Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-10 / 263. szám

1M4. november 10. 3 Kedd Tanulnák a jövő öntözési tonhnihn sní Hazánkban Szarvason működik az egyedüli felsőfokú mező­gazdasági technikum öntözéses tagozata, amelyen nappal 120- an, levelező úton pedig 190-en tanulnak. Képünkön: a techni­kusok egy csoportját a szórófej működésével ismerteti tanáruk. A békéscsabai forgácsoló dolgozóinak kimagasló munkasikere A Szerszám- és Gépelemgyárak Békéscsabai Forgácsoló Szerszám- gyára a III. negyedévi eredménye alapján a vállalat öt gyára kö­zötti versenyben az első helye­zést érte el. Elbírálásra került többek között a dekádonkénti tervteljesítés, vagyis az arányos termelés, amiben egy alkalommal sem fordult elő lemaradás. Az egy főre jutó termelési érték a tervezettnél 18,2 százalékkal ma­gasabb, az önköltség pedig ez idő alatt 2,3 százalékkal csökkent. A selejt mennyisége — az elmúlt év hasonló időszakához képest — 21 százalékkal volt kevesebb. A három napon túl gyógyuló balese­tek száma (78 kieső munkanappal) öt, tavaly ugyanebben az időben pedig (98 munkanappal) kilenc volt. A kimagasló eredményt mutat­ja, hogy a békéscsabai forgácsoló szerszámgyár 1778 pontot kapott, míg az utána következő mindösz- sze 589-et tudott elérni. A gyár dolgozói még október elején munkafelajánlást tettek a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójának tiszteleté­re, aminek az értékelésére no­vember végén kerül sor. A IV. negyedévben minden lehetőség biztosítva van ahhoz, hogy a ter­melés továbbra is egyenletes ma­radjon és a tervet november vé­géig teljesítsék, illetve megkezd­jék a terven felül vállalt mező- gazdasági gépalkatrészek gyártá­sát. bői következően az egyik, illető­leg másik forma választása egé­szen más szabályok érvényesülé­sét vonja maga után. Egyébként akkor célszerű a kö­zös tevékenységet egyszerűbb gazdasági együttműködés formá­jában megvalósítani, ha az nem igényel költségesebb eszközöket és különösebb szakértelmet, ille­tőleg, ha a létesítendő közös üzem kisebb termelőképességénél fogva nem kíván meg önálló szervezeti formát. Ha azonban a közös tevé­kenység megvalósítása nagyobb szervezettséget, költségesebb esz­közöket, fokozottabb szakértel­met kíván és ha a vállalkozás népgazdasági szempontból is je­lentős, az együttműködést önálló közös vállalkozás formájában in­dokolt megvalósítani. Megítélésünk szerint különb­ségtétel a formák megválasztását illetően nem segíti elő kellően az eligazodást és ebből a nehézség­ből adódik, hogy ugyanazon tevé­kenységi fajták megvalósítására a termelőszövetkezetek egy része egyszerűbb, a másik része a ma­gasabb típust választja. Vélemé­nyünk szerint e területen valami­lyen egységes gyakorlatot kell ki­alakítani és ajánló jelleggel utal­ni kellene az illetékes szerveknek arra, hogy a rendeletben felsorolt tevékenységi fajták közül melyek azok, amelyeknek megvalósítása egyszerűbb gazdasági együttmű­ködést — vagyis a jogi személyi­ség nélküli forma megválasztását —, és melyek azok, amelyek az önálló közös vállalkozás — vagyis a magasabb típusú, jogi személy­ként működő forma — létrehozá­sát kívánja. Az egységes formák kialakítá­sát elősegítő ismérvek pontos meghatározása igen nehéz, külö­nösen akkor — mint a jelen eset­ben is —, amikor teljesen új jog- intézmények létrejöttéről van szó. Hogy ezeket az ismérveket meg lehessen határozni, alapos gya­korlati vizsgálatra van szükség. Mégis az adott és más területek­ről szerzett tapasztalatokból bizo­nyos következtetéseket már le lehet vonni és ha nem is teljesen pontos, de a probléma megoldá­sát megközelítő szempontokat már most lehet adni. Eszerint, ha a kitűzött feladat megvalósítása állandó termelési együttműködést kíván és a közös tevékenység igényli a létrehozott új szervezet és harmadik szemé­lyek közötti rendszeres árukap­csolatok (beszerző és értékesítő tevékenység) kialakítását, illető­leg szolgáltató tevékenység ellá­tását és a közös cél jellegében is önálló szervezeti formát kíván, akkor az önálló közös vállalkozás létrehozása az indokoltabb (pl. baromfinevelés és keltetés, ser­tésnevelés és hizlalás, tejtermék­éé élelmiszerfeldolgozás, építő­ipari munkák végzése stb.). Ha azonban a közös tevékenység ide­Két nap alatt 1500 hold búzát vetettek el a mezőkovácsházi járásban Az elmúlt néhány napon a jó időt kihasználva megyénk ter­melőszövetkezeteiben egy pilla­natra sem álltak meg a munká­val. November 7-ét is azzal ünne­pelték, hogy szedték a cukorré­pát, törték a kukoricát, hordták a szárat. Vetni csak elvétve, azo­kon a területeken lehetett, ahol annyira felszikkadt a talaj, hogy rámehettek a gépekkel. Megyénk termelőszövetkezeteiben mindkét ünnepnapon dolgoztak. A mező­kovácsházi és a gyomai járásban különösen ütemes volt a munka e két napon. A mezőkovácsházi járásban ösz- sesen 86 vetőgéppel dolgoztak és 1500 holdon vetettek búzát. Ezen­kívül teljes ütemben szállították a cukorrépát, a kukoricát és hord­ták a tábla szélére a szárat. A já­rási tanács mezőgazdasági osztá­lyának dolgozói mindkét ünnep­napon kint voltak a határban. ellenőrizték és segítették a be­takarítási, valamint szántás­vetési munkát. Hozzávetőlege­sen számítva mintegy 500 ló­fogattal és 200 gépi vontatásé szállítóeszközzel hordták a ter­mést. A kevermesi Lenin Terme­lőszövetkezetben, a jó időt ki­használva az elmúlt héten éjjel­nappal szállítottak. Nagy volt a szorgalom a mezőkovácsházi Oj Alkotmány, a kunágotai Bercsé­nyi és a kaszaperi Lenin Ter­melőszövetkezetben is. A gyomai termelőszövetkezetek közül a Győzelem Tsz tűnt ki szombaton és vasárnap. Az 1001 hold kukoricából már csak 20 holdnyi termést kel] letörni. Szombaton négy, vasárnap pedig hat vetőgéppel dolgoztak ebben a termelőszövetkezetben, összesen 100 holdba vetették el a magot. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben is dolgoz­tak a két ünnepnapon. Szombaton 31, vasárnap pedig 26 vagon cu­korrépát szállítottak el. A földe­ken a répaszedésben, kukoricatö­résben és egyéb munkákban ösz- szesen 450 termelőszövetkezel i gazda és családtag dolgozott. A répa szedéséi befejezték, ezenki vül 120 holdon törték le a kuko ricát. A vetéssel 90 százalékra áll nak, s amennyiben az időjárás engedi, 1—2 nap alatt befejezik ugyanis mindössze 280 hold búza vetése van még hátra. A termelőszövetkezetben igen komoly gongot okoz a mezei po­cok kártevése is, mely ellen ar~ Valimnál védekeznek. Eddig mint­egy 500 holdon szórták ki a mér- ,-get. Ehhez a ■ rendelkezésre álló gépeket veszik igénybe, de ahol szükséges, kézi erővel is szórják az arvalint a veszélyeztetett te­rületekre. Szombaton és vasárnap, a nagy kártételre való tekintettel, ezt is vállalták a tsz tagjai. K. 1 Október 20-ra teljesítette idei tervét Nagy Béla szocialista brigádja (Tudósitónktól) Az Orosháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet mezőgazda- sági szaküzletében dolgozik Nagy Béla héttagú szocialista brigádja. E megtisztelő címet már kétszer nyerték el. A brigád 1962- ben alakult, s hosszú*volt az út, amíg elértek idáig. 1961 őszén két kiváló Szakember állt a szaküzlet élére: Nagy Béla boltvezető, Csizmadia Sándor bolt­vezető-helyettes, s egyben az alap­szervezet párttitkára vette kezébe az irányítást. Baj volt a munkafe­gyelemmel, egymást követték a bolti dolgozók közötti súrlódások. „Valamit kellene ebben a bolt­ban tenni” — mondták a szövetke­zet. vezetői. A töprengés 1962 má­sodik felében megoldáshoz jutott. Orosházán is kezdte bontogatni szárnyait a szocialista munkaver­seny. így jutottak ahhoz a gon­iglenes jellegű vagy csak a részt­vevők szükségleteinek közvetlen kielégítését szolgálja, az alacso­nyabb forma, vagyis az egysze­rűbb gazdasági együttműködés választása az ajánlatosabb (pl. út­karbantartással és építéssel kap­csolatos munkák, közös magtár, közös szociális és kulturális léte­sítmények stb. építése esetén). Különösen indokolt ez abban az esetben, ha az együttműködés már nem termelőtevékenység vo­natkozásában áll fenn, hanem pl. a közösen megépített objektum (legyen az gazdasági vagy kultu­rális, illetőleg szociális jellegű) állagának fenntartására irányul. A közös termelőtevékenység az objektum megépítésével egyidejű­leg befejeződött, és az objektum, az építésben részt vevő szervek közös tulajdonába került, a közös tulajdon igazgatása pedig ilyen esetekben általában önálló szer­vek létrehozását nem igényli. Ügy véljük, hogy ezen szem­pontok figyelembevétele a helyes forma megválasztásánál nem ér­dektelen, ezen túlmenően azonban feltétlenül szükséges annak a kérdésnek a vizsgálata is, hogy a kiválasztott és közösen elérni kí­vánt gazdasági cél valóban olyan jellegű-e, amely a résztvevő szer­vek fő profiljának megvalósítását elősegíti. Más szóval, olyan közös tevékenységről van-e szó, amely­nek megvalósításához minden résztvevőnek érdeke fűződik. A dolathoz, hogy az akkor még öt­tagú kollektíva a Szocialista bri­gád címért küzdők sorába lép. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése után elhatározták: a lehetőségekhez képest legjobb tu­dásukkal segítik a termelőszövet­kezeteket gépekkel és felszerelési tárgyakkal. Ennél azonban sokkal többet tettek. A beruházások ki­vitelezéséhez szakmai tanácsokkal is segítették a termelőszövetkeze­teket. Tavaly például a nagyfokú kukoricagóré-hiányban ideiglenes górék létesítéséhez és a szükséges anyagok beszerzéséhez adtak se­gítséget. Említésre méltó, hogy amikor sehol nem tudtak a 'tsz-ek- a Zetorokhoz védőfülkéket szerez­ni, a brigád kapcsolatot teremtett egy szegedi kisipari vállalattal, és a védőfülkéket legyártották. Ma már az egész megyéből náluk szerzik be ezeket a tsz-ek. Válla­kózös érdek figyelmen kívül ha­gyása feltétlenül az együttműkö­dés hátrányát eredményezi. Ha a résztvevők a saját szükségletükön túlmenő igények kielégítését is célul tűzik ki, vizsgálni kell azt is, hogy az előállítani kívánt ter­mék, termelési produktum olyan jellegű-e, amely az adott helyen vagy a környéken értékesíthető, hogy van-e megfelelő kereslet e termékek iránt, mert ha nincs, akkor hibás szemlélet lenne ezen áruk értékesítését tervbe venni. A kereslet és kínálat helyes fel­mérése az önálló közös vállalko­zás vonatkozásában — ahol az áruforgalom bekapcsolása szinte szükségszerű — feltétlenül indo­kolt és elengedhetetlennek mutat­kozik. A gyakorlatban már ma is számos példa van^ arra. hogy egyes vállalkozások nem tudják megfelelő időben és helyen érté­kesíteni terme]vényeiket, ez pedig nyilvánvalóan abból adódik, hogy a meglévő helyi alapanyagokból olyan árukat termelnek, amelyek a környéken nem képezik keres­let tárgyát és az ország távolabbi részére történő szállítás nem gaz­daságos. Nagy gondossággal és körülte­kintéssel kell tehát eljárni min­den olyan szervnek, amely más szervvel termelési kooperációt lé- j tesít, mert csak az olyan együtt- ! működés lehet eredményes, amely megalapozottan jön létre. lásukban szerepel az elfekvő áruk eladása is, amiből eddig mintegy 120 ezer forint értékűi adtak el. Nem maradt ki a brigád válla­lásából a szakmai továbbképzé­sem. Minden brigádtag tanul, ké­pezi magáft. Ki a szakmunkás- vizsgát igyekszik megszerezni, ki­technikumba jár, ki a nyolc álta­lános iskola befejezésén szorgos­kodik. Az 1962—63-as politikai ok­tatásban is részt vettek. (Négy éve dolgozik együtt a me­zőgazdasági szaküzlet kollektívá­ja. Azóta a bolt forgalma négysze­resére nőtt, 1962-ben a kollektíva éves terve hétmillió 600 ezer fo­rint volt. Ezt 8 millió 800 ezer fo­rintra teljesítették. 1963-ban a 10 millió 860 ezer forintos tervet 12 millió 720 ezer forintra teljesítet­ték. Idei tervük 13 millió 50 ezer forint, amit a kolléktiva már ok­tóber 20-án teljesített. Ez azt je­lenti, hogy a bolt szocialista bri­gádja a jól szervezett piackutató munka során éves tervét mintegy 120 százalékra teljesíti. Költség­megtakarítási vállalásukat is túl­teljesítik. A kollektíva a termelési tanács­kozásokon is sok hasznos javasla­tot mond el. A többi szocialista brigáddal is kicseréli tapasztala­tait. A mezőgazdasági szakbolt segítségével nyerte el több kollek­tíva a megtisztelő címet. A felszabadulás 20. évfordulójá­ra a mezőgazdasági szakbolt bri­gádja pótvállalást tett: 20 új szö­vetkezeti tag beszervezését vállal­ta, 2500 forint nészjegyalap-nöye- léssel. Azóta ezt 90 százalékra tel­jesítette. Vállalta a brigád azt is, hogy patronálja az orosházi Pe- 'tőfi Termelőszövetkezet áru. és anyagbeszerzését, s társadalmi munkaként a kukorica betakarítá­sában is segítettek. y B. Gy. Tehenészt KERESÜNK AZONNALI BELÉPÉSRE. Lakást biztosítunk. Bérezés megegyezés szerint. Béke Mg. Termelőszövetkezet, GYULA, Í5ICERE 8. | ________________________10430

Next

/
Thumbnails
Contents