Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-24 / 275. szám
IIM. november 24. Kedd Eltemették dr. Hasizó Lajos ECossath-diias pedagógust A szarvasi temetőben november 23-án, hétfőn délután szerettei, pályatársai, valamint, a helyi és felsőbb oktatási szervek, intézmények képviselőinek' jelenlétében nagy részvéttel temették el dr. Hanzó Lajost, a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Kossuth-díjas tanárát, neves szakírót, a Magyar Tudományos Akadémia neveléstörténeti albizottsága és a Történettudományi Intézet tagját. A sírnál Szűcs Gyula, az óvónőképző igazgató- helyettese búcsúzott az elhunyttól. Dr. Hanzó Lajos életműve — kezdte beszédét — jóval több az átlagos pedagógus munkásságáénál; megyénk első és eddig is t'álán egyetlen pedagógusaként érdemes volt a Kossuth-díjra. kultúrtörténeti, neveléstörténeti, "gazdaság- és helytörténeti kutatásaival és publikációival tanári munkássága a „Kiváló tanár” kitüntetésre tette méltóvá, míg sokirányú közéleti, iskolán kívüli tevékenysége elismerések' nt =ze- ‘ mélyében a „Köztársasági Ér- 1 demérem” találta meg méltó tulajdonosát. — Az elhunyt, Szarvas gazdag hagyománvai- nak szerelmese volt. Hazánkban máig is első szakértője a Tesse- dik-hagyományoknak. Sok-sok írása külföldre is elvitte nevét. Tanulmányai során Németországban és Csehszlovákiában képviselte Szarvast. Külföldön tartott előadásai, külföldi folyóiratokban megjelent cikkei hazánk jó hírét erősítették. Történelmi múltunk feltárásában oly szinten tevékenykedett, hogy méltóvá vált a Magyar Tudományos Akadémia nevelés- történeti albizottságának és a Történettudományi Intézetnek a tagságára. Az óvónőképző tudományos bizottságának elnökeként minket, nevelőtársait fáradhatatlan szorgalmával, eredményeivel sarkallt még jobb munkára és sokban az ő érdeme, hogy már 1061-ben és azóta minden esztendőben megjelenhettek intézetünk kiadványai. ,A Magyarországi Óvónőképző Intézetek Tudományos Közleménye szerkesztőségének elnökeként a testvérintézetek oktatóit, nevelőit Is 6 mozgósította alkotó munkára. A gyászbeszéd az elhunytra való feledhetetlen emlékezés és kegyelet szavaival ért véget. Kímélet egy kÖKépiskolsíhan Az Üzbég KP Központi Bizottságának plénuma Taskent Az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma meghallgatta, Sarai Rasidovnak, az SZKP Központi Bizottsága elnöksége póttagjának, az Üzbég KP Központi Bizottsága első titkárának beszámolóját és ennek alapján határozatot hozott az ipari” és á "mezőgákdasági területi pártszervezetek egyesítéséről. A kolhoz-szovhoz termelési I igazgatóságok pártbizottságait kerületi (járási) pártbizottságokká szervezik át. Megszüntetik az , ipari termelési (övezeti) pártbi! zottságokat. i A plénumon megállapították, hogy az Üzbég KP Központi Bizottságában felesleges külön irodát fenntartani az ipar, és külön 1 irodát a mezőgazdaság irányítására. (MTI) A választók több mint 75 százaléka szavazott le eddi«; az olasz községtanácsi választásokon Róma Már az első nap után megállapítható, hogy a vá’asztok több mint 75 %-a adta le szavazatát a vasárnap megkezdett olaszországi közságtanácsi választásokon. A százalékarány azonban nem egyforma Észak- és Dél-Olasz- országban. Míg a középső és az északi tartományokban a lakosság több mint 80 százaléka szavazott le, addig a déli tartományokban ez az arány 50—70 százalék között ingadozik. Ez a különbség nagyrészt