Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-10 / 263. szám

1964. november 10. 5 Eedd A tanácstagi beszámolók tapasztalatai a szarvasi járásban ul a második félévi beszámolók-! jegyzései alapján javaslatokat ter­hoz az alábbi segédanyagot ké­jes zt a végrehajtó bizottság elé. Korábban ezt a munkát a járási tanácstagok munkájához tartozik az a kötelezettség* hogy választóik előtit évenként legalább kétszer be kell számolni­uk a tanács működéséről, saját ta­nácstagi munkájukról és a válasz­tók közérdekű megbízatásának teljesítéséről. Ez lehetővé teszi, hogy mind a tanácstag, mind a testület a dolgozók áldandó ellen­őrzése alatt álljon. Ugyanakkor a tanácsi munka szempontjából az egyik igen fontos tömegkapcso- latd forma is érvényesül a beszá­molók megtartásánál. Az utóbbi években a tanácstagi beszámolók szervezetileg is és tartalmilag is sokat fejlődtek já­rásunkban. De elmondhatjuk azt is, hogy a választók érdeklődése, aktivitása a beszámolókkal ösz- szefüggően egyenletesen növeke­dett. Például az elmúlt tanácscik­lus alatt évi átlagban a községi tanácstagok 73 százaléka, a járá­si tanácstagok 94 százaléka tar­totta meg beszámolóját. Az új választás óta az 1963. évi átlagban a községi tanácstagok 93 százalé­ka, a járási tanácstagok 100 szá­zaléka tartott beszámolót. Az elmúlt tanácsciklus alatt a beszámolókon községi szinten át­lagosan 17 fő jelent meg. Járási szítettük el: a termelőszövetkeze­tek jövő évi állami támogatásá­nak rendszere, a tanácsok köz­ségfejlesztési rendszerének új szabálya, az építési engedélyek­kel kapcsolatos eljárás és a la­kosság polgári védelméért folyó oktatási munka. Természetesen az ilyen segédanyagokhoz a községi tanácsok még a helyi feladatokat is javasolják ismertetni. Tárásunkban a beszámolók sikerének másik biztosítéka az előkészítés, a szervezés rend­szeres ellenőrzése. E munkában igen nagy szerepé van a tanács által létrehozott tömegkapcsolati állandó bizottságnak. A közsé­gekben állandóan helyszínen el­lenőrzik, hogy a végrehajtó bizottságok hogyan segítik vagy hogyan készítik elő a tanácstagi beszámolókat. Arra is lehetősége van az állandó bizottságnak, hogy megismerjék, megfelelően inté­zik-e el a beszámolókon elhang­zott javaslatokat. Az ellenőrzés során szerzett tapasztalatokat a helyszínen közűik a tanácsok vég­rehajtó bizottságaival és egy-egy jó módszerre is felhívják a fi­gyelmet. Az állandó bizottság fel­tanács titkársága végezte. Mióta az említett állandó bizottság mű­ködik, színvonalasabbak a beszá­molók és eredményesebb a mun­ka is. IV em szabad lebecsülni a be­számolókkal kapcsolatos ad­minisztrációs munkát sem. Ta­nácstagjaink a már említett se­gédanyagokkal együtt a járásban egységes jegyzőkönyvnyomtat­ványt is kapnak a hozzászólások és javaslatok feljegyzésére. A be­számolók megtartása után a köz­ségi tanácsok végrehajtó bizottsá­gai egységesen nyilvántartásba veszik a főbb adatokat, tényeket, így nem sikkadnak el a javasla­tok és a beszámolók után rövid időn belül választ kapnak a ja­vaslatot tevők és hozzászólók. Az eddigi tapasztalatok alapján mi bízunk abban, hogy a második félévi beszámolók a lakosság ér­deklődése mellett színvonalasan, tartalmasán zajlanak le, és tovább erősítik tanácsaink tömegkapcso- latát, növelik tanácstagjaink te­kintélyét a járásban. Dr. Danáé Mihály szinten ez a szám 44 főt jelenít. Most az új választás óta az átlag községi szinten 22 főre, járási szinten 54 főre emelkedett. tt> zek a számok mutatják, hogy a választópolgárok mind nagyobb számban vesznek részt a tanácstagi beszámolókon. Beszélhetünk a minőségi, pon­tosabban a tartalmi színvonal emelkedéséről is. Míg az ezelőtti tanácsciklus alatt összesen 3891 hozzászólás hangzott el és ebből 815 közérdekű, addig az új vá­lasztás óta eltelt másfél év alatt a hozzászólások száma 2342 és eb­ből közérdekű javaslat 789. Legyen minden és más sí A Békés megyei KIOSZ novem­ber 16-án délelőtt választmányi ülést tart, amelyen a vezetőség elmúlt (áprilistól októberig tartó) félévi munkáját és a 22/1964. szá­mú ipartörvény alapján a KIOSZ- ra háruló feladatokat tárgyalják meg. Ez utóbbi kapcsán többek között azt tűzik célul, hogy min­den olyan községben, ahol a la­kossági javító- és más szolgáltatá­sa még megoldatlan, kisiparosokat szerveznek be. Iparengedély má­sodállásként is kiadható szőlgál­községben javító- olgáltatás tatóiparra, ami elősegíti, hogy ne maradjanak „fehér foltok” a me­gyében. A"szükségességet a KIOSZ járási és helyi csoportjai a közsé­gi tanácsokkal együtt állapítják meg. November 16- án délután, Békés­csabán a városi KlOSZ-szervezet taggyűlést tart, amelyen dr. Kemény István, a Kisiparos Újság főszerkesztője a kü-1- és belpoliti­ka időszerű kérdéseiről tart elő­adást. Nyilatkozik a művész, akinek alkotásait Gyulán várják Egy megbízatás és a többi... — Egy élet a művészi új kutatásáért — A tervek még titokban vannak (Tudósítónktól) A közelmúltban lapunkban hírt aditunk arról, hogy a gyulai Vár- fürdő épülő új fedett uszodájá­ba, illetve annak előcsarnokaiba modern kerámia-mozaikkal ké­szülő képzőművészeti alkotásokra hirdetett országos pályázaton, egyik legnevesebb magyar festő­művész-grafikus, Konecsnik György budapesti művész nyert és kapott megbízást a Várfürdő le­endő díszeinek megtervezésére, valamint kivitelezésére. Az alkotóművészek idősebb nemzedékét képviselő mester új megbízatásához gratulálva nem­régen megkértük, nyilatkozzon magáról és munkájáról, sikeres pályázatáról, amelynek megnyeré­sével méltán keltette fel nemcsak a Békés megyeiek, de az ország más vidékein élő képzőművészet iránt érdeklődők figyelmét is. — Őszinte leszek: a pályázat megnyerése engem is meglepett — mondotta az 56 éves művész szeré­nyen. — Nem mintha művészi ambícióim lennének kicsinyesek, hanem inkább azért, mivel ilyen munkákra szóló pályázatokon, mint a gyulai is, gondolom nem szokták figyelmen kívül hagyná a, pályázók helyi művészi gyakor­latát sem, nekem... igazán sajná­lom, Gyulán még nem volt alkal­mam hallatni magamról. — Annál inkább az ország más városaiban.-? — Igen! Életem nagy részét a művészetben új kutatásának szenteltem, s a festészet és grafika mellett az utóbbi években szíve­sen foglalkoztam olyan jellegű munkákkal, mint amilyenekre Gyulán kaptam megbízást. Ilyen, de mostani elképzelésemtől egé­szen eltérő stílusú munkám talál­ható például Mezőkövesden, Szé­kesfehérvárott, Győrben, Zala. egerszegen és még sorolni lehetne [ más városokat, ahol egy-egy köz­épületet díszítettem. —t De mi is a feladata Gyulán? Mik azok a tervek, amelyekről nyilvánosan még sohasem nyilat­kozott és egyelőre a mester tit­kai? — Az előzetes terveim elfoga­dása után a feladatom most az, hogy a Várfürdő új épületei egyi­kébe három, nem pontosan meg­határozott méretű belső falfelü­letre készítsek díszítést. Hogy mi­lyenek lesznek? Elképzelésemben új irányzat híve