Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-11 / 239. szám
1984. október It Szabadság”: Made in USA Mennyit fizet Csőmbe a bérgyilkosoknak ? Hazaérkezett Berlinből a magyar párt- és kormányküldöttség Szombaton visszaérkezett Budapestre az a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Bi&zku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nemes Dezső, a Központi Bizottság titkára, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pap János, a Minisztertanács elnökhelyettese, továbbá a Központi Bizottság, a Külügyminisztérium, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vezető munkatársai fogadták. A fogadtatásnál jelen volt Wilhelm Meissner, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli ‘és meghatalmazott nagykövete is. (MTI) Dorficost meghívták a Szovjetunióba Moszkva A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány meghívta Osvaldo Dorti- cos kubai köztársasági elnököt, h/vjv az el nem kötelezett országok kairói értekezletéről hazatérőben tegyen baráti látogatást a Szovjetunióban. Dorticos köszönettel elfogadta a meghívást és a közeli napokban a Szovjetunióba érkezik. (MTI) A nyugat-berlini Tagesspiegel ápertén megírta, hogy Csőmbe, Afrika első számú bajkeverője „fehér zsoldosok nélkül azonnal összeomolna.” E lap szerint Csőm. be havi 400 dollárt és veszélyességi pótlékot fizet a hivatásos bérgyilkosoknak — a teljes ellátáson felül. Más források havi 1200 dollárról szólnak. Lehetséges, hogy a pénzforrásait illetően titkolódzó Csőmbe sokkal többet fizet. Cserébe vérontást követel. Csőmbe főképpen Hitler egykori SS-legényeit sorozza be zsoldosai közé. De szívesen fizet bármily nemzetiségű kalandornak, * ha az gátlástalanul öl. Verwoerd „kedvencei” szívesen látott bérgyilkosok Csőmbe hóhértruppjaiban is. Csőmbe fehér zsoldosai más-más nyelven beszélnek, de a gyilkolás óráiban igen jól megértik egymást. Egyazon fasiszta lélek lakozik bennük, ha egyáltalán van lelkűk. És mi történik Dél-Vietnamban? Már elmúlt 20 éves az a dél- vietnami ifjú, aki akkor született, amikor hazája szépséges tájain elkezdődött az öldöklés. Ki tudná számba venni, mennyi vér folyt el azóta a Mekong iszapos vizével, és mennyit ivott fel a dzsungel ingoványa? Régebben a franciák, most pedig az amerikaiak érdekeiért arat szüntelenül a halál Dél-Vietnamban. Washingtonban a „szabadság megvédelmezéséről” beszélnek. De miféle szabadság az, amelynek ^védelmében” gyújtogatnak és szinte naponta újabb meg újabb utcai csetepatékban embereket vernek agyon. A félrevezetett, egymásra uszított fiatalok, buddhisták és katolikusok — leírhatatlan dühvei irtják egymást a „Made in USA” mintájú „szabadság” jegyében. Ámde az igazság ereje nagy. Ez kényszerítette a New York Times tudósítóját és Morse szenátort a tények felfedésére. A New York-i lap kimondta, hogy az USA-erők más célokat ■ követnek Dél-Vietnamban, mint amit bevallanak. Morse szavai még világosabbak: „Dél-Vietnamban nincs szabadság! Dél-Vietnam zsarnoki állam és nem érvényesülnek ott a szabadságjogok ... Mi felfegyverzett hadihajókat adtunk a dél-vietnamiaknak, holott jól tudtuk, hogy bombázni akarják az észak-vietnami szigeteket... Hadihajóink jelenléte provokáció...” A vietnami harcos igazsága a világ közvéleményéhez apellál. A világ közvéleménye pedig nemcsak Morse szenátor őszinteségével beszél, hanem — jogerősen — ítélkezik is... Tömegesen menekülnek az afrikaiak Mocambíque-ból Tanganyikába London I Londonba érkezett, feltétlenül | megbízható értesülések szerint az afrikaiak tömegesen menekülnek Mocambique portugál gyarmatról a szomszédos Tanganyikába. A Guardian tudósítója Dar es Salaamból ezeket jelenti: ötezer afrikai menekült • eddig át a Rowuma-folyón. Elmondják, hogy a portugál csapatok felgyújtják falvaikat és halálra kínozzák azokat az afrikaiakat, akiknek nem sikerül elmenekülniük. Sokan a bozótos vidéken rejtőznek nappal a portugál katonák elől, éjjel pedig átúsznak vagy törékeny csónakon átkelnek a folyón, dacolva a krokodilusok támadásának ' veszedelmeivel. (MTI) Az EAK és Algéria leopoldyille-i nagykövetségének nyilatkozata Párizs Az Egyesült Arab Köztársaság és Algéria leopoldville-i nagykövete Brazzaville-be érkezve tájékoztatta a sajtó tudósítóit a két ország leopoldville-i nagykövetségének blokádjáról. Az AFP hírügynökség jelentése szerint a nagykövetek kijelentették, hogy a két nagykövetség épületét három napon át kongói csendőrök vették körül s a diplomáciai képviseletek tagjait elzárták a külvilágtól. Senki sem hagyhatta el az épületet. Az említett időszak alatt a két nagykövetséget élelmiszerekkel sem látták el. A két nagykövet nyilatkozata feltárta, hogy a léopoldville-i hatóságok félre akarták vezetni a világ közvéleményét. Mint ismeretes, a Csombe-kormány azt állította, hogy a csendőrök azért vontak kordont a két nagykövetség épülete körül, hogy „megoltalmazzák az ott tartózkodókat a kongói lakosság esetleges megmozdulásaival szemben”. Lelepleződött a kongói kormánynak az az állítása is, hogy' „a két diplomáciai képviselet élelmiszerellátása nem szünetelt”. (MTI) Az Egyesült Államok népének médiában van megfékezni a goldwaterizmust New York Az Egyesült Államok Kommunista Pártja választási nyilatkozatot adott ki, a nyilatkozat a New York-i Worker című lapban jelent meg „Amerikának módjában van' megfékezni a goldwaterizmust” címmel. A párt felhívja a figyelmet arra, milyen komoly veszélyt jelent az a tény, hogy Goldwater, a Republikánus Párt elnökjelöltjekörül a legsötétebb reakciós erők tömörülnek, s ezek hazafias szólamokba burkolva külpolitikai téren atomöngyilkosságot ajánlanak az amerikaiaknak, belpolitikai téren pedig meg akarják fosztani a dolgozókat eddig megszerzett szociális vívmányaiktól. — Goldwater villámokat szór a Wall Street uraira — mondja a nyilatkozat —, dörgedelmes frázisokat ereszt meg a keleti országrészek nagy pénzügyi csoportosulásai ellen, s ezeket olyan kijelentésekkel vegyíti, amelyekkel a nagyvárosokban, különösen New Yorkban tapasztalható antiszemita és négerellenes előítéleteknek hízeleg. Huszonöt százalékos adó- csökkentést követel, miközben ő maga a törvényhozásban legutóbb az ellen a javaslat ellen szavazott, amely az adók 11 milliárdos csökkentését irányozta elő. Goldwater azt hangoztatja, hogy a kötelező katonai szolgálat beszüntetését akarja, ugyanakkor viszont azt ajánlja, hogy terjesszék ki a délvietnami háborút, törjenek be Kubába, kezdjenek akciókat a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság ellen, a nukleáris fegyverek fölötti ellenőrzést pedig bízzák a tábornokokra. Felhívja a figyelmet a bőség mellett tapasztalható nyomorra, de ugyanakkor nem szavazta meg az aggok ingyenes orvosi ellátását, a nincsteleneket pedig azzal vádolja, hogy ők maguk tehetnek nyomorukról. Ellenzi a szövetségi rendőri karhatalom felhasználását, különösen Mississippi államban, ugyanakikor hajlandó felhasználni ezt a karhatalmait azok ellen, akik a keleti, közép-nyugati és nyugati városokban a polgári jogokért szállnak síkra. Az Egyesült Államok Kommu. nista Pártja kifejezi meggyőződését, hogy az amerikai népinek módjában van csapást mérni a szélsőjobboldaliakra. „Hatalmas koalíció van kialakulóban — mondja a nyilatkozat —, amely fel tudja számolni a goldwateriz- mus veszélyét E koalíciónak tagja majdnem minden néger, a szak- szervezeti mozgalom, a konzervatív és liberális gondolkodású republikánusok, a demokraták jelentős rétegei, a haladó rétegek, mindenki, akinek becses a béke, aki a demokrácia megvédésére törekszik. (MTI)
