Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-24 / 275. szám

»64. november 24. 4 Kedd A kézdivásárhelyi varázsló 1814. november 24-én szüle­tett az 1848—49-es forrada­lom és szabadságharc ágyú­öntője, fegyverkovácsa, Gá­bor Áron. ' Alakja egy századon át a me­sék ködében bújt meg, nevét népdal őrizte: sokáig még azt sem tudtuk pontosan, mikor született, asztalosmester vagy lakatos volt-e Gábor Áron. A forradalom és szabadság- harc fegyverkovácsa, ágyúöntő-1 je az ismeretlenségből, a harcos milliók sorából lépett elő, s ami­kor Kossuth Hírlapja 1849. ja­nuár 16-án azt írta róla: „Je­gyezzétek föl a nevét ti történé­szek, ti írói a szabadságharc csillagainak, jegyezzétek föl em­lékül, követendő például az utó­kor ivadékainak...” — már szin­te egész Magyarország ismerte sorsfordító vállalkozását. 1848 november végén Sepsi- szentgyörgyön gyűlés volt; vá­laszt kellett adni Puchner tá­bornok, a Habsburgok erdélyi főparancsnoka proklamációjára; a császári tiszt meghódolást kö­vetelt a forradalmi néptől. Le­hangolt, reménytelen hangulat uralkodott a gyűlésen; az inga­dozók már magyarázgatták: kép­telenség harcra gondolni lőszer, ágyú nélkül. Ekkor harsant fel a terem egyik messzi szögletéből a le­gendás közbeszólás: „Lesz ágyú, amennyi kell!” Lett is ágyú: a kézdivásárhelyi ezermester mű­helyében már régóta kifaragott néhány öntőmintát, s hozzálátott a szabadságharc tüzérségének megerősítéséhez. Nem is oly rég kerültek elő a kortársak és a szemtanúk levelei, emlékezései, s az egykori zárt bécsi levéltár­ból a — Habsburgok kémeinek és tisztjeinek jelentései — most már nemcsak legenda, teljes tör­ténelmi kép áll előttünk Gábor Áronról. 1 „Ágyúöntőműhelyt állított a maga hazafiúi ösztönéből, ré­szint mások rábeszéléséből Ma- gyarhermányban, Sepsiszent- györgyön és Kézdivásárhelyen, nagy golyó öntésére műhelyt Fülén és Csíkszentdomokoson, egybegyűjtötte a szükséges mes­terembereket, a pléhest megta­nította, hogy készítse a kartács­kannát, a lakatost, miként csi­nálja az ágyúemelő-srófot, a ke­rekesnek megmagyarázta a la- fetta-kerekek tengelynagysá­gát...” — írja róla kortársa, Ja­kab Elek. A kézdivásárhelyi mesterember valódi hadiüzemet szervezett egyszerű munkásokból és pa­rasztokból: ként adott Kovász- na, salétromot Torja, szenet Kézdivásárhely, Gábriányi Jó­zsef gyógyszerész „újra feltalál­ta a gyutacsot”, diákgyerekek és lányok segítettek kanócot, tűz- röppentyűt gyártani... Megmaradt egy levél, amelyet Gábor Áron 1849. májusában Debrecenből írt Kézdivásárhely- re a műhelybe annak a nagy­szerű órának a lázában, amely­ben Kossuthnak számolt be te­vékenységéről. Kossuth kinevez­te az egész háromszéki „hadi­üzem” vezetőjévé, a székely tü­zérség parancsnokává és főfel­ügyelőjévé és elismerte Bemtől kapott őrnagyi rangját. „Kos­suth Lajos uram megparancsol­ta szép csengetyű hangjával, hogy mihelyt hazamegyek, azon­nal két ágyút mindennel felké­szítve ide, Debrecenbe indítsak... Mindenkinek megmondja, hogy az ágyúk alakítását és tökélete­sítését megkezdjék... Most kell a tenyér!...” — írja Debrecenből. Ahogy hazatér, még nagyobb lendülettel indul a munka, öntik az ágyúkat, készítik a lövedéket a háromszéki hegyek között. Még két hónap a harc.,Harminc­kilenc esztendős korában a kö- kösi híd és Uzon közötti harc­ban esett el az ágyúk mellett, 1849 júliusában. A népdal csak az ágyúöntőről szól. De a másfél évszázada szü­letett Gábor Áron teljes példája többet mond: az egyszerű mun­kásember tudásának, erejének értékét bizonyítja, azt, hogy a hősök áldozata, a szabadság- harcra kelt százezrek tettei mel­lé mindig kell a lakatosok, asz­talosok, ágyúöntők, mesterembe­rek csöndes, szorgos mukája is. G. M. A MEDGYESEGYHÄZI VAS- ÉS FAIPARI KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET a lakosság szolgálatában. Telefon: Medgyesegyháza 6. háztartási kisgépek, kerékpárok, motorkerékpárok javítását ŰJ SZAKEMBEREK BEÁLLÍTÁSÁVAL, VALAMINT vaskerítések, vaskapuk és új kerti bútorok készítését. SZAKSZERŰ ÉS PONTOS MUNKÁVAL A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN! x SZÖVETKEZETÜNK RÖVID HATÁRIDŐ­RE VÁLLALJA MINDENNEMŰ Az elsők közé Európában Magyarországon viszonylag nagy mennyiségű jó minőségű bauxit található: a jelenleg ismert kész­let mintegy százmillió tonna — az európai bauxitvagyon egyne­gyede. Alumínium-kohászatunk és alumínium-feldolgozó iparunk nagyfokú fejlődését azonban gá­tolja az a körülmény, hogy ha­zánk energiaszegény ország. (A bauxitbál készült timföld feldolgo­zásakor alumíni­umkohóink ha­zánk viilamosener. gin-termelésének mintegy 10—15 százalékát hasz­nálják el.) A kerek két év­vel ezelőtt megkö­tött magyar—szov­jet timföld-alu- nium-egyezmény megszünteti azt az ellentmondást, a- mely előnyös ba- uxitadottságaink és kedvezőtlen energiahelyzetünk között fennáll. Az, egyezmény értelmében kifej­lesztjük bauxit­bányászatunkat, megnöveljük tim­földgyáraink ka­pacitását és az 1967—1980-as évek folyamán fokoza­tosan növekvő mennyiségben évi 330 000 tonna timföldet szállítunk vízi úton — a Dunán Magyaror- ors 2ágra érkezett nagy mennyisé­gű szovjet áru visszatérő üres ha­jóterének kihasználásával — a Szovjetunió európai területén fekvő alumíniumkohóiba. .Amint a térképünk jobb olda­lán elhelyezett grafikonokból lát­ható, az egyezmény következté­ben lehetővé válik, hogy tizenöt év alatt a kibányászott bauxit mennyisége (1964-ben 1,4 millió tonna körül) több mint kétszere­sére emelkedjék, rekonstrukcióval és bővítéssel, illetve új üzem épí­tésével timföldfeldolgozó kapaci­tásunk pedig (1964: kb. 250 ezer tonna) kereken megháromszoro­zódjék. Alumíniumfeldolgozó ipa­runk előtt pedig teljesen új pers­pektíva nyílik, mert a Szovjet­unió a feldolgozott timföldet — tömb formában (1980-ban évi 165 ezer tonna) visszaszállítja Ma­gyarországra. Ez lehetővé teszi, hogy alumínium félgyártmány termelésünk a jelenlegi szinthez viszonyítva közel ötszörösére emelkedjék. A megállapodás mindkét ország számára előnyös. Kerek harminc- milliárd forintot kellene beruház­nunk — és további hárommilli- árd kw/óra villamos energiát kel­lene importálnunk évenként — ugyanis, amennyiben kizárólag saját erőből kívánnánk megvaló­sítani alumíniumiparunk fejlesz­tésének ilyen hatalmas arányú programját. A fenti összberuhá- zásból azonban a Szovjetunió —< vízierőművek, illetve alumínium­kohók építésére — mintegy 14 milliárd forintnyi összeget magá­nyilvánul meg, hogy a világpiaci ár egynegyed részéért kohósíthat, mivel a volgai óriási vízierőmű­vekből nyert igen olcsó villamos energiát hasznosítja.' A magyar—szovjet timföld— alumínium-egyezmény eredmé­nyes megvalósítása hazánkat kon­tinensünk legfejlettebb alumíni­umfeldolgozó államai közé emeli. ,~h S ZO VJ ET teljes egészében — alumínium-i ra vállalt. Az egyezményben a szovjet fél érdekeltsége abban Befejeződött a nyerstégla-gyártás A békéscsabai I. számú és öt vidéki téglagyár túlteljesítette az éves tervét A Békés megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat külső téglagyá­raiban befejezték a nyersgyártást, csak a békéscsabai I. számú gyár­ban — ahol műszárítás van — folytatják még a nagyobb hide­gek beálltáig. A békéscsabai I. számú tégla­gyár dolgozói már eddig több mint 3 millióval teljesítették túl nyersgyártási tervüket és várha­tóan még 1 millióval növelik az eredményüket. A vidéki téglagyá­rak közül az eleki 1 millió 300 ezerrel, az orosházi 1 millióval, a gyulai 700 ezerrel, a füzesgyar­mati 600 ezerrel, a békési pedig 50 ezerrel gyártott többet a ter­vezettnél. A többieknél kisebb-na- gyobb lemaradás van. Jobb szer­vezéssel és a termelő kapacitá­suk teljes kihasználásával növel­hető lett volna az eredmény a mezőberényi II., a battonyai, a dévaványai és a gyomai, valamint a békéscsabai II. számú tégla­gyárban. A vállalat a tervhez képest elő­reláthatólag 6 millió nyers téglá­val marad adósa az államnak. A tavasszal bekövetkezett 14 milliós lemaradásból ugyan 8 milliót pó­tolt, az októberi és novemberi kedvezőtlen, esős időjárás miatt azonban az eredményt nem tudta tovább javítani. Nyers cserépből — aminek a gyártása január közepéig tart — jelentős túlteljesítés várható. Kö­zépblokkból eddig *1500 köbméter­rel több készült, ami lehetővé te­szi Békéscsabán a Kulicih Gyula Lakótelep folyamatos építését. Több a befejezett gépipari mun­ka, valamint a saját rezsiben tör­ténő építkezés is, így lehetővé vá­lik, hogy a vállalat éves tervét termelési értékben túlteljesítse. Nagyobb teljesítményre képes a korszerűsített főldművesszövetkezeti szeszfőzde (Tudósitónktól) Az Orosházi Földművesszövet­kezet szeszfőzdéje a több héten át tartó karbantartási munkálatok befejezése után, augusztus végén kezdte meg a folyamatos terme­lést. Az előző években kialakult gyakorlat alapján először a szö­vetkezet nyersanyagát dolgozta fel az üzem, majd a közös gazda­ságok és az egyéniek részére főz­tek. A földművesszövetkezeti ital­boltok számára mintegy 400 má­zsa cefréből 3264 liter 50 százalé­kos pálinkát készítettek. A tsz-ek 440 mázsa áruja került eddig fel­dolgozásra, és csaknem 150 egyéni vette igénybe a kedvezményes fő­izést. _________ A jelenlegi eredmények alap­ján az idén lényegesen nagyobb teljesítményre számítanak. Ez el­sősorban annak tulajdonítható, hogy a 14 ezer forint értékű fel­újítási munkák során több kor­szerűsítést is végeztek az üzem­ben. Az előírásoknak megfelelően képezték ki a főzőüstöt, és bizton­ságosabbá tették a nyersanyagtá­rolást is. A nagy gonddal végzett munka eredménye nem .maradt el, mert az idén műszaki hiba mi­att még nem állt le az üzem, ami azért is lényegesemért az. esetle­ges kiesés hosszabb időre meg­akadályozná a folyamatos terme­lést.

Next

/
Thumbnails
Contents