vagyok, aminek lényegét nehéz lenne egyelőre meghatározni. Annyi mindeneset­re már biztos, hogy — alkalmaz­kodva a leendő díszítések köze­lében levő római karakaiUa terem fekete-fehér mozaikkövezéséhez, tartalmilag csupa klasszikus figu­rális díszítéseket alkalmazok sö­tétbarna és barnavörös, már­ványra emlékeztető mozadiklapok- ból. — Személyesen vagy segédekkel készítik el a helyszínen az érde­kesnek ígérkező alkotásokat, s mikor láthatják készen a Várfür­dő vendégei? — Munkáimat, amelyek építé­szeti alkotásokat díszítenek, mint minden mást, magam ellenőrzőm, még a végső kőműves és csempé- ző munkálatok közben is. Gyulán is személyesen dolgozom majd. S amennyire a végső tervek elfo­gadását hamarosan sikerül a Képzőművészeti Alap, s annak lektorátusa központi hivatalában ellenőriztetni és elfogadtatni, ta­lán már a következő nyár végién a Várfürdőben dolgozhatom és elkészíthetem a fali díszítéseket — mondotta a mester s hozzátet­te, hogy a közeljövőben szeretne előzetesen is megismerkedni Gyű. Iával és a megye életével. Wegroszta Sándor Jorzy Edigey: A csekk Fordította: Rába Mihály T gén jó rendszer szervezé­sünkben az, hogy a községi Hazafias Népfront-bizottság, va­lamint a tanács végrehajtó bizott­sága választókerületenként együtt hívja össze a bizottsági tagokat, illetve a tanácstagokat. Ilyen ese­tekben a tanácsülés által jóváha­gyott terv alapján megbeszélik, hogy hol, mikor lesz tanácstagi beszámoló. Néhány községünkben ezt az alkalmat arra is felhasz­nálják, hogy tájékoztatást adnak a falu általános fejlődéséről, is­mertetik, hogy milyen társadalmi munkához kémek segítséget a la­kosságtól. Általában lakóterületenként számolnak be a tanácstagok vá­lasztóiknak, de egyre több üzem­ben, intézményben, állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek üzemegységeiben, brigádértekez­leteken szerveznek beszélgetése­ket. Jó módszernek tartjuk azt is, hogy a járási és a községi ta­nácstag együtt számol be munká­járól. Azért hasznos ez, mert a járási tanácstagok is tájékozot­tabbak, jártasabbak lesznek a választókerület problémáiban, megismerik a lakosság vélemé­nyét és felhasználhatják azt mun. kájuk során. De javul ezzel a já­rási és községi tanácstagok kap­csolata is. Néhány szót a beszámoló témá­járól. A járási tanács végrehajtó bizottsága rendszeresen ad olyan segédanyagot a községi tanácsitar- gok részére, amelynek segítségé­vel az egész apparátus munkájá­ról tud tájékoztatást adni. PéLdá­42. — Kolléga úr, a szabadságo­lások legviharosabb időszakát éljük. Mostanában két hétig várnak gépelésre a vádiratok, sőt az „őrizetbe vételek” is, és akkor jön hozzám ez az őrnagy a főkapitányságról azzal a kí­vánsággal, hogy mindent tegyek félre és csináljak a munkatár­sakról egy kimutatást, mert néki kell a nyomozásihoz! És még magukra hivatkozik, mondván: „feltétlenül szükséges a nyomo­zás érdekében, az ügyészség fő­nökeinek különösein fontos ez”. De minek neki a lista? Mint­ha az ügyészségen csak tolva­jok dolgoznának, és az ügyészek a Mokotowon ülnének. Az ügyész nagy nehezen kien­gesztelte barátját. — Vajon jól tettem-e, hogy beleegyeztem Kur kérésébe — mondta az ügyész — és interve­niáltam Wlochowicz ezredesnél; bízza ezt az ügyet Krzyzewskire. Nem látom benne a mi Sher- lok Holmesünket. Lassan élteit három hét és a nyomozásnak semmi eredménye. Ha így megy tovább, kémem kell, hogy egy energikusabb nyomozónak ad­ják az ügyet. Időközben Krzyzewski őrnagy nem is sejtette, hogy borús fel­hők gyülekeznek feje fölött; meglátogatta a járási bíróság, a varsói vajdasági bíróság, a var­sói bíróság és a legfelsőbb bí­róság elnökét, sőt a pruszkowi járási és várost bíróság elnökét is. Végül csak arra kapott enge­délyt, hogy átnézheti a bírósá­gokon a dolgozók személyi lap­jait és kijegyezheti ,azt, ami ér­dekli. A kerületi ügyészség némi huzavona után, de eljuttatta hozzá a listákat. Az őrnagy egy egész sereg nevet jegyzett fel noteszébe. Aztán megszámolta a neveket, egész szép eredményt ért el. Száznyolcvanhét személy dol­gozott a bíróságon és az ügyész­ségen. Vajon sikerül-e ennyi ember közül megállapítani an­nak az egynek a személyazonos­ságát? S egyáltalán, vajon raj­ta van-e ezen a listán? Efelői az őrnagy maga is ké­telkedett, de mivel rendkívül fontos ügyben felelősségteljes nyomozást vezetett, semmit sem mulaszthatott ed, ami esetleg célhoz vezeti. Zienkiewicz ezredes, akinek az őrnagy a szabályoknak meg­felelően jelentést tett a nyomo­zás utolsó fázisáról, ugyancsak szkeptikusan vélekedett a fá­radságosan összegyűjtött nevek listájáról. • Az őrnagy mégsem vesztette el a kedvét. — Ezredes úr, a nevek alap­ján igyekszem megállapítani, hogy e személyek közül ki volt legszorosabb kapcsolatban az ügyészségnek és a bírósági ap­parátusnak a „fehér gengszte­rek” ügyével foglalkozó dolgo­zóival. Ki az, aki különösen ér­deklődött az ügy iránt. Ez a módszer legtöbb nevet érdekte­lenné tesz, nem hiszem, hogy tíznél több név marad a listán. Ne felejtse el, őrnagy úr, hogy a csekket mindennap kivihetik Bécsbe, és beválthatják a Do- naubankban. És akkor eső után köpönyeg! Krzyzewski szomorú arccal hagyta el az ezredes dolgozószo­báját, felült a gyorsjáratú „A” autóbuszra, és néhány perccel később már belépett a bíróság épületébe. Az ügyész szobájá­ban már két úr volt: az egyik, a „Budex” külkereskedelmi vál­lalat központjának képviselője, a másik a külkereskedelmi mi­nisztérium magas rangú tisztvi­selője. Mindketten azért jöttek az ügyészségre, hogy megtud­ják, miként áll a csekk-ügy? — Készek vagyunk nagyobb összegű jutalmat adni — jelen­tette ki a „Budex” képviselője. — Ez talán új nyomra vezet. Körülbelül ötvenezer zloty ju­talomra gondolunk. — Ez nem rossz üzlet. Az a lehetőség, hogy valaki ilyen ősz- szeget kereshet, nagyon csábító. Ehhez még büntetlenséget is kell szavatolni, ha bárki önként je­lentkezik a csekkel — tette hoz­zá a külkereskedelmi miniszté­rium igazgatója. — Ez teljesen céltalan — mondta az ügyész —, akinek a kezében nyolcvanezer dollár van, nem fut ötvenezer zloty után. De magát az ötletet, a ju­talommal, jónak tartom. Talán jelentkezik valaki, aki ismeri vagy legalábbis sejti, ki lopta el a csekket. Ha a „Budex” írásban adja hozzájárulását, holnap azonnal újsághirdetést tétetünk közzé. — A külker, képviselője el­lenkezett. Nyilvános nyilatkoza­tot nem tehet, mert ez ártana kereskedelmi kapcsolatainknak. A külföldnek nem szabad tudni a „fehér gengszterekről.” Ha már tárgyalás lesz, az egészen más. Leleplezett tettesek, senki sem szenvedett kárt, sem mi, sem az osztrák kereskedelmi ügyfeleink stb., akkor természe­tesen a hazai és a külföldi új­ságírók írhatnak az ügyről any- nyit, amennyit akarnak. De egyelőre nagyon óvatosaknak kell lennünk. Nekünk előnyö­sebb elveszíteni a csekket, mint­hogy nevetségessé tegyük ma­gunkat. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents