éj ázfraéiliez tagehat felveszünk. Háziipari Termelőszövetkezet, Gyula, Kun Béla u. 6. 23653

Next

/
Thumbnails
Contents