Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-11 / 239. szám

1984. október It Szabadság”: Made in USA Mennyit fizet Csőmbe a bérgyilkosoknak ? Hazaérkezett Berlinből a magyar párt- és kormányküldöttség Szombaton visszaérkezett Bu­dapestre az a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Bi&zku Bélának, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésével részt vett a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Nemes Dezső, a Köz­ponti Bizottság titkára, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pap János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, továbbá a Központi Bizottság, a Külügymi­nisztérium, valamint a Közleke­dés- és Postaügyi Minisztérium vezető munkatársai fogadták. A fogadtatásnál jelen volt Wilhelm Meissner, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli ‘és meg­hatalmazott nagykövete is. (MTI) Dorficost meghívták a Szovjetunióba Moszkva A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége és a szovjet kormány meghívta Osvaldo Dorti- cos kubai köztársasági elnököt, h/vjv az el nem kötelezett országok kairói értekezletéről hazatérőben tegyen baráti látogatást a Szovjet­unióban. Dorticos köszönettel elfogadta a meghívást és a közeli napokban a Szovjetunióba érkezik. (MTI) A nyugat-berlini Tagesspiegel ápertén megírta, hogy Csőmbe, Afrika első számú bajkeverője „fehér zsoldosok nélkül azonnal összeomolna.” E lap szerint Csőm. be havi 400 dollárt és veszélyes­ségi pótlékot fizet a hivatásos bérgyilkosoknak — a teljes ellá­táson felül. Más források havi 1200 dollárról szólnak. Lehetsé­ges, hogy a pénzforrásait illetően titkolódzó Csőmbe sokkal többet fizet. Cserébe vérontást követel. Csőmbe főképpen Hitler egy­kori SS-legényeit sorozza be zsol­dosai közé. De szívesen fizet bár­mily nemzetiségű kalandornak, * ha az gátlástalanul öl. Verwoerd „kedvencei” szívesen látott bér­gyilkosok Csőmbe hóhértrupp­jaiban is. Csőmbe fehér zsoldo­sai más-más nyelven beszélnek, de a gyilkolás óráiban igen jól megértik egymást. Egyazon fa­siszta lélek lakozik bennük, ha egyáltalán van lelkűk. És mi történik Dél-Vietnamban? Már elmúlt 20 éves az a dél- vietnami ifjú, aki akkor született, amikor hazája szépséges tájain elkezdődött az öldöklés. Ki tudná számba venni, mennyi vér folyt el azóta a Mekong iszapos vizé­vel, és mennyit ivott fel a dzsun­gel ingoványa? Régebben a fran­ciák, most pedig az amerikaiak érdekeiért arat szüntelenül a ha­lál Dél-Vietnamban. Washingtonban a „szabadság megvédelmezéséről” beszélnek. De miféle szabadság az, amelynek ^védelmében” gyújtogatnak és szinte naponta újabb meg újabb utcai csetepatékban embereket vernek agyon. A félrevezetett, egymásra uszított fiatalok, budd­histák és katolikusok — leírha­tatlan dühvei irtják egymást a „Made in USA” mintájú „szabad­ság” jegyében. Ámde az igazság ereje nagy. Ez kényszerítette a New York Times tudósítóját és Morse szenátort a tények felfedésére. A New York-i lap kimondta, hogy az USA-erők más célokat ■ követnek Dél-Viet­namban, mint amit bevallanak. Morse szavai még világosabbak: „Dél-Vietnamban nincs szabad­ság! Dél-Vietnam zsarnoki állam és nem érvényesülnek ott a sza­badságjogok ... Mi felfegyverzett hadihajókat adtunk a dél-vietna­miaknak, holott jól tudtuk, hogy bombázni akarják az észak-viet­nami szigeteket... Hadihajóink jelenléte provokáció...” A vietnami harcos igazsága a világ közvéleményéhez apellál. A világ közvéleménye pedig nem­csak Morse szenátor őszinteségé­vel beszél, hanem — jogerősen — ítélkezik is... Tömegesen menekülnek az afrikaiak Mocambíque-ból Tanganyikába London I Londonba érkezett, feltétlenül | megbízható értesülések szerint az afrikaiak tömegesen menekülnek Mocambique portugál gyarmat­ról a szomszédos Tanganyikába. A Guardian tudósítója Dar es Salaamból ezeket jelenti: ötezer afrikai menekült • eddig át a Rowuma-folyón. Elmondják, hogy a portugál csapatok fel­gyújtják falvaikat és halálra kí­nozzák azokat az afrikaiakat, akiknek nem sikerül elmenekül­niük. Sokan a bozótos vidéken rejtőznek nappal a portugál ka­tonák elől, éjjel pedig átúsznak vagy törékeny csónakon átkelnek a folyón, dacolva a krokodilusok támadásának ' veszedelmeivel. (MTI) Az EAK és Algéria leopoldyille-i nagykövetségének nyilatkozata Párizs Az Egyesült Arab Köztársaság és Algéria leopoldville-i nagykö­vete Brazzaville-be érkezve tájé­koztatta a sajtó tudósítóit a két ország leopoldville-i nagykövetsé­gének blokádjáról. Az AFP hírügynökség jelentése szerint a nagykövetek kijelentet­ték, hogy a két nagykövetség épü­letét három napon át kongói csendőrök vették körül s a diplo­máciai képviseletek tagjait elzár­ták a külvilágtól. Senki sem hagy­hatta el az épületet. Az említett időszak alatt a két nagykövetsé­get élelmiszerekkel sem látták el. A két nagykövet nyilatkozata feltárta, hogy a léopoldville-i ha­tóságok félre akarták vezetni a világ közvéleményét. Mint isme­retes, a Csombe-kormány azt ál­lította, hogy a csendőrök azért vontak kordont a két nagykövet­ség épülete körül, hogy „megol­talmazzák az ott tartózkodókat a kongói lakosság esetleges meg­mozdulásaival szemben”. Lelep­leződött a kongói kormánynak az az állítása is, hogy' „a két diplo­máciai képviselet élelmiszerellá­tása nem szünetelt”. (MTI) Az Egyesült Államok népének médiában van megfékezni a goldwaterizmust New York Az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja választási nyilatkoza­tot adott ki, a nyilatkozat a New York-i Worker című lapban jelent meg „Amerikának módjában van' megfékezni a goldwaterizmust” címmel. A párt felhívja a figyelmet ar­ra, milyen komoly veszélyt jelent az a tény, hogy Goldwater, a Re­publikánus Párt elnökjelöltjekörül a legsötétebb reakciós erők tömö­rülnek, s ezek hazafias szólamok­ba burkolva külpolitikai téren atomöngyilkosságot ajánlanak az amerikaiaknak, belpolitikai téren pedig meg akarják fosztani a dol­gozókat eddig megszerzett szociá­lis vívmányaiktól. — Goldwater villámokat szór a Wall Street uraira — mondja a nyilatkozat —, dörgedelmes frázi­sokat ereszt meg a keleti ország­részek nagy pénzügyi csoportosu­lásai ellen, s ezeket olyan kijelen­tésekkel vegyíti, amelyekkel a nagyvárosokban, különösen New Yorkban tapasztalható antiszemi­ta és négerellenes előítéleteknek hízeleg. Huszonöt százalékos adó- csökkentést követel, miközben ő maga a törvényhozásban legutóbb az ellen a javaslat ellen szavazott, amely az adók 11 milliárdos csök­kentését irányozta elő. Goldwater azt hangoztatja, hogy a kötelező katonai szolgálat beszüntetését akarja, ugyanakkor viszont azt ajánlja, hogy terjesszék ki a dél­vietnami háborút, törjenek be Ku­bába, kezdjenek akciókat a Szov­jetunió és a Kínai Népköztársaság ellen, a nukleáris fegyverek fö­lötti ellenőrzést pedig bízzák a tá­bornokokra. Felhívja a figyelmet a bőség mellett tapasztalható nyo­morra, de ugyanakkor nem sza­vazta meg az aggok ingyenes or­vosi ellátását, a nincsteleneket pedig azzal vádolja, hogy ők ma­guk tehetnek nyomorukról. Ellen­zi a szövetségi rendőri karhatalom felhasználását, különösen Missis­sippi államban, ugyanakikor haj­landó felhasználni ezt a karhatal­mait azok ellen, akik a keleti, kö­zép-nyugati és nyugati városokban a polgári jogokért szállnak síkra. Az Egyesült Államok Kommu. nista Pártja kifejezi meggyőződé­sét, hogy az amerikai népinek módjában van csapást mérni a szélsőjobboldaliakra. „Hatalmas koalíció van kialakulóban — mondja a nyilatkozat —, amely fel tudja számolni a goldwateriz- mus veszélyét E koalíciónak tag­ja majdnem minden néger, a szak- szervezeti mozgalom, a konzerva­tív és liberális gondolkodású re­publikánusok, a demokraták je­lentős rétegei, a haladó rétegek, mindenki, akinek becses a béke, aki a demokrácia megvédésére tö­rekszik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents