Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-07 / 235. szám

1964. október 1. 3 Szerda A háztáji állatállomány csök­kenésének okait kutatva mind több ilyen véleménnyel találkoz­tunk: ,,Hát kérem, mi is szíve­sebben beülünk a moziba, szín­házba vagy más szórakozóhelyi­ségbe az egész napi munka után, mintsem, hogy a ház körül jó­szágetetéssel, itatással bajlód­junk, fáradozzunk”. A „de hát a kiegészítő jövedelem, a népgaz­daság érdekei?” — kérdésre is kész a válasz: „Megelőztük már magunkat és jól megélünk a közösből származó jövedelemből is”. No azért nem kell attól tarta­ni, hogy a népgazdasági érdek feledésbe megy. Csak az a baj, hogy erre főleg akkor hivatkoz­nak, amikor arról kell szavazni a közgyűlésen, hogy a legjobb minőségű földbe kerüljön a ház­táji kukorica, s hogy ennyi meg annyi legyen a munkaegységen­ként jutó szemes és szálas takar­mány, a zöldlucema-teriilet sib. A követelődzők között természe­tesen szép számmal akadnak olyanok is, akik nem akarnak háztáji jószággal bajlódni, fá­radozni. Minek nekik mégis a szálas és szemes takarmány? Azért, mert keresett cikkek ezek egész évben s jó pénzért lehet eladni. Megtehetik ezt azon a jo­gon, hogyha az olyan szövetkeze­ti gazdának jár takarmány, aki a háztájiban jószágneveléssel és hizlalással foglalkozik, akkor jár a másiknak is, még ha jószágok tartására nem is lehet kötelez­ni. A szövetkezetét azonban köte­lezi az állattenyésztés növelésé­re az okszerű gazdálkodás és a jövedelem biztosításának zavar­talansága, de a felelősségérzet is a lakosság élelmiszerellátásáért. Éppen ezért, ha a háztáji gaz­daságokban mindinkább csök­ken az árutermelés, a közös gazdaságokban fokozatosan növelni kell. Csakhogy nehéz „trumanokat” már 1945-ben ócs­kavas áron vásároltuk! S nálunk még ma is készülnek, ha nem is gőzmozdonyok, de alig értékesít­hető, elavult termékek. Ezért oly fontos feladat a műszaki fejlesz­tés, s a kutatás eredményeinek gyors realizálása a termelésben! Minden olyan műszaki eredmény, amely gyorsan kerül bevezetésre és piacra, sok milliós többlet­eredményt hozhat a népgazdaság­nak. A késedelmekből viszont fel­becsülhetetlen károk származnak. Törekedjünk tehát a korszerű ter­méknek kijáró magas árak eléré­sére, a gyorsasággal szerzett több­letbevételek növelésére. Gyakori dolog, hogy produkál­juk a megfelelő műszaki színvo­nalat, s a befejező, apróbb simítá­soktól, a gondos szereléstől, ad­jusztálástól, csomagolástól sajnál­juk a türelmet, a fáradságot és a viszonylag elenyésző többletkölt­ségeket. Külkereskedelmi szakem­bereink a megmondhatói, hány­szor kényszerülünk a vételár egy részét kötbér és büntetőkamat formájában visszafizetni, mert az áru — útközben — a rossz csoma­golás miatt megrongálódott (a korszerű csomagolás nem luxus) va£y mert használatba vételkor Sok segítséget adott a termelőmunkához a pártesoportbizalmi-yálasztás ám, mert a háztáji kukoricate­rület csaknem kivétel nélkül minden szövetkezetben nagyobb, mint a közös. Emellett még munkaegységre és prémiumra is jár takarmány. Ezért aztán azok­ban a szövetkezetekben is mu­tatkozik néhány vagon abrakhi­ány, amelyek az idén árpából 16—17, kukoricából pedig 21— 27 mázsa májusi morzsoltat ter­meltek. A hiány