Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 273. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Es A MEGYEI TANÁCS LAPJA mt. NOVEMBER 21„ SZOMBAT Ars M fillér xix. Évfolyam, m szám I címzett ismeretlen | Milliók szakiskolája | a sikerhez vezető úton | Egységes felelősség | Sport Befejeződött az országgyűlés ülésszaka A parlament törvényerőre emelte a vízügyről szóló törvényjavaslatot Péter János kiilégy miniszter beszámolója a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról Kállai Gyula felszólalása Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását. Az ülést Voss Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A képviselők folytatták a vízügyről szóló törvényjavaslat feletti vitát Nagy József az új törvényről Nagy József Békés megyei képviselő rámutatott, hogy a régivel szemben az új törvény kimondja: a vízzel kapcsolatos mindennemű tevékenység, tehát az egész víz- gazdálkodás társadalmi, állami feladat — A törvényjavaslat és a végrehajtási rendelettervezet igen helyesen és ugyancsak újszerűén utal arra — mondotta a továbbiakban —, hogy a vízgazdálkodási feladatokat nem esetenként, nemcsak az adott helyzethez igazodva, hanem perspektivikus szemlélettel, a népgazdaság távlati fejlesztési terveibe szervesen beleillesztve kell megoldani. Ezt megkönnyíti a vízgazdálkodási keretterv, amelynek igen fontos szerepe lesz az új törvény végrehajtásában. Tudom, hogy a vízügyi szervek nagy körültekintéssel, ala. pos munkával készítik ezt a kerettervet, de mégis szeretném ezzel kapcsolatban valamire felhívni a figyelmet. Bármilyen hasznos és jő is lesz ez a keretterv, helytelen volna, ha az egymást követő vízgazdálkodási feladatok megoldásánál dogmatikusan, örök érvényűén kezelnénk. A tudományos és a technikai fejlődésnek szükségszerűen maga után kell vonnia a keretterv fejlődését, változását is, és ezzel a ténnyel már most számolnunk kell. A képviselő a továbbiakban annak a jelentőségét méltatta, hogy a törvény a vízgazdálkodással kapcsolatos minden tevékenységet egységes apparátus, a vízügyi szervezet feladatává teszi. Így biztosítható lesz az egységes szemlélet és az egységes gyakorlat az államigazgatási és a szakigazgatási teendőkben és a végrehajtásban is. A vízügyi szervek például már a vízjogi engedélyek kiadása során is biztosíthatják a vízhasznosítás gazdaságilag leghelyesebb sorrendjét. A törvény további pozitív vonása, hogy a vízikönyv és a készletgazdálkodás bevezetésének előírásával megalapozza kincset érő vízkészletünk rendszeres nyilvántartását. A képviselő ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: a népgazdaság különböző ágazataiban, elsősorban a mezőgazdaságban minden valószínűség szerint kevesebb vizet használnak fel, mint amennyit a nyilvántartások kimutatnak, mivel sok, ma már nem működő öntöző- tplepet, átalakított rizsföldet és más, megváltoztatott rendeltetésű létesítményt'még ma is aktív víz- felhasználóként tartanak nyilván. Ahhoz, hogy a még nem lekötött vízkészlet mennyiségéről pontos képünk legyen, a gyakorlatban végbement változásokat a nyilvántartásoknak is tükrözniük kell. Nagy József a törvénytervezetet részleteiben és egészében elfogadta. Ezután Losoncai Pál földművelésügyi miniszter válaszolt a hozzászólásokra. Az országgyűlés a földművelés- ügyi miniszter válaszát és — a javasolt módosításokkal — a vízügyről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott a tanácskozás. Napirend szerint következett a külügyminiszter beszámolója a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról. Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. Kállai Gyula, aa országgyűlés szünetében Simon István, Szabó Pál és Veres Péter Kossuth-díjas írókkal, országgyűlési képviselőkkel beszélget. (MTI-fotó — Vigovszki Ferenc felvétele) sók és viták ideiglenes, átmeneti 1 alkalmazni az olyan szocialista A külügyminiszter beszámolója Beszéde elején a külügyminiszter rámutatott: — A Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatai az utóbbi időbai nagymértékben növekedtek. Ennek következtében a nemzetközi élet terén új lehetőségek vannak előttünk. Külpolitikánk alapelveit, céljait a magyar nép alapvető érdekei határozzák meg. Ennek alapján élünk a megnövekedett lehetőségekkel. Vagyis: azért küzdünk, hogy a bélkés egymás mellett élés elvének megfelelően kapcsolataink bővítése járuljon hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, mind itt, közvetlen közelünkben, Közép-EUrópában, mind szélesebb összefüggésben, és ezek a kapcsolatok segítsék elő az imperializmus agresszív szándékainak féken tartását, és teremtsenek kedvező feltételeket a szocializmus mind virágzóbb építésére hazánkban, a szocialista népek nagy családjával együttműködve. Ezért külpolitikai tevékenységünknek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy: 1. Erősítsük a szocialista or- ttágok összefogását. 2. Fejlesszük a szocialista és a többi antnmperiaXista ország kapcsolatait és együttműködését a kolonializmus és neokolo- nializmus teljes felszámolásának gyorsítására. 3. Erősítsük a népek harcát a termonukleáris háború veszélye ellen, a nemzetközi béke megszilárdításáért. 4. Fejlesszük kapcsolatainkat a nyugati kapitalista országokkal a békés egymás mellett élés jegyében, a kölcsönös előnyök alapján. Ezeket a feladatokat népünk szolgálatában nagyon mozgalmas nemzetközi viszonyok között látjuk ei. Az erőviszonyok megváltozása, a szocialista világrendszer fejlődése, a gyarmati rendszer fel. bomlása, a Szovjetunió haditechnikai ereje, a békéért küzdő erők széles frontja megnövelte a szocializmus és a béke nemzetközi lehetőségeit. Az új lehetőségek bonyolult fel. mai történelmi viszonyokat egyre inkább meghatározó szocialista világrendszert — a gazdasági, a társadalmi rendszer és a marxista—leninista ideológiai azonos, ság, az emberiség jövőjéért vívott közös harc egymásra utalja, egybefűzi s eme alapvető egybe- 1 tartozás mellett az ellen trnondátünetek. Ebben a szövetségi rendszerben különleges helye és szerepe van a szocialista országok elsőszülöttének, a Szovjetuniónak. A Szovjetunióhoz fűződő testvéri, baráti, szövetségi kapcsolatainkat tehát nem egyszerűen szomszédságunk, közös érdekeink sorozata határozza meg, hanemaza világpolitikai felelősség és hatékonyság is, amelyet mi a Szovjetunióban látunk. Éppen így a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa elvei és gyakorlatai sem csak egyszerűen e szervezetek tagországaival fűznék egybe bennünket, hanem ezéket az elveket és gyakorlati akciókat kívánjuk országok felé is, amelyek nem tagjai ezeknek a szervezeteknek. Az a meggyőződésünk, hogy nemcsak a KGST jelenlegi tagországai számára, hanem a szocialista országok egész körében a jövendő és a gyorsabb fejlődés útja a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása és ugyanakkor a tervszerűen szakosított munka- megosztásos termelési együttműködés alapjain vezet. Ennék megtanulása, gyakorlati érvényesítése időt igényéi, de az idő ebbe az irányba dolgozik. Mi különösen érdekelték vagyunk a külkereskedelem és általában vagy még inkább a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztésében. Segítjük a gyarmati sorból felszabadult országokat Kormányunk nagy figyelmet fordít együttműködésünk fejlesztésére a gyarmati sorból felszabadult népek új országaival. Ezeknek az országoknak a szerepét a nemzetközi életben nagyon lényegesnek tartja. A gyarmati sorból felszabadult népek összefogása ma a nemzetközi helyzet javításának lényeges tényezője. Mutatja ezt az el nem kötelezett országok ez év októberében tartott második konferenciáadatokkal járnak együtt, ezért; ja is. Míg 1961-ben a belgrádi kon. először a szocialista országokhoz j ferencián 25 ország hivatalos képfűződő kapcsolataink kérdésével viselete és 3 ország megfigyelője foglalkozom. I vett részt, addig a mostani kairói A 14 szocialista országot — a | konferencián 57 ország volt hivatalos részvevő és 10 ország küldte el megfigyelőit. Nemcsak a konferencia részvevői számának növekedése, hanem a konferencia közös nyilatkozata is mutatja a részvevők összefogásának erejét. Nagyon különböző viszonyok között élő 57 ország nevében nyilatkozott a konferencia a jelenlegi helyzet legfőbb problémáiról és mutatta meg, hogy a békés egymás mellett élés biztosítása, az általános és teljes leszerelés, a gyarmati rendszer maradványainak felszámolása, a neoko- lonializmus cselszövései elleni harc érdekében milyen akciókat tart szükségesnek. A Magyar Népköztársaság nagy megbecsüléssel tekint ezekre az országokra, hősies antikcloniatista harcaikra s kívánjuk, hogy most a neoko- Ionializmus ellen vívott küzdelmeikkel tudják kivívni gazdasági függetlenségüket és megszilárdítani nemzeti önállóságukat. Az Egyesült Arab Köztársaságtól és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságtól kezdve a fejlődő országok egész sorával folyt ebben az évben is kormány- szintű megbeszélés kapcsolataink bővítésére. Jemen elnökének és (Folytatás a 2. oldalon.)
