Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
1964. november 1. 2 Vasárnap A diákok szabad elvonulása helyett letartóztatások Feszült politikai üaegulat Bolíviában La Paz A bolíviai fővárosban péntek óta a hadsereg az úr. Az utcákon megerősített katonai járőrök, gépesített rendőrosztagok cirkálnak. Pénteken Andrew Kennedy La Paz-i érsek közbenjárására tűzszünet jött létre az egyetem épületében védekező diákok és a nagy túlerővel támadó katonai alakulatok között. A kormány megígérte, hogy szabad elvonulást biztosít a diákoknak és kiengedi bebörtönzött társaikat. Később azonbah megszegte adott szavát, s szombat reggeli hírügynökségi tudósítások szerint 750 személyt, közöttük nőket és gyermekeket letartóztatott. Kennedy érsek kijelentette, hogy a rendőrség „embertelenül bánik a diákokkal”, a kormány több tagja pedig beadványban követelte az őrizetbe vett nők és gyermekek szabadlábra helyezését. Az országban tovább tart a rendkívüli politikai feszültség — jelenti az AFP hírügynökség. Az elnök a maga részéről — mint a TASZSZ tudósítója jeleníti — rádióbeszédben utasította el a lemondását követelő nyilatkozatot. Beszédében azzal vádolta a diákokat és a munkásságot, hogy „Jellegzetesen kommunista módszereket alkalmaznak”. Ezek sorában említette az amerikai diplomáciai képviselet székháza ellen intézett támadást A TASZSZ La Paz-i helyzetjelentésében arról számol be, hogy a városban szombat reggel óta nyugalom uralkodik. A diákok és a munkások képviselői azonban közölték, hogy tovább vívják harcukat a demokratikus szabadság- jogok helyreállításáért, a kormányzat megváltoztatásáért. (MTI) ' Gromiko fogadta a tűrök A világpolitika Az amerikai elnökválasztási kampány Iifrei Washington Az amerikai elnökválasztási kampány utolsó napjai még az eddiginél is nagyobb erőfeszítéseket követelnek a szemben álló felektől. A két elnökjelölt pénteken több különböző államban tartott beszédet, ezrekkel rázott kezet és további ezreket biztosított a Demokrata Párt, illetve a Republikánus Párt győzelméről. Johnson elnök chicagói beszédében kijelentette: „megnyerjük ezt a választást”. Goldwater ugyanakkor „politikai századfordulót” jósolt, ami lefordítva any- nylt jelent, hogy a saját győzelmét várja a keddi választásoktól. Párizs Az Elffel-torony első emeletén több mint ezer Párizsiban élő amerikai tartott gyűlést, melynek jelszava „a külföldi amerikaiak John- sonért” volt. A gyűlésen többek között részt vett Josephine Baker is. (MTI) Újabb tüntetések a Ruhr-vidéken a bányabezárások ellen Bonn | Szombaton újabb bényásztünte- tések zajlottak le a Ruhr-vldéken. j A bányászok oldalán sok helyütt a városi képviselőtestületek tagjai és a helyi polgármesterek Is részt vettek a tüntető felvonulásokon. A konszernek pillanatnyilag 30 bánya bezárását tervezik, ötvenezer bányászt fenyeget az a veszély, hogy elveszti munkahelyét. A bányászok elkeseredését csak növeli, hogy a bányatulajdonosok külön prémiumot kapnak a bonni kormánytól. A szövetségi gyűlés által elfogadott úgynevezett racionalizálási törvény értelmében ugyanis 375 millió márka kártérítést kapnak azért, hogy most 30 millió tonnával csökkentik az évi termelést. A bányatársaságok arra hivatkoznak, hogy azért kell bezárni sok bányát, mert növekszenek az eladatlan szénkészle- ték. A nagy amerikai olajtársaságok által Nyugat-Németországba szállított fűtőolaj ugyanis egyre inkább kiszorítja a szenet és a háztartások húsz százaléka már áttért a szénfűtésről az olajfűtésre. (MTI) Moszkva Andrej Gromiiko szovjet külügyminiszter szombaton fogadta a hivatalos látogatáson Szovjetjei unióban tartózkodó Erkin török külügyminisztert. A miniszterrel együtt tett látogatást GromikónAl a török külügyminisztérium több vezető munkatársa és Hassam Ishik moszkvai török nagykövet. (MTI) Fogadás a párizsi szovjet nagykövetségen Párizs Vinogradov, a Szovjetunió párizsi nagykövete pénteken este fogadást adott a Nyikolaj Patolicsev vezette szovjet kereskedelmi küldöttség tiszteletére. A fogadáson francia részről Giscard D’Estaing pénzügyminiszter és Gaston Pa- lewski állammíniszter, valamint a pénzügy- és külügyminisztérium több vezető személyisége is megjelent. A vendégek között volt Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára. Az új szovjet—francia kereskedelmi egyezmény aláírását követő fogadás rendkívül szívélyes légkörben folyt le. (MTI) Kz Egyesült Államok segíti a kolumbiai kormány megtorló hadműveleteit a parasztság ellen Bogota Mint ismeretes, a kolumbiai kormány hadműveleteket folytat a hegyes vidékek „senki földjére” elmenekült parasztok éllen. Gerardo Bemard képviselő a kolumbiai kongresszus ülésén felszólalva közölte, hogy az Egyesült Államok szolgáltatja a parasztság elleni harcra fordított összegeknek körülbelül a felét. Egy másik parlamenti képviselő, Gravito Munos elmondta, hogy a kormánycsapatok villamos árammal vallatják a fogságba ejtett parasztokat és legtöbbjüket kivégzik. (MTI) ff ff A Frankfurter Rundschau című nyugatnémet lap beszámol arról, hogy a Német Szövetségi Köztársaság könyvpiacán rövidesen megjelenik egy Igen figyelemre méltó könyv. Már a címe sem akármilyen: „Megmcnthctő-e még a háború?” A bejelentés után — műfajilag nehezen besorolható — írás következik, amely részben az említett könyv recenziója, részben afféle publicisztikai elmefutíatás. Lényege a következő: Ahogy valaha a szultáni Törökországot „Európa beteg emberének” hívták a politikusok, úgy a világpolitika beteg embere most — a szerző szerint — maga a háború. A mai technikai adottságok, egyszérűbben: a m'ai fegyverek mellett — állítja a cikk írója — a háború túlhaladott dolog. halálra van ítélve. Betegágyához viszont — folytatódik a cikk — rengeteg „orvos” sietett, akik minden eszközzel meg akarják menteni a pácienst. Figyelmet érdemel ez a gondolatsor. Csakhogy: a népek aszerint ítélnek meg egy-cgy politikát vagy politikust, azok között van-e, akik a háborút, a világ lcgnépszcrűtlencbb, legkevésbé sajnált „betegét” meg akarják gyógyítani. Sajnos, gyakran tanúi vagyunk az ilyenféle kuruzstásoknak. A Newsweek például azt közli Kaliforniából, az Edwards légitámaszpontról, hogy ott sikerrel folynak egy Immár kétszemélyes U—2-cs kémrepülőgép „üzemi” próbál. Biztos, hogy ez a változat legalább olyan éltető „gyógyszert” jelent az említett félelmes betegnek, mint az elődje. Ennek megfelelően a közvélemény visszhangja sem lesz kedvezőbb, mint a Powers főhadnagy által vezetett és a Szovjetunió felett lelőtt U—2 incidense idején volt. A világ azt várja a felelős politikusoktól, hogy ne a halál, hanem az élet orvosai legyenek, s hogy engedjék békén távozni a békétlenséget ... Goldwater, nyugatnémet szemmel. (Frankfurter Allgemeine karikatúrája) Latin-Amerika új utakat keres A Magyar Vöröskereszt távirata a Jugoszláv Vöröskereszthez A Magyar Vöröskereszt a Jugoszláv Vöröskereszthez táviratot intézett, amelyben mély együttérzését fejezte ki á Zágráb városában és környékén, valamint Jugoszlávia egyéb helyein bekövetkezett súlyos árvízkatasztrófa alkalmából, egyben felajánlotta segítségét az árvízkárosultak támogatására. (MTI) Apró Antal látogatása Baranyában Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese kétnapos látogatást tett Baranyában. Pénteken megtekintette a pécsi szénbányászok modem meszes! lakótelepét, az itt felépült 500 személyes munkásszállót, majd a Baranya megyei pártbizottság aktí- vaülésén beszámolót tartott az időszerű gazdasági kérdésekről, valamint a kül- és belpolitikai helyzetről. Szombaton Rapai Gyulának, az MSZMP Baranya megyei bizottsága első titkárának és Palkó Sándornak, a megyei tanács vb-elnökének társaságában a szigetvári járásba látogatott, ahol a csertői gyermekotthon életévelés Szigetvárral ismerkedett. (MTI) Szívesen, sok helyütt túlságosan is lelkesen fogadták De Gaullet jenkiellenes beszédeiért, de a tábornok 26 napos utazása, amely alatt 32 ezer kilométert tett meg és 40 beszédet mondott, úgy látszik nem jelenti Déí-Amerika életében nagyobb változások kezdetét, mint sokan hitték. Kapcsolatait csak Chile, Uruguay és Kolumbia akarja szorosabbra fűzni Franciaországgal, a kontinens két legnagyobb állama, Argentína és Brazília kormánykörei nagyfokú tartózkodással hallgatták De Gaulle javaslatait. A francia hivatalos körök most azt hangoztatják, hogy csak hónapok múltán lehet majd felmérni a nagy utazás eredményeit, s ez valójában csaknem egyet jelent a sikertelenség beismerésével. Túl kevésnek mutatkozott az az anyagi erő, amelyet Franciaország Latin-Amerika rendelkezésére tud bocsátani az amerikai pénzzel szemben. Az eredeti terv ugyanis — hogy De Gaulle a Közös Piac hat országának képviselőjeként lépjen fel a dél-amerikai államokban —. meghiúsult a társországok tartózkodásán, s így az elnök csak a maga nevében és a maga zsebére beszélhetett. A tábornoknak meg kellett elégednie a szónoki sikerekkel, mert a dél-amerikai publikum mindig szívesen fogad valakit, aki nem ért egyet az Egyesült Államokkal. Dél-Amerika számára azonban De Gaulle sem tudott ugródeszka lenni, amelyen a kontinens országai a világpolitika előterébe kerülhetnek. Kennedy halála óta az USA és Latin-Amerika kapcsolata tovább romlott, ami a Johnson-kormány önző gazdaságpolitikájának következménye. A legutóbbi Időkben például 13 százalékkal csökkentették a húsbehozatalt Argentínából és Uruguayból, de ennél is sokkal érzékenyebben érinti az eladósodott latin-amerikai államokat, hogy az USA most a cukor- és kávébehozatált akarja mérsékelni, ami a kontinens 14 országának kávéexportját és 11 állam cukorkivitelét érinti. Ez mélyíti a krónikus gazdasági válságot és eladósodást, amelyből Latin-Amerika országai évek óta képtelenek • kilábalni. A normálisabb gazdasági viszonyok kialakulásához — szakértői felmérések szerint — nem kevesebb, mint 80 milliárd dollár beruházásra volna szükség ebben a térségben. Az igényekhez képest szinte jelentéktelen az Egyesült Államok „Szövetség a Haladásért” elnevezésű latin-amerikai segély- programja, amelynek keretében 20 év alatt mintegy 20 milliárd dollár folyósítását helyezték kilátásba, ha az amerikaiak feltételeit az érintett országok teljesítik. Azt a tényt, hogy De Gaulle utazása mennyire nem hozhat figyelemre méltó fordulatot Latin- Amerika gazdasági életében az bizonyítja, hogy Franciaország jelenleg csak néhány százmillió dollár erejéig képes elkötelezni magát ezen a földrészen. Ma már Latin-Amerikában is látják, a külföldről származó hitelekkel és segélyekkel nem sokra mennek és a megoldást ott kell keresni, hogy egymással szorosabb gazdasági kapcsolatba lépnek. Az európai gazdasági integrációk nagy hatást gyakoroltak ezekre az országokra is. Eddig két társulás alakult: Közép-Amerikában az Isthmen-szoros öt állama (11