pótlására az az elv, hogy a tsz-ek azoktól a szövetkezeti gazdáktól vásárol­ják fel a kukoricát, akiknek fe­leslegük is akad, mivel kevés jó­szágot tartanak. Van is ilyen törekvés. Csak­hogy a felvásárlási árakat a ke­reslet és a kínálat befolyásolja. Márpedig megyénkbe elég so­kan jönnek más vidékekről, s felfele citálják a kukoricaára­kat. Emberileg érthető az, hogy ki-ki a magasabb áron igyek­szik eladni az áruját. De vajon mi a jobb: az, hogy most a szö­vetkezeti gazdák 10—20 forint­tal drágábban, más vidékről jött vevőknek adják-e el a fe­lesleg kukoricát, avagy ennyivel olcsóbban saját szövetkezetük­nek? Mondani sem keli, hogy az utóbbi, mert ezzel megoldják a takarmánygondot, s biztosítják a nevelési és hizlalási tervek tel­jesítését, azt, hogy a szövetkezet a tavaszi és a nyári hónapokban is bevételhez jusson, s rendsze­resen tudjon osztani előleget. Más szóval, a pillanatnyi előny ne homályosítsa el szövetkezeti gazdáink elől a közös érdeket, s ne tömítsék be meggondolatla­nul a közös gazdaság jövő évi jövedelmi forrásait. Ha adnak el kukoricát, akkor elsősorban sa­ját szövetkezetüknek adják. Ter­mészetesen nekik is, a népgazda­ságnak is nagyobb haszna szár­mazna abból, ha a rendelkezé­sükre álló takarmánymennyisé­gen jószágot nevelnének és hiz­lalnának. apróbb szerelési hibák mutatkoz­tak. Máskor azért marasztalnak el bennünket, mert nem biztosít­juk időben a folyamatos üzem­ben tartáshoz nélkülözhetetlen tartalékalkatrészeket. Az ipar és külkereskedelem együttműködése Néha csak akkor figyelünk fel a hibákra, amikor — egy-egy ter­mék esetében már piaci pozíció­ink megrendültek. A külkereske­delmi munkának nincs kellő nyil­vánossága üzemeinkben. (Bezzeg, a nyugati konkurrens cégek legki­sebb hibáinkat is igyekeznek nagydobra verni!) Néha üzeme­inkben azt sem tudják, melyik országba exportálják termékeiket, csak úgy „általában” kivitelre dolgoznak a piac specifikus igé­nyeinek ismerete nélkül. A külkereskedelem és az ipar harmonikus együttműködése még sok kívánnivalót hagy maga után. Az ipari üzemek gyakran beérik azzal, hogy a külkereskedelmi szervek átvették termelvényeiket, a termékeik további sorsával már nem törődnek. A külkereskede- I lem állami monopóliumát viszont A két erdő közötti kukoricás­” ban találjuk meg végre Csi- rik elvtársat, a füzesgyarmati Vö­rös Október Termelőszövetkezet párttitkárát. Jókora darab ez a tengeriföld, de egy szál gazt nem látni sehol a karom vastagságú szárak töve közt. Ez a vegyszer hatása. A két méter magasra megnőtt kukoricás közepén ta­nyázunk le, hogy visszaidézzük a pártcsoportbizalmi-válaszitást. — Azt mondom magának elv­társ, hogy a nők bátrabban ki­mondják, ami a szívüket nyomja. Így láttam legutóbb is a pártcso- portgyűlésen — mondja Csirik Imre, s szavai nyomán életre kel a bizalmiválasztás. Tizenhárom kommunista gyűlt össze nemrég a kertészetben, hogy megbeszéljék eddigi munkájukat, és kijelöljA maguk között azt az elvtársat, aki a jövőben irányítja majd ebben a brigádban a párt- munkát. A tájékoztató után nem sokat kellett várni a vitára, az elvtársak rögtön kirukkoltak az­zal, amiben hibát látnak. Az asz- szonyok vitték a prímet, egyenek sen a jelenlévő párttitkárnak, Csirik elvtársnak