annak tulajdonítható, hogy a nyugat-európai országokba kivándorolt több mint másfél millió olasz munkás nem tudott visszautazni szülőhelyére. Ezenkívül egymillió dél-olaszországi munkás a szavazás időpanit- jában észák-olaszországi városokban tartózkodott. A kormány egyébként minden lehetséges módon gátolni igyekezett, hogy a kivándoroltak visszatérhessenek szülőhazájukba; így például nem volt hajlandó ingyenes hazatérést biztosítani számukra. A kereszténydemokrata párt magatartása azzal magyarázható, hogy a tavalyi általános választásokon a kivándoroltak csaknem teljes egészében a kommunistákra szavaztak. Az első választási nap nyugalomban telt él, kivéve néhány kisebb, a kereszténydemokraták által a választások mezzavarására irányuló incidenst. (MTI) Ifjúsági szervezetünk munkájának módszerei és ezáltal eredményei is állandóan változnak. Ez a 1 dialektika — mint bármely területen — lényegében törvényszerű és szükséges folyamat ahhoz, hogy 1 minél komolyabb, maradandóbb eredményeket érjünk el. Jó és rossz módszerek Sajnos azonban sokan — különösen középiskolás alapszerveze- i teink vezetői — nem mérlegelték ! eléggé ezt a kérdést, és így he'y- telen módszereikkel hibát követtek el. Klszeseik szemében részben vagy teljesen' iskolaízűvé tették a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkáját. Ezek a hibák elsősorban az oktatáson belül jelentkeztek. A középiskolás próbacsoportvezetők közül egyesek tapasztalatlanságból, mások esetleg karriervágyból akkor követték el az első és legnagyobb hibát, amikor a foglalkozásokon, úgymond, „megjátszottáik a tanár személyét”. Mindez fokozta a hallgatókban, a vele egykorú és egyenrangú kiszesekben az ellenszenvet, amikor a legutóbbi téma „felkérdezése”, majd az XMSZ. óra új anyagának magyarázata” következett. Lehet, hogy kissé durva a fenti példa, az meg biztos, hogy nem volt mindenütt így, de sajnos, általánosságban nézve, elég komolyan jelentkezett ez, különösen a legutóbbi ISZM oktatási évben. A jelenség eredménye az lett, hogy ezeken a helyeken teljesen iskolaszerűvé vált a KISZ munkája. A vezetők pedig csodálkoztak azon, hogy aki csak teheti, ellóg az ISZM-foglalkozá- sokról; az a néhány pedig, aki ott marad, elszundít, később el is alszik és azt. álmodja, hogy újabban reggeltől estig iskolába jár. Érthető az )9, hogy ilyen esetben, ilyen körülmények között ki- szeseink inkább focizni vagy éppen házibulira jártak, hiszen iskoláink tananyaga és a délelőtti órák zsúfoltak, ami után a szabad időben szabadabb, lazább és közvetlenebb KISZ-foglalkozásra vágynak, nem pedig unalmas tanítási órákra, ahol ráadásul a rossz ifjúsági vezető egyénieske- désével, beképzeltségével korlátozza a fiatalok gondolatainak, kívánságainak érvényre juttatását és ezáltal az egészséges légkörű politikai vagy bármilyen témájú vita elindítását. Abból a gondolkodásból kiindulva, hogy a helyes elvek ne váljanak a fentiekhez hasonlóan dogmákká, a KISZ Központi Bizottsága 1964—65-ös oktatási évre új formát dolgozott ki, amely színes, eleven és ugyanakkor tartalmas mivoltával egész biztos, hogy nem fog a délelőtti órák folytatásának hatni. Nem zsúfolt az anyag vezeteinkben a hasznos szabadidő-kihasználásban, de az oktatásban is feltétlenül biztosítanunk kell tehát a romantikát. Technikumunkban az elmúlt nyáron szamócaszedő munkatábort szerveztünk teljesen önálló diáktábor- I parancsnoksággal. Év