Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-13 / 266. szám
1964. november 13. 5 Péntek Nem akarunk Szegeddel rivalizálni Készülnek a gyulai várjátékok bővítésének tervei Az Alföld legszebb városai kö- [ zé sorolja az utazó Gyulát. Nem- ! csiaík azért, mert utcái, terei, köz- I épületei és elsősorban félezer esztendős vára történelmi korok han_ i gulatát idézi, hanem azért is, mert; a ma emberének alkotni tudásáról, ötletgazdagságáról és művé- szetszeretetéről is vallani tud. A történelem és a művelődés széles országúti án emberöltőket bevilágító fényes nevekkel jelent, kezük ez a vidék. Gyulán született Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, itt élt és tanult az első gyulai rajziskdá- han Munkácsy Mihály. Pálffy Albert regényíró, Petőfi barátja, a Tizek Társasága, tagja, a Március Tizenötödike szerkesztője is gyulai születésű. Petőfi, Jólkai, Cslky Gergely, Bródy Sándor, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc sokat látott kedves vendége; a város vonzereje minden korban erős volt. Ez a vonzás ma is megragadja az embert, érkezzen bár közelről vagy távolabbról. Gyula varázsa történelmi műltjának és történelmi jelenének megkapó ötvözetéből formálódik szinte tapinthatóvá, különösen az. óta, hogy a volt grófi kastély évszázados tölgyóriásainak ölelésében megszületett az országos hírű Várfürdő, és ez esztendő nyarán alig két-három dárdaihaj ításmyira onnan: a Várszínház. Július 11-én fanfárok jelezték: a vár falait, patinás udvarát a színművészet hódította meg. — A hódítás átütő sikert hozott — emlékezik visz- sza a nagy nyári kulturális szenzációra dr. Vidó István, a Gyulai Városi Tanács titkára. — A Várszínház csatát nyert, az Hennani tíz előadásán mindig megtelt a vár 500 nézőt befogadó nézőtere, sokan érkeztek Budapestről, Szegedről, a környező községek közül pedig több egy-egy előadás valamennyi jegyét megvásárolta. Kisebb számban külföldiek is jártaik Gyulán. A várható idegenforgalom-növekedéssel kapcsolatiban a tanács titkára a szálláshelyek, a szállodai szobák számának gyors gyarapítását tartja fő feladatnak. . — A Komló-szállóban jelenleg 65, a Turista-szállóban 50 vendég helyezhető él, a fizetővendóg-szol- gálait pedig kb. 40 turistát fogadhat. Ez nagyon kevés, a Várszínház előadásainak időszakában több ezren érkeztek Gyulára és sokan szívesen töltöttek volna el városunkban néhány napot, ugyanakkor az előadások utáni rossz vonatköziekedés is bizonyára százakat tartott vissza attól, hogy eljöjjenek. A jövő nyáron azonban már jobb lesz a helyzet: megkezdődött mintegy 2,5 millió forintos beruházással egy 120 személyes modern mikro-ho- tel építése és arról is szó van, hogy a várjátékok idején valamennyi gyulai kollégium az idegenforgalom szolgálatába áll; ezekben esténként 500 vendéget szállásolhatunk el. Később a Szegedi Ünnepi Játékok és a gyulai Várszínház viszonyáról kérjük a tanácstitkár véleményét. — Arra nem is gondolunk, hogy Szegeddel rivalizáljunk, Szeged is más, Gyula is más. Azt viszont nagyon szeretnénk, ha Szeged és Debrecen között Gyula meglátogatásra érdemes, kulturális állomássá fejlődne. Ezt tartja helyesnek Vass Károly, a Békés megyei Jókai Színház igazgatója is, majd az előké- szüleíekrői beszél. — Elkészítettük a jövő nyári várjátékok költségvetését Nem titok, hogy az Hemand, és egyáltalán a Várszínház sikeréire építve — egyetértésben a gyulaiakkal — már két bemutatót tervezünk. Ha ezt az illetékesek jóváhagyják (bízunk benne!), akikor azonnal kidolgozzuk a részletes művészi programot. Véglegesnek tartom, hogy két bemutató esetén az egyik Katona József Bánk bán-ja lesz, fővárosi vendégművésszel a címszerepben. A várjátékok vendég- művészeit illetően is csak az anyagi költségvetés jóváhagyása után indíthatunk tárgyalásokat. Még annyit: ha két darabot játszunk, akkor a Várszínház az idei két hót helyett 1 hónapig tartó előadássorozattal várja Vendégeit, és az is végleges, hogy az előadások időszakában két nagy képző- művészeti tárlat nyílik a vár termedben. őszi eső seper végig a város utcáin, ahol egykor Erkel Ferenc, Munkácsy, Petőfi Sándor, Ady Megkezdődik Békéscsabán a megyei amatorfilm-oktatás második évfolyama Az előző évek során mind több Békés megyei amatőr filmező ért el országos versenyeken, bemutatókon sikereket. A szakmai tudás továbbfejlesztése és további érdeklődőknek az amatőr filmezésbe való aktív bekapcsolása érdekében múlt évben a Békés megyei Népművelési Tanácsadó kétéves tanfolyamot indított. Az idén, november 15-én délelőtt Békéscsabán, a Balassi Művelődési Otthonban megkezdődik az oktatás második évfolyama is. Minden foglalkozás elméleti ás gyakorlati irányú. A tanrendben a következő témák szerepelnek: A filmművészet története, A mozgóképi kifejezés esztétikája (kép. fény, hang, zene, montázs), A ( rendezés, A forgató- könyv képben való realizálása, A filmfelvevő gép és szerkezete, optikája, kezelése, Világítástechnika, a hangosítás technikája, A kép és zene viszonya. Előadásonként megfelelő té- j májú film kerül bemutatásra, va- : lamdnt saját készítésű amatőr fiU • mek vetítése és megvitatása is • szerepel a programban. — 6— • Rajzóra a szarvasi felsőfokú óvónőképző első évfolyamán. (Fotó: Malmos) •••»•••■•■••■■■■•■■•■■■•■■■■■■■■■•■••■■••■■■■■■■•■■•■■•••••■•ft Találkozásom egy békési kubikossal B Jelenet a Várszínház Hemanl-előadásából, Stefanlk Irén és Somogyváry Pál Endre járt; a félezer esztendős vár körül azonban már csendes léptekkel jár az idő. A várudvar üres, a reflektorok fénye kihunyt. A hősökéit idéz», hideg lehéletű köveik titkokról susognak. Szép ez és felemelő. A XX. század emberéről is sokat elmesél, Sass Ervin arátaim hívták fel figyelmemet Sivó Sándorra, arra a hatvan felé tartó, de még mindig keménykötésű kubikosra, aki egy békési „kubikosdinasztia” tagjaként egyike volt annak a kubikosgenerációnak, amelynek tagjai egész életükben talicskával keresték kenyerüket. Hogy ez milyen nehéz sor volt, azt Sivó Sándor így mondja el; — Az apám, nagyapám is kubiTávtelefonáld hölgyek figyelmébe Amerikában történt: Angela Hawkins asszony nyilvános telefonállomásról hosszasan beszélgetett barátnőjével, s egyszer csak rémülten látta, hogy a fülke előtt egy férfi megragadja a gyermek- kocsit és eliramlik a hölgy kisbabájával. Ledobta a telefonkagylót és utánairamodott a gyermekrablónak, aki hűvösen kijelentette, „No, csakhogy rászánta magát! Már nem találtam más módot, hogy rábírjam a beszélgetés megszakítására.” A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Űtiköltséget felvétel esetén megtérítünk. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. JELENTKEZNI LEHET FOLYAMATOSAN A VARPALOTAI SZÉNBÁNYÁSZÁT! tröszt MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. 1862 kos volt. öten voltunk testvérek. Három fiú, két lány. Mi lehettem més én is, mint kubikos. Már fiatal gyerekkoromban húztam apámnak a talicskát, tizenhét éves koromban pedig végleg kezembe nyomták a talicska szarvát, az ásót, lapátot. Hogy merre dolgoztam? Mindenfelé, amerre a sors elvetette a vándorkubikost. Először idehaza Békésen, a kikötő építésénél. A hajókiforduló helyét csináltuk. Naponta hordtuk fel pallókon a mederből a dögföldet. Szarvason is kubikoltam az ottani ármentesítő munkálatoknál meg a Tisza töltésén is. Azután Dédán csináltuk a vasutat, jött a háború, a sűrű behívás, a front, a hadifogság ... — Mégis, melyik jdöszak hagyott legnyomasztóbb emléket a békési kubikos életében? — Nehéz erre a kérdésre válaszolni. Mindig nehéz volt a föld a kubikos számára, <le talán akkor volt a legnehezebb, amikor napi 80 filléres ínségnapszámon kellett kubikolnunk... Nyáron elmentünk aratni, csépelni meg kapálni. Tizenegy esztendeig minden nyéron Weinckheim László tarho- si birtokán dolgoztam, de azért csak a kubik maradt számomra a kikerülhetetlen, kényszerű létalap ... — Soha nem volt bandagazda? Jobban boldogult volna . j. — Lehet, hogy az élet nevelt olyanná, amilyen vagyok. Nem szerettem parancsolni, de azt se szívleltem, ha parancsolgatnak körülöttem. Mint egyszerű kubikos, a munkát elvállaltam, meg is csináltam annak rendje-módja szerint, de ha valaki okvetetlen- kedett velem, könnyen odamondtám, hogy: hallja, maga nagyon kicsi lehetett, amikor született... Elnézem ezt az embert, azt a derűs mosolyt, az arcán, ami nagy- nagy önbizalomból táplálkozhat és önkéntelenül kívánkozik ki belőlem a következő kérdés: — Azóta ugye, megváltozott a kubikosok élete? — De mennyire! Mindenekelőtt körülbelül százötvenre csökkent Békésen a rendszeresen kubikos- munkából élők száma. A többiek munkáját felváltották a gépek, a dömperek, bulldózerek. Akik Pedig mégis megmaradtunk, jobban megtaláljuk számításainkat, mint régen. Mert én a felszabadulás után is megmaradtam kubikosnak. Néhány éven át kínlódtam pár hold földdel, azután visszatértem a kubikhoz. Négy esztendeig a békéscsabai tanácsnál dolgoztam csatornázási munkákon, azután Csárdaszállás következett, most pedig ismét a békéscsabai határban dolgozom a vandháti öntöző- rendszer csatornáin. » Sivó Sándor itt komolyodik el először, azután maga elé néz és mintha csak magának beszélne, csendesen mondja: — Azért mostanában már fáradok ... Beszélgetésünknek a fia vet véget, aki apjával dolgozik és a megnyújtott ebédszünet befejezését jött sürgetnL Ügy látszik — bárhogyan változzanak is az idők —, a Sivó- dinasztia legalább egy nemzedéken át még kitart a kubikosság mellett. Surányi Sándor DCeJztijií- kútéjltez éj ázfraéiliez tagehat felveszünk. Háziipari Termelőszövetkezet, Gyula, Kun Béla u. 6. 23653
