Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-02 / 231. szám

1964. október Z. 3 Péntek 140 ezer forint költséggel vizsgálati épületet létesítenek Oros­házán, a kórház tüdőosztályán. mWW»MWWWWWWWWW«WWWiWWWWW%IW*MiW Első ízben rendezik meg Budapesten a kertészeti, gépesítési kongresszust A Gépipari Tudományos Egye­sület mezőgép szakosztálya és a Magyar Agrártudományi Egyesü­let október 20 és 23-a között Bu­dapesten megrendezi az első ker­tészeti gépesítési kongresszust. A kongresszuson a gyümölcs és zöldség gondozásának, betakarítá­sának és feldolgozásának hazai és külföldi gépesítési tapasztalatait beszélik meg. A világ minden tá­járól érkező kiváló tudósok és szakemberek tartanak a fenti té­mákról előadásokat. Így többek között A zöldségtermesztés gépe­sítési problémái Magyarországon címmel Mészáros István okleveles gépészmérnök tart előadást. A műanyag fólia felhasználásáról, a zöldségtermesztés gépesítéséről és egyéb témákról bolgár, olasz, len­gyel, szovjet, angol, német, kali­forniai és más szakemberek tájé­koztatják a résztvevőket. Megyénkben a kongresszuson va­ló részvételről a GTE békéscsabai szervezete ad tájékoztatásit és szervezi a látogatásit. Megérdemlik a megbecsülést T ermelőszövetkezeteink erő- ’ södésének egyik legfonto­sabb segítője az államtól kapott sok erkölcsi s anyagi támogatás. Vi­tathatatlan az eredmények mérle­gelésénél a szövetkezeti gazdák látókörének, öntudatának, szor­galmának növekedése is. De te­gyük hozzá; nagy az érdemük a szövetkezetekbe került szakembe­reknek is, hiszen náluk nélkül nem eredményezett volna ilyen fejlődést a megannyi épület • és gépi beruházás sem. Ezen a megállapításon nem túl sok szövetkezeti gazdával akad vita, annál is inkább, mert nekik is ez a véleményük, s ezt hangos szóval kifejezésre is juttatják. Nem is az ilyen szövetkezeti gaz­dáktól kell kérni a szakemberek nagyobb megbecsülését, hanem az olyanoktól, akik már kezdetben eleve ellenszenvvel fogadták az agronómust, az állattenyésztőt, a gépészt, a kertészt és a többieket. Ellenszenvük indítéka az a helyte­len felfogás volt, hogy „Ne jöjje­nek ide dirigálni, parancsolni ne­künk a saját pénzünkért, tudunk mi gazdálkodni náluk nélkül is!” A z elmúlt években látszólag " szertefoszlott ez az ellen­szenv. A valóságban azonban csak lappangott ez, mint hamu alatt a parázs s mostanában fel-fellán- gol és annyira, hogy égetni kezdi egyik-másik szakember önérzetét. Az egyik agronómusra, .aki a kombájn vágószerkezete mellől Egész évi tej termelési tervét teljesítette a nagykamarási Uj Élet Tsz A nagykamarási Űj Élet Ter­melőszövetkezetben az idén ki­váló eredményeket értek el az állattenyésztésben dolgozók. Az egész évi tejtermelési tervet jú­lius 30-ig teljesítették. A fejési átlag az év első felében egye­denként 10 liter volt. Csupán az állattenyésztésben az 1964-re szóló tervet 300 ezer forinttal teljesítették túl eddig. Rizsaratók között... több száz kilométerre vándorolni, hetekig távol lenni. A mi tsz- eink gyengék. Nem úgy, mint itt, Békésben. Halljuk eleget az itte­niektől, hogy ők jól élnek. — Ha nem lennénk úgy elzárva a világtól, nálunk is jobban men­nének a dolgok. Dolgos emberek laknak arrafelé, és ha okosan gaz­dálkodnánk, meg is adná a föld a magáét. Csakhogy, ami megte­rem, azt sem tudjuk értékesíteni. A városok távol vannak, rossz a közlekedés, 24 községnek nincs vasútja, nem tudjuk olcsón el­A szarvasi kákái rész környéke most úgy tű­nik, mintha más növényt egyáltalán nem ismerné­nek errefelé. Érett bugá- jú rizskévék sorakoznak a földeken. Megrakott lovasszekerek nehézkesen ballag­nak a hepehupás talajon a csép­lőgépek felé. A gépek zúgását messzire viszi az őszi szél. A Szarvasi öntözési és Rizster­mesztési Kutató Intézet 22 ezer holdjából 1500-on terem rizs s az itt dolgozó emberek négy hétig valóban nem ismernek mást, csak ezt, amiért több száz kilométer­ről, az ukrán határ mellől ide­jöttek. — Szabolcsiak vagyunk — idő­sebb, deresedő hajú férfi szólal meg az egyik cséplőgép közelében áMdogáló kis csoportból - Gélé- ^Uítanfaz' árut “ízértTövünk nes, Beregdaroc, Csaroda es Ilit községekből jöttünk. Három évvel ezelőtt is voltam itt, de van kö­zöttünk olyan, aki nyolc év óta minden aratáskor eljön. Jól ke­resünk. Hetedik napja dolgozom és már megkerestem 1026 forin­tot. — Hogyan élnek itt, távol az otthontól? — Jól. — Egyöntetű a válasz, bárkit is kérdezünk. Van, aki hozzáteszi: jó a szállás, ...meleg vizet mindig kapunk a mosdás­hoz..., a koszt nagyon jó... A kere­settel meg különösen elégedettek. Csak az előbbi idősebb ember folytatja a szót és tolmácsolja az arcokra írt gondolatot. — Elég baj az nekünk, hogy a mi vidékünkön nincs elég munka. Képtelenek vagyunk a családból ide, hogy egy hónap alatt meg­keressünk annyit, amennyi hosz- szú ideig elég lesz. — Nagyon igyekvő emberek. — erősíti meg szavait Taskó Imre brigádvezető, aki már 11 éve a gazdaság dolgozója s ilyenkor, rizsaratás idején minden évben beszéd. A munka hevében elfá­A kereset valóban jó. Egy hold learatásáért 40 kg rizst és 250 forintot kapnak. Hasonló a bére­zés a cséplésnél is. Így hát a dolgosabbak né­hány hét alatt több ezer forintot is összegyűjtenek. — Hozzák az ebédet! — rik­kantja el magát valaki a gép te­tejéről. Könnyen felismerte a magasból az ebédet szállító lovaskocsit, mert a bakon ülő Kriklák István fogatos mellett Galó Mária fehér köpenye messzire világít. Marika naponta háromszor kikocsikázik a földekre, hordja a reggelit, ebé­det, vacsorát. A reggeli kávé, sza­lonna és paprika volt. Az ebéd zöldbableves, sertéssült krumpli­val és befőtt. Vacsorára főzelék lesz hússal. A kocsi távolabb a géptől áll meg. Az emberek körülfogják s a fehér tányérokban kanál csör- ren. Marika meri a levest, adagol­ja a húst, s míg ezt teszi, szinte ünnepélyes a csend. Nincs hangos találkozik a szabolcsiakkal. Haj­nalban kelnek, kötik a kévét amíg harmatos, aztán vágják a rizst, 7-kor pedig indul a cséplő­gép, ott folytatják. Este ismét ké­véket kötnek. — Nem tíz óra itt a munkaidő — folytatja Kiss Gyula beregda- róci munkás. — Magunk szabjuk meg, pedig nem hajt senki.. Sze­retnénk minél többet keresni és mihamarabb befejezni. Ez mind­nyájunk érdeke. radt emberek szó nélkül fogyaszt­ják a jóízű falatokat. A gép is pihen, megszűnt zú­gása. Csak egy ember nem nyug­szik: Palov Mihály traktoros. Gondosan ellenőrzi a gépet, meg­igazít egy-egy csavart, feltölti az üzemanyagtartályt, olajozza a megforrósodott alkatrészeket, hogy ebéd után semmi fennaka­dás se zavarja a munkát. Kasnyik Judit elrántott egy figyelmetlen asz- szonyt, s rászólt, hogy ne próbál­jon még egyszer olyan közel men­ni, azzal támadtak rá: ne meré­szeljen többé így beszélni, mert ő csak fizetett cselédje a szövetke­zetnek. A másik agronómust azért támadták, mert sok vegyszert használt fel a gyomok és a kü­lönböző rovarkártevők ellen. A harmadikat azért, mert szerintük drágán vásárolta azokat a törzs­állatokat, amelyekkel olyan állo­mányt alakított ki, hogy egyik legnagyobb elismerésben részesí­tették a legutóbbi országos me­zőgazdasági kiállításon. Érdekes módon azokban a “ szövetkezetekben ütötte fel fejét az üldözési mánia egyes szakemberek ellen, amelyekben az utóbbi években megkétszere­ződött a közös vagyon, a munka­egységérték, s megháromszorozó­dott az áruértékesítés. Pedig mindez azért sikerült, mert a szakemberek igyekeztek kiváló törzsállományt kialakítani, irtot­ták a gyomot, a rovarkártevőket, s mindent, ami gátolta az eredmé­nyes gazdálkodást. A támadás hátterében egy kis irigység is meghúzódik az ösztönös és a néha tudatosan korbácsolt ellenszenv mellett. Amíg ugyanis 15—20 fo­rintot ért egy munkaegység, nem sokallták az agronómus jövedel­mét, de most 35—40 forintos mun­kaegységérték mellett már sokall­ják. A valóság az, hogy még többet is érdemelnek a termelőszövetke­zeti szakemberek, mint amennyit kapnak. S a nemrég megjelent 30'04/7 kormányrendelet külön ha­tározata több javadalmazást és erkölcsi megbecsülést ír elő. Azt, hogy lakást építsen a szakemberek számára a szövetkezet, adjon ne­kik, ha igénylik, 3 évi törlesztésre gépkocsivásárlási hitelt, a kezdők­nek 10—15 ezer forint letelepedési segélyt, a magánosok számára pe­dig gondoskodjon étkeztetésről is. l/ényeztetés akar lenni mind­ez? Egyáltalán nem. Nem túl nagy beismerés kell ahhoz, hogy bizony a mezőgazdasági szakemberek eddig nagyon kevés anyagi és erkölcsi megbecsülés mellett, a csalódtól távol, vagy szükséglakásban éltek. Többségük nem nézte sem a vasárnapot, sem az éjjelt azért, hogy intézkedései nyomán emelkedjenek a hozamok* növekedjék a közös vagyon, s a szövetkezeti gazdák jövedelme. Küszködésük sok idegfeszültség­gel járt. Néha-néha talán hango­sabban isteneztek a kelleténél. A munka hevében előfordult az is, hogy a dolgok megbeszélése, megmagyarázása helyett rá-rári­pakodtak az emberekre. Azonban mindezt őértük, a terméseredmé­nyek növekedése érdekében tet­ték, és íme ez a növekedés be is következett. Tévedés ne essék, ezzel nem 1 azt akarjuk mondani, hogy a szakembereknek joguk van is- teneani, az emberekre ok nélkül ráripakodni, türelmetlenkedni. Azonban csak azért orrolni rájuk és áskálódni ellenük, mert ilyes­mi előfordult a kezdet nehézségei, a sok értetlenség közepette — ér­telmetlen. Még ha elmenni támad­na is kedve egy-egy olyan szak­embernek, aki az évek folyamán már minden embert, minden föld­darabot, az összes adottságokat és lehetőségeket megismerte a szö­vetkezetben, akkor ds inkább ma­rasztalni kellene. Egyrészt azért, mert kevés a számuk, másrészt azért, mert nehéz százasokat, ez­reseket veszíthet el a szövetkezet addig, amíg egy új szakember megismerkedik a szövetkezet adottságaival, lehetőségeivel. Me­zőgazdaságunk eléggé megsínyli az elkerülhetetlen szakembercse­réket is. Nem hiányzik tehát, hogy néhányan csak azért hagyják ott a szövetkezeti gazdaságokat, mert egyesek megbecsülés helyett meg­gondolatlanul áskálódnak ellenük, sértegetik az önérzetüket. Kukk Imre Szervezetten, jól dolgoznak a szeghalmi Petőfi Tsz-ben Jól halad az őszi munka a szeghalmi Petőfi Termelőszö­vetkezetben. A termelőszövet­kezet szeptember 29-ig a ter­vezett 350 kataszteri hold őszi árpát elvetette. Négyszáz ka­taszteri hold búza is a földben van és teljes erővel folytatják a vetést. A kukorica betakarí­tása sem hátráltatja a vetést, mivel csupán 350 katasztrális holdat vetnek kukorica után. Cukorrépából már csak 25 hold szedetlen. Jelenleg nagy szorgalommal szedik a 350 katasztrális hold napraforgót. Három kombájn­nal 80 személy dolgozik napon­ta. Különösen az asszonyok mutatnak jó példát e munka végzésében. A fogatok a szalmát hordják. A háztáji kukoricának 50 szá­zalékát törték le a múlt héten szombaton és vasárnap, s haza is szállították. A vezetőség igen jól szervezi a munkát, s a tag­ság minden elgondolásukat tá mogatja. Nátor János Hirdetmény! A VETŐM AGTERMELTETÖ VÄLLALAT AZ ALÁBB FELSOROLT ÁTVÉTELI HE­LYEKEN BEINDÍTOTTA AZ EGYÉ­NI TERMELŐK ÁLTAL ELADÁSRA FELKÍNÁLT LUCERNA- ÉS VÖRÖSHEREMAG ÁTVÉTELÉT. SARKAD, Veres F. u. 9. minden héten csütörtökön délig. OROSHÁZA, TISZTÍTÓTELEP mindennap. BÉKÉSCSABAI VIRÁGTELEP minden héten szerdán. M EZÖBERÉNYI RAKTÁR mindennap. SZARVASI TISZTÍTÓTELEP mindennap. VÉSZTŐ, Kossuth u. 81. minden héten csütörtökön délig. GYOMA, Bocskai u. 31. minden héten szombaton délig. CSÖNG RÁD MEGYEI TISZTÍTÓTELEP HMVHELY, minden héten kedden. Kérjük az egyéni termelőket, hogy lucemam&g- termésüket a fent felsorolt átvételi helye­ken és megjelölt időpontban megvételre KÍNÁLJÁK FEL. Átvételi ár: 90 százalékos tisztaság, 85 szá­zalékos csíraképesség esetén 3200 Ft/q. VETŐMAG VÁLLALAT ALKÖZPONTJA OROSHÁZA 2988

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents