Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-24 / 275. szám
»64. november 24. 4 Kedd A kézdivásárhelyi varázsló 1814. november 24-én született az 1848—49-es forradalom és szabadságharc ágyúöntője, fegyverkovácsa, Gábor Áron. ' Alakja egy századon át a mesék ködében bújt meg, nevét népdal őrizte: sokáig még azt sem tudtuk pontosan, mikor született, asztalosmester vagy lakatos volt-e Gábor Áron. A forradalom és szabadság- harc fegyverkovácsa, ágyúöntő-1 je az ismeretlenségből, a harcos milliók sorából lépett elő, s amikor Kossuth Hírlapja 1849. január 16-án azt írta róla: „Jegyezzétek föl a nevét ti történészek, ti írói a szabadságharc csillagainak, jegyezzétek föl emlékül, követendő például az utókor ivadékainak...” — már szinte egész Magyarország ismerte sorsfordító vállalkozását. 1848 november végén Sepsi- szentgyörgyön gyűlés volt; választ kellett adni Puchner tábornok, a Habsburgok erdélyi főparancsnoka proklamációjára; a császári tiszt meghódolást követelt a forradalmi néptől. Lehangolt, reménytelen hangulat uralkodott a gyűlésen; az ingadozók már magyarázgatták: képtelenség harcra gondolni lőszer, ágyú nélkül. Ekkor harsant fel a terem egyik messzi szögletéből a legendás közbeszólás: „Lesz ágyú, amennyi kell!” Lett is ágyú: a kézdivásárhelyi ezermester műhelyében már régóta kifaragott néhány öntőmintát, s hozzálátott a szabadságharc tüzérségének megerősítéséhez. Nem is oly rég kerültek elő a kortársak és a szemtanúk levelei, emlékezései, s az egykori zárt bécsi levéltárból a — Habsburgok kémeinek és tisztjeinek jelentései — most már nemcsak legenda, teljes történelmi kép áll előttünk Gábor Áronról. 1 „Ágyúöntőműhelyt állított a maga hazafiúi ösztönéből, részint mások rábeszéléséből Ma- gyarhermányban, Sepsiszent- györgyön és Kézdivásárhelyen, nagy golyó öntésére műhelyt Fülén és Csíkszentdomokoson, egybegyűjtötte a szükséges mesterembereket, a pléhest megtanította, hogy készítse a kartácskannát, a lakatost, miként csinálja az ágyúemelő-srófot, a kerekesnek megmagyarázta a la- fetta-kerekek tengelynagyságát...” — írja róla kortársa, Jakab Elek. A kézdivásárhelyi mesterember valódi hadiüzemet szervezett egyszerű munkásokból és parasztokból: ként adott Kovász- na, salétromot Torja, szenet Kézdivásárhely, Gábriányi József gyógyszerész „újra feltalálta a gyutacsot”, diákgyerekek és lányok segítettek kanócot, tűz- röppentyűt gyártani... Megmaradt egy levél, amelyet Gábor Áron 1849. májusában Debrecenből írt Kézdivásárhely- re a műhelybe annak a nagyszerű órának a lázában, amelyben Kossuthnak számolt be tevékenységéről. Kossuth kinevezte az egész háromszéki „hadiüzem” vezetőjévé, a székely tüzérség parancsnokává és főfelügyelőjévé és elismerte Bemtől kapott őrnagyi rangját. „Kossuth Lajos uram megparancsolta szép csengetyű hangjával, hogy mihelyt hazamegyek, azonnal két ágyút mindennel felkészítve ide, Debrecenbe indítsak... Mindenkinek megmondja, hogy az ágyúk alakítását és tökéletesítését megkezdjék... Most kell a tenyér!...” — írja Debrecenből. Ahogy hazatér, még nagyobb lendülettel indul a munka, öntik az ágyúkat, készítik a lövedéket a háromszéki hegyek között. Még két hónap a harc.,Harminckilenc esztendős korában a kö- kösi híd és Uzon közötti harcban esett el az ágyúk mellett, 1849 júliusában. A népdal csak az ágyúöntőről szól. De a másfél évszázada született Gábor Áron teljes példája többet mond: az egyszerű munkásember tudásának, erejének értékét bizonyítja, azt, hogy a hősök áldozata, a szabadság- harcra kelt százezrek tettei mellé mindig kell a lakatosok, asztalosok, ágyúöntők, mesteremberek csöndes, szorgos mukája is. G. M. A MEDGYESEGYHÄZI VAS- ÉS FAIPARI KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET a lakosság szolgálatában. Telefon: Medgyesegyháza 6. háztartási kisgépek, kerékpárok, motorkerékpárok javítását ŰJ SZAKEMBEREK BEÁLLÍTÁSÁVAL, VALAMINT vaskerítések, vaskapuk és új kerti bútorok készítését. SZAKSZERŰ ÉS PONTOS MUNKÁVAL A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN! x SZÖVETKEZETÜNK RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALJA MINDENNEMŰ Az elsők közé Európában Magyarországon viszonylag nagy mennyiségű jó minőségű bauxit található: a jelenleg ismert készlet mintegy százmillió tonna — az európai bauxitvagyon egynegyede. Alumínium-kohászatunk és alumínium-feldolgozó iparunk nagyfokú fejlődését azonban gátolja az a körülmény, hogy hazánk energiaszegény ország. (A bauxitbál készült timföld feldolgozásakor alumíniumkohóink hazánk viilamosener. gin-termelésének mintegy 10—15 százalékát használják el.) A kerek két évvel ezelőtt megkötött magyar—szovjet timföld-alu- nium-egyezmény megszünteti azt az ellentmondást, a- mely előnyös ba- uxitadottságaink és kedvezőtlen energiahelyzetünk között fennáll. Az, egyezmény értelmében kifejlesztjük bauxitbányászatunkat, megnöveljük timföldgyáraink kapacitását és az 1967—1980-as évek folyamán fokozatosan növekvő mennyiségben évi 330 000 tonna timföldet szállítunk vízi úton — a Dunán Magyaror- ors 2ágra érkezett nagy mennyiségű szovjet áru visszatérő üres hajóterének kihasználásával — a Szovjetunió európai területén fekvő alumíniumkohóiba. .Amint a térképünk jobb oldalán elhelyezett grafikonokból látható, az egyezmény következtében lehetővé válik, hogy tizenöt év alatt a kibányászott bauxit mennyisége (1964-ben 1,4 millió tonna körül) több mint kétszeresére emelkedjék, rekonstrukcióval és bővítéssel, illetve új üzem építésével timföldfeldolgozó kapacitásunk pedig (1964: kb. 250 ezer tonna) kereken megháromszorozódjék. Alumíniumfeldolgozó iparunk előtt pedig teljesen új perspektíva nyílik, mert a Szovjetunió a feldolgozott timföldet — tömb formában (1980-ban évi 165 ezer tonna) visszaszállítja Magyarországra. Ez lehetővé teszi, hogy alumínium félgyártmány termelésünk a jelenlegi szinthez viszonyítva közel ötszörösére emelkedjék. A megállapodás mindkét ország számára előnyös. Kerek harminc- milliárd forintot kellene beruháznunk — és további hárommilli- árd kw/óra villamos energiát kellene importálnunk évenként — ugyanis, amennyiben kizárólag saját erőből kívánnánk megvalósítani alumíniumiparunk fejlesztésének ilyen hatalmas arányú programját. A fenti összberuhá- zásból azonban a Szovjetunió —< vízierőművek, illetve alumíniumkohók építésére — mintegy 14 milliárd forintnyi összeget magányilvánul meg, hogy a világpiaci ár egynegyed részéért kohósíthat, mivel a volgai óriási vízierőművekből nyert igen olcsó villamos energiát hasznosítja.' A magyar—szovjet timföld— alumínium-egyezmény eredményes megvalósítása hazánkat kontinensünk legfejlettebb alumíniumfeldolgozó államai közé emeli. ,~h S ZO VJ ET teljes egészében — alumínium-i ra vállalt. Az egyezményben a szovjet fél érdekeltsége abban Befejeződött a nyerstégla-gyártás A békéscsabai I. számú és öt vidéki téglagyár túlteljesítette az éves tervét A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat külső téglagyáraiban befejezték a nyersgyártást, csak a békéscsabai I. számú gyárban — ahol műszárítás van — folytatják még a nagyobb hidegek beálltáig. A békéscsabai I. számú téglagyár dolgozói már eddig több mint 3 millióval teljesítették túl nyersgyártási tervüket és várhatóan még 1 millióval növelik az eredményüket. A vidéki téglagyárak közül az eleki 1 millió 300 ezerrel, az orosházi 1 millióval, a gyulai 700 ezerrel, a füzesgyarmati 600 ezerrel, a békési pedig 50 ezerrel gyártott többet a tervezettnél. A többieknél kisebb-na- gyobb lemaradás van. Jobb szervezéssel és a termelő kapacitásuk teljes kihasználásával növelhető lett volna az eredmény a mezőberényi II., a battonyai, a dévaványai és a gyomai, valamint a békéscsabai II. számú téglagyárban. A vállalat a tervhez képest előreláthatólag 6 millió nyers téglával marad adósa az államnak. A tavasszal bekövetkezett 14 milliós lemaradásból ugyan 8 milliót pótolt, az októberi és novemberi kedvezőtlen, esős időjárás miatt azonban az eredményt nem tudta tovább javítani. Nyers cserépből — aminek a gyártása január közepéig tart — jelentős túlteljesítés várható. Középblokkból eddig *1500 köbméterrel több készült, ami lehetővé teszi Békéscsabán a Kulicih Gyula Lakótelep folyamatos építését. Több a befejezett gépipari munka, valamint a saját rezsiben történő építkezés is, így lehetővé válik, hogy a vállalat éves tervét termelési értékben túlteljesítse. Nagyobb teljesítményre képes a korszerűsített főldművesszövetkezeti szeszfőzde (Tudósitónktól) Az Orosházi Földművesszövetkezet szeszfőzdéje a több héten át tartó karbantartási munkálatok befejezése után, augusztus végén kezdte meg a folyamatos termelést. Az előző években kialakult gyakorlat alapján először a szövetkezet nyersanyagát dolgozta fel az üzem, majd a közös gazdaságok és az egyéniek részére főztek. A földművesszövetkezeti italboltok számára mintegy 400 mázsa cefréből 3264 liter 50 százalékos pálinkát készítettek. A tsz-ek 440 mázsa áruja került eddig feldolgozásra, és csaknem 150 egyéni vette igénybe a kedvezményes főizést. _________ A jelenlegi eredmények alapján az idén lényegesen nagyobb teljesítményre számítanak. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a 14 ezer forint értékű felújítási munkák során több korszerűsítést is végeztek az üzemben. Az előírásoknak megfelelően képezték ki a főzőüstöt, és biztonságosabbá tették a nyersanyagtárolást is. A nagy gonddal végzett munka eredménye nem .maradt el, mert az idén műszaki hiba miatt még nem állt le az üzem, ami azért is lényegesemért az. esetleges kiesés hosszabb időre megakadályozná a folyamatos termelést.