címezve észre­vételeiket. — Nem vagyunk mi azzal kibé­külve, Csirik elvtárs, hogy olyan kevés nő van közöttünk. Nézzük meg: a kertészbrigád tagjainak nagy többsége asszony meg lány. Csak itt, a pártcsoportban nem mutatkozik ez. Csupán hárman vagyunk asszonyok, így aztán nem A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének rendezésében harminc méhke­réki termelőszövetkezeti gazda utazott a napokban tapaszta­latcsere-látogatásra Hajdú me­gyébe. A Nicolae Balces- cu Termelőszövetkezet tag­több IMPEX-szünk saját mono­póliumának tekinti, s nem fordít megfelelő gondot arra, hogy be­vonja az üzemeket az üzletköté­sekbe. Ebben az esztendőben már több intézkedés született, amely az ipari üzemeket anyagilag jobban érdekeltté teszi az exportmunka eredményében. A könnyűipari üzemeknek megtérítik például a magas exportigényekkel járó anyag-, bér-, mintázási, minő­ségi stb. költségeket. A kohó- és gépiparban a reklamációk alaku­lásától függően növelik, illetve csökkenti« az exportterv túltel- jesitési prémiumot. Országunk jó hirének, gazda­sági életünk szüntelen fejlődésé­nek záloga az eredményes és hasznos exportmunka. A munká­sok, a dolgozók tíz- és százezrei, akik hazánk megannyi követét, a Made in Hungary jelzéssel ellá­tott termékeket készítik, útjukra bocsátják, gondoljanak arra, hogy nemcsak sportolóinkon, az ő sze­mélyes munkájukon is múlik ha­zánk rangja és helye a világban. Akinek drága ez a rang, az maga is járuljon hozzá, hogy minél fé­nyesebben ragyogjon. Kovács József is haitik olyan messzire a szavunk, mint ahogy kellene. Qedíg van probléma bőven, s * bár egyetértünk Madzel La- josnéval, hogy nagyobb gondot kellene fordítani a pártszervezet erősítésében a nőkkel való foglal­kozásra, mégis — éppen a hallot­tak alapján állíthatjuk — a párt­csoport három nőtagja azért megteszi a magáét a problémák javítgatásában, s el jut a szavuk a pártvezetőségig. Így volt ez a nyáron, amikor ők mondták meg: a rossz munka- szervezés miatt nem igazságos, ha az egyszerű tagok jutnak keve­sebb keresethez. Ezt az esetet egyébként, tanulságul, boncolgat­ták a pártcsoporthizalmi-válasz- tásom is. — Elhúzódott a palántázás, mert rossz volt a munkaszerve­zés — mondta Nagy .Lajos. —Az elmaradás végigkísérte a brigád munkáját, s mire elérkezett a gyümölcsös kapálásának ideje, annyit kellett volna dolgoznunk, hogy utolérjük magunkat, ameny. nyit nem bírtunk. Az élet felrúg­ta a régi normát, de ezt nem vet­te észre a vezetőség. Azért szólt akkor a pártcsoport, hogy mérjék fel újból: azon az erősen megga- zosodott földön mennyi lesz az új norma. Igaz, nagy huzavona után meg is tették, de el lehetett volna kerülni ezt a kapkodó munkát... EJ agy miként, arra megint az ‘ asszonyok mutattak rá ezen a pártcsoportbizalmi-választáson: — Ügy, hogy a szakvezetés min­den esetben beszélje meg a brigád jait meleg barátsággal köszön­tötték a biharkeresztesi járási tanács vezetői, ezután ellátogat­tak Körösszakáiba. Itt megnéz­ték a jó gazdálkodásáról hires szövetkezetei, s megvitatták, hogyan, milyen módszerekkel dolgoznak a vendéglátók. Egy­öntetű vélemény volt, hogy hasznosak az ilyen kölcsönös látogatások, a vendég olyan szervezési előnyöket, s esetleg hibákat is észrevesz, ami