Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-22 / 274. szám

1864. november 22. 4 Vasárnap ■sp Interjú Amíg nem késő Beszélgetés dr. Dömény Istvánnalaz Országos Közúti Balesetelhárítási Tanács titkárával vezetőknél is gyakori az ittasság. A járművezetők közúti balesetei­nek csaknem 20 százaléka vissza­vezethető az. alkoholfogyasztásra. Sok gépkocsivezető azt hiszi, hogy feketekávéval, különféle élénkítő szerekkel csökkentheti a hatását. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium Képességvizs­gáló Intézetének orvosai éppen p közelmúltban hozták nyilvános­ságra tanulmányukat, amely sze­rint az alkohol kóros hatása ellen nincs semmiféle szer. Elgondol­koztató a belkereskedelem statisz-. tikája is. Ebből többek között ki­tűnik, hogy 1962-ben Magyaror­szágon 660 millió forint értékben vettek autót, ugyanakkor szeszes italra 6766 milliót költöttek. Miután ma már több mint 600 ezer gépjármű vesz részt az or­szágúti forgalomban, a gépjármű- vezetők száma pedig meghaladja a 800 ezret, minden társadalmi erőt meg kell mozgatni az alko-1 hólizmus, kiváltképp a közúti al­koholisták megfékezésére. Es, ha! nem használ a szép szó, a büntető szankcióktól sem kell húzódozni. Elég, ha utalok arra: az NDK-ban 1964 első nyolc hónapjában több' mint 700 autóvezetőt örökre eltil­tottak a vezetéstől, mert rendsze­resen fogyasztottak alkoholt. — iKözútjainkon gyakori a balesetek áldozatainak cserbenhagyása. Mi a véleménye erről? •— Rendszerint az ilyesmi is az alkohollal függ össze. A közleke­dés biztonsága szempontjából ezt a bűncselekményt tartjuk a leg­súlyosabbnak. Bár bíróságaink, élve a Legfelsőbb Bíróság idevo­natkozó iránymutatásával, ma már maximális büntetést szabnak ki a cserbenhagyókra, mégsem csökken a segítségnyújtás elmu­lasztásában vétkesek tábora. 1963-ban 521 ilyen bűncselekmény történt hazánkban az idén, az el­ső fél év adatai szerint 40 százalé­kos emelkedés tapasztalható. Fél év alatt kilenc ember életét vesz­tette, mert másik embertársa a baleset után megszökött a tett színhelyéről. Több mint 120 sérüléses baleset­nél a gázoló gépjárművezető szin­tén cserbenhagyta áldozatát. A szomszédos baráti országokban szinte ismeretlen az ilyen bűncse­lekmény. Mindenképpen indokolt, hogy a közvélemény nálunk is ha­tározottan szembeforduljon az országutak „kalózaival”, a lakos­ság segítsen a kézreke*ítésükben. Igaz, a segítség eddig sem maradt el; nagyrészt ennek köszönhető, hogy az áldozatukat cserbenhagyó járművezetők néhány óra múlva — egy-két kivételtől eltekintve — rendőrkézre kerültek. — Miben látja a legfontosabb tennivalókat? ■— Az Országos Közúti Baleset­elhárítási Tanácsot az a felisme­rés hozta létre, hogy a balesete­ket meg kell előzni. Ennek ér­dekében mindenekelőtt támasz­kodni kell a közúti fegyelemben kitűnt autósok nagy táborára. Gépjárművezetőink zöme ugyanis figyelmesen és körültekintően közlekedik. Sokat mondó adat: a balesetmentes közlekedésért ki­tüntetett hivatásos gépkocsiveze­tők száma jelenleg Magyarorszá­gon megközelíti a húszezret. A kitüntetett gépkocsivezetők csak­nem kétmilliárd kilométert vezet­tek balesetmentesen.' Sok példát idézhetnénk, amikor a gépkocsivezetők figyelmessége, lelkiismeretessége mentett meg embereket, akik könnyelműen ki­hívták maguk ellen a sorsot. Nem, nem róluk van szó, amikor hangsúlyozzuk a fegyelmezés, a szigor szükségét a mai közlekedé­si rend megszilárdításában, ha­nem a felelőtlen, hetvenkedő au­tósokról és motorosokról. Sokan, sokat okulhatnak egyik filmünk­ből, amelyet Amíg nem késő cím­mel vetítenek a mozikban. Érdemes szólni, tanulni a film­kockákon felelevenített példák­ból, s minden esetßöl, amely ma lejátszódik az országutakon. Okulni, amíg nem késő — fíjezte be nyilatkozatát az Országos Bal­esetelhárítási Tanács titkára. * K. F. Egyeztető tárgyalás alatt a békéscsabai ÁBC-áruház Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az országúti bal­esetek több halálos áldozatot kö­vetelnek a világon, mint a fertőző betegségek. 1963-ban csaknem 200 ezer ember halt meg autóbaleset következtében, a sebesültek szá­ma pedig több mint 15 millió. Előzetes adatok tanúsítják: 1964 első tíz hónapjában további nö­vekedést jelez a közúti balesetek grafikonja. S bár a járművek számarányát tekintve nálunk ke­vesebb az országúti baleset, mint a legtöbb nyugati országban, az utóbbi években mind feljebb szö­kik a baleseti statisztika. Hazánk­ban elsősorban vidéken emelke­dett a közúti balesetek száma; 1960-tól 1963-ig csaknem a duplá­jára. A halálos és súlyos sérülé­sek 78 százaléka is a falvakban, községekben történt. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Dö- mény Istvánnal, az Országos Köz­úti Balesetelhárítási Tanács tit­kárával. •— A legtöbb és legvégzetesebb szerencsétlenségben a motorosok játszanak közre —- mondta dr. Dömény István. — Egy év alatt 210 halálos és csaknem 2000 olyan sérüléses balesetet okoztak, amelynek szenvedő alanyai közül nagyon sokan egész életükre nyo­morékká váltak. Arra is utal a statisztika, hogy 1954 óta kétsze­resére nőtt a motoros balesetek száma. Más adatok szerint e jár­művezetők hibájául felrótt bal­esetek egyharmada a motorosok figyelmetlensége, gondatlansága miatt történik. — Mi rejlik a statisztika mögött? — Mindenekelőtt abból kell ki­indulni, hogy a motorkerékpár ma már tömegcikk. Jelenleg 350 ezer fut belőle országútjainkon. Az orvos- és a jogtudomány vi­lágszerte behatóan foglalkozik a motoros balesetek, a végzetes sze­rencsétlenségek megelőzésének kérdéseivel. Nemrég kétnapos jo­gi konferenciát rendeztek Siófo­kon. Ezúttal a közlekedésjog képviselői ismételten hangot ad­tak annak a kívánságnak, hogy a bukósisak viselését a KRESZ kö­telező szabályként írja elő min­den motorosra, minden utasra, függetlenül a sebességtől. Jelen­leg ugyanis csak 60 kilométeres sebesség felett kötelező a bukósi­sak viselése. Nálunk 1963-ban ter­jedt el a bukósisak, s kedvező eredményre vezetett: egy harmadá­val csökkent a motoros balesetek­nél oly gyakori koponya- és agy­sérülések száma. Természetesen a bajok megelő­zésének legfontosabb receptje to­vábbra is az ittas vezetők szigo­rú ellenőrzése marad. De nem­csak a motorosoknál, más jármű­Egyeztető tervbemutató tárgya­lást tartottak a napokban a városi tanács építési, közlekedési osztá­lya, a csemege, élelmiszerkeres­kedelmi vállalat, a kereskedelmi tervező iroda, a megyei tervező iroda, a megyei beruházási ko­ordinációs bizottság, a megyei ta­nács tervosztálya munkatársai és az Építésügyi Minisztérium terü­leti főépítésze. Az értekezleten megbeszélték a harmadik ötéves tervben Békéscsabán, a Tanács- köztársaság és Irányi utca sarkán felépülő, mintegy kétezer négy­zetméteres ÁBC-áruház, bisztro- és eszpresszó tervét, melynek pon­tos kialakítsa a városközpont részletes tervének keretében ké­szül. Quqő izlxw üetuLéfjek mtqijÁtikkm, A békéscsabai városi tanácsnál rendezett fogadáson Paiyik György, a vá­rosi tanács vb-elnökhelyettese egy szép serleget nyújtott át a vendégek­nek. Az együttes nevében dr. Marko Dutina, a labdarúgó-csapat orvosa veszi át az ajándékot. Pálinkás Illés, Szavo Mijatov, a jugoszláv együttes vezetői Gyűri Imré­vel, a Mezőkovácsházi Járási Tanács VB-elnökével a jugoszláv—magyar barátságra koccintanak. Vlczián György, a Bcs. Előre Sportkör főtitkára, Turay András, a csapat edzője és Borisz Marovics, a jugoszláv együttes edzője szakmai megbe­szélésen. Fotó: Kocziszky László Kisipari A LAKOSSÁG IGÉNYEINEK MÉG FOKOZOTTABB KIELÉGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN ÉS A KARÁCSO­NYI ÜNNEPEK ELŐTT VÁRHATÓ FOKOZOTTABB IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN 1964. november 23-tól 1964. december 23-ig bezárólag minden munkanapon (szombaton is) ÜGYELETI SZOLGÁLATOT tart a Békéscsaba, Tanácsiköztársaság útja 15. sz. alatt, ahol minden RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ, VALAMINT VILLAMOS HÁZTARTÁSI KISGÉP MEGHIBÁSODÁSSAL KAPCSOLATOS MEGRENDELÉST SORON KÍVÜL INTÉZNEK EL; Kérjük kedves megrendelőinket, hogy akár személyesein, akár a 26—88 sz. telefonon keressenek fel a fenti címen megrendeléseikkel. BÉKÉSCSABAI LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents