Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-07 / 262. szám

1964. november 7, 4 Szombat Különleges szállítókocsik a Csepel Autógyár átvevőtelcpém. Gondoskodás a dolgozókról illést tartott az SZJ1T elnökségre A szakszervezetek szociális és kulturális tevékenységének fontos része a munkásszállásokon lakó dolgozók szociális ellátásának és kulturális nevelésének következe­tes fokozása. Mivel megyénkben mintegy 5 ezer dolgozónak nyúj­tanak ideiglenes otthont ezek a szállások és a szabad idő tartalmas eltöltéséhez adnak (vagy kellene, hogy adjanak) lehetőséget, ezért politikai és kulturális intézmé­nyek is egyben. Ellátottságuk hoz­zájárul a politikai, általános, szakmai műveltség gyarapításá­hoz, a kulturális igények felkelté­séhez és kielégítéséhez, a közös­ségi szellem kialakításához és el­mélyítéséhez. , Az SZMT elnöksége az elmúlt két évben háromszor tárgyalta a megye munkásszállásainak álla­potát, megkülönböztetett figye­lemmel a mezőgazdaságiakat. Az 1963. évi határozata szerint vala­mennyi megyebizottságnak az idei év júniusáig fel kellett tér­képezni a helyzetet, szükséglete­ket. Sajnos, erre csak hézagosán került sor. Ugyancsak lassan ha­ladt a SZOT elnöksége 1962-es határozatának realizálása. A Szakszervezetek M egyei Tanácsá­nak elnöksége tegnap tartott ülé­sén nyomatékosan felhívta a me­gyei szakszervezeti bizottságok figyelmét ^ szállásbizottságok, szállásbizaTmiak megválasztására, az SZMT elnöksége határozatai­nak végrehajtására, a szállásokon lakók politikai és kulturális neve­lésének biztosítására, a klubok célirányos működtetésére. Az elnökség foglalkozott a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság megyei igazgatósága és gyulai kirendeltsége szolgálta­tási és nyugdíjosztályának mun­kájával, valamint a családipótlék- csoportok tevékenységével és azt kielégítőnek értékelte. Szó volt még az építőipar tőkésítéséről, a megye dolgozóinak tüzelőellátásá­ról és az állami oktatás helyzeté­ről is. Fúrótorony-alapozás előregyártott elemekből Az olaj- és a földgázbányászat­ban a kutak alapozási munkái­nak elvégzése a dolgozók átlagon felüli igénybevételét jelenti. A kutak mélyítésénél használt több emelet magas fúrótornyok alapo­VWWVWVWVWWWVNAAAWVW A^AA/WWW n Szinte zajta­lanul siklik a Bu­dapestről érkező gyorsvonat, ami­kor a mezőbe- rényi vasútállo­más bejáratánál kanyarodva ha­lad át a váltókon. A sebessége 30 —40 kilométer lehet. Valamikor a kerekek csattogása távolra elhal­latszott innen, pedig akkor még lassabban közlekedtek a vonatok. A pálya és a szerelvény korszerű­sítésével azonban a nagy zaj is kiküszöbölődik. Az utasok ké­nyelméért történik mindez és nerr%is kis áldozattal. Aki kinéz a vonat ablakán, ta­lán észre sem veszi, hogy a pá­lyán emberek dolgoznak. A szi­táló esőben sem hagyják abba a munkát. Csak félreállnak, amíg a gyors elrobog, aztán újra hányják ki a köveket a talpfák közül. — Ez most a mi „gépünk” — emeli fel a kezében tartott vasvil­lát Patkás Sándor pályamunkás. Nem élcelődésképpen mondja, ha­nem azért, mert a követ itt nem lehet másképp megmozgatni. Majdnem minden egyéb munkát gépesítettek már. A közelben dol­gozó társaival, Kiss Istvánnal, Csillag Andrással és a testvéré­vel, Patkás Tivadarral együtt bi­zonyítja is. — Ott az agregátor — mutat­ják. — Sok mindent tud az. Meg is magyarázzák. A követ kiszedik, a talpfákat a vágány­nyal együtt néhány centiméterre felemelik és zúzalékot raknak alá. Csak éppen annyit, amennyi szük­séges ahhoz, hogy a pálya ismét vízszintbe kerüljön. Gép segítsé­gével aztán bepréselik ezt a talpfa alá. Nem krampácsolnak, mint valamikor. n Az' életkörülményeikről ér­deklődöm. — Vándormadarak vagyunk — jegyzi meg Kiss István, akinek Dévaványán van a családja, ő pedig Szajoltól Lökösházáig a vo­nalat járja. A megye minden részéből ver­buválódtak össze. Itt talán hú­szán dolgoznak, a többiek Mu- rony és Békéscsaba között. — Hol van a központjuk? □ Az állomásépülettel szem- bea lévő nyárfás területre külön Pályamunkások kiépített iparvágányokon két sorban zöldre festett vagonok lát­hatók. Némelyiknek füstöl a ké­ménye is. — Ott lakunk — mutatnak ar­ra. — Bárhol dolgozunk, este oda térünk vissza. Csak szombaton utazunk haza a családhoz. Azaz... néha, néha, ha éppen közelebb van a munkahely, akkor naponta is. Sajnos, ez másképp nem old­ható meg. A MÁV azonban gondoskodik róluk. A szépen berendezett, szi­getelt falú laktanyakocsikban ra­gyogó a tisztaság. A takarítósze­mélyzet fűt is. Munkaidő után a tisztálkodáshoz hideg-meleg víz áll rendelkezésükre. A kultúrko- csiban rádió, televízió, könyvtár, többféle újság és folyóirat bizto­sít szórakozási, művelődési lehe­tőséget. Még munkásakadémia is működik. Békési István műszaki főintéző, a Békéscsabai Pályafenntartási Főnökség gépesített mozgószaka­szának a vezetője kalauzol végig a kocsikon. — Csak úgy érhetünk el ered­ményt, ha törődünk az emberek­kel — mondja, amikor visszaté­rünk az irodába. Néhány évvel ezelőtt a pályán 60—80 kilométer volt a megenge­dett legnagyobb sebesség, ma pe­dig 100 kilométer. A biztonságért felelősek a mozgószakasz dolgozói Szajoltól Lökösházáig. Mindenki tudja, hogy a legkisebb hibából is súlyos szerencsétlenség származ­hat. — Kitűnő a munkásgárda — dicséri Békési István a beosztot­tait. — 1962-ben kerültem ide és azóta még soha semmi baj nem történt. Ez elsősorban nekik kö­szönhető. D A jó munkáért a jutalom sem maradt el. Néhány év alatt 150 ember közül nyolcán kapták meg a Kiváló Dolgozó jelvényt, ti­zennyolcán pedig a Kiváló Dol­gozó oklevelet. Arra a kérdésre, hogy melyik brigád a legjobb, Békési István csak nehezen tud vá­laszt adni. — Talán Faze­kas József elő- munkás brigádja — jelenti ki vé­gül, de szívesen mondana még néhány másikat is. Ami pedig az egész kollektíva érdeme: november 7-ig Mezőtúr­tól Mezőmegyerig rendbe hozták a vasútvonalat, s így a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom ün­nepének tiszteletére — a vállalá­suknak megfelelően — 6 kilomé­terrel túlteljesítették az éves tervüket. És ha az időjárás lehe­tővé teszi, ebben az évben még a Szabadkígyósi Tanyák vasútál­lomásig eljutnak. □ Akik pedig a vonaton ké­nyelmesen utazva kinéznek az ablakon és szorgoskodó pálya­munkásokat látnak, egy pillanat­ra gondoljanak arra, hogy ezek az emberek becsülettel teljesítik a kötelességüket. Megérdemlik a társadalom elismerését. Pásztor Béla Előregyártott elemekből készített fúrótorony-alapozás. zása körültekintő munkát igényel. Az építkezés körülményei — az, hogy az építkezést gyakran a la­kott tájaktól, utaktól messze, az időjárás szeszélyeinek kitéve kell végezni — ezt a munkát nagyon megnehezítik s költségessé teszik. Elegendő, ha megemlítjük, hogy egyetlen kút alapjainak megépí­tésénél több mint 200 köbméter kavicsot használnak fel. És bár­milyen jól is előkészítenek egy- egy munkahelyet, a kedvezőtlen időjárás napokra, sőt hetekre is hátráltathatja az építés megkezdé­sét, illetve befejezését. Komomoki László olaj mérnök, a nagylengyeli olajmezők üzem­egységének vezetője feltette ma­gának a kérdést: hogyan lehetne ezeket a munkálatokat meggyor­sítani, illetve miként lehetne az alapozási munkát a műszakilag le­Felhívás! A MÁV SZEGEDI PÁLYAFENNTARTÁSI FŐNÖKSÉ­GE KÖZLI, hogy a mezed pocok irtását folyó évi no­vember hó 9-től 14-ig terjedő időpontban A MAKÖ—MEZŐHEGYES—BATTONYAI, A MEZŐHEGYES—BATTONYA—DOMBIRA­TOS — LÖKÖSHÁZA — DOMBIRATOS—MEZŐ- KOVÁCSHÁZA GAZDASÁGI VASUTAK összes vonala mentéin ARVALIN méreggel megkezdi. Felhívjuk a környező lakosság figyelmét, hogy jószágai­kat a mérgezett területtől tartsák távol, mert a méreg úgy a háziállatokra, mint a vadállományra veszélyes. Ha a fenti vasútvonalak mentén elhullott vagy élgyen­gült háziállatot vagy vadat találnak, azt mélyen ássák el, mert annak elfogyasztása az emberre is halálos. Kérjük az érdekelt vadásztársaságokat, hogy a szükséges intézkedést ez ügyben te­gyék meg. A MÉRGEZETT TERÜLETRE 15 NAPIG NEM SZA­BAD JÓSZÁGOT KIENGEDNI. Az esetleg elkövetett mulasztásokért a MÁV Szegedi Pályafenntartási Főnöksége semmi­féle felelősséget nem vállal. MÁV SZEGEDI PÁLYAFENNTARTÁSI FŐNÖKSÉG 192 hetséges legrövidebb időre mérsé­kelni, a munkát összesűríteni? Abból indult ki, hogy a kor­szerű építőtechnika lakótelepek, épületek, üzemek, hidak emelésé­nél mér előnyösen használja az előregyártott építőelemeket. Mi­ért ne lehetne ugyanezen a módon megoldani a fúrótornyok alapozá­sának problémáit is? Elkészítette a fúrótorony-alapozás tervét, mely az eddig készített alapozástól el­térő megfontolásokból indult ki. Az alapot tíz részre, bontotta, amelynél minden egység egy ön­álló előregyártott elemet képezett. Ezeket az alaprészeket azután akár zárt helyiségben is lehetett gyár­tani. Az előregyártott elemeket az építés színhelyén csak „össze kel­lett szerelni”. Komomoki újításának nagysze­rűsége egyszerűségében és gazda­ságosságában rejlik. A nagylen­gyeli olajmezőkön az idén már több mint száz kutat alapoztak ez­zel a módszerrel. Eljárása az ed­dig használt módszerekhez képest egyharmadára mérsékelte a fúró- kutak alapozási idejét és költsé­gét. Az idén csak a nagylengyeli olaj mezőkön ez ideig több mint 500 000 forintot takarítottak meg. Az újításra felfigyeltek a Nagy­alföldi Kőolajtermelő Vállalat műszaki vezetői is, és előrelátha­tólag már az idén több kútfúró telepítésénél felhasználják az újí­tást. ' A kőolaj, és földgázbányászat dolgozóira vár most a feladat, hogy szerte az országban — ahol csak fúrótornyokat építenek — minél előbb átvegyék Komomoki László újítását. Az újítás országos bevezetése sok millió forint megta­karítást jelentene a népgazdaság­nak. (Kép és szöveg: Tokár Péter)

Next

/
Thumbnails
Contents