Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-18 / 270. szám
1964. november 18. 5 Szerda djZOÓMlLÓk kálía Qjfkés es a bán November 14-én, szombaton este tartották Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában a bevonulók bálját. Ebből az alkalomból számos sorköteles fiú és hasonló korú lány kereste fel a klub emeleti helyiségeit, ahol táncolták a fiatalok a parketten és pukkantak a pezsgős palackok a fehér abrosszal borított asztalokon. Néhány ősszel bevonuló fiatal szülei is eljöttek a bálba, s akadt, aki menyasszonyával érkezett. Erről a kedves, hangulatos szombat mólnak be képeink: esti rendezvényről száHerczmann Jenő százados elvtárs a katonaéletről beszélget Ilánis Mátyással és Kes.jár Pállal, akik rövidesen megkapják behívóparancsukat. Ét S# 0^? Javában áll a bál... — Jő zenére jő táncolni — vallják a vidám fiatal lányok és fiúk. A tizennyolc éves mezőberényl Bag! Lajos édesanyjával és menyasszony jelöltjével, aki ígéri, hogy megvárja őt, amíg eltelik katonaideje. V. Z. Fotó: Kocziszky László Ä szakszervezet megvizsgálta az állami oktatás megyei helyzetét — 68 ezer általános iskolás — A túlórák elosztása — A felnőttoktatás problémái A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége legutóbbi ülésén foglalkozott az állami oktatás alakulásával, ezen belül a felnőtt- oktatás problémáival is. Voltaképpen a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának mélyreható jelentését vitatta meg, mely tükörképe a jelenlegi állapotoknak. Tanuló megye lettünk, s állandóan fokozódik a tanulási kedv — állapíthatta meg az elnökség. A megyei népoktatás történetében rekordnak számít, hogy az általános Iskolák nappali tagozatára tavaly 68 ezer gyermek iratkozoti be, középiskoláinkban csaknem 10 ezer fiatal tanul, míg az 1959—80- as tanévben alig kétezer, addig az 1962—63-as tanévben csaknem 1 ezer felnőttet oktatlak az esti és levelező középiskolai oktatás keretében. Növekedett a főiskolára, egyetemre járók száma is. Az örvendetes eredmények persze, nem feledtethetik azt, hogy az „érem” másik oldalán ott van 30 ezer 15 és 50 év közötti termelőszövetkezeti tag, akinek még nincs meg a nyolc osztálya, a megye felnőtt lakosságának 3 százaléka analfabéta, az érettségizettek száma a mezőgazdaságban az összdolgozók körében csak 1.3 százalékot tesz ki, az iparban 5,5 százalékot, nem kielégítő szakember-ellátottságunk, az általános iskolások 70 százaléka lemorzsolódik a nyolcadik osztály elvégzése előtt. Ezek a tényszámok — a sikerek mellett — figyelmeztetnek: rengeteg tennivalót hoznak az elkövetkező évek, főképpen a felnőtt nemzedék műveltségi szintjének emelésében. A pedagógusok erőfeszítéseiről csakis elismeréssel lehet beszélni. Mivel még most Is nagymérvű pedagógushiány van megyénkben, magasak a tűlóra-számol Csak a múlt év áprilisában 20 ezer túlórát tartottak a nevelők. Ez a szám szinte állandósult napjainkig, s 300 nevelő kötelező óraszámának felel meg... Egyesek túlságosan túl voltak terhelve, mások nem vállalkoztak túlórára. Ezért a Művelődésügyi Minisztérium a Pedagógusok Szakszervezetével egyetértésben úgy határozott, hogy minden nevelő a kötelező óraszám 50 százalékának erejéig köteles túlmunkát vállalni, ezen túlmenően csak a megyei tanács művelődésügyi osztályának és a szakszervezet megyei bizottságának írásos engedélye alapján leMint fehér felhőrajok... (Fáspuszta, 1964 július) Csodálatos a vízimadarak szimatja. Ahol megjelenik a víz, hamarosan megjelennek a vízimadarak is. Ez megyénkben sincs másként. Az egyre szaporodó rizstelepekkel, halastavakkal mind többen és többen térnek vissza kipusztult vízimadaraink. Fáspusztán járok, ahol valami, kora Hoyos-Weinckheim grófok vadásztak. Most állami vadgazdaság van erre, ahol ezrével nevelik a fácánokat. Itt telepedtek meg egy kis tölgyesben a hófehér dísztollas kiskócsagok. Mintha a száz év előtti régi Sárrét gazdag madárvilágának egy kis töredéke tért volna visz- sza a kiskócsagokkal, bakcsókkal, szürkegémekkel, ha nem is olyan nagy számban, mint régen, amikor még megvolt a Sárrét. Hogy örvendetesen szaporodnak ezek a ritka szép madarak, ez érthető. A sekély vizű rizstelepek és halastavak kedvező életlehetőséget biztosítanak számukra. A vízinövények takarása alatt sokkal biztonságosabb a táplálékszerzés, mint a nyilt, mély folyóvizeknél. Még elég távol vagyunk a gémteleptől, mikor feltűnik az első kiskócsag. A tölgyeserdő felé igyekszik a fészekhez. Hófehér tolla csillog a napfényben. Amint közel érünk az erdőhöz, már hallatszik a bakcsók vakogása s a szürkegémek krá- kogása. A fiatal madarak várják élelmet hozó szüleiket. Néhány madár köröz az erdő fölött. Bent vagyunk az erdőben. Lépteink nyomán felrepülnek a megzavart madarak és mint fehér felhőrajok keringenek a fák fölött. Ritka szép látvány! Amint távolodunk, megnyugszanak és újra fészkükre szállnak. Mintegy 10 —15 pár lehet az itteni állomány, de nemcsak kiskócsagok, hanem bakcsók és szürkegémek is nagy számban fészkelnek. Minden fán 4—5 fészek. Már a fiatalok is repülősek. Amint ész- revesznek bennünket, hangos kiabálással verik fel a csendet. A fák fölött keringenek, míg csak el nem távolodunk az erdőtől. Száz évvel ezelőtt, mikor még megvolt a Sárrét, ezek a madarak nagy tömegben fészkeltek ott. A Sárrét a telepesen fészkelő madarak eldorádója volt. Nem a fajok sokasága, hanem az egyedek nagy száma bilincselte le a szemlélőt. A múlt század hetvenes éveiben még nagykócsag és daru is akadt. A kócsagokon és darun kívül vadkacsák, vadlibák, kanalasgémek, kárókatonák fészkeltek nagy számmal. Tavasszal a rétet járó pákászemberek csónakszámra szedték a tojásokat. Mikor a Sárrétet tápláló vizeket lecsapolták, eltűntek onnan a vízimadarak is. Hogy hová? Atcso- portosultak olyan tájakra, ahol még az életkörülmények kedvezők. A vizek madárvilága helyett a kultúrterületek madárvilága foglalta el helyüket. Vésztőn 1870-ben élt egy pá- kászember, aki a lányának tizenkét párnáját vadmadártol- lal tömte ki, mikor férjhez adta. Hogy milyen toll lehetett, azt ma már nem lehet eldönteni. Annyi azonban bizonyos, hogy ez a híradás is az akkori madár- bőségre vall. örvendetes jelenség, hogy majdnem száz év után a kipusztult vízimadaraink egy része visszatért és szépen szaporodnak. A fáspusztai gémtelep lakói háborítatlanul élnek. Ember nem jár erre csak nagy ritkán. Még sokáig elgyönyörködnénk a szép kiskócsagokban, de esteledik. Búcsút veszünk a gémteleptől. A lenyugvó nap biborfénye visz- szaverődik a tölgyerdőn, mely felett a gémtelep lakói keringenek. Amint távolodunk, még egyre halljuk a bakcsók vakogá- sát. Nyugat felől elkésett szürkegémek húznak az erdő felé. Csath András Részlet a szerzőnek Békés megye madárvilága című most ké szülő könyvéből. hét pedagógust túlmunkára kötelezni. Természetesen, ir.'j e határozat végrehajtása sem jelenti azt, hogy javul a pedagógus-ellátottság, itt csupán a nagyjából egyforma „húzásról” van szó. A nevelőképzés új bázisa, a Szegedi Tanárképző Főiskola Békéscsabára kihelyezett tagozata segíthet nagyon sokat a jövőben a pedagógushiány csökkentésében. A nevelők számának fokozatos emelkedésével szociális problémákkal is számolni kell, elsősorban a lakáskérdéssel. Részben állami erőforrásból, részben a községi tanácsok támogatásával tavaly 43 szolgálati lakást, az idén eddig 31 lakást vásároltak a pedagógusoknak. A két évben 5,8 millió forintot költöttek erre a célra. A községi pedagógusok részére 42 kislakásépítési kölcsönt biztosítottak. A következő években nagyobb mérvű állami támogatásra lehet számítani, több mogánházat vásárolnak meg a pedagógusok számára. Ami a felnőttoktatást illeti: nagy megterhelést jelent a pedagógusoknak, de becsülettel helytállnak. Megállapította az elnökség, hogy a tananyagellátás javításával és a nehezebb tantárgyak (számtan, fizika, magyar nyelvtan) kötelező konzultációinak megszervezésével még eredményesebb lehetne az oktatás. A levelező oktatásban részt vevők heti egy konzultációja kevés ahhoz, hogy az alapvető fogalmakat alaposan elsajátítsák. Érdekes megfigyelés, hogy a felnőttek között a fizikai munkát végzők jobban helytállnak, jobban tanulnak, mint a hivataliak. Ritka eset, hogy tsz-tag vagy üzemben dolgozó levelező hallgató több tantárgyból gyenge eredményt ér el. A bukottak között sok a fiatal és nem fizikai munkás. Sok gondot okoz az is, hogy az osztályok létszámának felső határa roppant nagy. Az első osztályba ötven hallgatót lehet felvenni, ennyien alig férnek be egy terembe, a nevelő nem képes személyesen megismerni a hallgatókat, csökken a tanítási óra hatékonysága. A szakszervezet megyei bizottsága a közelmúltban olyan javaslatot juttatott el a felsőbb szervekhez, melyben 30—35 fős osztályok szervezését indokolta a levelezőknél. Foglalkozott az elnökség az analfabéta tanfolyamok szervezésének nehézségeivel is. örvendetes, hogy az 1962—63-as tanévben minden iskolaköteles cigánygyereket beiskoláztak, s a felnőttek közül is több százan elvégezték az alapfokú tanfolyamokat. Dicsérettel emlékezett meg a sarkadi 1. számú iskola nevelőjének, Bagyln Margitnak áldozatkész tevékenységéről. P. R. Nagylarcsai szlovák népviseletből rendezlek kiállítást Dévaványán Dévaványón a napokban érdekes kiállítást rendeztek nagytar- csai szlovák népviseletből. Igen tetszetős, díszes fejkötőket, prusz- likokat, hímzett ruhákat, kötényeket, lányoknak való fejdíszeket és egyéb kézimunkát mutattak be. Érdekes, hogy a szlovák női népviseletet bemutató kiállítást sokkal több férfi nézte meg Dévaványán, mint nő.