közben hasonló önállósággal működnek vi- ! taklubiaink is. Mindkét eset bebizonyította azt, hogy szeretik a fiatalok ezt a formát, ugyanolyan, sőt nagyobb eredményeket tudnak elérni így, és az öntudattal sincs probléma, ha már csak néhány százalék is képviseli azt. Az iskolaíz elkerüléséhez továbbá Igen lényeges módszer az, hogy KISZ-vezetőink ne éljenek vissza a tagság bizalmával. Ne csak nagy szavakat hangoztassanak, hanem mindig és mindenütt mutassanak példát. Értsék meg azt, hogy a megbízatás nem cím, hanem munkával, áldozattal járó ■ feladat! Fontos például az is, hogy ne I tegyük kötelezővé az ismeretter- l jesztő, tudományos, művészeti stb. I előadások meghallgatásét. Azt hi- ! szem, ennek célszerűségét jól alátámasztja a következő eseí: egy filmankétra az Iskola valamennyi ; tanulója (az is, aki nem látta az j adott filmet) be volt rendelve. A I vitavezető elmondta a film rövid tartalmát és feltett néhány kérdést, amire a jelenlévő kétszáz diák közül csak négyen-öten reagáltak. A többiek unták, röhögtek és azt kérdezték, hogy minek kellett mindenkinek idejönni. Az ankét után , többen elmondták, hogy „ el szerették volna móndáni gondolatai- I kát a főszereplőnek ahhoz a szereiméhez való ’ viszonyáról, akitől gyermeke volt, de hát mi lett volna ott akkor...” Igen. Ilyen és ehhez hasonló sikertelenségekhez vezet általában ez az erőszakos módszer. Sok probléma merül fel akkor Is, ha a fiatalok társadalmi munkára mennek, de közben (és utána sem) fogalmuk sincsen arról, hogy miért csinálják, menynyiben segítik ezzel a népgazdaságot stb. Mindezek a kérdések nyitva maradnak előttük és foglalkoztatják munka közben, nyugtalanítják őket már csak azért is, hogy vajon miért nem lehet ezt nekik tódni. Ugyancsak itt kell ügyelni arra, hogy a vezetők együtt dolgozzanak, nélkülözze-' nek a többiekkel. Sokkal nagyobb lesz ennek láttán mindenkiben a lelkesedés. A propagálás módszerétől, illetve módjától is nagyban függ az tehát, hogy mennyiben lesz vonzó KISZ-szervezetünk élete kiszeseink számára. Az általános eset, sajnos, azonban az, hogy I. > .......... a ktíváink nem sokat törődnek ezzel. Ezért feltétlenül szükséges ezeknek a felelősöknek a megfelelő kiválasztása, képzése, segítése. Az eleven, tartalmas KISZ- életnek szinte nélkülözhetetlen feltétele a programgazdagság, az, hogy a hét egyetlen egy napja se maradjon kihasználatlanul. Technikumunkban — mivel a várostól messze esünk — mi magunk teremtettük meg ehhez a feltételeiket. Minden év kezdetén figyelembe vettük újonnan érkezett , tanulótársaink érdeklődési köreit lés ennek alapján korrigáltuk, bővítettük a már meglévő területeiket. Az alkotók és előadók például ifjúsági klubunk vitaköreinek munkájába kapcsolódtak I be, ahol havonként egyszer filmvetítéssel és műsorral egybekötött táncest is szokott lenni. Ezenkívül Téli hangulat, Őszi hangulat és Tavasz van címmel az adott idő- i szakban irodalmi táncestet, négy —öt alkalommal a komoly zenei érdeklődésnek megfelelően filharmóniai lemezbemutatót rendezünk. Az ősszel képzőművészet) kiállításunk volt. í Távlati tervünkben szérepel, hogy politikai konzultációnkra egy-két alkalommal újságírót hlyünk meg; „Barátsági estünket” pedig novemberben egy hazánkban tanuló etióp nemzetiségű diákkal együtt fogjuk eltölteni. Egyébként itt említem meg azt, hogy az iskolaízt még a tanuláson i belül is el lehet kerülni a matematikai és a különböző szakmai I tárgyakkal kapcsolatos szakkörök I beindításával, azok eredményes munkájával. Réthy István | a Szabadkígyósl Mg. Technikum KISZ csúcstitkára A Norvég Szocialista Néppárt ellenzi Norvégia részvételét i NATO sokoldalú atomerőben Oslo A Norvég Szocialista Néppárt most véget ért III. kongresszusa politikai határozatában megállapítja, hogy Norvégiát semmilyen más háborús veszély sem fenyegeti, csak az, amelyet saját maga idéz elő, amikor növeli fegyverkezését és részt vesz a NATO I atomstratégiájának megvalósításában. Norvégiának elleneznie kell ! a sokoldalú NATO-atomerő- i ben való részvételt és be kell í szüntetnie a hadipotenciál növe- | lését. A norvég szocialisták követelik, hogy az ország erőforrásait (kizárólag békés célokra használ- 1 ják fel — mutat rá a határozat, i (MTI) Mindezt bizonyítja az, hogy nem zsúfolt az oktatási anyag és a kötelező témák is logikai sorrendben követik egymást, a szabadon választottak pedig rögtönzött, természetes beszélgetéseket és laza gyakorlati foglalkozást j biztosítanak. Ilyen laza, játékszerű formák és módszerek között is el lehet érni komoly eredménye. két, valamint eszméinket a kö- zömbösebb fiatalokhoz is hatásosabban tudjuk eljuttatni. Nagyobb lesz az érdeklődés, az alkotni vágyás és az aktív pihenéssel egybekapcsolt alkotás, mely a szabad j ember életének célja. KlSZ-szerKisdobosokat avatlak Békéscsabán November 21-én, szombaton délután Békéscsabán, a 9. sz. általános iskolában hatvan kisdobost avattak. Az avatóünnepség megrendezésében részt vettek a peda- j gógusok és a szülői munkaközösség tagjai. A kedves hangulatú ünnepségen az úttörőénekkar és [ az általános Iskola pajtásai adtak műsort. Részt vettek a munikás- őrök is, akik az avatóbeszéd után a fogadalmat tevő kisdobosoknak felkötötték a kék nyakkendőt. Az ünnepség után a résztvevőket, illetve a kisdobosokat vendégül ! látták a szülői munkaközösség I tagjai. B. Gv. Irodalmi presszó? Szombaton este 6 órakor rendezték a békéscsabai „irodalmi presszó” el- • ső összejövetelét a TIT Értelmiségi ■ Klubjában, melyen Andrássi Lajos költő és Dér Endre író találkozott ol- vasóival. Műveiket a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium növendékei mutatták be, színvonalasan. A találkozó — mely célját lényegében elérte — Jó alapot szolgáltathat hasonló összejövetelek további megszervezésére, kár viszont, hogy irodalmi presszónak propagálták, holott nem volt az. További programja is olyan, hogy azok inkább nevezhetők író—olvasó-találkozónak vagy ismeretterjesztő előadásnak; talán egyedül a gimnazisták szavalóversenyének döntője áll közel a kötetlenebb csevegés| és eszmecserét feltételező presszószerű összejövetelekhez. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy miért presszó a TIT Értelmiségi Klubja, akkor azonnal adódik a következő kérdés is: miért nevezünk el egy társas művelődési formát másnak, mint ami? Ügy gondoljuk, ha irodalmi presz- szót kívánunk teremteni, ahhoz legalább annyira szükséges, hogy az presszóban (például a TIT presszójában!) legyen, mint ahogy a futballmérkőzéshez elegedhetetlen a fut- ballpálya. Nem kell többet és mást mondanunk valamiről, ha az nem több és nem is más. Ettől függet'enül a tavalyi kezdeményezés felélesztése elismerésre méltó, de a tavalyi sikerek azt is megérdemelnék, hogy a formai hibákat korrigálják az „irodalmi presszó” szervezői. (sn)