a há­ziaknak természetes. Ezért úgy határoztak, hogy a körösszaká- liak is visszaadják a vizitet Méhkeréken. pártcsoporttagjaival a teendőket. Ha megtette volna, akkor kisebb erőfeszítéssel is megoldottuk vol­na a problémát. Ha tizenhárom párttag egységesen és jól látja a helyzetet, többet tud segíteni, s jobban tudja tájékoztatni az em­bereket, mintha maga is csak ta­pogatózna... S itt mutattak rá a párttagok egy másik olyan jelenségre, ami ugyanúgy észlelhető a szövetke­zetben, mint a szakvezetés és a .pártcsoportok nem kielégítő kap­csolata. Ez pedig nem más, mint a szövetkezeti tagság és a tsz-ve- zetőség közötti rideg viszony. — A tagság óhaja, hogy a gaz­dasági vezetőik közvetlenebbek legyenek, többet beszélgessenek, magyarázzanak a tagságnak, mint eddig — tolmácsolták a kommu­nisták. ^ párttitkár feljegyzett vala­mennyi észrevételt, és ami­re lehetett, azonnal válaszolt. Igaz — mondotta, hogy a kertész­brigád pártcsoportjában kevés a női párttag. De erről elsősorban maga a pártcsoport tehet. Aho­gyan azelőtt törekedtek, mint Ba­konyi elvtársnő, vagy Nyáriné esetében a pártcsoport erősítésé­re, úgy a jövőben is erre kell tö­rekedniük. A tavaszi munkaiszervezés fo­gyatékosságaiban is igaza van a pártcsoporttagoknak. A tanulsá­got levonja belőle a pártvezető- ség, és a gazdaságvezetőség. Sőt, bizonyos mértékben már levonta. Rájöttek ugyanis arra, hogy ekét személynek, a terület szakvezető­jének, s a pártcsoport bizalmijá­nak kapcsolata nagyon lényeges. Ha ketten nem tudnak összedol­gozni, akkor úgyszólván „elvesz­nek” a kommunisták azon a te­rületen, ha viszont jól megértik egymást, ez végighullámzik az egész brigádon; a kommunisták akkor hallatják szavukat, tájékoz­tatásuk után megbeszélik a mun­kát az egész brigáddal. Az azóta megtartott brigádértekezletek mára pártcsoport észrevételeinek alapján történtek meg. 1 avul a helyzet a vezetők és szövetkezeti gazdák kapcso­latában is, bár korántsem arról volt szó itt előzőleg, hogy közöt­tük valamiféle mély szakadék van. A pártcsoportbizalmi-válasz- tás dióhéjban így zajlott le. Az elvtársak újból megválasztották vezetőjükül Máté Eleket. S hogy a megbeszélésük sok segítséget adott a termelőmunkához, úgy véljük, ez a fentiekből is kitűnik. Varga Dezső Hirdetmény! A VETÖMAGTERMELTETÖ VÁLLALAT AZ AEÄBB FELSOROI.T ÁTVÉTELI HE­LYEKEN BEINDÍTOTTA AZ EGYÉ­NI TERMELŐK ÁLTAL ELADÁSRA FELKÍNÁLT LUCERNA- ÉS VÖRŐSHEREMAG ÁTVÉTELÉT. SARKAD, Veres F. u. 9. minden héten csütörtökön délig. OROSHÁZA, TISZTÍTÓTELEP mindennap. BÉKÉSCSABAI VIRÄGTELEP minden héten szerdán. MEZÖBERÉNYI RAKTÁR mindennap. SZARVASI TISZTÍTÓTELEP mindennap, VÉSZTŐ, Kossuth u. 81. minden héten csütörtökön délig. G YOM A, Bocskai u. 31. minden héten szombaton délig. CSONGRÁD MEGYEI TISZTlTÖTELEP HMVHELY, minden héten kedden. Kérjük az egyéni termelőket, hogy lucemamag- termésüket a fent felsorolt átvételi helye­ken és megjelölt időpontban megvételre KÍNÁLJÁK FEL. Átvételi ár: 90 százalékos tisztaság, 85 szá­zalékos csíraképesség esetén 3200 Ft/q. VETŐMAG VÁLLALAT ALKÖZPONTJA OROSHÁZA 2998 K. I. He j lú megyei tapasztalatcserén voltak a méhkeréki Nicolae Balcescu Tsz tagjai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents