Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-11 / 264. szám
1964. november 11. 2 Szerda A Pravda vezércikke a szovjet külpolitikáról A Pravda keddi számában vezércikkben foglalkozik a szovjet külpolitikával. A szovjet külpolitika fő irányvonalának célja — írja a cikk — biztosítani a békés feltételeket a szocializmus és a kommunizmus felépítéséhez, megszilárdítani a szocialista országok egységét és összefor- rottságát, barátságukat és testvéri kapcsolataikat, támogatni a forradalmi felszabadító mozgalmakat, minden eszközzel előmozdítani a szolidaritást és az együttműködést a független ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal, diadalra juttatni a békés együttélés elveit a kapitalista államokkal, elhárítani az emberiséget fenyegető világ- háborús veszélyt. A cikk hangsúlyozza, hogy a szocialista országok kapcsolataira a teljes egyenjogúság, a függetlenség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, a kölcsönös segélynyújtás és együttműködés és az jellemző, hogy minden egyes ország érdekei összhangban állnak az egész közösség érdekeivel. A szovjet külpolitika alapja a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini elve. Országunk javítani akarja a kapcsolatokat minden országgal és kész a kölcsönösen előnyös együttműködésre. A Szovjetunió a békéhez vezető utat a fegyverkezési hajsza beszüntetésében, a leszerelési egyezmény megkötésében látja — hangsúlyozza a lap. — A külpolitika legfontosabb kérdései közé sorolja az európai biztonság és a német békerendezés problémáját. Hangsúlyozza: a szovjet nép követeli, hogy hagyjanak fel a Kuba-ellen es provokációkkal, síkra száll azért, hogy Tajvan szigetét újra egyesítsék a Kínai Népköztársasággal, támogatja a vietnami és koreai nép harcát országuk békés újraegyesítéséért. A „Szovjetunió világos és szilárd álláspontja: nem szabad megengedni semmiféle idegen beavatkozást más népek belügyeibe”. A cikk megállapítja, hogy a mai viszonyok között a világháború nem elkerülhetetlen. A „Szovjetunió ugyanakkor nem feledkezik meg arról sem, hogy vannak még agresszív erők. Ezért a szovjet nép ébersége nem lankad. Amíg nem születik meg a leszerelési egyezmény, a Szovjetunió a legmagasabb színvonalon tartja védelmi képességét. Országunk hatalmas fegyverekkel rendelkezik, amelyek biztos garanciát szolgáltatnak arra, hogy meg tudjuk óvni a Szovjetunió és más szocialista országok biztonságát.” A Pravda vezércikke ezután azzal foglalkozik, hogy az SZKP harcol a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdításáért, a forradalmi erők összefogásáért. Ennek az összefogásnak az alapja az 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozásokon elfogadott két nyilatkozat, amely leszögezi: határozottan harcolni kell a marxizmus—leninizmus tisztaságáért, a jobboldali és baloldali opportunizmus, a revizionizmus, a dogmatizmus és szektásság ellen. A cikk végül hangsúlyozza, hogy az egység megszilárdításáért folyó harc és a véleménykülönbségek leküzdésének hatékony eszköze a testvérpártok tanácskozása. „Napjainkban szemmel láthatólag megérett egy új nemzetközi tanácskozás szükségessége” — fejeződik be a Pravda vezércikke. Nagy teljesítményű távolsági rakéták, amelyek első ízben jelentek meg a nyilvánosság előtt a november 7-i moszkvai katonai díszszemlén. (MTI Külföldi Képszolgálat) A Wilson-kormány túlélte első parlamenti erőpróbáját London Keddre virradó éjjel az angol aisóház szavazott arról a bizalmatlansági indítványnak minősülő konzervatív javaslatról, hogy a parlament vesse el a Wilson- kexrmánynak a trónbesziédben bejelentett acélipar államosítási programját. A szavazás kimenetele az utolsó percig teljesen bizonytalan volt, mivel a Munkáspártnak mindösz- sze öt mandátumnyi többsége van, s képviselői közül kettő betegsége miatt távol volt, többen pedig Skóciában tartózkodtak, és a köd' miatt nem indulhattak el időben repülőgépen Londoniba. Végül is a köd felengedett és a szavazás pillanatában elegendő munkáspárti képviselő volt jelen ahhoz, hogy az aisóház 307:300 arányban elvesse a toryk indítványát. A liberális párt kilenc képviselője a konzervatívokkal együtt szavazott, viszont néhány konzervatív honatya különböző okokból nem jelent meg az ülésen. Meghiúsították az imperialisták zanzibári cselszövényeit A szavazás nem jelent azonnali államosítást, hiszen a Wilson-kormány eredeti terved szerint is hónapokra van szükség az acélipar államosításának előkészítéséhez. (MTI) Dobi István üdvözlő távirata Svédország nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban fejezte ki jókívánságait VI. Gusztáv Adolf svéd királynak, Svédország nemzeti ünnepe alkalmából. (MTI) Elutazott Moszkvából a csehszlovák és jugoszláv küldöttség Moszkva Kedden Moszkvából hazautazott az a párt- és kormányküldöttség, amely Jiri Hendrichnek, a Csehszlovák Kommunista Párt elnökségi tagjának, a párt Központi Bizottsága titkárának vezetésével tartózkodott a Szovjetunióban. Ugyancsak kedden utazott haza Moszkvából a jugoszláv párt- és kormányküldöttség, amelyet Vjelko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Végrehajtó Bizottságának tagja vezetett. (MTI) A magyar párt- és kormányküldöttség koszorút helyezett el a Lenin mauzóleumon A Nagy Forradalom Októberi 47. ünnepségeire Moszkvába érkezett magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárá- Zanzibár j egyes külföldi hatalmaik megbízá- j nak> a forradalmi munkás-paraszt Karúmé, Tanzania Egyesült sából aknamunkát folytattak a ja- j kormány elnökének vezetésével Köztársaság élső alelnöke kedden * nuár 12-i népi forradalom vívmá- | kedden délelőtt koszorút helyezett bejelentette, hogy Zanzibárban le- ! nyai ellen. Hatvankét embert le- a ^cnin-mauzóleumon A koszorúzáson szovjet részről lepleztek egy csoportot, ameüynelk , tartóztattak és ügyükben most fo- jejen voltak M A Leszecsko a tagjai a volt zanzibári szultán és lyik a vizsgálat. (MTI) | minisztertanács elnökhelyettese, Moszkva | Sz. T. Asztavin, a szovjet külügy- Szocialistaj minisztérium V. európai osztá- évfordulójának , lyának vezetője. A. J. Vegyenyin altábornagy, a Kreml parancsnoka és mások. A moszkvában tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség Kádár János vezetésével november 9-én és 10-én látogatást tett Leonyld Brezsnyevnél, az . ZKP Központi Bizottságának első titkáránál. Az ez évi búzatermelés tanulságai A búza vetésterülete 1964-ben 203 753 kát. hold volt a megyében, nagyobb, mint az utolsó öt év bármelyikében. Az összes gazdaságban elért 12,2 q/kat. holdan- kénti termés az eddigi legmagasabb. A termés mennyisége magasabb, mint az 1934—1940. ,évek átlaga, melyet 293,3 ezer kát. holdon értek el, és meghaladja az 1955. évi eddigi rekordtermés mennyiségét is, melyet 260 ezer holdon termeltek. Az előző évinél 13,2 százalékkal nagyobb területen termeltek a megyében búzát. A termésmennyiség 36,1 százalékkal volt több, mint az 1963. évi. A hazánkban betakarított búzának 12,1 százaléka termett ebben az évben Békés megyében. Az utóbbi öt évben a szomszédos megyékben a termésátlag nagyobb arányú hullámzást mutatott, mint Békés megyében, 1959. évhez képest itt nőtt legegyenletesebben és legnagyobb arányban a búza termésátlaga. A termésátlag növekedésében nagy a szerepe az intenzív búzafajták nagyobb arányú elterjedésének, és a felhasznált műtrágya növekedésének. Az egy kát. holdra felhasznált műtrágya mennyisége az idén 46 kilogrammal magasabb, mint az 1963. évi volt. Az 1964. évi búza-terméstöbbletnek 39 százaléka a terület növekedéséből, 61 százaléka pedig a termelékenység, a termésátlag növekedéséből eredt. A búza vetésterületének és termésátlagának alakulása a két fő szektorban ebben az évben sem volt azonos. A búza vetésterületének aránya az állami gazdaságokban 23,3, a termelőszövetkezetekben 33,4 százalék volt, A termésátlag az állami gazdaságokban 470 kilogrammal nagyobb volt. A tanácsi szektorban 1964-ben a szántóterület 28,4 százalékán termeltek búzát, A megyei átlag felett volt a vetésterület aránya a gyengébb tulajdonságú sarkadi, gyomai járásban (31,1—30,4). Évek óta legalacsonyabb a búzavetésterület aránya a gyulai járásban. 1962-ben a búza vetésszerkezete lényegesen megváltozott. A külföldi fajták aránya több mint háromszorosára nőtt, ebből a Be- zosztája—1 elfoglalta az összes külföldi búza vetésterületének csaknem a felét. A vetésszerkezet lényeges megváltozása 1964-ben következett be. A Bezosztája—1 az összes búzavetés területének 52,8, a Fertődi—293-as 12,8, a Bánkúti— 1201-es 24,8 százalékát foglalta el. Főbb búzafajták vetésterületének megoszlása és termésátlaga az összes gazdaságban Vetésterület %-os megoszl. Termésátlag q/kh 1963 1964 1963 1964 Az egyéb agrotechnikai zők mellett a termesztett kiválasztása is hozzájárult a két cő szektor közötti termésátlag különbségéhez. Az állami gazdaságok gyorsan átálltak az intenzív júzák termelésére, az 1963 őszén hagyományos fajtát csak igen kis területen vetettek Ebben az évben búzavetésük 97 százaléka intenzív fajta volt. A termelőszövetBúza Bánkúti— Ebből • Fertődi— Bezosztája— összesen 1201 293 1 100,0 34,3 0,9 37,4 100,0 24,8 12,8 52,8 10,1 8,0 11,1 12,2 12,1 8,9 11,8 13,9 tényekezetek vetésterületüknek csak 71 fajta százalékán termeltek intenzív faj. tát. A legalacsonyabb termésátlagot elérő Bánkúti—1201-es fajtából 18 000 kát. holdba vetettek. Emelett a Fertődi aránya is nagyobb /olt, mint az állami gazdaságokat A fajtakiválasztás mellett a megnövekedett műtrágyafelhasználás is jelentősen befolyásolta a termésátlag kialakulását. Az 1963—64-es esztendőben egy kát hold búzavetésterületre 262 kilogramm műtrágyát használtak fel; az 1960—61. évinél 116, az 1962— 63. évinél 70 kilogrammal többet. A műtrágya termésátlagra gyakorolt hatását az ez évi eredmények mellett a két szektor közötti ösz- szehasonlítás is mutatja. Az állami gazdaságokban átlag 417, a termelőszövetkezetekben 248 kilogramm (40,5 százalékkal kevesebb) műtrágyát szórtak ki egy kh búzavetésre. A felhasználás mértéke szintén lényegesen hozzájárul a szektorok termésátlagai közötti különbség kialakulásához. A bánkúti búza termésátlaga is növekszik a műtrágya mennyiségének fokozásával. A növekedés üteme azonban lényegesen elmarad az intenzív búzákétól. Több évi tapasztalat alapján megállapítható, hogy a kis adagú (80—150 kg-os) műtrágyafelhasználás csak 30, illetve 40 kg-os termésátlagnövekedést eredményez. A nagyobb mennyiség (200 kg/kh) már 100—120 kilogrammal emeli a termésátlagot. A műtrágya további 100 kilogrammos emelésére már csak 10—20 kilogramm termésátlagnövekedés következett be. A Fertődi—293-as búzára az 1963—64-es évben átlagosan 250 kilogramm műtrágyát használtak fel holdanként Számításaink alapján a 200 kilogramm alatti műtrágyaadagok lényegesen nem növelik a termésátlagot. Legkedvezőbb hatás a 250 kilogrammos
